Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
I T anácskozik a megyei pártértekezlet II szocializmus csak milliók miíve lehet Huszár Istvánnak, a Politikai Bizottság tagjának felszólalása Tisztelt el’.'társak! — Szeretnék eleget tenni megbízatásomnak és átadni önöknek a Központi Bizottság köszöntését, jókívánságait. Szeretnek gratulálni szép sikereikhez, áldozatos munkájukhoz, politikailag felelősségteljes, szakmailag igényes tevékenységükhöz. Egy kívülállónak, ha megengedik, hogy a dokumentumokról is mondjon véleményt, azt tudom mondani, hogy a beszámolót nagyon pontosnak, kellően mérlegelőnek, teljesen kriti-^ húsnak, önkritikusnak, reálisnak, konstruktívnak tartom. — Nem egészen 2 nap és 2 hét van még a kongresz- szusig —■ folytatta. — A Központi Bizottság áttekintette legutóbbi ülésén a kongresz- szusl felkészülés menetét és úgy ítéli meg, hogy egész pártunk készül erre a fontos eseményre. Ha ismét a kongresszusi felkészülés megyei feladatairól mondhatom el benyomásaimat, úgy látom, a megye kommunistái kellően, felkészülten várják a kongresszust. Azt gondolom, hogy a magyar kommunisták, a Heves megyeiek is tiszta lelkiismerettel állhatnak népünk elé, jól sáfárkodtunk a ránk bízott kintiekkel, szolgáltuk ncpiink ügyét, hívek voltunk eszméinkhez. Nem, volt könnyű az elmúlt öt esztendő az országban. Űjdonságözön árasztott el bennünket, meglepetések is értek, és nem mindenben voltunk felkészülve a meglepetésekre. Következetes politikát folytattunk és u magunk elé tűzött célt köze'í- tettük. Nem értük el mindenütt azt, amit korábban öt évvel ezelőtt magunknak meghatároztunk, néhol többet is elértünk, vannak azonban olyan sikereink is, amelyek a' valódi célnál mesz- szebb juttattak el bennünket. N.éha panaszkodtunk is egymásnak, de tettrekészségben nem volt hiány. Igyekeztünk a meglepetéseket is tartogató helyzetek megoldására. Távlatokat is újrafogalmazni. távlati célokat is megfogalmazni. Megállapíthatjuk, hogy tiszta lelkiismerettel állhatunk népünk elé. Sikereink, örömeink is voltak. bármerre járunk az országútin, ennek számos tanújelét láthatjuk. Mint ahogy a korábbi kongresz- , szusokon többször megfogalmaztuk: a szocializmus csak milliók müve lehet, a dolgozó nép nagyszerű munkája testesül meg a kommunizmus építésében. Látni kell a megtett utat. annak eredményeit. sikereit is. Senkinek nincs 'joga becsmérelni, lebecsülni a munkásosztály alkotó munkáját. Nem maradhatunk meg ott, ahová ölj utóttunk, és nem udvariunk önmagunknak, a mün- ké'osztátynak, hanem becsülettel megmondjuk azokat a gyengeségeket is. amelyek je'le rdk tevékenységünket. Ha mai helyzetünket nem a rnúl’hoz mériük. hanem a : agunk elé tűzött és magún’' által he'ves"ek tartott mcT‘ ki‘,”i"erdő célhoz, ak- kn* ‘ "diók hogy munkánkban sok még a gyengeség. Amivel íj’ évvel ezelőtt mee vonunk ’»’évelve, ma már nem lehelünk elégedjek. A mércét emeli a -i’Z-i a« mi is emeljük sa- (át mércénket. Ezért món- dom, hogy ha bennünk elégedetlenség is van, az nem a megtett út sikereinek lebecsülése. hanem egy nagyobb magaslatra való törek- ■ vés. Miben léptünk előre, az elmúlt öt esztendőben? Nehéz lenne felsorolni a legjelentősebb gazdasági, társadalmi, politikai eredményeinket. Emelkedett az ország nemzeti vagyona. Termelőerőink bővültek, fejlődtek. Nemcsak többletértékben, nagyságrendben, kicsit minőségéiben is változott. Életünk gazdagabb. szehb lett. Nem úgy, ahogy terveztük, de növekedett a lakosság életszínvonala. Nem tudom megállni és a vita is arra ösztönöz, hogy ezt megemlítsem, hogy kitágult horizontunk. Néha úgy éreztem magam a teremben, mintha nem is Heves megyéből szólalnának fel az elvtársak, hanem az országból. és ez így van rendjén. Nagyon fontosnak tartom, hogy munkahelyünket, lakóhelyünket, szőkébb pátriánkat szeressük, tiszteljük, tegyünk meg mindent azért, hogy szerethessük. A Heves megyeiek annak is örülnek, ha az ország bármely részén szépül, épül hazánk. Sajátjuknak tekintik az ország más területén lévő elő- • rehaladást. Kitágult a horizont, még az országhatáron túlra is kiterjed. Ebben a munkában a munka bennünket is alakított. Érdekes adatokat hallottam a képzettségről. az alapműveltségről. Gondolják el, milyen a mi társadalmunknak most az összetétele. Alakítottuk önmagunkat és igyekeztünk alkalmasabbá tenni önmagunkat arra a felndatra. amire vállalkoztunk. É.s ezek emelkedés.'növekedés előrehaladás tényei. Nem pusztán ezek a változások, emelkedések jellemzőek ránk, hanem változott — és ez legalább olyan fontos — társadalmunk, gazdasagunk szerkezete. Modernebb gazdaság lettünk, ép- nen a modern gazdaság sajátosan növekvő, újszerű gondiaival. Huszár István a következőkben ártól szólt, hó"'’ sokat beszéltünk az utóbbi években a gazdálkodás olvan gondiairól. amelyek következtében époen a .színvonalváltozás, a fejlett eazd»«éo. határához értünk el. Időnként úgv szoktuk iellemézni. hogv az evtenzív korszakból az intenzív korszakába jutott a maavar aa/dasáe. Változott a világ- ve 'dasáffi környezet és sokkal bonyolultabb helvzetek elé állított bennünket. De iiven körijlménvek között is, és seoVbori a témákban is, amelyekről sokat beszéltünk, az elmúlt néhány évben értünk el eredményeket, előbbre léptünk az utóbbi egy-két esztendőben. ‘Arról beszélhetünk, hogy sokkal többet használunk föl anyagi javakból Magyarországon. mint amit itthon megtermelünk. Nagyon n. e. esnek tartom, hogy 1379-ben — igaz, ezéi t dnitía árat fizetünk — az tö vűt, -hogy az előző évi mérleghiány, az importtöbblet kevesebb, mint egy garmadára csökkent, Vannak itt is alapvető gazdasági sikereink és' eredményeink. Ezért is gondolom, elvtársak, reális és vonzó politikának lehet tartani azt az álláspontunkat. hogy mindent tevívmáuvainkat megszilárdítsuk. Elég szép magaslatra jutottunk és ezen a magaslaton megvetni a lábunkat é.s biztosítani az újabb magaslat felé energiánkat, nem kis feladat. Realista módon kell végiggondolnunk helyzetünket és céljainkat is. Úgy — folytatta. — hogy mi soha nem mo-dtunk le és mondhatunk le egy magasabb szocialista célról. Nagyon szépen fogalmaztak. idéztek a gondolatok érzékeltetéséhez. De talán ide illenék áz a két sor magatartásunk jellemzésére: „tudva jól, hogy sorsunk meddig enged, nekivágunk a hívó végtelennek". A végtelen bennünket hív :— ez vonzó —, de tudni kell, meddig enged a sorsunk. Ez mindig, mindén felelős kommunista stratégiájának határértéke. Kedves elvtársak! A magyar gazdaságban nincs meg az a helyes egyensúlyi állapot, ami harmoni- zálttá tenné a termelést, az elosztást, a fejlesztést, a fogyasztást és a ráfordítást. Különösképpen így van, hogy ha masunkat nem a múlt mércéjén mérjük, hanem a világgazdaság mércéjén. Többször elmondtuk, hogy az elmúlt néhány esztendőben a magyar munkát a világ leértékelte. Ez fejeződik ki abban, hogy a behozatalunk aránya sokkal gyorsabban nőtt. mint ahogy kivitt termékeink aránya emelkedett. Ezt neveztük egvensúlvrom- lásnak. Örülök, hogy itt arról is lehetett hallani, hogy miben értékelt föl a világ: olyan tevékenységet folytatnak, hogy nemcsak leértékelési. hanem felértékelési folyamat is meev végbe (Például az energiatermelés a Gaanrin Hőerőműnél.) Rendkívül fontos, hogv ezt a leértékelődést megállítsuk é.s megfordítsuk. Ha nem sikerül, az é’etünk drágább lesz. a gazdaság, a társadalom működési, fenntartási költségei megemelkednek. Hogyha ezzel a ráfordítással és olyan minőséggel, hozamokkal termelünk. dolgozunk, mint ahogy eddig, akkor a leértékelődés nem állítható meg. Mi azt gondoltuk. hogv ép pen ezért úgy kell átalakítani életünket, munkánkat, gazdaságunk szerkezetét, íisz- szetételét, hogy ez megállít sa ezt a leértékelődést,’ és a magyar munkát ismét mél tó rangjára emelje. Hogv nem lemaradunk, hanem fel zárkózunk a világ legjobb gazdaságai közé. Ezt követően Huszár Istdig men kell találni a kellő egyensúlyi viszonyokat a fogyasztásban. a termelésben, a lakossági vásárlóerőben, áz államháztartás fejlődésében, bevételeiben, a munkahelyek között, vagy mondjuk a beruházási vásárlóerő és a beruházó-kivitelező képességek között. Biztos, hogy ez a szituáció, amiben a magyar gazdaság van. nem átmeneti, hanem hosszabb időre kell berendezkednünk ilyen gazdasági állapotra. Ügy. ahogy korábban mértük a gazdaságot, olyan ütemre nem számíthatunk, de bizton merem állítani, hoev a magyar gazdaság termelésében, nemzeti vaevnnában. állóeszközeiben fejlődni, növekedni fog. A VI. ötéves tervre vonatkozóan nem mondok adatokat, de meg merem kockáztatni. hoev olyan, növekedéseket, tudunk meghatm-n-mi, nmei vek mellett a politika egyértelműen ki fog tudni állni. Talán nem is biztos, hoev mindig az jelenti a fejlődést, a növekedést, ha a teljes termelési érték ennvi meg ennvi százalékkal növekszik. Talán még az sem jelenti a gazdaság növekedését, hogy hogvan emelkedik a moziban a férőhelyek száma. Talán még az sem jelent feilődé«t. hogy mennyivel több könyvet nyomtatunk ki. ha egyszer a teljps termelési érték énoen jó áron nem értékesíthető, nem jó minősé«ű, vagy túl drágán állitiuk elő, vagy a moziférőhelyek üresen tátongnak. vagy ha a könvvek tartalma nincs teljesen rendben. Senkit nem akartam bírálni, sem a termelést, sem a kultúrpolitikát. Azt akartam érzékeltetni, hogv talán értékrendünkön is érdemes gondolkozni. Mi a szocialista értékrend? Nagyobb figyelmei a tartalomra es nem gyünk meg azért, hogy elért ván arról szólt, hogy minőé üres. formális megközelítésekre! Ezután arról szólt, hogy sokféle módon fogalmazunk a differenciáltabb fejlődés követelményéről. Én ezzel egyet -./oktam érteni. Azzal s, l,og> a munka szerinti el- u.'.:tá.s :•» * lobban érvényejobban fejeződjék ki «; a bizonyos teljesítmény. A teljesítmény alatt azt ériem, ki mennyivel jár.u! Iiozzá az ország gazdasági növekedéséhez, erejéhez. Ha a teljesítmények differenciáltak, annak feleljen meg a juttatás is. Tovább lehetne menni a differenciálás ügyében, hogy né tartsunk vissza teljesítményeket, hanem a juttatások arra kényszerítsenek, ösztönözzenek, hogy tudásunk legjavát adjuk ennek érdekében. Azt gondolom, hogy a kong resszus is ilyen szellemben fogalmaz: megerősíti pártunk politikai fő irányvonalát. Megerősíteni csak úgy lehet, ha « kor újszerű követelményeit érvényesítjük tevékenységünkben. Sokat olvassuk. halljuk, milyen fontos ez a bizonyos megújító készség. Ez nemcsak ipari vállalatra igaz, hanem minden egyes emberre is, hogy képes legyen önmagát megújítani és úgy legyen korszerű. Nem kell takarékoskodnunk szellemi erőfeszítéseinkkel. energiánkkal. Nagy utat tettünk meg. Hallottunk az. elmúlt 35 évben erről. Nem lehet ráismerni arra a Magyarországra, amit ezer- l'a.ita népbetegség sújtott. De talán itt-ott még előfordul a lelki restség, a szellemi tunyaság. Alkotó választ kell adni a kor kihívására, mégpedig olyan alkotó választ, ami előre viszi társadalmunk ügyét. Van bizonytalanság a céljainkban? Biztosan be'étni a jövőt nem lehet. Föl kell készülnünk arra is. hogy ismeretlen tényezők jelennek meg életünkben. ,Ha van bizonytalanság, éppen akkor kell jó stratégiai célokat megfogalmazni. ‘Az tud jól manőverezni új meg új körülmények közepette. akinek jól átgondolt stratégiai célja van. Tudom, hogy a cél és a ielen közötti távok nem olyan könnyen mérhetők. A nemzetközi mértékrendszer nem adott olyan segítséget, hogy a mai helyzet és a cél közötti távolságot föl tudjuk mérni. Az is lehet. ho*—- « két pont között a legrövidebb út nem az egyenes. Mégis közelítenünk kell szocialista cé'jaink fele. és ha emelkedők, ha me- redekebb leitők vannak, akkor is fölfelé meniünk. Ez nyilván azt ielenti. hogy konfliktusmentes éveket nem remélhetünk önmagunknak. Tudnunk kell, hogy mire vagyunk érzékenyek. Nem az egyes emberekre — bár az is rendkívül fontos —, hanem a társadalom, a cazda- sáa érzékenységére kell vigyáznunk. Társadalmi stabilitásunkat társadalmunk szocialista egységében növeljük és erősítsük. Az orszáa nemzetközi ores-/tÍ7sét ovink. Mind a kettőt ki lehetne feiteni. A béke iránti elköt elaw»ttsé"et, a haladó erők támogatósét, a békés esvmás mellett élés követelményét hosszan fejtegethetnénk. Azt, hogy miként függ össze az ország társadalmi stabilitása és a nemzetközi presztízs. Kedves elvtársak! Ha azt mondjuk, hogy az elért eredmények védelme, megszilárdítása minden területen a nemzetközi kapcsolatokban is új erőfeszítéseket igényel ebben az. ingatag, néha nagyon terhes feszültségekkel megpakolt országunkban, -akkor azt gondolom, hogy feladataink nem könnyűek. De úgy ítélem meg, hogy mi az elmúlt 33 évben, az elmúlt hatvánegy- néhány evben, amióta a mapár kommunisták párttá- szerve* /ölitek cl?béli az országban, nem a könnyű győzelmeket keresték, nem mondtak le, mindig tudták, hogy tusa nélkül csatát nem nyerünk. Mindig tudták. hogy a gond emberhez méltó, amivel meg kell küz- denünk. Ma is tudjuk, hogy a népünknek adósai vagyunk, és azt gondolom, kommunistáknak nagyon szép hivatás ezért a szebb jövőért küzdeni. Ezt a jövőt kell mi 1. közelebb hozni. Ez a küzdelem örömöket is kínál és ígér. Nem kell a személyes ambíciókról, sem személyes Örömükről lemondani. Ezért meggyőződéssel vallhatom, hogy ez a küzdelem számunkra nem valamiféle külsődleges kényszer, partra tett végrehajtási akció, hanem harci szövetség a munkásosztály fölszabadítására. Éppen azért, mert ez önkéntes vállalkozás, önkéntes harci szövetség, ezért belső meggyőződés fut bennünket, hogy ilyen célra erőinket megfeszítve tudjunk dolgozni és e közepette sok személyes örömben tgr van és lesz is részünk. Beszéde végén Huszár István eredményes munkát kívánt a kongresszusi határozatok végrehajtásához. Ahhoz, hogy életünk az emberhez még méltóbb legyen. — Tiszta szívből kivánók nagyon sok sikert és személyes boldogságot! — fejezte be beszédét a Politikai Bizottság tagja. Huszár István nagy tapssal fogadott beszéde” után ismét a megyei küldöttek hozzászólásaira került sor. Előbb Magyar Gyulánc. majd Felföldi Ferencné, il- letve Dorkó József .kapott szót. A szünet után Gulyás Sándor, a mandátumvlzsgá- ló bizottság elnöke adott jelentést a pártértekezlet résztvevőinek. majd ismét hozzá szólások következtek. Szót kapott: Gyurkó Sán- dorné, Pálinkás Ferenc, Ro- hánszky Ferenc, Mlinkó László és Nagy István. Ezek részletes ismertetésére keddi lapszámunkban visz- sza térünk. A pártértekezlet, ma reggel folytatja munkáját. Tudósítók: j Gyóni Gyula, Kaposi Le- J vente, Koós József, Papp » János, Szilvás István j Fotók: Perl Márton, [ • Szántó György J Mamiimul 1980. március 9,, vasárnap i
