Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-30 / 100. szám
A megye peremen (2) Szederkénypusztai hétköznapok Ez a néhány száz Miket számláló falu Istenmezeje társközsége. Mint ilyen, nagyobb testvére árnyékában él. Sokam nem is tudják, hogy létezik. Az ott élők fanyar iróniával így beszélnek erről: — Szederkénypusztát nem jegyzik. Az idegenek azt mondjak: „hol van ez a puszta, talán nincs is...” Az a néhány kilométer távolság • egyébként is elöl" vadóban van a . két település között, s ha egyszer egybeépülnek, talán a különbséget nem is lehet majd észrevenni, melyik volt az egyik, s hol kezdődött a másik. Azelőtt pedig a s«e- derkénypusztaiak szegénységükről voltak híresek. Az itteniek csak a hegyek közé szorult kicsike föld tér-, meséből élhettek meg, amely ráadásul nagygazdák kezén volt. Míg Istenmezején többé-kevésbé biztos jövedelmet kínált a bánya. A hegyvidéki ember leleményesség nélkül nem ma" vad meg. A szederkénypusztai termelőszövetkezet tagjainak, ez a jó tulajdonsága tette kiemelkedő gazdasággá, rossz adottságai ellenére. A falu jólétét pe" dig ez a termelőszövetkezet alapozta meg, s biztosítja ma is. Murányi Istvánnal, m Istenmezején lévő közös községi tanács elnökével beszélgettünk a társközség életé" ről, sajátos helyzetéiről. — Az amyaiközségtnek bizonyos értelemben nehezebb, sokkal több gond van itt, Istenmezején. Szederkénypuszta kiesi, rendezett falu, kedvező az elhelyezkedése. két sor házból áll. A tsz megalakulása óta meg nagyon szépen fel is jött a szegénységből. Ellátottsága jónak mondható. Van élelmiszerüzlete, művelődési háza, könyvtára, italboltja. A téesz központja is oda kelőit, mert akkoriban Istenmezeje bányásztelepülés volt, s a tagság az' alapításkor a szederkény pusztaiak közül verbuválódott. Ma már — mivel magasak olt a jövedelmek — körülbelül 100—150 itt lakó is odajár dolgozni. Szeretik lakói a települést. Társadalmi munkára könnyen mozdíthatlak. A tavalyi nagy felújítási munkálatokban is sokat segítettek: Űj külsőt kapott akkor a kultúrház, az orvosi rendelő és az ifjúsági klub. Talán még egyben kellene továbblépni: a faluszépítési mozgalomban az eddigieknél is jobban kéne szerepelni. Kevesen mennek el a faluból. Lakossága állandónak mondható, még akkor is. ha az alsótagozatosokat be kell hozni Istenmezejére, mert. tíz alá csökken a tanulók száma. A legutóbbi falugyűlésen hetvenen jelentek meg. Rövid ideig' tartott, meid kevés gond merült fel. Aj. szemetel hordásról, a háziik előtti árkok .tisztításáról eseti. szó. meg a. nyilvános telefonról: nagy szükség lenne iá. A jegyzőkönyv így fejeződik be: ..Mivel több tárgy és probléma nem lévén, a levezető elnök a falugyűlést bezárta és megköszönte a megjelenésit, a tett hozzászólásokat, véleményeket.” Kis település — kevés gond. A felmerülő problémákat hamar, saját erejükből, leleményességükből megoldják. A téesz elnöke egy éve Kiss Béla. A nagy hírű és tekintélyű Murányi Gábor bácsit váltotta fel ebben a tisztségben. Az eltelt egy esztendőről kérdezzük. — A téesz kitűnő eredményeiket ért el eddig, s nekünk tovább kell vinnünk mindent a- maga útján. Természetesen az igények mások, mint néhány evvel ezelőtt, minden felgyorsult az elmúlt időben, .például már lakást sem építenek a faluban fürdőszoba nélkül. Jobban szétnéznek az emberek, túliéinak már a saját portájukon. Az igények növekedése néha konfliktusokhoz vezet, mert az emberek könnyen szeretnének pénzhez jutni, pedig nagyon meg keld dolgozni már a fizetésért. — Ez a falu a megye határán fekszik. Salgótarján közelebb van hozzá mint Eger. Véleménye szerint: melyik megye és melyik város vonzóbb a falubeliek számára? — Vadé igaz. Salgótarján könnyebben elérhető, még a közlekedés is jobb arrafelé. Az emberek valahogy mégis Egerhez kötődnek. Egyrészt, ment hivatalos ügyeik miatt oda kell fordulni. másrészt a gyermekek többnyire ott tanulnak tovább. Létezik azonban egy eszmei kapocs is: nagyon szeretjük Egert, szebb város mint Salgótarján, kulturális értékei vonzóak. Ám sajnos elég rossz a közlekedés, nagyon nehezen jutunk be, inkább csak akkor tudnak a falusiak elmenni egy egy színielőadásra, vagy a strandra, ha a téesz elviszi őket és visszahozza saját jármüvén. Az elnökkel végigjárjuk a gazdaság üzemeit. Meglátogatjuk a fűrésztelepet, az asztalosüzemet, a gépállomást. s a tehenészetet. Hihetetlen, hogy hogyan tudtak ilyen szűk helyen ennyi mindent elhelyezni. Persze kevés a termő-terület,, ahol növénytermesztés folyhat, még a kombájnok is csak igen óvatosan tudnak haladni aratáskor, hogy fel ne boruljanak a lankákon. Ez.en a területen minden egyes épület, bizonyíték a falubeli" ek leleményessége, ügyessége mellett. A téesz tagjai leginkább a könnyen és gyorsan elkészíthető FATIP épületekre lehetnek a legbüszkébbek, hiszen ezeket a modern favázas szerkezeteket az országban Szederkény pusztán kívül csak két helyen gyártják. Itt mór szinte mindent ez a héjs-zerű tetőszerkezet borít. Nincs híján ötletnek, kezdeményezőkészségnek, hát ez a falu — s felemelkedésének, fejlődésének ez a legnagyobb záloga. Gábor László Jó árun jó reklám Néhány évvel ezelőtt jókora üzleti lehetőség nyílott egyik külkereskedelmi vállalatunk előtt. A versenytárgyalásra részletes leírást, nyomtatott anyagot kellett előterjeszteni, megfelelő színve íalon, heteken belül. A ve -senytársak — nagynevű cégek, — árban jóval a magyar ajánlat felelt álltak, de sajnos az ajánlattételhez a dokumentáció nem készült el időre; a háttér — felkészültség és rugalmasság híján} — nem tudta követni ezt- a hirtelen jött sietségei... A prospektusok, reklámnyomtatványok nem csupán ilyen kritikus helyzetben hívják fel magukra a figyelmet. A Kereskedelmi Kamara most zárult kiállításán és versenyén, ahol az 1977 második félévétől készült reklámnyomtatványokkal pályázhattak a kamarai tagvállalatok; sok szép nyomtatvány akadt, bár, — mint a bevezetőbeli eset mutatja. — önmagában csekély öröm, hogy ötszáz nyomtatvány közt vannak igazán hatásosak, szépek. Közelebbről már észrevehető, hogy a díjazott anyagok hetven százaléka külföldi nyomdában, s nem forintért készült, így a szépség részben szépséghiba. Még akkor is, ha ezeket a megrendeléseket . a sürgősségi, meg a magas minőségi követelmény kényszeríti ki, bár az utóbbi időben a magyar nyomdaipar rekonstrukciójának előrehaladtával lo- kozatosan javul a helyzet. Nem felejthető el, hogy — jobbára külkereskedelmi propagar. danyomtatványokról lévén szó — ezeknek olyan környezetben kell megjelenniük, ahol a kiváló minőség általános, és a nyomtatványok külső megjelenésükkel, esztétikumokkal is az árut, az ajánlott terméket képviselik. Nyerhet prospektusversenyt egy szép nyomtatvány, de a piaci versenyt csak a termék és termelője nyerheti meg. Mégis igaz: először az áru hírét kell „.eladni”; a jól öltöztetett információ könnyebben kap piaci belépőt. .. ' Cél, haszon, költségráfordítás, — mind olyan körülmények, amelyek nélkül értékelni a reklámnyomtatványokat csak a szemnek lehet. Tudta ezt a zsűri is, amely egyértelmű esetekben a látványosabb „előkelő rokonok” helyett a célnak jól megfelelő, egyszerűbb, a gyanítható költségeket tekintve is „korszerű” munkáknak juttatott díjakat, a mezőnyt pedig úgy értékelte, hogy a kiemelkedő teljesítmények mellett az előbbre lépést a középmezőny, az átlag erősödése jelentené. Gazdaságról, gazdaságosságról mesélnek hát a nyom- taványok. Rugalmasságról, termékszerkezetváltásról, — vagy csak kényszerének felismeréséről? — tanúskodik például a gyűjtőborítós, cserélhető lapos, mappás katalógusok megoldása, ezek terjedése. Nem készülnek már tíz évekre egybekötött vaskos katalógusok! Szembetű- ■ nő volt a kiállításon az is, hogy az eredményes, a piacon sikeres vállalatok prospektusait láttuk jobbára a díjazottak között. A régi nagy kérdés ezek után, hogy vajon a korszerű terméket, nyereséges üzletmenetet könnyű-e propagálni, vagy fordítva: a színvonalas reklámpropaganda segített-e eljutni a sikerhez? Vagyis, mi volt előbb: ;; termelési háttér-tyúk vagy a reklámtojás? A válasz kézenfekvő. Nem létezhettek, nem fejlődhettek külön, csak együt. Jó áru kell. és jó reklám; korszerű. gazdaságos termék, és hozzá méltó propaganda. Köved Twtruis Nukleáris diagnosztikai műszerek A Gamma Müvek BNV-sajtótájékoztatója A Gamma Művek a néhány hét múlva nyíló tavaszi BNV-n új nukleáris diagnosztikai műszereket, saját fejlesztésű adatfeldolgozó rendszert. különböző kvarckristályokat mutat be. A vállalat vezetői keddi sajtótájékoztatójukon elmond, ták, hogy a Gamma ilyen jellegű termékeit a hazai kohászat, energiaipar és vízügy területén szinte mindenhol használják, s a vállalat gyártmányszerkezetét licenc-vásárlásokkal is korszerűsíti. Egyre több automatizálást szolgáló elektronikus műszert szállítanak külföldre. Az utóbbi időben előtérbe került az energia- takarékos automatikák tervezése és gyártása. Ünnepi készülődés Több ezer egri dolgozót várnak a Dobó téren a május elsejei ünnepi nagygyűlésre. Napok óta készülődnek az eseményre a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a városi mélyépítő üzem, az Universal Szerviz Ipari Szövetkezet munkásai és mások. Hatalmas dísztribünt ácsoltak — képünkön pedig már dekorálnak — közben pedig kijavítják a megrongált aszfaltot is. műm Az utolsó „simítások” a hangosító berendezésnél (Fotó: Perl Márton) Felkavart kedélyek Egeresehiben lUlunlccasgir tiles bänuöszokncsk Az egercsehi bányászok aggodalma oszlott szét alig egy óra alatt azon a munkásgyűlésen, amelyet számukra tartott a Borsodi Szénbányák vezetősége. A különös találkozóra egy néhány héttel ezelőtt megfogalmazott levél adott okot. Az üzem egyik dolgozója ugyanis az iránt érdeklődött egy televíziós műsor keretében a nehézipari minisztertől, hogy milyen jövője van Egeresehiben a bányászkodásnak. Nos, a feltett kérdésre végül is a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgatójától érkezett válasz. A következő rövid információt tartalmazza: az akna 1983-ban beszünteti termelését. A levél bénító’ag hatott az emberekre, hisz úgy tudták, a környék jelentős szénvagyannal rendelkezik és még jó ideig biztosított a megélhetésük. Nem véletlen hát, ha hamar elterjedt a hír és másnap kérdések özönével ostromolták az akna vezetőit. Az igazat akarták tudni. Valóban rövid életű lesz a hánya és milyen sorsot szánnák az embereknek? Ezekre az egyáltalán könnyűnek nem nevezhető kérdésekre kaptak megnyugtató választ a bányászok a mar említett munkásgyűlésen. Áz egereseinek feszült figyelemmel hallgatták Balogh Béla, műszaki igazgató szavait, aki mindjárt az elején leszögez, te: — Egy régebbi tervben valóban az szerepelt, hogy 1983-ban bezárjuk itt a bányát, de ma már erről szó sincs! Az 1978-as távlati terv ugyanis még nem vette figyelembe a bekölcei mező bekapcsolását, ami 600 ezer tonna szenet jeleni és a levél ezt még nem tartalmazhatta. Nyugodtan mondhatom, hogy Egercsehiberi a VI. ötéves terv végéig folyamatosan termelünk. Sót. elképzelhető, hogy azon túl még hosszú ideig, illetve amíg a művelhető szénvagyon el nem fogy, amíg gazdaságosan lehet termelni, az akna nem all le. Most mintegy 5,3 millió tonna .szénvagyonról tudunk, de ebből csak 1,47 millió fejthető le. Ez kitart még néhány évig. Valóban, a 2-es területen és a mikófalvi részen tetemes — összesen csaknem 80 (!) mii. lió tonna földtani szénvagyon húzódik. Sajnos azonban ezzel a jelenlegi technikai színvonal mellett nem számolhatunk. Pedig nem kell bizonygatni, hogy mindannyiunk érdeke lenne a ki. termelése Egercsehi térségében tehát új bánya telepítésére nincs lehetőség, éppen ezért az aknán nagyobb beruházást, illetve rekonstrukciót sem tervezünk. A bányászok vissza-vissza- térő kérdése most már csak az: mi lesz a sorsuk, ha'egy- szer bezár a bánya? Balogh Béla erről is- részletesen beszélt. Elmondotta, hogy a Borsodi Szénbányák továbbra is minden dolgozóra igényt tart és idejében gondoskodik elhelyezéséről. A vállalatnál az utóbbi időben 15 év alatt csaknem 50 akna zárt be és senkinek sem volt elhelyezkedési gondja, mert a környező bányák minden esetben befogadták az embereket. Az egercsehi bányászok egyébkeni, ha majd évek múltával erre sor kerül, Farkaslyukon, illetve a mocsolyási aknán (Királd) találhatnak megélhetést. Ezek a helyek Egercsehihez körülbelül 40—60 kilométerre vannak. Az akna felolvasójában megtartott munkásgyűlésen műszakváltáskor több száz bányász jelent meg. Az ar. cokat figyelve úgy tűnt, az őszinte válaszok megnyugtatták a kedélyeket. Az egercsehi bányászok érzik, hogy nem mostohagyerekei Borsodnak. a Farkaslyuki Bányaüzemnek, a vállalat vezetésének. A sorsukról idejében gondoskodnak, de addig még remélhetőleg sok- szén kerül ki kezük munkája nyomán. Temesi László ,Nmk>do£i 198*. április 3tL, szerda
