Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-22 / 93. szám

HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK a hölni „fecske” I EGY OLYAN NEMZETKÖZI HELYZETBEN, i amelyre — enyhért szólva — az enyhülési rend meg- } tofpanása jellemző, megkülönböztetett figyelmet — és ! tiszteletet — érdemel minden jószándékú kezdemé- j. nyezés. Ha pedig a kezdeményező személyiség vagy t testület pozíciója ráadásul lehetővé teszi, hogy hatni ! tudjon a dolgok alakulására, p gesztus természetesen { még értékesebb. ‘ Pontosan ezért üdvözölhető örömmel a Nyugatné- * met Szociáldemokrata Párt Kölnben összehívott kon- t ferenciája, amelynek mottója önmagáért beszél: ! „Biztonság a’ nyolcvanas években"’ Az SPD kormán y- J párt egy olyan nyugat-európai országban, az NSZK-ban, | amely helyzeténél, lehetőségeinél fogva rendkívül so- t kát tehet a nemzetközi égbolton jelenleg gyülekező ' fellegek eloszlatásáért. • ,' \ A MOSTANI TANACSKOZAS'SÜLYAT — és egy- { ben a bonni vezetes súlyos belső dilemmáját — bi- í zonyitja. hogy azon beszédet mondott maga a szö- I vetségi kancellár is. Helmut Schmidt ugyan „a kö- , | telező atlanti szolidaritás"’ keretein belül maradt, de \ éppen Kölnben mutatott jó példát arra washingtoni j szövetségesének, hogyan lehetne — kellene! — rrteg- s közelíteni."az. úgynevezett legkényesebb kérdéseket, A » mostani afganisztáni helyzet — jelentette ki a kan- J cellár .—; erőszakkal nem oldható meg, csak úgy, ha ( a Nyugat segít olyan helyzetet. teremteni, hogy a J Szovjetunió saját érdekei komoly veszélyeztetése nél- ' kül cselekedhessek. A nemzetközi légkör évtizedek óta "nem volt ilyen | vészterhes mint napjainkban. Most mégis elmondhat- j juk, hogy sokasodnak bizonyos biztató jelek. A kölni J konferencián kívül ilyen a kommunista- és munkás- I pártok párizsi találkozója, Gromiko párizsi útja, ! Schmidt kancellár esetleges nyári moszkvai látogatása ! és még előtte: az osztrák államszerződés évforduló- | j(juták alkalmából Becsben talán megvalósuló, fontos | . .találkozók lehetősége, Ilyen helyzetben érthető ér- t cleklödés nyilvánul meg a Közös Piac hétfőn meg- ' kezdődött diplomáciai „nagyüzeme"’ iránt is. Brüsz- I szélben . összeülnek az EGK külügy- (és pénzügy-) j miniszterei és pontosan egy hét múlva a kilencek t újabb lényeges konferenciája következik. | SOHA NEM VOLT FONTOSABB, hogy a tanács- ! kozá,sokat .őszinte jószándék, felelősségérzet és jó- j zanság hassa át. Egy fecske még nem csinál nyarat. \ De sok fecske mgr jelez valamit. I Harmat Endre Myugat-Europa „nagy Esete” Leninre emlékezve (Foylyatás az 1. oldalról) elmeleti. politikai munkássá­gának sokrétűségét, eszmei hagyatékának jelentősegét, a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésére tett rendkívüli hatását. A kiállításon több száz mű — köztük az 1918-ban Lipcsében megjelent legelső magyar nyelvű Lenin-kiad- ványok. a Tanácsköztársa­ság alatt napvilágot látott nyolc kötet, s a két világ­háború közötti időszak nagy­értékű illegális kiadványai — jelzik azt az utat. amelyet Lenin eszméi a nyomtatott betű segítségével Magyaror­szágon. a felszabadulásig megtettek. FÜZESABONY: Lenin születésének 110. év­fordulója »1 kaiméból hétfőn délután