Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-06 / 55. szám
' A „SflifStä pwisef* sányítéfa t Bemutatjuk lakucs Pál akadémikust A biológiai kutatások gazdasági és környezetvédelmi hasznáról szólunk mai összeállításunkban. Tájékoztatunk a Gyöngyös környéki kutatási tervekről és bemutatjuk Jakucs Pál akadémikust, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem ökológiai tanszékének vezetőjét, aki Eger környékén irányított biológiai kutatásokat A technika Grimaldi hagyatéka - Átrepülik a csatornát! A quadránsmérleg Francesco Maria Grimaldi (1618—1663) olasz fizikus és matematikus poszthumusz munkájában, a fénytant ösz- szefoglaló műben, 315 évvel ezelőttről, 1665-ből olvashattuk azt, hogy két fényforrás együttesen sötétséget eredményezhet Ö fedezte , fel a fényinterferencia jelenségét, azt a fizikai jelenséget, amely akkor következik be, ha több fényhullám kerül ugyanabban a pillanatban, ugyanarra a helyre, ★ öt évvel később, 1670-ben publikálta észrevételeit Erasmus Bartholinus (1625—1698) dán matematikus, orvos és fizikus' a ' mészpátkristályon áthatoló fénnyel kapcsolatban. Azt tapasztalta, hogy a mészpátromboéderbe belépő fénysugár két nyalábra hasad, Ö fedezte fel a fénytörés jelenségét. Ez a két fel- sze, hogy Grimaldi szintén a fedezés annyiban függ ösz- fénytörési kísérletei során jött rá arra, hogy a fehér fény összetett és kísérleteket végzett a színes spektrumnak fehér fénnyé való összetételére. ’ ★ Néhány adalék a repülés történetéhez. 195 évvel ezelőtt, 1785 augusztusában repülték át először a La Manche-csatornát: Francois Blanchard (175.!—1809) francia feltaláló hidrogénnel töltött léggömbjével az angliai Doverből startolt. Útjára elkísérte az amerikai John Jeffries, a meteorológia iránt érdeklődő katonaorvos, aki ezért 100 guineát fizetett Blancardnak. Mint -feljegyezte, ez a repülés volt a legjobb eszköz arra, hogy „fényt derítsek a széllel kapcsolatos elméletekről általában’’. Miután a doveri kormányzónál megebédeltek, 12 óra 30 perckor megoldották a ballon köteleit, a francia partok felé szálltak: ezt az irányt mutatták a kéményekből felszálló füstoszlopok is. Egy órai repülés után megpillantották a francia partokat, amikor egyre magasabbra emelkedtek. Blanchard kinyitott egy szelepet, hogy a gáz egy része eltávozzék, de ekkor gyorsan süllyedni kezdtek Kidobták az összes ballaszt anyagot, majd sor került a könyvekre, a távcsőre. Blanchard léggömbje az iránytűre, a szeksztánsra is. A tenger veszedelmesen közeledett, végül az amerikai megállapította. ..Mindketten elvesztünk’ Ha ön tudna valamilyen megoldást, én kész vagyok feláldozni az életem!” Végül Blanchard a téli ruháit levetette és bedobta a vízbe. Ez segített, a ballon emelkedni kezdett, majd elérte a francia partokat. És félóra repülés után Calais mellett egy ' réten szálltak le Blanchard 12 ezer livre jutáimat kapott XVI. Lajos francia királytól és évi 1200 livre év járadékot biztosított számára. ★ 190 évvel ezelőtt. 1790-ben készítette el Philipp Matthäus Hahn Onstmettingen- ben (Würtenberg) az első quadránsmérleget, a mai postai mérleg ősét. Ezzel a gyorsmérleggel 100 fontig lehetett mérni, beosztása „Lót” (16 gramm) és „quint” (4 gramm) egység volt. Kováts Andor Hahn quadránsmérlege A professzor, a tudós sokak tudatában hajlott korú, fehér hajú, az élet mindennapi gondjain felülemelkedő, kissé „bogaras” ember. Mindez természetesen távolról sem jellemző a tudósok többségére. Különösen érzi az ember a sokak által elképzelt tudós képe és a valóság közötti különbséget akkor, amikor a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem ökológiai Tanszékének professzorával, Jakucs Pállal beszélget. Fiatal, jó kedélyű, sokat mosolyog, sőt tréfálkozik. Szakmai kérdésekben nem valamely szűk területről, egy elvont tudományos kérdésről ad számot. Ami érdekli és amivel elsősorban foglalkozik, voltaképpen valamennyiünk ügye: a környezetbiológia, amely alapot ad az okszerű és hatékonyabb környezetvédelem számára. — 1928-ban születtem Sarkadon, — mutatkozik be —, de mivel hatéves korom óta Debrecenben éltünk, ez a város nyújtotta számomra a mélyebb benyomásokat. A természet szeretetével valószínűleg vele születtem, és ezt a hajlamot mélyítette bennem édesapám, aki kirándulni vitt, megismertetett növényekkel, állatokkal, sőt eltűrte, hogy lakásunkban sündisznót, ürgét, kígyót nevelhettünk, hazavihettünk „tücsköt-bogarat”, amit a kirándulások során sikerült gyűjteni. A gimnáziumban szerencsém volt: tanáraim felismerve a természet iránti vonzalmamat, feladatokat bíztak rám, amelyekkel fokozták ambícióimat. Szertár- felelős lettem, sőt olykorolykor még az órákon is helyettesítettem őket. Természetes volt, hogy érettségi után a Debreceni Tudomány- egyetem természetrajz— földrajz szakára jelentkeztem. Akkoriban Soó Rezső akadémikus volt a botanika professzora, aki már első éves koromban „felfigyelt rám”, és bevont az intézet munkájába — így lettem botanikus és még egyetemi éveim alatt demonstrátor. 1951-ben Budapestre kerültem a Természettudományi Múzeum Növénytárába, ahol Zólyomi Bálint akadémikus mellett florisztikai-növény- rendszertani kérdésekkel, majd négy éven keresztül a Bükk hegység vegetáció-térképezésével és az aggteleki karszt kutatásával foglalkoztam. Ebben az időszakban fordult figyelmem a fitocö- nológia és a „klasszikus” ökológia felé, tehát a növényzetnek a környezetével A védett kis sziget:«- A gyöngyösi Mátra Múzeumban négy évvel ezelőtt értek meg a feltételek egy komplex tájkutatási program megszervezéséhez. 1976 októberében ült össze az az értekezlet, mely megtárgyalta „Az Északi-Középhegység természeti képe” című kutatási téma célkitűzéseit, végrehajtásának módszerét. A kutatómunka 1977 tavaszán indult meg. A kutatócsoport tagjai számos felderítő és megfigyelő utat tettek a területen, intenzív adatgyűjtő munkát folytattak. A tárgyi gyűjtések eredményeképpen jelentősen gyarapodott a múzeum gerinctelenekből álló gyűjteménye. Már eddig is több, eddig ki nem mutatott faj került elő a területről, s köztük akad olyan is. mely a tudomány számára újnak bizonyult. A feldolgozómunka eredményeképpen elkezdődött az anyag publikálása: a dolgozatokat a Mátra Múzeum folyóirata folyamatosan közli. 1980-ban a tájkutatási program tevefeeaysegét a együtt való tanulmányozására. Megírtam az Akadémiai Kiadónál német nyelven megjelent a délkelet-közép- európai molyhos-tölgyes bokorerdőről, valamint az erdők és gyepek dinamikus kapcsolatáról szóló könyveimet. Ezenkívül elindítottam Magyarország 1:200 000-es méretarányú potenciális vegetáció-térképezésének szerkesztését. A Növénytárból 1966-ban átkerültem az Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézetébe. — És jöttek újra a debreceni évek: 1971-ben kinevezték a Kossuth Lajos Tudományegyetem Növénytani Tanszékére professzornak, 1972-ben tanszékvezetői megbízást kapott. Az új professzornak el kellett határoznia, meg kell fogalmaznia azt az irányt, amelyet a jövőben — tanszékével együtt — követni kíván. Hogy on döntött? — A döntés csíráit már említettem: ekkora már elköteleztem magam a bioszféra kutatásával. Szerencsém volt, hogy ekkor már javában folyt az egész világon a világ szervesanyagkészletének felmérését ‘ célzó Nemzetközi Biológiai Program (IBP), ugyanakkor indulóban volt a pusztuló emberi környezet védelmére meghirdetett az Ember és Bioszféra (MAB) világprogram is. Ezekhez kapcsolódva megszerveztük a „Síkfőkút Project” néven ismert környezetbiológiai kutatásunkat az Eger környéki mintaterületen, egy olyan tölgyes erdőben, amely még hasonlított a régebbi, háborítatlan állapotokhoz. — Bár a síkfőkúti munkáról már számos leírást olvashattunk, hogyan lehetne összefoglalni röviden ezek lényegét? — A síkfőkúti erdő ember által viszonylag kevéssé háborított. Ebben olyan feltételeket teremtettünk, (áramkivezetés, műszertartó torony, kutatóházak, stb.), amelyek lehetővé teszik a terepműszerek folyamatos működését, a tudományos adatok éveken keresztüli folyamatos nyerését. Az ország számos kutatóhelyéről, különböző alapképzettségű szakemberek (botanikusok, zoólógusok, fiziológusok, ta- lajtanosok, mikrobilológusok, meteorológusok, geográfusok, stb.) munkacsoportokká szerveződtek össze, hogy saját módszereikkel az erdő strukturális és funcionális törvényszerűségeit megismerjék. Ötvennégy — egymással összekapcsolható — résztémában folyik jelenleg már meglevő kutatási témák mellett a Gyöngyös közelében levő Sárhegy élővilágának feltárására szeretnénk összpontosítani. A Sárhegyet mint országos jelentőségű értéket a természet- védelmi hivatal 1975-ben védetté nyilvánította. Ez a 186 hektáros terület bővelkedjk növénytani ritkaságokban, pusztagyepjei számos szub- mediterrán és alföldi flóraelemet, tartalmaznak. Florisz- -tikailag a Mátra legjobban kutatott területe. Neves botanikusok egész sora közölt innen adatokat: többek kö-‘ zott: Kitaibel Pál, Borbás Vince. Janka Viktor. Amenv- nyire ismert a Sárhegy növényvilága, annyira ismeretlenek az itt élő állatfajok. A néhány lepkén, tegzesen, levéldarázson, csigán és madáron kívül jóformán semmit sem tudunk állatvilágáról. Ezeket a hiányosságokat szeretnénk pótolni a Sárhegy kutatásának meghirdetésével. Égető ez a feladat, hiszen a kuUúrterüleis a kutatás az erdőben és az erdő környezetében, a hasonló erdők helyén létesí- tet agrárkultúrákban (szőlők, szántók, kultúrter- dők, stb.). — A síkfőkúti erdő egy kis körülkerített terület, ahol a körülmények aligha hasonlítanak az ország egyéb területeihez, tehát tulajdonképpen egy kísérleti modell. Az itt szerzett adatokat, eredményeket hogyan lehet általánosítani? — Először is ki lehet mondani, hogy éppen amiatt került kiválasztásra a síkfőkúti erdő, mert az itteni körülmények az ország jelentős részeinek adottságaihoz (főleg ’ dombvidékeinken) közel állnak, az eredményeket tehát jó hatásfokkal lehet máshol is alkalmazni. Másodszor hangsúlyozni kell. hogy ezekkel a kutatásokkal a természetben létező egyed- feletti rendszerekben működő folyatnátok lényegének megismerésére törekszünk. A modellből leszűrhető komplex ismereteket már fel lehet használni a konkrét környezet- és természet- védelem, táj fejlesztési tervezéseknél is. Valóban úgv tűnik, hogy hazai tájaink bárminemű emberi alakítása előtt csak nagyon sok elővizsgálat után szabad prognosztizáló ökológiai szakvéleményt nyilvánítani. — Mint környezetbiológus, véleménye szerint Magyar- országon melyek azok a problémák, amelyek megoldása a legéaetőbh, illetve amelyek elhanyagolása a lentöbb gondot fogja a jövőben okozni? — Vannak azonnali megoldást kívánó nagy feladatok. így a Balaton-kérdést, az épülő duna—nagymarosi és tiszai vízlépcsőrendszerek, a paksi atomerőmű környezetrendezésének ökológiai problémáit már legalább 10 évvel ezelőtt — a tervezések megkezdése előtt — tisztán kellett volna látni. A mezőgazdaság produkciónövelési feladataihoz, a környezetszennyezés számtalan kérdéséhez is ökológiai megalapozottságú véleményt kellett volna már korábban is nyújtani. De — mint az előzőekből is kitűnik — az alapkutatások hazánkban még igencsak geyrmekcipő- ben járnak, a külföldi eredmények átvétele pedig nem mindenben lehetséges. Hazánk ugyanis olyan sajátos környezeti adottságokkal bír, amelyeknek problémáit csak magyarországi kutatásokkal, magyar kutatóknak lehet elvégezni. tek közé ékelődő kicsiny védett sziget élővilága előbb- utóbb megváltozik. Ennek fő- oka, hogy a kicsire méretezett rezervátumot minden irányból megszállják a kul- túrter öletekről kiszorított élőlények, s bekövetkezik egy túlnépesedési állapot, amit már csak a legjobban alkalmazkodók képesek átvészelni. Túlterhelődik a terület, elszegényedik és sivárrá válik. Előreláthatóan április első hetében ülnek össze a részt vevő kutatók, hogy megbeszéljék a feladatokat. A 3—4 évre tervezett feltáró munkára a koronát a Sárhegy élővilága című kismonográfia összeállítása tenné fel. Az előzetes felmérések alapján 28—30 természettudományi kutató bekapcsolódására, valamint a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium biológiai szakkörének segítésére számíthatunk. Varga András muzeológus Biológusok a gyöngyösi Sárhegyen műsorok: KOSSUTH 8.27: Operaáriák. 8.45: Szerpentin. 9.44: Muzsika Zsuzsika meséi. 10.05: Dominó. 10.35: Nótacsokor. 11.28: Két országgyűlés között. — 11.43: Ragtime (Doctorow regénye). — 12.35: Lengyel Balázs: Közelképek. 12.45: Zenemúzeum. 13.56: Magyar remekírók. 14.26: Filmzene. 14.36: Kosa György: Ka- rinthy-kantáta. 15.10: Kóruspódium. 15.29: Csiribiri. 16.05: Fúvószene. 16.16: Hibernált ügy (hangjáték). — 17.07: Körmikrofon. 17.32: Új lemezeinkből. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.30: Esti magazin. 19.30: A betolakodó (rádiójáték). — 20.07: Operafelvételek. — 20.35: öt év harmincötből. 21.15: Hallgassuk együtt! 22.15: Sporthírek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Népdalok. 22.50: Metronóm. — 23.10: Orosz szerzők műveiből. PETŐFI 8.05: Ökrös Oszkár cimbal- mozik. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Ghánái népzene. 8.40: Operettdalok. — 9.00: Örökzöld dallamok. — 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Kapcsolás a szolnoki stúdióba. 13.25: Gyermekek könyvespolca. 13.30: Szőnyi Erzsébet—Lukin László: Japán bicíniumok. 14.00: Válogatott perceink. — 16.33: Útközben. 16.36: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: A 04, 05, 07 jey lenti. 21.05: Visszatekercselés ... 22.15: Bródy Tamás szerzeményeiből. — 23.15: Klasszikus operettek. SZOLNOK 17 órától 18.30 óráig MISKOLC 17.00: Hírek. Időjárás. — 17.05: Női dolgok, női gondok. Ünnepi hangon, hétköznapi dolgokról. Szerkesztő: Jakab Mária — Gloria Gaynor énekel. — 18.00: Észak-magyarországi krónika — 18.25: Lap- es műsorelőzetes. 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. 10.35: A kéz öt ujja. 14.20: Iskolatévé (ism.). — 16.35: Erzsébeti emberek. — 17.25: Perpetuum mobile. — 18.10: Az Országházból jelentjük ... 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. 20.50: Telesport. 21.30: Zene, zene, zene. 22.30: Mexikói jegyzetlapok. 23.00: Tv-híradó. 3. 2. MŰSOR 18.55: Tapirok. 19.30: Tv- hiradó. 20.00: Kár, hogy bestia (olasz filmvígjáték). 21.30: Tv-híradó 3. 21.55: A világ nagy hegyei (olasz filmsorozat). .NmisüiGi 1980. március 6„ csütörtök
