Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
Tanácskozik a megyei pártértekezlet (Folytatás a 2. oldalról.) Vaskó Mihálynak, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjának, az MSZMP Heves megyei Bizottsága első titkárának szóbeli kiegészítése után szünet következett, majd dr, Sipos István elnökletével folytatta munkáját a megyei pártértekezlet. Elsőként Molnár László, a, Bányászati Aknamélyítő Vállalat, recski üzeme szocialista brigádjának vezetője kapott szót. Elmondotta, hogy a recski bányászat több évszázados múltra tekinthet vissza, s munkájuk teremtette meg a nagyobb mélységek télé való kutatás igényét, lehetőségét. A mélyszinti kutatások 1959- ben kezdődtek, s világviszonylatban is jelentősnek ítélhető ércesedést tártak fel: a megítélés szerint a világ 25 legnagyobb rézércelőfordulása közé lehet sorolni. Ma már túl vannak a nagy- beruházás bányászati munkáinak legnehezebb fázisán, megismerték, eredményesen leküzdötték a legnagyobb veszélyeket. A munkák előrehaladását azonban nem követték beruházási döntések, jelenleg is részdöntések alapján dolgoznak, több mint tíz éve. — Az előfordulás megismerésétől kezdve csaknem 20 év telt el — folytatta. — Azt szoktuk mondani, 02 idő pénz a gazdaság minden területén, s ez a beruházások tekintetében különösen igaz. Egy elhúzódó beruházás a kamatterhek miatt lényegesebben gazdaságtalanabbá válik. Tudjuk, hogy a recski beruházás szerteágazó, nagyon sokrétű munkát igényel. Alapvetően meghatározza a környező községek településfejlesztését, az emberek sorsát, de tervszerű, hatékony munkavégzés csak hosszabb távú döntések, tervek alapján lehetséges. Az idő múlása Recsken nemcsak gazdasági kihatású, hanem emberi, politikai kihatása is van. Ezért kérem, hogy a pártértekezlet támogassa a recski nagyberuházás előbbrevitelét. Ezután a hozzászóló mindennapi munkájukról szólva arról beszélt, hogy a gyakori ' gépmeghibásodások, váratlan üzemzavarok miatt gyakran nincs biztosítva, hogy feladataikat folyamatosan végezzék. A gyakori állásidők nemcsak a termelés visszaesésében nyilvánulnak meg, hanem a munka- fegyelem lazulásában is. A munkafegyelem javításának legjobb eszköze a helyes munkaszervezés, ami esetén Recsken is több szép siker született már. További eredmények biztosítéka a munkaverseny, amelynek során 14 szocialista brigádban 215- en iparkodnak a párt Xll. kongresszusát is jobb teljesítményekkel köszönteni. ★ A következő - hozzászólás előtt dr. Sipos István, a pártértekezlet levezető elnöke köszöntötte meleg szavakkal a küldöttek, vendégek között jelenlevő lányokat, asszonyokat a nőnap alkalmából, majd átadta a mikrofont Király Józsefnének, az Egri Dohánygyár állami díjas szivargyártási csoportvezető- viissek. Király Józsefné — Munkatársaim, a dohánygyári lányok és asszonyok, amikor értesültek arról, hogy a városi pártértekezlet küldöttnek választott a megyei pártértekezletre, felhívták a figyelmemet: mondjam el, hogy nagyra értékeljük vállalatunk vezetésének azt a törekvését, amellyel minden tanulási, továbbtanulási szándékot támogat. A dohánygyári munkásnők felismerték ugyanis, hogy a korszerű termelés követelményeinek, a ma és a holnap feladatainak csak akkor tudunk eleget tenni, ha lépést tartunk a fejlődéssel, ha munkánkat a technológia alapos ismeretében végezzük. A szakképzésről szólva a felszólaló a továbbiakban elmondotta, hogy a dohány,feldolgozó szakmunkásképzés elérte a célját: újabb, a szakmához értő dolgozókkal valósíthatja meg a feladatait a gyár. Mint utalt rá, ez a szakmunkásképzés abban is segített, hogy a dohánygyári lányok és asszonyok közül egyre többen hallassák szavukat az üzemi demokrácia különböző fórumain, illetve bővüljön a politikai, közgazdasági ismeretük is. A dohányfeldolgozó szakmunkásképző elvégzésének alapvető kritériuma az általános iskolai végzettség. Sajnos. ezt az alapműveltséget biztosító végzettséget nem mindenki mondhatja magáénak — emelte ki a felszólaló. — Ezen a területen sajnos vannak gondjaink, mert az erőfeszítések ellenére sem csökkent a nyolc általános osztályt el nem végzettek száma, ez gyárunkban kétszázra tehető. Az elmúlt években sok fiatal dolgozót vettünk fel. s megdöbbentő, hogy a fiatalok között sokan vannak, akiknek még tanulniuk kellene. Sokat foglalkozunk e kérdéssel, de nagyon nehéz egy munkába állt fiatalt rábírni arra, hogy végezze el, illetve fejezze be az általános iskolát. — Tudjuk — mondta felszólalása befejezéseként Király Józsefné —, hogy e téren tenni kell, nem itt, most azonnal, e helyen, de ez a feladat halaszthatatlan. Ezért az erre illetékeseknek ezzel a kérdéssel behatóbban, és sürgősen foglalkozniuk =kell. A következő felszólaló Kónya Lajos, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottságának első titkára lett. — Hozzászólásomban a kádermunkával kapcsolatos feladatokról és tennivalókról kívánok számot adni — kezdte a felszólalását. Ezután elmondotta, hogy Gyöngyös város területén a pártszervek és pártalapszerveze- tek tevékenységében jelentős fejlődés tapasztalható a kádermunka elveinek elméleti és gyakorlati megvalósításával kapcsolatosan egyaránt. Megállapította és konkrét tényekkel bizonyította, hogy Gyöngyösön is* a XI. kongresszus határozatainak szellemében jártak el pártunk káderpolitikai elveinek megvalósításában. Elmondotta, hogy a városi pártbizottság hatáskörébe 160 beosztás, illetve az azokat elmúlt, öt év alatt közöttük .50 százalékos volt az indokolt cserélődés. Az esetek döntő többségében a cseréket úgy sikerült végrehajtani, hogy a pártbizottság döntése megértésre talált az érintett vezetők között is, és a változások során a különböző területekre a korábbinál fiatalabb, politikailag és szakmailag is jobban felkészült szakemberek kerültek. Ezután arról szólt, hogy Gyöngyösön is akadt példa a hatalommal való vissza-» élésre, kispolgári magatartásra, az önzésre, a harácsolás- ra és a társadalmi tulajdon hanyag kezelésére is. — A kádercserékkel kapcsolatosan összességében pozitív tapasztalataink vannak — mondotta —, de sajnos találkoztunk olyan vezetőkkel is. akik nem ismerték be hibáikat, lebecsülték a munkahelyi kollektívák véleményét, a párt, a KISZ, a szakszervezet helyi szerveinek tevékenj'ségét. vagyis visszaéltek a hatalmukkal. Balázs József, a KAEV Egri Gyárának géplakatosa felszólalásában a következőket mondta: * — A KAEV Egri Gyárának küldötteként azért kérek szót, hogy személyes tapasztalataim alapján megerősítsem az írásbeli beszámoló véleményét, amely szerint az elmúlt időszakban eredményesen fejlődött a szocialista brigádmozgalom Ez a megállapítás — mondotta —, úgy érzem, igaz gyárunk brigádmozgalmára is. különösen, ami az elmúlt három-négy évet illeti. 1965- ben ipari tanulóként kerültem 'a gyárba. Lakóhelyemhez ez volt a legközelebb. A lakatos szakmát választottam élethivatásul. Tanulótársaimmal együtt, as? első hónapokat tanműhely'uen, a szakma alapfogásaina.k elsajátításával töltöttem. A szocialista brigádmozgalmat akkoriban titokzatos valaminek képzeltem, belőle csak az ünnepélyes külsőségeket láttam. Például a műhelyek falán lévő cirádás munka- verseny-hiradót és a gyári ünnepélyeken a kitüntetések átadását. Néhány hónap múlva a brigádokhoz kerültünk dolgozni. Én egy olyan közösség tanulója lettem, amely a gyár legjobb brigádjai közé tartozott. Ügy éreztem, a kollektíva jő hírneve engem is kötelez, és szorgalmasan igyekeztem -*■ -facuzadvezető és a brigádtársak utasításainak. Elmondotta a továbbiakban, hogy az elmúlt évek során, hasonlóan más . üzemekhez, a KAEV Egri Gyárában is jelentős tényezővé vált a brigádmozgalom. Ezt bizonyítja, hogy ma a dolgozók több mint kétharmada szocialista elmért, vagy annak valamely fokozatáért küzdő brigádban dolgozik. Elmondotta, hogy a számszerű növekedést azonban nem minden esetben követte ugyanolyan mértékű minőségi változás. A gondok ellenére azonban mégis eredményeket mutathat fel a brigádmozgalom. Kifejtette, hogy az utóbbi időkben már nem elég a tervnek bizonyos mértékű túlteljesítéser hanem az a lényeg, hogy reálisan meghatározott feladatot milyen színvonalon teljesítik a brigádok. Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke arról beszélt, hogy a fél évtizeddel ezelőtti hasonló pártértekezlet óta, az akkor hozott határozatok végrehajtásának eredményeként, megyénk igen jelentős fejlődést ért el az élet minden területén. Településfejlesztési politikánk eredményeként mindhárom városunkban nőtt a lakosság száma, legerőteljesebben Egerben, Ugyanekkor községeinkben mérséklődött a népesség csökkenése. Az általános gazdaságpolitika és a megyei ellátáspolitika céljait szolgálta a tanácsi fejlesztési és költségvetési alapok, összesen 12 milliárd forintos ősz- szege. Uj létesítmények egész sorával gyarapodtunk. Kevésbé látványos, de rendkívül hasznos kiadás a megye- székhelyi pincerendszer megerősítésére költött összesen 650 millió forint, ami elkerülhetetlen volt és a jövőben is szükséges a városépítés érdekében. Szükebb hazánk különleges helyzete — természeti, történelmi értékeink — gyakran megoldhatatlannak látszó feladatokkal jelentkezik tanácsaink előtt. Kormányszerveink számos esetbein megértőén támogatták kéréseinket. de a tervek megvalósításában az igényektől egyes területeken mégis messze elmaradunk. — Jól hasznosították tanácsaink az elmúlt időszakban. az .önállóság és az ehhez kapcsolódó felelősség fokozására vonatkozó politikai követelményeket. A fejlődés itt is számottevő, azonban a helyi lehetőségek feltárásában. a rendelkezésre, álló szellemi és anyagi erők hasznosításában, a helyi tanácsszerveink részéről további megfontolt és előrelátó intézkedések szükségesek. A továbbiakban arról szólt a megyei tanácselnök, hogy az államigazgatási tevékenység összességében a parthatározatoknak megfelelően fejlődött. A tanácsi igazgatási munka korszerűsítésében, a szervezet, a vezetés, az irányítás, a működés eszközei és módszerei terén további eredményeket sikerült elérni az eltelt időszakban. A tanácsi ellátószervezeteknek, vagy a nem tanácsi szolgáltató szerveknek azonban még javítaniuk kell az állampolgárokkal való kapcsolatokon. — Az alkotó, gondolkodó, az. állampolgárok ügyeivel nagji felelősséggel foglalkozó, a társadalmi problémákra érzékeny, az állami és állampolgári fegyelmet biztosítani tudó tanácsi apparátus továbbfejlesztésére törekszünk — hangsúlyozta a továbbiakban. A lakásépítés mellett elsődleges feladatnak kell tekintenünk az általános iskolai osztályterem-, napközi otthoni, valamint a fekvőbeteg-ellátás fejlesztését. A tanácselnök elmondot-. ta, hogy ahol az igények kielégítésére nem adnak lehetőséget a rendelkezésre álló erőforrások, változatlanul számítanak a lakosság anyagi hozzájárulására, társadalmi munkájára. Báder Miklósáé. — A Magyar Szocialista Munkáspárt 1970. évi nőpolitikái határozata az elmúlt időszak egyik kiemelkedő állásfoglalása volt — kezdte felszólalását a hevesi járás nödolgozóit képviselő Báder Miklösné, a Hevesi Háziipari Szövetkezet elnöke, aki a toTóth Mihály, a Heves megyei TESZÖV elnöke, bevezetőjében egyebek mellett hangsúlyozta, hogy megyénk mezőgazdasági üzemeinek az egyik legalapvetőbb feladata a termelés hatékonyságának növelése volt az elmúlt öt évben. — Szövetségünk — hangvábbiakban utalt arra, hogy a korábban nagyrészt a mezőgazdaságban és a háztartásban dolgozó nők ma az ipari termelés nélkülözhetetlen munkásai. Figyelemre méltó, hogy közülük a munkagépek mellől mind több kerül művezetői, középvezetői beosztásba. Ellentmondást 'szülő gyakorlat azonban az, hogy egyfelől a nők vezetővé válásának folyamatát kívánjuk erősíteni, másfelől a nőknek csak kis része vállalkozik vezetői munkára, családi terhekre vagy a fel- készültség hiányára való hivatkozással. — Ügy érzem —, folytatta hozzászólását Báder Miklós- né —, hogy nekünk, fiatal nőt vezetőknek nehezebb á helyzetünk, mint elődeinknek. akik a közösséggel együtt, nehéz lépcsőfokokat megjárva jutottak el a mindenben „felnőtt vezető" megtisztelő címig. Többen vannak ma még a termelésben dolgozó nők közül, akik alkalmasak lennének a vezetésre. s akiknek bátorítást és helyet kell adnunk a jövőben. nem a statisztikában elfoglalt helyük, hanem fel- készültségük alapján. Végezetül a legnemesebb hivatásról, az anyai szerepről szólt a hevesi járás aszszonyait képviselő Báder Miklósné. Kiemelte: tanulnunk és tanítanunk kell, hogy példát mutathassunk gyermekeinknek, hogy helyesen formáljuk jövőnket. Elismeréssel kell szólnunk — emelte ki —, a gyermekgondozási segélyről. Fontosságát hangsúlyozva, hozzá kell azonban tenni, hogy társadalmi igazságtalanság a bedolgozó munkavállalók kizárása e lényeges juttatásból. Arról a szövetkezeti rétegről van sző, amelyik saját lakásán végzi munkáját, s amelyik múltunkat meg-, őrző, hagyományaink ápolását vállaló közösséggé vált. A rendelkezés felülvizsgálatával számos alkotó kezet nyerhetnénk a t n-melésnek, főként fiatalokat, akik e munkával magasabb jövedelemhez is juthatnának, főként a házasságuk első éveiben. súlyozta — munkaprogramot dolgozott ki a Központi Bv zottság 1978. március 15. és december 6-i határozatainak sikeres megvalósítása érdekében, ajánlásokkal, javaslatokkal segítette megyénk tér melöszövetkezeteinek hatékonyabb gazdálkodását és termelését. Ezután arról szólt, hogy a megye mezőgazdasági szövetkezetei milyen eredményeket értek el a búza-, a kukorica- és a zöldségtermesz tésben, valamint hogy a társulások miként segítették a megye élelmiszeriparának munkáját, a feladatok tel jesitését. Részletesen szólt a hozamok növelése érdekében tett intézkedésekről, valamint az állattenyésztés újabb eredményeiről, a gépesítésről, az alkatrész- és az üzemanyag-ellátásról, a szám- és az ügyvitel korszerűsítéséről. Az eredményeket összességében úgy summázta, hogy megyénk me l zőgazdasági üzemei a kedve zőtlen időjárás és a nehezebb gazdálkodási körülmények között is igyekeztek adottságaik- és lehetőségükhöz mérten, korszerűbben és okosabban gazdálkodni, Javult a vezetés színvonala, egyre több szakmailag és politikai lag is jól képzett középvezetőnk dolgozik gazdaságainkban. ' Végezetül a gondokról, az ellentmondásokról és a tennivalódról szólt. A sikerek mellett megemlítette, hogy a mezőgazdasági üzemekben is gondot jelent az energia, valamint a növényvédő szerek árának jelentős emelése, és ugrásszerűen megnőtték a termelés költségei is. Mind ezeket a negatív hatásokat— mondotta befejezésképpen — az eddiginél is szervezettebb és hatékonyabb munkával lehet csak. ellensúlyozni, illetve kivédeni a jövőben. Dr. Szűcs László, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatója, hozzászólásában elmondotta, hogy megyénkben 16 ezer értelmiségi él, dolgozik és vallja magáénak a szükebb hazát. Heves megyét. Előrehaladásunk nemcsak gazdaságunk korszerű munkáján múlik, hanem azon is, hogy milyen mértékben erősödnek társadalmunk szocialista vonásai. Hogyan hódit a szocialista életmód es életforma, hogyad erősödnek a közösségi együttélés normái, hogyan . terjednek a szocialista értékek és eszmények. Ehhez kell a jövőben az értelmiségnek még inkább hozzájárulnia. Az értelmiség egyik feladata, hogy felébressze mindenkiben a íni társadalmunk szintjének megfelelő, műveltségben szükségleteket. Ez nemcsak kulturális.' szociológiai vagy tudományos kérdés, hanem elsősorban politikai feladat. Mert a-z anyagi jólét szellemi felemelkedés nélkül nem elegendő. (Folytatás,a 8. oldalon.*