járási szintű ünnep­séget tartottak a füzesabonyi filmszínházban. Az elnök­ségben helyét foglalt Tóth Mihály, az MSZMP Heves megyei párt-végrehajtóbi- aottságának tagja is. Aníaí Lajosnak, a füzesabonyi já­rási pártbizottság első titká­rának megnyitója után dr. Dráviczki Imre, a GATE gyöngyösi főiskolai karának igazgatóhelyettese mondott ünnepi beszédet. Ezt követő­en Antal Lajos 23 élenjáró propagandistának adott át elismerő oklevelét és jutal­mat. Ezen a papon Egerben öten részesültek jutalomban. Dörnbach Lajos, a kompolti kutatóintézet propagandis­tája múlt hét, péntekén, az MSZMP központi ünnepsé­gén vette át munkája elis­meréseként a Len in-emlék- plakettet. Hétfőn megkezdődött az Európai Gazdasági Közésség ..nagy hete". Luxemburgban és Brüsszelben három mi­niszteri tanácsülésen vitat­nak meg bonyolult problé­mákat, amelyekről azután a kilencek állam- és kormány­főinek kellene dönteniük va­sárnap és hétfőn tartandó csúcsértekezletükön. Az EGK külügyminiszterei hétfő délután ülték össze Luxemburgban Először mi­niszteri szintű tárgyalást folytatnak Egyiptom képvi­selőivel a gazdasági együtt­működés kibővítéséről. Ked­den hozzálátlak a csúcsér­tekezlet érdemi előkészítésé­hez. A legnagyobb érdeklő­dés azonban egy olyan kér­désnek szól, amely hivata­losan nincs is napirenden: vajon téljesítsék-e Carter el­nök felszólítását es esatla- közzanak-e az Irán elleni gazdasági szankciókhoz. Közös piaci körökben rá­mutatnak. hogy a szervezetet az amerikai elnök ,.a falhoz állitotta". Egyrészt a Közös Piacnak feltétlenül meg kell mutatnia szolidaritását az Egyesült Államokkal, lehat valamilyen konkrét lépést kellene tenniök a' túszok kiszabadítása érdekében. Másrészt azt is meg sze­retnék mutatni.1 hogy az EGK „függélleiT’ szervezet, amely saját maga határozza meg politikai irányvonalát. Anglia kedden olyan két­lépcsős Irán-ellenes cso­magtervet terjeszt elő, amely formailag áthidalja a párizsi és bonni álláspont .ellentétét, de lényegileg az amerikai követelés mellé so­rakoztatja fel a lelenceket. A brit sajtó mély aggoda­lommal néz a nyugati szö­vetség tanácskozásai eJébe. Helyesli ugyan az Egyesült Államok iránti szövetségesi támogatás kinyilvánítását,’ de aggódva mutat rá, hogy sem Washingtonnak, sem a tágabb szövetségnek nincs semmi stratégiája a bonyo­lult közép-keleti válságra, és a meggondolatlan amerikai politika vak követése csak alááshatja a Nyugat érde­keit a térségben, sőt még nagyobb háborúval is fe­nyeget. Gromiko franciaországi útja Andrej Gromiko külügy­miniszter franciaországi lá­togatását jelentős esemény­nek tartják a -szovjet fő­városban. Bár a külügymi- hiszteri találkozó része a rendszeres magas szintű szovjet—francia eszmecse­rének. s így például kötet­len napirend keretében fog­lalkozik majd a két ország kapcsolatainak alakulásával, az időszerű nemzetközi kér­désekkel, hasonlóak magás szintű kapcsolatfelvételre legutóbb tavaly került sor, Giscard d’Estaing elnök moszkvai látogatása idején. A francia államfő ezúttal is fogadja majd a Szovjet­unió külügyminiszterét. Gromiko látogatásának fon­tosságát azonban megnöveli, hogy a nemzetközi helyzet bonyolultabbá válása idején kerül sor arra, s így a világközvélemény fokozott .érdeklődést tanúsít a pári­zsi megbeszélések iránt. A Szovjetunió és Franciaország megállapodásai egyébként kifejezétten előírják, hogy a I két fél képviselői ilyen hely- zelekben konzultáljanak. A szovjet fővárosban em­lékeztetnek arra. hogy a két ország immár másfél évtize­de többször is együtt kez­deményezett nagy jelentősé­gű lépéseket az enyhülés ér­dekében. s most is- vannak olyan témák — mindenek­előtt a katonai enyhülés te­rén —. ahol álláspontjuk közeláll egymáshoz. LENIN NYOMÁBAN (3.) Filmszalagon mm színpadon Dedikált fotó I.eningrádból: ..Kedves barátaimnak a lcg.job bakai kívánom — K. I-avrov”. (Fotó: a-szerző felvétele — KS) (Befejező rész) Moszkva szívében, a Gor­kij utcán levő Minszk Szálló hetedik emeleti halijában sok nemzetiségű gyülekezet nézi a televíziót. Fujjtunk kí­vül NDK-ból érkezett diá­kok, ukrán és grúz turisták, égy- öreg dagesztáni házas­pár. Feszült csönd — akárha krimi kockái peregnének előttünk­Figyelmünk a képernyő­nek szól. Négyszemközt ülünk Leninnel. Az 1920-as évek Leninjét látjuk, az al­kotót, a nyugtalant, aki a polgárháborúban győztes új rend élén állva sem fordít kevesebb figyelmei az állam- es gazdaságszervezés felada­taira. mint azelőtt. Megfe­szített erővel dolgozik, le- küzdi betegségét, ostorozza a bürokráciát, keményen, szen­vedélyesen . vitázik, irányítja az Állami) .Tervbizottságot, érvel az. új gazdaságpoliti­ka létjogosultsága' mellett. „Megkezdtem nyolcórás mun­kanapom tizenhatodik órá­ját" — mondja munkatársá­nak az egyik jelenetben. A film — Szergej Jutke- v: esnek Jevgenyij Gavrilo- v cs forgatókönyve' alapján 1957-ben készült alkotása — a Történetek Leninről címet viseli. Nem először tűzi mű- sarára a televízió. Jutke- viesnek ez a munkája, akár­csak, a Lenin Lengyelország­ban című. egyike a nagy forradalmárt mint embert bemutató legnéoszerübb al­kotásoknak. Az érdeklődést a film iránt! az utóbbi időben Vtagyimir -. i 1 jiqs szölelésének közelgő 110. évfordulója még ék ikebbé. tartósabbá tette, s 1980. április 22., kedd mindezt tovább fokozta az a kiváló színészi játék, amit Lenin szerepében a három­szoros állami-díjas szovjet színéjsz, Makszim Strauh nyújtott- Strauh tanulmányt is írt Eenin-ábrázolásairól. alakításait pedig' Magáról az emberiességről címmel Jüt- kevics fojjlalta emlékezetes . íilmösszeáillításba. — Strauh már 1937-ben megelevenítette Lenint Kor- nyejcsuk Igazság című drá­májában, amelyet mi mutat­tunk be először . *— , tóldja meg moszkvai élményünket Leningrádban Georgi.j Tovsz- tonogov, a Gorkij Drámai Színház világhírű főrendező­je. A (15 éves, kétszeres ál­lami-díjas művész, a szovjet színházi élet egyik legerede­tibb égyénisége munkatársai körében fogad bennünket. Az állólámpa fénykörében csön­desen várja kérdéseinket Le­nin másik neves alakítója. Kirill Lavröv is*, aki 1955 óta tagja a leningrádi Gorkij Színház társulatának. A színház, amely tavaly ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját, az egyik leg­népszerűbb a Néva-parti vá­ros tizennyolc teátruma kö­zül. A kifüggesztett különbö­ző nyelvű plakátok jelzik, hol s merre szerepelt, az új megoldásokat kereső társu­lat: a Kispolgárokkal 1969- ben Budanesten. Gogol Revi­zorával Helsinkiben, Csehov Három nővérével ugyancsak Skandináviában. A félkegyel­műt és az Optimista tragédiát Párizsban mutatták be. a Csen­des Don. színpadi változatá­val Berlinben arattak sikert. A dióhéjnyi színháztörténet után Leninhez kanyarodik a beszélgetés. Miiven feladat vajon .-a jelentős politikus­ról ú Jv megemlékezni, hogy a tisztelgés a vez-ető ’modell­jének megteremtésén túl személyiségét, intellektusát, emberi indulatait ie életre keltse? A kérdést maga Tovszto- nogov teszi fői. de aztán sű­rű cigarettafüst mögé bújik, láthatólag azon igyekezve, hogy válaszából kirostálja a közhelyeket. — öt-tíaévenkent eddig i* megünnepeltük az évfordu­lókat, de mo6t, Hó évvel Lenín születése után, nem pusztán ezeknek a megem­lékezéseknek a számát, sze­retnénk gyarapítani, hanem visszaadni Vlagyimir II jí cs alakjának emberi teljességét- Elsősorban az embert szeret­nénk tehát megidézni, aki­nek hatalmassága épp mér­hetetlen egyszerűségében rejlik. Ennek a sajátos pa­radoxonnak az érzékeltetése alighanem á 1 legnehezebb feladatok egyike. Régóta ké­szülünk a munkára. Többet elmondani, mint a róla szóló könyvtárnyi irodalom — és itt a Visszaemlékezések Le­ninre című, nemrégiben meg­jelent sorozat öt vaskos kö­tetére mutat — nemigen tu­dunk, de mást talán igen. Mindent összegyűjtöttünk, ami jellemének sokoldalúsá­gát érzékelteti. Loginov for­gatókönyve a portrénak azo­kat a vonásait rajzolta meg erősebben, amelyek Lenint ma is élővé teszik. Milyen feladatokat jelent, mindez a színész számára? Kirill Lavrov, az Élők és holtak Szincovja. illetve a Karamazov testvérek Iván­jának alakítója filmvásznon is megformálta már Lenini. Mihail Satrov Bizalom című alkotásában. Most 'mégis elölről kezdte a készülést: — Megnéztem minden ko­rábbi Lenin-alakítást. a ko­rabeli filmhíradókat, meg­hallgattam a hangját, hogy jellegzetes kiejtését, hang­hordozását is elsajátíthas­sam. Ismerkedtem a feljegy­zéseivel; a fotcából pedig va­lóságos archívumom gyűlt össze. Sok mindent lehet ezekből a kéjekből tanulni. Helyzetekhez való viszonyu­lások tükröződnek az arcvo­násokon. amint egy falu kül­dötteivel vagy egy külföldi politikussal beszélgetett- De az is sok mindent elárul, ahogyan ült, írt, olvasott,, vagy járkált. Figyeljék meg: ha ült — akár a dolgozószo­bájában. akár kongresszuson — az egyik kezét mindig mozdulatlanul nyugtatta va­lamin, sohasem babrált sem­mivel. Ez a mozzanat is a jellem egyfajta tükre: a nyugodtságé, a kiegyensídyo- zatts’ágé éppúgy lehet, mint a' fáradtság, vagy az erős gondolkodás jele. Tudjuk ró­la. hogy szerette a csöndet, hogy tudása roppant nagy kapcsolatteremtő képesség­gel párosult, hogy sohasém volt. olyan hatalmas, mint a veszély pillanatában. Krupsz- kaja feljegyzéseiből az is ki­derül, hogy a derű. a humor sem hiányzott egyéniségéből. Ezt — mindezt — kell tük­rözni a színpadon. Lenin minden döntése, hyilvános szereplése előtt föl s alá jár­kált a szobájában, ahol pa­pírlapokra vetett címszavak, tézisek alapján , többször is átgondolta mondandóját. A szerepre való készülés köz­ben ezt a fajta a’aposságot szeretném megközelíteni ma­gam is. Ez az alaposság jellemzi Kirill Lavrovon kívül a le­ningrádi társulat valamennyi tagját, a dramaturg Jurij Akszjonovot éppúgy, mint F.duard Kocsergint, a díszle­tek állami-díjas tervezőjét. A darab ősbemutatója 19!lU. április 22-én. Lenin születé­sének 110- évfordulóién Je-j;/* Julian! Nagy János TEHERAN: Az iráni belügyminiszté­rium hétfői bejelentése sze~< rint .május 9-én kerül sor ;v törvényhozási választások második fordulójára. Ezt ere­detileg április elején kellett/ volna megtartani, de az el-s ső fordulóban elkövetett csa­lásokra hivatkozva elhalasz-j tották. Szadegh Ghotbzadettí iráni- külügyminiszter nyi latkozatában azzal vádolt.* Carter- amerikai elnököt, hog’^' Iránnal kapcsolatos, lépései közben választási szemp'on-4 tok vezérlik. Ghotbzadebí szerint Carter csak az elnök- választás évében tért el ere-i deti elképzelésétől, a prob-J léma fokozatos rendezésétől.) BONN: *- * / A nyugatnémet vezetés eg) akarja kerülni, hogy „tűi «V buzgónak” minősíthető ka-i tonai lépéseket tegyen dl Perzsa-öböl térségében. Hau.-» Apel hadügyminiszter ezért" utasítást adott arra, hogy egy haditengerészeti egyse? —, amely a kóróbbi tervek szerint április végén futóit volna ki a kiéli kikötőből aa Indiai-óceán felé, kerülje ni az öböl vizeit és ne vegyen részt, az amerikaiakkal kö­zösen „ i'u tin" - gy* k o r la l ókon; HANOI: h. Hanoiban közzétett össze­foglaló- jelentés szerint ápri-J lis első két hetében is volta!«-, kínai határsértések, amelyek elsősorban Ha Tuyen. Hoan? Lien Son és Quang Ninh Vi­etnami hatSrtaf tomáriyoka ti' érintették. A vietnami össze­foglaló. szerint „kínai oldal­ról vietnami területeket löt - tek”, és kisebb kínai egyse­gek ismétlődően átlépték » hatért. A kínai akciók anya­gi veszteségeket okoztak.’ MOSZKVA: • Zenét , hallgattak, filmet néztek, családjukkal beszél­tek pihenőnapjukon a Szal- jut 6. lakói, Leonyid .Popov, . és -Valerij Rjuminí A kéjt szovjet űrhajós emellétt fel­készült e heti feladataira is, amely legfontosabb felada­ta az űrállomás üzemanyag- tartályainak feltöltése a Progressz teherhajó áltaKho- zotI utánpótlásból. CARACAS: V Két magas rangú katona­tiszt szervezte meg és irá­nyította a San Salvador-i érsek,- Oscar Arnulfo Romero elleni gyilkos merényletet — jelentette be Caracas'oaa Atilio Ramirez Salvadort ügyvéd. A salvadori junta az ellenzék fizikai megsemmi­sítésével próbálja megmente­ni hatalmát, csak a hét vé­gén 20 embert gyilkoltak •meg-, az elmúlt héten pedig a jobboldali terrorszerveze- tek merényleteinek több, mint 100 ember esett áldo­zatául. (MTI) Egyesült flilamok kiállítása Kőbányán Hétfőn a kőbanyai vásár­központban megnyílt- az USA ’80 kiállítás, több mint húsz amerikai nagyvállalat és szervezet termékeinek be­mutatója. .Ebből az alka­lomból Oscar Katov, a ki-' állítást szervező PRM Expo­sition LTD. chicagói cég el­nöke saj-tófta.jókooteutc>t tartott. Elmondta: fontos iparágak nagyvállalatai elsősorban csomagoló és élelmiszeripari berendezéseket. különböző megmunkáló gépeket, egész­ségügyi készülékeket és la­boratóriumi eszközöket mu­tatnak be az érdeklődőknek. -Több kiállító vállalat jelez­te; közös vállalkozások lét­rehozására törekszik a ma­gyar iparral, különösen az élelmiszeripari gépgyártás­ban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom