Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-23 / 94. szám

Létbiztonság IGEN, EZ ÍGY IGAZ: hazánkban létbiztonság van. Három és fél évtized or­szágépítő munkája meghoz­ta a maga gyümölcsét: meg­szűnt gondnak lenni a min­dennapi kenyér előteremtése, országos jelenség a jólöltö- zöttség, milliók tekintenek ki új házak és lakások ab­lakain a tavaszhoz illő kedv­vel, terveket dédelgetünk, néha már majdnem gyerme­ki bizakodással, mint akiket semmi baj nem érhet; igen, mert tervezhetők a holnapok. Ötvenévestől fölfelé közöt­tünk élnek azok a generá­ciók. amelyek tagjai életük egy részét úgy élték le, hogy megtapasztalták ennek az ellenkezőjét is, a teljes ki- látástalanságot, amely a többség osztályrésze volt. Nem szívesen emlékeznek Vissza arra az időszakra, akad közöttük olyan is. aki feledékeny, de legbelül na­gyon is tudja, mit kell fél­teni. Gyermekeink és uno­káink azonban ebbe « biz­tonságérzetbe születtek bele, nem ismerik azt a másikat, nekünk pedig, a szülőknek nagyobb vágyunk, kívánsá­gunk az élettől aligha lehfet annál, hogy megtartsák, amit mi megteremtettünk, ég le­gyen erejük, bizakodásuk to­vábblépni,. Ehhez persze — bárjnilyen sokat tesz is —, nem elegendő a jóllakottság érzése, vagy az a tudat, hogy van bőrzakónk és annyiszor váltunk inget, ahányszor akarunk; kell az a harmónia is. az a kiegyensúlyozottság, a céloknak, az érdekeknek az az egyirányúsága, amelyet a XII. pártkongresszus tuda­tosított berniünk a maga nyíltságával, a gondokat sem takargató szókimondásával, s azzal, hogy eszmei muníciót tudott adni a legközelebbi évek feladatainak megvaló­sításához, kijelölvén az elő­rehaladás irányát, módoza­tait. AKIK SZÓLTAK A KONG­RESSZUSON, többnyire a maguk munkájáról beszéltek. Azt mondták el. hogy terü­letükön, ahová hivatásérze­tük. szakmájuk, rátermettsé­gük köti őket, mi az, amit már sikerült elérni és mit kívánnak elvégezni a közeli jövőben. Nem hangzottak el látványos ígéretek, pátoszos fogadalmak, ezért voltak ezek a megnyilatkozások hitele­sek. S mert maga a kong­resszus méltó helyére állí­totta az emberi munkát, bol­dogulásunk, biztonságérze­tünk forrását. A párt nem először teszi ezt. Most azon­ban olyan felismerések bir­tokában hív cselekvésre mindenkit, amelyek az utóbbi években társadalmi mére­tekben eljutottak az -embe­rek tudatáig. A közgondol­kodásban mind nagyobb .te­ret kap az érdekek azonossá­gának figyelembevétele, a népben, a nemzetben gon­dolkodás, amelyben kifeje­ződik az egyén érdeke is. Ezekhez a gondolatokhoz pe­dig igen sok érzelem is kap­csolódik. amelyet nincs okunk szégyellni, takargatni, hiszen benne tükröződik a szocialista hazafiság sokféle megnyilvánulása, ezernyi szálú kötődés a mához, mind­ahhoz. ami velünk, általunk történik. Vágyainkat. törekvésein­ket fejezi ki az MS2MP Központi Bizottságának kongresszusi beszámolójában az a megállapítás is. amely kimondja; „Arra kell töre­kednünk, hogy társadalmunk erkölcsi arculatát tekintve is egyre inkább a munka tár­sadalma legyen. Mindazt, amink van, munkásosztá­lyunk, a magyar nép nehéz harcokban vívta ki, védte meg és a saját keze munká­jával teremtette meg. A tár­sadalom azt várja minden tagjától, hogy óvja és gya­rapítsa a közösség, a nép szocialista tulajdonát, tudá­sa, ereje legjavát nyújtva dolgozzék. Minden munkahe­lyen azoknak a dolgozóknak legyen hitelük, becsületük, tekintélyük, azok boldogulja­nak, akik eleget tesznek vál­lalt kötelezettségeiknek, akik tisztességesen élnek és dol­goznak". Az összefüggés tel­jesen világos — a munka és a létbiztonság szorosan ösz- szetartozik, a két fogalom­kör egymást feltételezi. Nem független a teljesítménytől. Nem mindenkinek ígér, nem amúgy „általában” biz­tonságot. gond nélküli éle­tet. Nagy hiba lenne, ha így alakulnának a dolgok; az egyenlősdi-szemlelet máris visszaütött minden vállalat­nál. ahol nem ismerték fel idejekorán a kiemelkedő tel­jesítmények erkölcsi-anyagi elismerésének döntő fontos­ságát. S az is nyilvánvaló, hogy ez a szó: munka, nap­jainkba^ gazdagabb jelen­téstartalmat hordoz, mint tegnap, vagy tegnapelőtt. Nem elég „hajtani”. Első­rendűvé vált az is: hogyan „hajtunk". Ehhez a fejlődés­sel lépést tartani tüdő, gon­dolkodó, művelt munkások­ra van szükség. HALLHATTUK, OLVAS­HATTUK Horváth' Józsefnek, a Diósgyőri Gépgyár eszter­gályosának kongresszusi fel­szólalását: ......A termékszer­k ezet átalakításához kapcso­lódó munkaerő-átcsoportosí­tás személy szerint engerr\ is érintett — mondta. — A ve- , zetőkkel történt, közös meg­egyezés alapján két fiammal együtt — akik szintén esz­tergályosok — átkerültünk egv új gyártmányt előállító üzembe. A korábbinál lénye­gesen korszerűbb, program­vezérlésű gépen vállaltunk munkát”. Elmondta termé­szetesen. hogy ehhez tovább kellett tanulniuk mindhár­muknak. Tanfolyamot végez­ni. új tudásanyagot elsajátír tani, ezzel mintegy átérté­kelve, más megvilágításba helyezve a régebben tanulta­kat is. Csak arról nem szólt, hány ébren töltött fél éjsza­kát jelentett ez számukra, hogy milyen erőpróbát kel­lett kiállniuk, míg alkalmas­sá váltak az új feladat be­töltésére. Pedig biztosan nem volt egyszerű erőpróba. Ilyen erőpróbákra azonban szükség van, ha valaki előre akar lépni. Az a jó, hogy kellenek ezek a próbatételek. A társa­dalom fejlődésének ügye épp­úgy igényli valahányat, mint azok létbiztonsága, akik vál­lalkoznak- rájuk.. . PÁRTUNK KONGRESZ- SZUSA azt a mércét állítot­ta elénk, amelyet elérni nem könnyű. Kimondta: a lét- biztonság csak a jó munkást, az eredményesen dolgozó kollektívát illeti meg. Ez így igazságos, így szocialista. Kovács Imre A m©gy§i tanócs vfe térgyoíts fl mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés helyzete Az elmúlt esztendőben He­ves megye mezőgazdasági nagyüzemei 4,4 százalékkal növelték termelésüket az 1978-, évi szinthez viszonyít­va. Ezen belül a termelő- szövetkezetek termelési ér­téknövekedése 4,2 százalé­kos. az állami gazdaságoké pedig 6.1 százalékos. Jelen,- tős különbség azonban a két értéknövekedés között, hogy a termelőszövetkezetek a 4,2 százalékos termés növekedést 4,6 százalékos költségnöve­kedés mellett érték el, így a tavalyi évben ■ jövedelme­zőségük. is tovább csökkent. A bruttó jövedelem 1,8 szá­zalékkal- emelkedett, a mér­leg szerinti nyereség viszont — a nagyarányú költségnö­vekedés miatt — 8.6 száza­lékkal,-azaz 35 millió forint­tal kevesebb az 1978. évi szintnél. Az állami gazdaságok 6,1 százalékos termelési értéknö­vekedése 2,4 százalékos költ­ségnövekedéssel valósult meg. Így az gllami gazda­ságok . a termelőszövetkeze­tekkel ellentétben 11,2 szá­zalékkal több nyereséget ér­tek el, mint 1978-ban, s ez annyit jelent, hogy tavaly ötmillió forinttal növelték nyereségükét. Ágazati eredmények A növénytermelési ágazat tavalyi eredményei a rend­kívül szélsőséges időjárás következtében jó közepes szrnten alakultak. A kalászos gabonafélék termőterülete ki­lenc százalékkal csökkent. Ehhez járult, hogy az átlag­termések is rosszabbak vol­tak az 1978-as esztendőben elért eredményeknél, s így tavaly az egy évvel korábbi­nál 36 százalékkal kevesebb gabona termett. Emiatt a növénytermesztés termelési értéke 0,8 százalékkal ma; radt el. az 1978. évi szinttől.- A kukorica és a naprafor­gó termésátlaga kedvezően .alakult, előbbiből 4,7 tonna, utóbbiból 1.9 tonna volt a hektárankénti átlagtermés megyénkben. A cukorrépa területe kismértékben to­vább csökkent, javított vi­szont a helyzeten, hogy a cukortartalom mintegy két százalékkal volt magasabb a tavalyelőtti' szintnél. A zöldségfélék vetésterüle­te 7 300 hektár volt, amely Munkában a mezőgazdasági helikopter (Fotó: Perl Márton) megfelelt az előző évi szint­nek. Tavaly kedvezett az időjárás ennek a növényfaj­tának, s így mintegy 20' szá­zalékkal növekedett a zöld­ségfélék termésmennyisége. A megyére igen fontos jel­lemző 'szőlőtáblákról jó ter­mést '— hektáranként hét­tonnás szőlőhozamot — taka­rítottak be a gazdaságok. A szüret értékét növelte, hogy a mustok átlagcukorfoka 18 fok volt. ami három fokkal magasabb az 1978-as szint­nél. Az állattenyésztési ágazat 1979 esztendei fejlődése ösz- szességében jó ütemű volt. A termelőszövetkezetek egy százalékkal nöVelték terme­lési- értéküket, létszámfejlesz­tési célkitűzéseiket azonban csak részben teljesítették. A szarvasmarha-állomány pél­dául 1978-höz képest 1,7 szá­zalékkal, a tehénállomány pedig 4.4 százalékkal keve­sebb. örvendetes viszont, hogy az $gy tehénre jutó tejtermés ,13,5 százalékkal emelkedett. A sertéstenyész/ tésben a tartási kedv állan­dósult. Jónak ítélhető a hely­zet a juhászatokban is, a baromfiállomány »viszont 6,6 százalékkal csökkent. Az idei esztendő A megyei tanács végre­hajtó bizottsága úgy foglalt állást, hogy -a növényterme­Öt éve hajózik, öt tengert bejárt, mindössze huszonöt esztendős. És nincs pipája, nem növesztett körszakállt, miként olvasmányélmények, kalandfilmek nyomán ben­nünk élnek az igazi tengeri medvék. De tódítanf. mesélni sem szeret. Egyszerűen- pá­lyának szép és izgalmas hi­vatásnak tekinti a szakmát, amelynek alapvető, fogásai­val Budapesten, a hajózási szakközépiskolában ismerke­dett meg. Mi visz egy ecsédi bányászgyereket távoli óceá­nokra? Azt mondja, maga sem tudja. Hívta a víz, vagy talán a nagy ismeretlen. Most egyébként pár hétig nem imbolyog talpa alatt a hajópadló. Elindultak vala­mikor tavaly, magyar acél- szerkezetekkel, Tripoliba, s megtértek márciusban oráni naranccsal Rijekába. Közben fuvar itt fuvar ott. Ahogyan a MAHART tengerhajózási igazgatósága üzletet kötött a „Tata” ezerhatszáz tonnájá­ra. Május viszont már új ki­kötőket ígér... Bányász apa nevelte. . . Öt tenger vándora •— Kifizetődő a tengerészet? Kovács László ki issza sö­rét, s elnéz a presszóasztalok fölött, mintha a látóhatárt kutatná. — Sokan azt hiszik, hogy nagy pénzeket lehet zsebre vágni. Azért a tülekedés. S amikor igazán belekóstolnak a vándoréletbe, a több hó­napos hazátlanságba, egysze­riben rájuk jön az ódzkodás. Különösen az i,nasév nehéz. Mindent és mindenkit meg kell szokni. A fedélzetet, a gépházat, a hajóséletet, s a tizenöt-húsz embert, akikkel haGnyolc hónapot töltünk összezárva az óceánokon. Változatosságot csupán a ki­kötők hoznak, ahol nagyon könnyen elmegy a pénz. Per­sze az 5—6 dollár napidíjra gondolok. Mert az alapbért és a behajózási pótlékot, ami nálam most havi négy és fél ezer forintra rúg, a. család kapja. A feleségem, a kislá­nyom. aki nem ismert -meg, amikor hazaértem. No, az okosabb, a számító, az ra­gaszthat .ehhez a pénzhez. Már tudjuk, mit érdemes Algírban, Tripoliban, Singa- purban venni, hogy gyara­podjék vele a család. Ez leg­ális. Mint ahogyan mindig hozunk néhány karton szi­vart. cigarettát, italküilönle- gességet, amire rájárhatnak a rokonok. — Melyik hajón lovagolta meg legelőször a hullámo­kat? — Tengerre a Debrecen vitt. S azt hiszem, én vol­tam akkor a magyar keres­kedelmi flotta- legboldogabb, legbüszkébb gépápolója! Hajósinas, gépápoló. Majd. 1977-ben teehiyikusi vizsgát tesz az ifjú tengerész. S hu­szonnégy vízen töltött hó­nap alapján gépüsztjelöllnek minősítik. - , — Mit kellett hozzá ta­nulni? — Az általános tantárgya­kon kívül géptant, hajóépí­tészetet, villamosenergeti­kát, speciális egészségtant, hogy szükség esetén „orvos­nak” csapjon fel az ember. Mert ilyen nincs a mi kis hajóinkon, baj »viszont na­gyon könnyen adódhat. Nem operatív beavatkozásra, vagy vírusos betegségek leküzdé­sére. gondolok. Bár nemrég hasonló történt. A Hungá­rián maláriás lett egy 32 éves matrózunk, s mire - Szuezba ért vele a hajó, be­fejezte szegény. ' Inkább a megelőzés, a gyors segély­nyújtás, ez a mi dolgunk. — És a kikötőkben? — A fedélzetiek daruval rakodnak, mi asszisztálunk hozzá. Illetve az -automati­zált gépház felügyeletét lát­juk el. Most már tengerjá­róink egyre korszerűbbek, bár nem tartunk ott. mint a svédek, norvégok. Azoknál egy miénkhez hasonló egysé­get hét-nyolc tengerész szol­gál ki. Kísérletezés persze folyik. Hajónkon a legutóbbi út során például megspórol­ták a harmadik géptisztet. Azaz legöregebb gépápoló- kérit nekem jutott ez a fel­adatkör ’is. Csak, tudja, egyet nem értek! Mikor Oránból megjöttünk, s bementem az üzemigazgatóságra leszámol­ni. az irodákban több volt a/. íróasztal, mint nyolc hó­nappal azelőtt. Furcsa át­csoportosítás. .. Izgatnak a hajós élmé­nyek, a romantikus tengeri történetek. Kovács László azonban adós marad velük. Legalábbis mást tart érde­mesnek arra. hogy elmondja. — Bejrútban a helyzet évek óta változatlan. Ha ott rakodunk, akkor délután ket­tőig dolgoznak a libanoniak, majd kezdődik a lövöldözés. S ez. így megy napról napra, szinte programszerűen. Az új esztendőt egyébként eb­ben a kikötőben köszöntöt­tük. pezsgővel. Már aki nem volt szolgálatban. A többi váltás után koccintott. . . Hogy mit lehet nehezen el­viselni? A lövöldözés, a vi­har, az örvény smai'u. Idegi­leg. szervezetileg sokkal job­ban kikészít bennünket az égövek gyors váltakozása. Egyik héten mínusz húszfo­kos hidegben szovjet dokiéból indulunk, a másikon a Vö­rös-tenger negyvenfokos hőségé fogadja a hajót, a le­génységet. Sokan emiatt lép­nek, le. — Kovács László? — Meg sem fordult a fe­jemben. Eb innen szeretnek (Fotó: Szabó Sándor) nyugdíjba menni. S mint géptiszt! Legtöbb matróz irigyld a fedélzeti tisztek éle­tét. munkáját. A navigációs- feladatokat: Engem az ilyes­mi nem vonz... A gépek duru - zsolása. az igen.’Meg szabi i’ órákban, csendes vízen a mindenség végtelen nyugal­ma. — S hogy érzi magát hosszú hajókázások után? — Kicsit idegenül. Leg­alábbis bizonyos ideig. Az­után á család mindent feled­tet. Föloldódom benne, hogy teleszívjam magamat meleg­séggel. Ami kitart a követ­kező útón. Moldvay Győző lés .szerkezetében a jövőben sem indokolt lényeges vál­toztatást végrehajtani. A bú- , za vetésterülete ugyan vala­melyest csökkent, a terve­zett termésátlag azonban négy tonnát irányoz elő. A megye mezőgazdaságának az idén 197,8-hoz képest vál­tozatlan áron számítva 4,5 százalékos termésnövekedést kell'elérnie, úgy, hogy a nagyüzemekben a növény- termelés értéke 5,6 százalék­kal, az állattenyésztés és az állati termékek termelési értéke 2,3 százalékkal növe­kedjék. Külön figyelmet ér­demel az a számadat, amely szerint termelőszövetkezete­ink a szarvasmarha-állo­mányt 3,7, a tehénlétszámot. 3,4. a juhállományt pedig 12,6 százalékkal kívánják növelni. A zöldségtermesztés 1980. évi feladatait a belföldi ellá­tás mellett az exportárualap jelentős növelése határozza meg. Az üzemi tervek alap­ján mintegy tízszázalékos növekedésre lehet számítani. | A pénzügyi helyzetet ele­mezve a beszámoló kiemelte, ) hogy az elmúlt esztendőben tovább növekedett a ter­melőszövetkezetek közötti , anyagi differenciáltság. Me­gyénk összes termelőszövet­kezetéből 16 termelőszövet­kezetbe koncentrálódik a termelési érték csaknem fe­le és a nyereség több mint 83 százaléka. Az élelmiszeripari válla­latok helyzetét jónak ítélte a végrehajtó bizottság. Ta­valy 34 százalékkal növeke­dett nyereségük, tevékenysé­gük összhangban állt a me­zőgazdasági termeléssel. Sz. A. Sajtótájékoztató a KNEB-nél A népi ellenőrzés munká­jában a korábbinál tervsze­rűbben és következetesebben érvényesült a párt- és kor­mányhatározatok megváló1 sítását szolgáló törekvés, a népi ellenőrzés működése, munkája fejlődött — mond­ta Szakali József allamtit- ,kár, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke keddi sajtótájékoztatóján. A tava­lyi esztendő mérlegét meg­vonva szólt arról is, hogy előrelépés mutatkozik az el­lenőrzési feladatok tervezé­sében, a közérdekű bejelen-' tések, javaslatok, panaszok intézésében, az ellenőrzött szervek, intézmények, válla­latok munkájának segítésé­ben. s erősödött együttmű­ködésük a társadalmi szer­vekkel. Változatlanul gondót okoz. azonban, hogy az el­lenőrzések hatékonysága nem mindig megfelelő, esetenként hiányzik az összhang, van még mit tenni az ellenőr­zések tapasztalatainak átfogó hasznosítása ügyében. (MTI) 19R«. április 'iü„ szerd»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom