Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-24 / 95. szám

I I SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK í Fontos párbeszéd BIZONYOS, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetet másként ítélik meg Moszkvában, mint Pá­rizsban. A Szajna partjáról az Afganisztánnak nyúj­tott szovjet támogatást más megvilágításban szemlé­lik, mint a Moszkva folyó mentén. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter és francia tárgyalópartnerei • egyaránt felelősséget éreznek Európa és a világ sorsa iránt. Éppen ezért most kezdődő megbeszéléseiben — bár bizonyára nem közös kiindulópontból — a teendőkre helyezik a fő hangsúlyt. Kétségtelenül nehezebb körülmények között tárgyal most a szovjet külügyminiszter Párizsban, mint bár­melyik korábbi látogatása során. Igaz, a francia ve­zetés nemcsak a Szovjetunió afganisztáni szerepét helyteleníti, hanem elkülönül az amerikai megtorló módszerektől is. Ezért figyelemre méltó dialógus vár­ható Párizsban — erre utalnak a legfrissebb kom­mentárok. A Szajna partjáról mindenesetre síkra- szállnak a kelet—nyugati párbeszéd folytatása mellett.' RENDKÍVÜLI JELENTŐSÉGŰ LEHET ez a kiin­dulópont, hiszen a szovjet—francia kapcsolatok annak idején új korszak kezdetét jelentették: De Gaulle tá­bornok 1966-ban elsőként járt Moszkvában a nyu­gat-európai államfők közül. (Sokan ettől a dátumtól számítják a hidegháborút fölváltó enyhülés szakaszát kontinensünkön.) Franciaország — bár szolidaritásá­ról biztosítja az Egyesült Államokat — most is rosz- szalja az amerikai vezetés szeszélyes, kiszámíthatat­lan következményekkel járó, kockázatos lépéseit. Párizst bizonyos fokig támogatják ebben az EGK tagállamai is: kedden véget ért luxemburgi tanács­kozásukon a kilencek külügyminiszterei nem álltak ki teljes mellszélességgel Washington mellett Iránnal szemben. Hasonlóképpen a franciákéhoz áll köze­lebb a nyugatnémet, az olasz, a belga és a holland álláspont az európai együttműködés és biztonság ügyében. ANDREJ GROMIKO ÉS FRANCIA HÁZIGAZ­DÁINAK TÁRGYALÁSA tehát nem ok nélkül ke­rült a nemzetközi érdeklődés fókuszába. Az afganisz­táni események óta most először találkozik külföldön ) a magasrangú szovjet politikus nyugat-európai állam­férfiakkal. Bárhogyan végződik a párizsi eszmecsere, í mindenképpen hozzájárul a nézőpontok tisztázásához s így közvetve a feszültség csökkentéséhez. Gyapay Dénes Gromiko párizsi tárgyalásai PÁRIZS: A francia külügyminiszté­riumban szerdán délután megkezdődtek a francia— szovjet tárgyalások. Szovjet részről a megbeszéléseken Andrej Gromiko külügymi­niszter. Georgij Kornyijenko, a külügyminiszter első he­lyettese és Sztyepan Cser- vonyenko, francia részről Jean Francpis-Poncel kül­ügyminiszter. Olivier Stirn külügyi államtitkár, Bruno de Leüsse de Syon a kül­ügyminisztérium főtitkára, Henry Ftoment-Meurice, Franciaország moszkvai nagykövete, valamint mind­két részről több külügyi funkcionárius vesz részi. Szerda este munkavacso­rán folytatódtak a tárgyalá­sok a Quai d’Orsay-n. Ma. ( J öltökön reggel Giscard a Zstaing francia köztársasá­gi elnök fogadja a munka­látogatásra érkezett szovjet vendéget, majd délután újabb tárgyalásokra kerül sor a külügyminiszterek között. Andrej Gromiko utoljára 1978. ‘ októberében járt hi­vatalos látogatáson Francia- országban, míg Jean Fran­cois-Poncet 1979. februárjá­ban tett moszkvai látogatást. Franciaország az első vehető nyugati hatalom, amely az év eleje óta vendégül látja a szovjet diplomácia veze­tőjét és így jelzi szándékát a Szovjetunióval folytatott dialógus fenntartására a ne­hezebb nemzetközi helyzet­ben is. Iráni nem ért« meglepetés Washington csalódott szövetségesei döntése miatt A washingtoni kormány tisztviselői általában langyos fogadtatásban részesítették a közös piaci országok luxemburgi határozatát, és — mint bizalmas beszélge­téseken hangoztatták — csa­lódottak amiatt, hogy az elhatározott intézkedések nem lépnek azonnal életbe. Az amerikai külügyminisz­térium hivatalos közleménye mindenesetre azt hangoztat­ja; hogy Washington „üdvöz­li az EGK döntését, misze­rint Irán-ellenes szankciók­kal támogatja az Egyesült Államokat és szeretné, ha e döntés hamarosan tettek­ben fejeződne ki”. TEHERÁN Az Egyesült Államok, Ny ugart-Európa cs Japán Ir;tnTellenes gazdasági szank­ciói nem érték meglepetés­ként az iráni vezetésit — • állapította meg teheráni saj­tóértekezletén Behesti aja- tollah, az iszlám forradalmi tanács tagja. ..Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa téved, ha azt hiszi, hogy kezében vám a világ összes erőforrása” — | mondotta. — A szocialista és a fejlődő országok készek támogatni Iránt. Példa erre a Teheránban tartózkodó szovjet keraskede! mi-gazda­sági küldöttség tárgyalásai. Ezenkívül Csehszlovákia, az NDK. Lengyelország ás más államok is kifejezték óhaju­kat egyenjogú ás kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok fenntartására Iránnal. Behesti kifejezte meggyő­ződését, hogy az amerikai túszok problémája nem old­ható meg egy hónap alatt, amennyi időt a Közös Piac tagjai „adtak” Iránnak. Eh­hez véleménye szerint hosz- szabb idő kell. TOKIÓ A japán kormány csütör­tökön kezdi meg az Irán el­leni „fokozatos szankciók” kidolgozását. Ezt azután kö­zölték, hogy a Luxemburg­ból hazatért Okita Szaburo külügyminiszter beszámolt a minisztertanácsnak az Euró­pai Gazdasági Közösség ta­nácskozásáról. Az egyik első lépésként sor kerülhet a te­heráni japán nagykövetség személyi állományának csökkentésére, majd a túszok szabadon bocsátására. a Luxemburgban megszabott május 17—i határidő lejárta után — újabbakra is. A ja­pán kormány, amely „elvben és lényegében „nyugat-euró­pai partnereinek magatartá­sához igazodik, a bejelentés sze- nt már csütörtökön ha­tároz „némely intézkedés­ről’-*'. Jelentés Tito állapotáról LJUBLJANA Tito köztársasági elnök egészségi állapota válságos. Kómában és kedd este óta sokkos állapotban van. A szükséges orvosi kezelést al­kalmazzák — közölte szer­dán délután a ljubljanai kli­nika orvosi konzíliuma. Szakszervezeti világkonferencia BELGRAD Az új-belgrádi Száva kong­resszusi központban szerdán plenáris ülésen folytatta ta nácskozásál a társadalmi gazdasági fejlődés kérdései vei foglalkozó szakszervezeti világértekezlet, amelynek munkájában 122 küldöttség vesz részt, A konferencia elnökségében ezúttal helyet foglalt Gáspár Sándor, a/ MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára is. A vita tárgyszerű légkör­ben folyik. Hajószerencsétlenség MANILA: ( A legújabb jelentések .sze­li rint a Fülöp-szigeteki Min- j rloro partjainál elsüllyedt í Don Juan személyszállító Szovjet álláspont