Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-07 / 56. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Egy ciklus munkájáról AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 5S. szám ÁRA: 1,20 FORINT ■1980. március 7., péntek Országgyűlési képviselői és tanácstagi választás: 1980. június 8-án ülést tartott az országgyűlés Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat — A népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója - A legfőbb ügyész beszámolója - A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója Dr. Markója Imre, igazságügyminisztér » törvényjavaslat előadója A törvényhozói és az ellenőrző munkában egyaránt gazdag ötéves választási ciklusának utolsó tanácskozását tartotta csütörtökön a Parlamentben az országgyűlés. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán — amelyen részt vett Kádár János és Lázár György is — a kormány ajánlására az atomenergiáról szóló törvényjavaslatot, valamint az Elnöki Tanács, a legfőbb ügyész illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját tárgyalták meg a képviselők. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután dr. Markója Imre igazságügyminiszter terjesztette a plénum elé az atomenergiáról szóló v törvényjavaslatot. A miniszter elöljáróban részletesen foglalkozott a tudományos és technikái forradalom egyik legfontosabb állomásának, az atommaghasadás felfedezésének eredményével, amely új távlatokat nyitott az emberiség számára. A többi között hangsúlyozta, hogy az atomenergiának mindenekelőtt az energiaellátásban van kiemelkedő szerepe, s az atomenergia alkalmazása nem csupán az energiaiparban alapvető jelentőségű. Nélküle már elképzelhetetlen a korszerű' gyógyászat és termelés is. Ez — mutatott rá — a hagyományos energia- hordozókkal bőségesen rendelkező országok esetében is így van. Ezért jelenti új szakasz kezdetét hazánk számára a paksi atomerőmű építése. A miniszter szólt arról is, hogy az atomenergiaipar világszerte jobb biztonsági színvonalon áll, mint más iparágak, s a szakértői vélemények szerint a szénvagy az olajtüzelésű erőművek okozta szennyezés veszélyesebb a környezetre, mint az atomerőműveké. A törvényjavaslatot iscoar-' tetve dr. Markója Imre a többi között kiemelte: az elfogadásra váró jogszabály az atomenergia alkalmazásának valamennyi területét átfogja; rendezi a radioaktív anyagok és készítmények, a nukleáris anyagok előállításával és felhasználásával foglalkozó intézmények és az e 'tevékenységeket szolgáló berendezések, létesítmények létrehozásával, működtetésével kapcsolatos valameny- nyi kérdést. Egyik leglényegesebb elve például, hogy az atomenergia csakis békés célokra alkalmazható, tilos az atomenergiát nukleáris fegyverek vagy egyéb tömegpusztító eszközök céljára felhasználni. Hazánkban az atomenergia alkalmazásának és az azzal összefüggő tudományos kutatásnak, fejlesztésnek az egész társadalom érdekeit kell szolgálnia. Ezért írja elő a törvényjavaslat egyebek között a biztonsági követelmények meghatározását és folyamatos korszerűsítését a leghaladóbb tudományos eredmények alapján. A törvényjavaslat persze — fűzte hozzá — csak az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos főbb követelményeket, legáltalánosabb szabályokat határozza meg. A miniszter rámutatott arra is: az atomenergia békés célú és biztonságos alkalmazásában lényeges szerepet tölt be a nemzetközi együttműködés, s ezen belül számunkra különösen jelentős a KGST-országok ilyen irányú összefogása. A Magyar Népköztársaság — mondotta — az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazását nemzetközi szerződések keretében való együttműködéssel is elősegíti. Az igazságügyminiszter beszéde után dr. Vida Miklós (Budapest 21. vk.J, a törvényjavaslat bizottsági előadója utalt arra, hogy az országgyűlés mindig kellő figyelmet fordított a lakosság nagy részét érdeklő és érintő kérdésekre, s ezekkel kapcsolatban számos fontos törvényt hozott. Már ezek a jogszabályok is gondoskodtak éltető környezetünk, a bioszféra megóvásáról. Indokolt tehát — mutatott rá —, hogy ilyen jellegű törvényeink sorát az atomról szóló szabályozással is kiegészítsük. — Az atommagban rejlő hatalmas energiának a népek javát, az anyagi termelés növekvő energiaszükségletének kielégítését kell szolgálnia — hangsúlyozta bevezetőiében Szekér Gyula. — A nukleáris fegyverek létezése és a bennük rejlő veszély többé nem akadályozhatja meg ennek az új energiaforrásnak maximális hasznosítását a békés gazdasági építőmunkában a népek életszínvonalának emelésében. Ezt a politikát követi kormányunk amikor a testvéri szocialista országokkal és más haladó erőkkel együtt következetesen fellép ü nlltr.’Aárie f/y? hajsza ellen, harcol e fegyverek fejlesztésének, gyártásának és alkalmazásának végleges betiltásáért és a felhalmozott készletek megsemmisítéséért. — A mi számunkra az atomenergia legnagyobb jelentősége annak energetikai hasznosításában van — mutatott rá —, hiszen ma energiaszükségletünk mintegy felét importáljuk. Az import azonban mind nehezebbé válik és egyre súlyosabb tehertétele külkereskedelmi mérlegünknek: Hazánkban is elkerülhetetlen tehát, hogy — a széntermelés növelése mellett — a jövőben fokozottan támaszkodjunk az atomenergiára. Ehhez hazai uránércvagyonunk is hátteret ad. A paksi erőműépítkezés —- hangsúlyozta Szekér Gyula — jelenleg az ország legnagyobb és legbonyolultabb beruházása, amelynek megvalósítása fontos, szervezett munkát követel mindannyiunktól. Szekér Gyula végül arról is beszélt, mennyire nem lebecsülendő az atomtechnika hatása a tudomány, az egész- ségügy, a mezőgazdaság és az ipari technológiák széles körére, a tudományos kutatás módszereire és eszközeire. E fejlődésnek azonban — mutatott rá — még a kezdetén vagyunk. A lehetőségek nagyok és a tudomány szinte naponta tár fel újabb eredményeket. Ezek gyakorlati alkalmazása előtt szélesre kell tárni a kaput, ugyanakkor őrködni kell azon is, hogy a szakszerűtlen vagy gondatlan magatartás ne veszélyeztesse a környezetet. Ennek jegyében teremt megfelelőbb keretet a törvény- javaslat ahhoz, hogy az atomtechnikát országunk javára tudjuk hasznosítani. Dr. Bognár Rezső , Hajdú* Bihar m. 3. vk. akadémikus Szekér Gyula, a Minisztertanács elnök- helyettese felszólalását tartja , (Fotó: Perl Márton) egyebek között hangsúlyozta: jóleső és megnyugtató érzés, hogy a természettudomány talán legmodernebb. és az egész emberiség számára is az egyik legnagyobb jelentőségű ágának, az atomfizikának felismertük társadalmi és gazdasági fontosságát és békés célokra, a szocializmus építő munkában akarjuk mind nagyobb mértékben hasznosítani. A felszólalások után dr. Markója Imre igazságügyminiszter válasza, majd határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb előterjesztett módosító javaslatokat, azután az atomenergiáról szóló törvényjavaslatot általánosságban — és a mór megszavazott módosításokkal — részleteiben is, egyhangúlag elfogadta. Ez.t követően Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára számolt be a népköztársaság Elnöki Tanácsnak munkájáról: — Az állami életben a törvényesség biztosított, volt és tovább fejlődött — hangsúlyozta a többi között. — Az országgyűlést helyettesítő jogkörében az Elnöki Tanács az alapvető elvek és rendelkezések érintetlenül (Folytatás a .7. oldalon) Városi tanácsülés Egerben Nem kevesebbről, mint a végrehajtó bizottságnak a ciklus eddigi részében végzett tevékenységéről adtak számot csütörtökön délután Eger város Tanácsának ülésén, amelyen részt vett és felszólalt Maróti Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint dr. Patkó Benjámin megyei főügyész is. Mint dr. Varga János elnök beszámolójából — egyebek mellett — kitűnt: a testület az eltelt időszakban 36 tanácsülés előkészítéséről, összehívásáról gondoskodott, s a munka során elsősorban a városfejlesztéssel, a megyeszékhely társadalmi, gazdasági helyzetével összefüggő kérdések kerültek napirendre. Foglalkoztak a lakosság mindennapi szociális, kulturális és egyéb igényeinek kielégítésével, a település jellegének, szerepkörének megfelelő feladatokkal. A különféle témákban összesen 324 határozat született tartalmas viták eredményeként, bárminemű törvénysértés, módosítás vagy utólagos vi:*zavonás nélkül. A szakigazgatási szervek vezetői közvetlenül az üléseken, illetve ezeket követően együttesen 92 tanácstagi interpellációra válaszoltak. A mindennapi munkán 9 bizottság osztozott jelentős fejlődést mutatván koordináló, ellenőrző tevékenységükben. Az eredmények javulása^ társszervekkel való hatékony együttműködés segítette. Fejlődött a szakigazgatási szervek hatósági munkája, az ügyfélszolgálati iroda nyíltabbá, megközelíthe- tőbbé tette a tanácsi szervezetet. A várost érintő tervek megvalósításában si. keresnek mondható a központi és helyi érdekek ösz- szehangolása, Eger az eltelt években is szembetűnően tovább gyarapodott. A különböző létesítményekkel — többi között — egyenletesebbé vált az ívóvízellátás, bővült az óvodai férőhelyek száma, 13 új orvosi rendelő és két gyógyszertár készült, befejezéshez közeledik a Megyei Kórház rekonstrukciójának I. üteme, amelynek során 34 munkahelyes rendelőintézetet adnak át rendeltetésének, a belgyógyászati és sebészeti ágyak száma 300-zal nő. Korszerű, 24 tantermes általános iskola, modern épületegyüttesbe költözött a kereskedelmi és vendéglátóipari szakiskola illetve szakközépiskola, edzőteremmel, nagy tornacsarnokkal gazdagodtak a városi sportlétesítmények. Egész sor jelentős kereskedelmi egység — üzlet, áruház, étterem — nyílt, nem utolsósorban pedig a tervezett 3500 helyett, előre láthatólag 3581 lakás is épül az idei év végéig. Az érdeklődéssel kísért beszámoló mellett —■ Vajmi Lajos osztályvezető előler- jesztésében — külön is szó esett a tavalyi költségvetési és fejlesztési program végrehajtásáról, dr. Román Gyula városi-járási vezető ügyész a törvényesség helyzetéről tájékoztatta a testületet. Csörgi József a megyei tanács városi és város környéki csoportjának a ciklusban végzett munkáját ismertette tanácstag társai nevében. Végül indítványokra, egyébelőterjesztésekre került sor. Az elhangzottakat a tanácsülés elfogadta. Egyidejűleg jóváhagyta a testület dr. Maczkó Ferencnek szervezési és jogi osztályvezetővé történt kinevezését. A tanácsülésen felszólalt Veres István, dr. Bukovinsz- ky László, Nagy Béla, Nagy József, dr. Kerekes Lajos, dr. Varjú Vilmos, felszólalt és interpellált Németh Tibor, Interpellációt intézett a szak- igazgatási szervek vezetőihez Dudás Sándorné és Nagy Istvánná. A testület munkájáért, zárszavában dr. Varga János tanácselnök mondott köszönetét. Országos tanácskozás Szekszárdon Mezőgazdasági termelésünk és a termelési rendszerek Hazánkban a mezőgazda- sági termelés fejlesztésének jelenleg is és a jövőben is a termelési rendszerek a legerősebb bázisai. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ezt szem előtt tartva támogatja őket és ugyancsak ezt szem előtt tartva támaszt velük szemben követelményeket — hangoztatták a mezőgazdasági termelési rendszerek vezetőinek csütörtökön Szekszárdon Váncsa Jenő, mezőgazA7. ülésterem dasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésével megtartott országom tanácskozásán. A közelmúltban, mint a tanácskozáson a továbbiakban elmondták, megtörtént a termelési rendszerek munkájának alapos felülvizsgálata és első minősítése. Az ország területén működő, 73 termelési rendszer közül 42-nek a tevékenysége került nagyító alá: s e vizsgálat eredménye ismételten igazolta, hogy alapvető fontosságuk van a hazai mezőgazdasági termelés korszerűsítésében, hatékonyságának javításában. A rendszerek technológiáinak alkalmazása a búzatermesztésben — a korábbihoz képest — több mint 9 mázsás hektáronkénti hozamnövekedéssel járt, a kukoricater- mesztésben pedig még ennél is nagyobb arányú, 10 mázsát is meghaladó hozam- szint-emelkedést eredményezett. A tanácskozáson egyetértettek azzal, hogy jogosan érte bírálat a különböző termelési rendszereket amiatt, hogy nincs meg a kölcsönös érdekeltség a rendszerközpont és a partnergazdaságok között. Ezt, mint elhatározták. azzal próbálják kiküszöbölni, hogy ez év végéig minden rendszerközpont olyan díjazási javaslatot dolgoz ki. amelyben az eddiginél nagyobb szerepet kap az ágazat üzemi eredményessége. Végül állást foglaltak amellett is, hogy a fejlesztéseknél, s a rekonstrukcióknál az olcsóbb, ésszerűbb megoldásokra kell törekedni. (MTI) t I k
