Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-24 / 95. szám
Í ' A tel elmúltával, ahogy az idő jobbra fordul, éledni kezd a természet, feltárja szépségeit az ember előtt. Míg környezetünk, az erdők, a folyók, a hegyek üdítő hatását élvezzük, észre kell vennünk annak pusztulását, veszélyeztetettségét is. Erre próbál figyelmeztetni mai összeállítá- J sunk. t f& technika történetéből ösfénykép — Infravörös sugarak felfedezése — Kísérletek a kombinációs hanggal — A legrégibb újság — Az első orosz gőzhajó — Bányászlámpa Az egyik első „ősfényképet” 200 évvel ezelőtt, 1780- ban egy Charles nevű vegyész készítette el. Ezüstklo- ridos papíron a napfény hatására árnyképeket ábrázolt. ★ William Herschel (1738— 1822) angol csillagász 1800- ban a Nap színképét vizsgálva. a spektrumnak egy- egv színét engedte át keskeny nyíláson és megmérte a résen átbújó sugár hőmérsékletét. Azt tapasztalta, hogy a hőmérséklet az. ibolyától kiindulva, a vörös felé egyre nő. A maximumot a látható színképen kívül találta meg és így fedezte fel a láthatatlan infravörös sugárzást.* Az első magyar újság Hath Mátyás „Magyar Hír- mondó’-ja volt, 200 éve, 1780. január 1-én jelent meg először és 3 éven át megszakítás nélkül jutott el mintegy 500 előfizetőhöz. ★ 180 évvel ezelőtt, 1800-ban Thomas Young (1773—1829) angol fizikus, orvos kísérletei során felfedezte a kombinációs hangot. Azt tapasztalta, hogy két erős hang egyszerre való megszólaltatásakor egy harmadik hangot is lehet hallani és ennek rezgésszáma a két előbbi hang rezgésszámainak különbségével egyenlő. ★ Az első orosz gőzhajó, a Jehzavela, 165 évvel ezelőtt, 1815-ben kezdte meg menetrendszerű járatát a Néván Pétervár és Kronstadt kőzett. Itt használtak először a gőzhajón himba nélküli gőzgépet és mellső elhelyezésű hajómotort, amely külföldön csak jóval később terjedt el. Két év múlva már a Volgán és a Kámán is közlekedtek gőzhajók. ir A biztonsági bányászlámpát ugyancsak 165 évvel ezDavy bányászlámpája (Fotó: Science Museurp, London) előtt Humphry Davy (1778— 1829) angol kémikus találta fel. A Davy-lámpánál a láng dróthálóval volt körülvéve és a> háló — mint1 jó hővezető — (megakadályozta azt, hogy a lámpát körülvevő levegő a sújtó lég gyulladási hőmérsékletére hevüljön és ezért a lámpa biztonságot nyújtott a bányarobbanással szemben. Kováts Andor Erdővédelem mikroőielógiai módszerekkel A . Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai részlegének erdő. és faipari intézetében hatékony bakteriális készítményt, inszek- tint állítottak elő, amely védelmet nyújt az erdőknek a kártékony rovarfaj tókkal szemben. A tajga körülményei között elengedhetetlen a bakteriális készítmények alkalmazása, mivel a korábban használatos vegyi anyagok nemcsak a károkozókat, de a hasznos rovarokat is elpusztítják. A hasznos baktériumokat az erdő azon részeiből nyerik, ahol a károkozók természetes körülmények között elpusztulnak, például elhullt tölgyiloncák hernyóiból. A baktériumos készítmények megtámadják a kártevő rovarokat és elpusztítják, ugyanakkor azonban nem fejtenek ki káros hatást a természetes környezetre. Az inszektin spórák és fehérjekristályok fői-májában kerül be a rovarok emésztőrendszerébe, ahol mérgezést, majd általános szepszist idéz elő. A mikrobiodógiai szer gyártása már megindult. Alkalmazása során — a szibériai erdőkben — az inszektin felülmúlta a legmerészebb várakozásokat is. A í' ikteriális készítmények előn,> e. hogy nem fertőzik a környezetet, nem bontják meg az ökológiai egyensúlyt, sokáig megtartják aktivitásukat. Az erdei mikrobiológiai laboratóriumban folyamatban van a mikroorganizmusok tartósításával, aktív állapotban való tárolásával kapcsolatos kérdések kutatása. Ezzel lehetővé válik a hasznos baktériumke- szítménvek felhasználásának és gyártásának nagyobb hatékonysága. Az ózonréteg védelme A kömyezétvédelmi világ- szervezet legutóbbi vezetőségi tanácskozásán elhatározták, hogy globális mérőhálózatot létesítenek a Föld ózonréteg-változásainak megfigyelésére. Egyes szakértők szerint fennáll az a veszély, hogy 2000-re mintegy 10 százalékkal csökken az •ózonréteg vastagsága. Jelenleg mindössze 12 országban végeznek ezzel kapcsolatban rendszeres méréseket.. Sajnos a mérőhálózatot a világ nagy részén még nem építették ki. így egész. Dél- Amerika területen nem működik mérőállomás. Az ózon a légkör magasabb rétegeiben keletkezik oxigénből ultraibolya-sugarak hatására. A levegőben csak igen kis koncentrációban van jelen. Fontos sze- repo. hogy a Napból a Földre érkező, az élő szervezetre káros ultraibolya sugarakat elnyeli. Az infravörös sugárzást is részben elnyeli, ezáltal a Föld felszínéről kisugárzó hőenergiát részben visszatartja. Az óz.onszíéra a légkör 20—50 kilométerig terjedő magasságának ózontartalmú része. Kiliafóiias! az európai piígylialászat A gyöngyhalászat nem könnyű: 20—25 méter mélységbe kell a, gyöngyhalászoknak lemerülniük búvár- felszerelés nélkül. Átlagosan 50—80 másodpercig tudnak a víz alatt keresgélni. \7. édesvizeknek is van gyöngy képző kagylója, a folyami. gyöngykagyló, amely Közép- és Nyugat-Európa mészben szegény vizeit kedveli. Bár a vizek szennyeződése miatt számuk a minimumra csökkent, az NSZK- bar Heidelberg környékén, a Neckar folyó vízgyűjtő rendszerében, valamint a Lüneburger-Heide vidék vizeiben még ma is él #ít a gyöngyképzéséről nevezetes kagylófaj. A gyöngyhalászok azonban már csaknem kiháltak. Talán a Bajor-erdők tiszta vizű patakjai mentén él még ma is az utolsó gyöngyhalász, Erre a területre megvásárolta a gvönscyltalászás jogát (az NSZK-ban ez mindig is állami monopólium volt). Fogásmódszere még ma is az évszázados hagyományokon alapul. Gumiharisnyát, vagy csizmát viselve a sekély vízben állva órák hosszat hajol a sima kövek között hömpölygő tiszta víz fölé és a kövek, kavicsok között megbúvó kagylókat keresi. Ha néha talál egy-egy ilyen kagylót, kiemeli a vízből és egy sajátos, késhez hasonló eszközzel óvatosan szétfeszíti a kagylóhéjakat, megvizsgálja, vajon van-e a kagyló köpenyüregében „érett” gyöngy. Ez persze csak ritka szerencse lehet, A kis gyöngyöt érlelő pél- dánvt visszateszi a vízbe, miután megjelölte, abban a reményben, hogy majd egyszer újból megfoghatja., s akkorra már fejlett gyöngyöt emelhet ki belőle. Ennek esélye azonban igen csekély, mert a gyöngy éré-, si ideje kb. 10—15 év. Addigra pedig talán már hírmondója sem lesz a gyöngyhalász mesterségnek. A jövő zsákutcája? Nemrégiben környezetvédelmi fotókiállítást rendeztek Budapesten a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében. A kiállításra érkezett ez a fotó is: „Zsákutca kétezerben” címmel... A radioaktív háttérsugárzás mérése Életünk folyamán állandóan radioaktív sugárzásnak vagyunk kitéve. Ez a sugárzás. részben természetes körtíyezetünkből: • a világűrből, a levegőből, a földből, az épületek falából stb. származik. Másik részéért korunk technikája a felelős. Ide sorolható az orvosi röntgen-, izotópdiagnosztikai és terápiái sugárterhelések, valamint a reaktorok, részecskegyorsítók, az iparilag alkalmazott izotópok sugárzása. Ezekhez a „külső” sugárforrásokhoz járulnak a „belső” sugárforrások, az emberi szervezet ugyanis mindig tartalmaz radioaktív anyagokat. A szervezetbe épült sugárzó anyagok is az előbbiekhez hasonlóan csoportosíthatók: a kálium—4Ó izotóp pl. a szervezetek nélkülözhetetlen alkotórésze, ami mellett újabban még járulékos terhelés is fellép. Ennek oka az orvosi izotópalkalmazás. Ma minden ember szervezetében található Amióta világszerte nagy lendületet vett a tengeri olaj ki termelés, óriási tankhajók közlekednek az óceánokon, „gyomrukban” több százezer tonna olajjal, egyre aggasztóbban vetődik fel a tengerek elszennyeződésének a kérdése. Volt már olyan váratlan olajkitőrés a tengeri fúrótornyoknál, amikor percenként csaknem három tonna kőolaj tört fel és terült el a viz felszínén. Az elmúlt evek során nagyobb tankhajóbalesetek is szép számmal előfordultak. Perr sze nemcsak a „látványos” katasztrófák veszélyesek, hanem a kisebb üzemzavarokból keletkező ola.ifoltok is, mert az olaj gyorsan szétfut a vízen, nagy felületet borít be vékony hártya réteggel, elzárván a vizek élővilágát a levegő oxigénjétől. Ma már mesterséges holdakon elhelyezett különleges érzékelőkkel is figyelik a tengerek és óceánok felületét, s ha azok olaj jelenlétét jelzik, azonnal beavatkoznak. De haladás mutatkozik az olajszennyeződés! cézium—137 és stroneium— 90 radioaktív izotóp. A kutatók a ' környezet aktivitását azért vizsgálják, hogy megfelelő sugármentes hely és kis aktivitású ár- nyék?lóanvagok kiválasztásával olyan, szinte teljesen sugárzásmentes szobát tudjanak készíteni, ahol az emberi test sugárzása jól kimutatható. A légjobb sugárvédő árnyékolást nem ólomból lehet építeni, hanem vasból, de a vasat is célszerű elektrolit-rézzel borítani. A levegő mindig tartalmaz radioaktív szennyeződést, ezért a mérőszoba levegőjét meg kell szűrni. A levegő szennyező hatásával magyarázható az a jelenség, hogy a vaslemezeken aktivitás mutatható ki. de alapos tisztítás után az aktivitás megszűnik. A szerzett tapasztalatok alapján az emberi test aktivitását mérő berendezést. 15 centiméter vastag vaslemezből készült szobában helyezik el. okok létrejöttének megelőzése teién is. Víz alatti olajvezetéket eddig csak keveset építettek a világon, éppen attól félve, , hogy a cső megsérülése ese- ' tén nagymérvű vízszennyeződés következhet be. Pedig ez lenne, a legegyszerűbb módja például annak, hogy a tengeri fúrólzigetekről a partra juttassák a kibányászott kőolajat.. Úgy tűnik, hogy angol szakemberek kutatómunkája nyomán ennek a jövőben nem lesz akadálya. Kétrétegű, a sérülést, ■kilyukadást azonnal jelző olajszállító csövet dolgoztak ki. A tömlő elsődleges váza gumiba ágyazott huzalkord, s ezt nagy szilárdságú acélból kialakított spirállal erősítik meg. Ha ez a váz mégis átszakad, megsérül, az olajat egy különleges második réteg tartja vissza a csőben. A szakadásra azonban azonnal figyelmeztet a sérült szakaszon a csővastagság megnövekedése. Eközben az olaj veszteség nélkül áramlik tovább az ép vezeték- reszben. M A j MŰSOROK: RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Dvörzsák; 1. szimfónia. 9.10 Nóták. 9.44 Zenevár. 10.05 Hétszínvirág. 10.35 Két vonósnégyes. 11.39 Jókai Mór élete és kora. 12.35 Tanácsi tapasztalatok tanulságai. 12.50 Zenemúzeum. 14.19 Szabadpolc. 14.50 Daloló, muzsikáló tájak. 15.10 Mai dalok. 15.28 MR 10-14 Iskolák — őrsök,— barátok. 16.05 Illyés Gyula: -Beatrice apródjai. 16.15 Zenekari, muzsika. 17.07 Gyár és »környéke. 17132 A rádiószínház híradója. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Népi zene. 19.40 Szimfonikus zenei hangverseny. 21.25 Millöcker: Dubarry (Részletek). 21.40 A Dunánál. 22.15 Sporthírek. 22.30 Gold- mark Károly művészi pályája. 23.10 Kamarazene. PETŐFI 8.05 Operettek. 8.33 Napközben. 10.33 Zenedélelőtt. 12.33 Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55 Kapcsolás a miskolci körzeti stúdióba. 13.25 Gyermekek könyves- joolca. 13.30 Jan Seidel: Mesenóták. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Cigánydalok, csárdások. 16.35 Időebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma, 19.55 Slágerlista. 20.33 Szociológiai figyelő. 21.03 Kabarécsütörtök. 22.03 Tánczene. 22.33 Népdalkórusok. 23.15 Patience (Operettek}. SZOLNOK 17.00 -tői 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírék, időjárás — 17.05 Fiatalok félórája. Mindig kell egy jó barát. Szerkesztő: Dobog Béla — Egy kiállítás képei (részletek Emerson feldolgozásából) — 18.00 Észak-magyarországi krónika (A pártpro pagan diaiak konferenciája Miskolcon — Képviselőjelölő gyűlés Egerben). 18,25 Lap- es műsorelőzetes... 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 14.05 Iskolatévé. (Ism.). 16.25 Gyalogosként. .. 16.35 „Dolgozni csak pontosan, szépen... ” 17.10 Tízen túliak társasága. 18.00 Falujárás. 18.40 A Magyar Televízió III. nemzetközi karmesterversenye. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Kék fény. 21.10 Telesport. .Kb.: 22.20 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18 55 Nyelvtanárok, figyelem! 19.30 Tv-hiradó. 20.0(1 A tenger titkai. 20.50 Vas- taps. 21.25 Tv-híradó 2. 21.45 A döntés (Tévéorató- rium). 1980. április 24., csütörtök Biztonságos tengeri olajvezeték