n párizsi talälkozö küszöbén MINT ISMERETES, a Francia Kommunista Párt és a Lengyel Egyesült Mun­káspárt meghívta valameny- nyi európai ország kommu­nista és munkáspártját, hogy vegyenek részt a Párizsban, április 28-án és 29-én^ tartandó találkozón. A találkozó munkájának té­máját röviden fogalmazták meg: „A békéért és leszere­lésért”. A kezdeményezés, amelyet a Szovjetunió Kommunista Partja üdvö­zölt, nagy visszhangot Vál­tott ki a kontinensen. Most aligha célszerű jós­lásokba bocsátkozni ártól, hogy mi fog i elhangzani ezen a találkozón, milyen eredményeket hoz, stb. Hasznosabb, ha kiemelünk néhány kérdést, amelyekről Szólni érdemes­Az első: a konferencia témája, a béke és a lesze­relés. A második világhábo­rú befejezése óta foglalkoz­tatja ez a kérdés az embe­riség legjobb elméit. Noha már nemegyszer megtár­gyalták, továbbra is a Je­lenkor legégetőbb problé­máiét jelentik. Ebből követ­kezik a második kérdés, a konferencia megtartásának időpontja. Nem kel lene-e a megrendezéssel még vár­ni? — kérdezték a ború­látó megfigyelők. Nos, so­hasem korai véleményt cse­rélni arról, hogy milyen úton-módon és milyen esz­közökkel . küzdjünk a bé­kéért és leszerelésért. Euró­pa nem minden kommu­nista és munkáspártja vesz maid részt az értekezleten. Ebből elkerülhetetlenül kü­1980.' április 24,, csütörtök löntéle spekulációk kelet­keznek; de, mikor nem voltak ilyenek .., Egyes kommu nistaeltenes sajtóor­gánumokban azt állítják, hogy a nyugat-európai kommunista pártok képvi­selőinek részvétele e talál­kozón valamiféle „központ” visszaállítására tett kísérlet a kommunista mozga­lomban. Ez azonban már elcsépelt nóta- Hiszen min­den párt teljesen függetle­nül és önállóan határozza meg álláspontját, nemcsak odahaza, hanem a nemzet­közi találkozón is. Van olyan vélemény, hogy a találkozó megtartása nem időszerű a kommunista mozgalomban meglévő ilyen vagy olyan nézeteltérések következtében. De a sokol­dalú kommunista, talál­kozók közül melyek zaj­lottak le nézeteltérések nél­kül? A kommunisták ellen­felei igyekeznek ugyan a nézeteltéréseket saját cél­jaikra felhasználni, ám a tapasztalat azt mu­tatja. hogy a nemzetközi találkozók nem mélyítik el a nézeteltéréseket, hanem ellenkezőleg: elősegítik az álláspontok közeledését, az akciók egyeztetését." A következő kérdés: minthogy a találkozón nem képviseltetik magukat a »zooiabsta és a szociálde­mokrata pártok, fennáll a vészéiy, hogv ez akadályoz­hatja a kommunistákkal va- -ló együttműködésüket. Mit mondhatunk erre? Február eleién Becsben találkozót tartottak a Szocialista In- ternacionálé vezetői. Körül­belül uevanazt a témát vi­tadák ame'v _a nári­zsi ta,-"--i7.ó namrendié-e . kertit. Vajon' a bécsi talál­kozó ténve akadályokat gördített-e a kommunista és a szociáldemokrata pártok kapcsolatának, sőt együtt­működésének lehetősége elé. ha az ott levont, következ­tetések égyébkémt megfelel­tek a békéért és leszerelé­sért folyó küzdelem érde­keinek. Nem. Akkor a pá­rizsi találkozó miért lenne akadály az együttműködés útján? , Természetes,en, a nemzetközi kommunista mozgalom nem mondhat le arról, hogy önálló erőként lépjen fel a világban. Van olyan áUáspowt is. hogy a békéért és leszerelé­sért folyó küzdelem problé­mája nemcsak Európára ter­jed ki, s ennélfogva nem csupán az európai pártok ügye. Ez igaz. De azt jelenti-e ez, hogy az enyhülési folya­mat minden oszthatatlansága közepette Európának nincs meg a maga sajátossága eb­ben a tekintetben ? Szó sincs erről. VEGtlL. az utolsó prob'é- ma: a párizsi találkozó elő­készítésének és megtartásá­nak módszere. Jól ismert kö­vetelmény, hogy a kommu­nista találkozók megtartása feltételezi az előkészítés de­mokratikus móriszereit. Ez. azonban nem je'enti, hogy ezek a meri .szerek formájuk­ban mindig azonosak legye­nek. Közös akciók részletes platformjának kidolgozása vallóban hosszú előkészítést tesz szükségessé, Egyes páy tok azonban már többször úgy nyilatkoztak, hogy szük­ség ese'rti operatív módon, hosszú dokumentumok elfo­gadása nélkül is találkozni kell! Nos. a jelekből ítélve, az európai kommunista és munkáspártok a jelen eset­ben éopen ilyen formában kés7íiir>«)< megtartani talál­kozójukat. J. Zsilin (APN—KS) hajó közel ezer utasa közül több mint hetven vesztette életét, 887 személyt sikerült megmentepi. Eddig 14 holt­testet találtak meg, 59 sze­mély pedig eltűnt. Az első jelentések még ar­ról adtak hírt, hogy az uta­sok és a legénység nagy többsége vízbe fulladt. Ké­sőbb azonban kiderült, hogy egy másik tartályhajó, amely a szerencsétlenség idején á közelben tartózkodott, több­száz embert mentett ki a cápáktól hemzsegő hullá­mokból és vett fedélzetére. Ezzel szemben a Tacloban City, amely nekiment a sze­mélyszállító hajónak és lé­ket ütött rajta, továbbhaladt anélkül, hogy a vízbe került embereken segített volna. Szolidaritási nagygyűlés Békéscsabán az afgán nemzeti ünnep alkalmából Az afgán nemzeti demok­ratikus forradalom második évfordulója alkalmából szer­dán Békéscsabán szolidaritá­si nagygyűlést rendezett a Magyar Szolidaritási Bizott­ság és az Országos Béketa­nács. A MEZŐGÉP békés­csabai gyárában megtartott munkásgyűlésen Kovács Bé­la, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára, az Országos Béketanács fő­titkára mondott beszédet. Az 1978. április 27-i for­radalom győzelmével új tör­ténelmi szakasz kezdődött Afganisztánban — hangsú­lyozta. — Az ország elindult a társadalmi haladás, a fel-1 emelkedés útján. A forrada­lom demokratikus és nemze­ti célkitűzéseinek antifeudá- lis és antiimperialista prog­ramjának megvalósítását a belső és a külső ellenforra­dalmi erők gátolták. Az im­perialista beavatkozás elhá­rításáért az afgán vezetés többször fordult segítségért a Szovjetunióhoz/ amely a két ország közti egyezmény és az ENSZ alapokmány 50. cikkelye alapján internacio-. nalista segítséget nyújtott Afganisztánnak. Jogosnak, törvényesnek tartjuk a szov­jet segítséget, politikai és anyagi támogatást nyújtunk mi is az afgán népnek, ör­vendetes, hogy Afganisztán­ban normalizálódik a hely­zet, s ezután is együtt küz­dünk az afgán néppel a bé­kéért, az Imperializmus tér­hódítása ellen. Ezután Shamsher Haziáni, az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság prágai nagykövetségének titkára, kormánya nevében megkö­szönte a magyar népnek a hazája forradalma iránt megnyilvánuló rokonszenvet és támogatást. Végezetül Sami Safi, a hazánkban ta­nuló afgán diákok, és az Afgán Népi ' Demokratikus Párt képviseletében szólalt fel, s ismertette pártja más fél évtizede« harcát a népi hatalomért, a szabad, füg­getlen Afganisztán megte­remtéséért. A békéscsabai szolidaritási gyűlés a Magyarországon ta­nuló afgán diákok, műsorá­val ért véget. A tudománypolitika szellemében Agrárkutatási eredmények a gyakorlat szolgálatában Sajtótájékoztató a MÉM-ben Az MSZMP Központi Bi­zottsága tudománypolitikai irányelveinek szellemében a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium fel­ügyelete alá tartozó kutató­helyek: fokozott figyelmet fordítanak a termelést elő­segítő eredmények gyors el­terjesztésére. A kutatóinté­zetekben jelentős sikereket értek el a 70-es évtizedben. A megváltozott világgazda­sági helyzethez igazított gazdaságpolitika alapján az új közgazdasági szabályozó- rendszer a mezőgazdasági vállalatokat is nagyobb fel­adatok elé ■ állítja. A gazda­ságosság, a hatékonyság és az export fokozását segítik elő az újabb kutatási ered­mények — hangoztatta szer­dán délelőtt tartott sajtótá­jékoztatóján dr. Dénes La­jos mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet­tes. Elmondta, hogy államunk az V. ötéves tervidőszakra egymilliárd forintot fordít agrárkutatásokra. Ez 1980 végére teljesül is. További eavmilliárd forintot pedig a különböző nemesített ’ nö­vény- és állatfajták fenntar­tására költenek. A növénytermelésben éven­te 50—60 új fajtát állítanak elő, amelyek között 10—15 a külföldi fajták meghono­sítására irányul. Jelentősék az öszibúza-nemesítési ered­mények. Napjainkban 19 faj­ta, közülük nyolc hazai és 11 külföldi búza van közter­mesztésben. Közülük jelentős a Martonvásári—4, valamint a Szegeden nemesített GK— Tiszatáj elnevezésű fajta. Ez nagy fehérjetartalmával tűnt ki. Elismerésre méltó a jugoszláv Rána elterjesz­tése is, amely hektáronként 5—7 tonnát ad. Népgazdasági szempont­ból kiemelkedők a kukori­canemesítések. Négy év. alatt 18 új hibrid került a terme­lésbe. Magyarország a ku­korica-terméshozamok alap­ján a harmadik helyre ke­rült a világon. Lucernane­mesítésben jelentős a ma­gyar—NDK tudományos együttműködés, amelyben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti . Kutató Intézete is részt vesz. Dr. Dénes Lajos a továb­biakban szólt az állatté- nyésztés eredményeiről is. Elmondta, hogy jelenleg 50 állatfajta van tenyésztésben az országban. Ezek közül a Hungarofriz .szarvas marha­fájta elterjesztésével jelen­tősen növekedett a tejterme­lés. Ma az országos átlag meghaladja tehenenként a 3400 litert. Jelentősek a szőlő, és bor­gazdaságban elért kutatási eredmények is. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri állomása például a vö­rös ,'bort adó újabb szőlő­fajták nemesítéséből veszi - ki részét. Komoly eredmé­nyek születtek az anyag- és energiatakarékos módszerek kidolgozásában is. Ilyen töb­bek között a szántóföldi gé­pekre szerelhető üzemanyag­számláló, melynek segítsé­gével egy év alatt három­mi Ili árd forintot takaríthat­nak meg az üzemek. A miniszterhelyettes vé­gezetül rámutatott, hogy 1979-ben az agrárkutatási eredmények gyakorlati al­kalmazása 600 rhillió forint hasznot jelentett a népgaz­daságnak. Felhívta a fi­gyelmet árra, hogy a mi­nisztérium már elkészítette a mezőgazdasági, élelmi­szeripari és fagazdasági ku­tatások VI. ötéves tervi el­képzeléseit. Ezeket egyeztet­ték a kutatóintézetekkel. A fő feladat a további új ered­mények minél gyorsabb gya­korlati elterjesztése. Mcntusz Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom