Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-30 / 76. szám
Ott lesznek a díszszemlén mmm * Helikopterek is részt vesznek a díszszemléit A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia díszzászlóalját a tan intézet hallgatói alkotják ★ A közepes harckocsik legkorszerűbb típusa a X—-72-cs Hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját fegyveres erőink díszszemlével köszöntik. 1945. április 4-e óta a 19. katonai felvonulásra kerül sor, amely maid most is bizonyítja. hogy katonáink fegyel mezei tsége. szakértelme magas fokú néphadseregünk a kor színvonalának megfelelő fegyverzettel és harceszközökkel rendelkezik. Á katonai parádé alapvetően három részre tagozódik: a gvalog felvonulókat a gépesített egységek követik, miközben a Dózsa Gvorgy út fölött helikopterek és vadászrepülőgépek húznak el. A földön, járművön és levegőben díszelgők közül ismerkedjünk meg néhánnval. A sfvalog felvonuló dísz- hadosztály parancsnoka dr. Simon Sándor vezérőrnagy. Az ötvenegy éves tábornok legmagasabb katonai képesítését a Szovjetunió Vezérkari Akadémiáján szerezte. Különböző. felelős beosztásainak betöltése mellett kimagasló szorgalmával megszerezte a hadtudományok kandidátusa címet. A XII. párt- kongresszus egyik katonaküldötte volt. A díszalegységek éles mindenütt a csapatzászló leng: a katonai becsület, a hazához való hűség, a dolgozó néphez fűződő eltéphetet- len kapcsolat ékes jelképeként. A Zrínyi Miklós Akadémia tiszti díszzászlóalját, Bánfy Mihály alezredes vezetésével. a tanintézet hallgatói alkotják. Az akadémia áprt- lis 1-én ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. 1975- ben. a negyedszázados jubileum alkalmával az intézetet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vörös Zászló Érdemrenddel tüntette ki. Csak egy-egy röpke mondat a három katonai főiskola díszelgőiről: a Kossuth Lajos Katonai Főiskola hallgatóit Korbely János alezredes vezeti, aki páncélos járművön és gyalogosan eddig tízszer volt résztvevője a katonai felvonulásnak. A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola felvonulói .között 31 olyan hallgató található, aki eddigi tanulmányi ideje alatt többször érte el a kiváló vagy élenjáró címet; Becsei János zászlós kettős ünnepre készül: április 4-én született, 1958-ban. A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola csapatzászlóját Kató Sándor, egy katonacsalád fia viszi: apja hivatásos tiszt, nővére a hadsereg polgári alkalmazottja. A gyalog felvonulók sorát — 1958 óta hagyományosan — a munkásőrség díszzászlóalja zárja. A zászlóalj tagjainak csaknem háromnegyede munkás, többségük szocialista brigád tagja, parancsnokuk Csömör Ferenc, a főváros X. kerületének Kőbányának a munkásőr-pu- rancsnoka. A repülőeszközök élén húron Mi—25-ös típusú, szovjet gyártmányú harci helikopter halad. Díszszemlén most mutatkozik be először: manőverezőképességével. nagy tüzéreiével. páncélozöttségával a szár ./földi csapátok közvetlen légi tűztámogatósának ha- tékonv eszköze. Az első gépet Bakó János -alezredes irá- nvítia. ..Aranvkoszorús I osztálvú hajózótiszt", eddig 4200 órát töltött a levegőben. A vadászrepülőgép-kötelékek idei sztárja a MiG—23- as típus — ugyancsak először látható díszszemlén —, amelv változtatható szárnyállású, kis magasságtól a sztratoszféráig a hangsebesség több mint kétszeresével repülhet. A diszszázad parancsnoka Bakó Ferenc alezredes. Legutóbb. 1975-ben is a díszál- egység parancsnokaként száguldott el a Dózsa György út fölött. A gépesített csapatok elvre az ejtőernyősök kerültek. Egyik „hírességük” Nemes László főtörzsőrmester, aki most majd a csapatzászlót is viszi. Aktív, eredményes sportoló, a nemzeti és a hadsereg ejtőernyős válogatott tagja, 3657 ugrással rendelkezik. A huszonkilenc esztendős László Pál főhadnagy a gépesített lövészek között található. Munkája alapján soron kívül léptették elő főhadnaggyá, s joggal lehet Büszke arra. hogy a díszszemlén fegyvernemük is eddig még nem látott eszközzel: lánctalpas lövész harcjárművel mutatkozik be. A tüzérek soraiban található a II. világháború legendás „Katyusáinak” továbbfejleszteti, modern változata. Ez az eszköz 20 másodperc alatt 40 lövedék indítására képes, lőtávolsága meghaladja a 20 kilométert. S aki a mai „Katyusákat” vezeti, Varga József alezredes, három éve áll csapata élén. A hadműveleti-harcászati rakéták mellett a csapatlégvédelmi tüzérség és a honi légvédelem alegységei is résztvevői a felvonulásnak. A csapatlégvédelmi rakéták érdekessége és egyben erénye, hogy irányításuk a teljes röppályán lehetséges, s ez jelentősen megnöveli a találati pontosságot. A honi légvédelem felvonuló kétlépcsős rakétái alkalmasak a kis és nagy magasságban, nagy sebességgel támadó légi célok megsemmisítésére. A díszhadrend végén dübörögnek a harckocsik. A már jól ismert T—55-ös mellett látható lesz a méltán világszínvonalon jegyzett T— 72-es típus is. A közepes harckocsik családjába tartozó T—72-est 125 milliméteres ágyúval szerelték fel, éjjellátó készülékkel rendelkezik és alkalmas víz alatti átkelésre is. A harckocsizok dísz- alegységének parancsnoka Szekeres József alezredes, aki tizenhat éve katona. A T— 72-esek élén Nyiri Gyula százados halad. A fiatal tiszt 1970-ben kapta meg az aranycsillagot, s ugyanebben az évben a párt soraiba is felvették. Április 4-én a csaknem háromnegyed órás katonai felvonulás azt hivatott igazolni, hogy fegyveres erőink megbízható védelmezői harmincöt éves fejlődésünk eredményeinek. a varsói szerződés keretében a szocialista közösség ügyének, a békének és a biztonságnak. és elszántság 4l Egy önkéntes rendőr portréja 4 Szikár, erőteljes férfi, jóllehet, szépen benne jár már az ötvenes években. Mi sem természetesebb számára, mint hogy munkában s tisztességben érte meg Tarna- zsadányon. hogy nagyapa lett. és azt. hogy munkahelyén. a Lenin Termelőszövetkezetben a .társadalmi élötben is megbecsülik. Munkahelyén természetesen azért, mert jól dolgozik... — Megalakulásától vagyok a szövetkezel lapin. Ha azt en el tudnám mondani, hogy mennyit dolgoztam a veremparti tanyán... ! Tudni tudná, az biztos, de annak igen hosszú sora lenne. ráadásul most nem is a gazdasági munkájáról akarunk szólni — amelynek elismeréseként megkapta a M-'"'cézdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést —. hanem arról a bizonyos társadalmi megbecsülésről inkább. — Hát igen. arra sem lehel oanaszom. Köszönhetem pedig ezt annak, hogy sóksok évvel ezelőtt Ollári Miklós, a tarnamérai körzeti megbízott egyszer megkérdezte tőlem: — Lennél-e önkéntes rendőr, Jóska? „Miért ne. komám!" — válaszoltam, és ezzel részemről el is volt boronáivá a dolog. El volt boronáivá, azaz: elkötelezettséget vállalt akkor Szabados József, és emberül állta szavát, jóllehet, a közbiztonság nem a legszilárdabb talajon áll,t akkoriban, 1964 táján Tarnazsadányban. Ha finoman fejezzük ki magunkat, akkor is az.l kelt mondani, hogy sok volt a kötekedő, kocsmázó, civakodó elem. akikkel szánté nap mint nap dolguk akadt a hatósági közegeknek. — Nem sok víz folyt le a Tárnán azóta, hogy önkéntes rendőr lettem, amikor egy alkalommal hátulról rám támadtak — emlékszik vissza a 'nehéz kezdetre —, de szerencsére a segítségemre siettek a tisztességes emberek, és ma már csak egy kis forradás emlékeztet a régi kalandra. Szabados Józsefet. nem olyan fából faragták, hogy az orvtámadás elvette x'olna kedvét ettől az önként vállalt társadalmi szolgálattól. Ellenkezőié*-: arról győzte meg az eset, hogy igenis szükség van rá. a község békés lakossága igényli, hogy segítsen elejét venni a hasonló eseteknek. Ebben a tu» datban lépett napról napra szolgálatba munka után. s tett szert tekintélyre fokozatosan a lakosság körében, — Közben egy másik fontos feladatunk is volt —- mondja —, erősíteni a sorainkat. Nagy Tibort, Poroszkn Istvánt, Katona Bélát es \ Csepje Lászlót, a kőművest akkbriban szerveztem be, és túlzás nélkül mohdhatom: jó társakra leltem bennük. Később, hogy az akkori csoportvezetőnk. Gyetvai Jóska betegeskedni kezdett, engem bíztak meg a csoport összefogásával, úgy érzem, sikerült is. és mind a mai napig ez a helyzet. Igaz, van egy kis strapa is vele. mert elég sokat kell jönni-menni. de már úgy megszoktam, hogy hiányozna, ha nem igy lenne. Persze, legfontosabb, hogy jó a helyzet megszilárdult a közbiztonság. Mindezért az arra leginkább érdemesek már sokszor, sok fórumon kaptak elismerést. Köztük természetesen Szabados József, aki már tulajdonosa a 15 éves szolgálat után járó kitüntető jelvénynek, a megyei tanácstö' Társadalmi munkáért kitüntetést kapott, legutóbb pedig a belügyminiszter által adományozott Közbiztonságén erem arany fokozatával tüntették ki. — Nem titkolom — mondja, miközben otthon, kellemes családi környezetben négyéves kisunoká.iát, Szabolcskor emeli fel az ölébe —. örülök az elismerésnek, büszke vagyok a kitüntetésekre. De azt is tudom, hogy ezek. végső soron kollektív munka. az egész csoportunk tevékenységének elismerését jelentik, és azt is. hogy feladatunk ellátásában valamennyien sok segítséget kapunk munkahelyünktől, a termelőszövetkezettől. Így, ebben a megvilágításban, ennek tudatában értékÉsek számomra igazán az érmek, a jutalmak, a kitüntetések. Azt már nem mondja, ám egész, lényéből sugárzik Szabados Józsefnek, hogy megőrzött fiatalossága is innen táplálkozhat valahol. Ereje és elszántsága. Elszántsága arra. hogy önkéntes rendőrként még sokáig — amíz csak bírja — önzetlen segítséget nyújt lakóhelyén a közrend, a biztonság fenntartásához. B. Kun Tibor i Lakás a kalákában... I i • Pontosan emlékszem arra a tizenöt évvel ezelőtti va- ■ sárnapra, amikor az egri Sas út akkori legmagasabb épü- • leiében vagy harmincán megszálltunk egy félig kész la- : kást. Nem ünnepségre, nem vendégségbe, hanem segíteni • mentünk. Volt közöttünk parkettás, víz-, villanyszerelő, j tapétaragasztó, asztalos, ács, kőműves, s volt, aki csak a l takarításhoz, vagy a csempe és a tégla hordásához érteti. j A ház azóta is megvan, s ma is az lakja, akiért össze- • fogott a baráti közösség, akin úgy segítettek kollégái, is- í merősei, munkatársai, hogy szabadnapjaikon önként cs j ingyen vállalt munkával befejezték az addig felig kész • épület megépítését. : Bogy e lassan szakállas történet most újra eszembe » jutott, annak egyebek mellett az az oka, hogy a közel- j múltban három országos tanácskozáson is „visszasírták" : azokat a szcp időket, amikor a jelénleginél ugyan jóval ■ kevesebb új otthon épült szerte a hazában, de korántsem • volt ismeretlen fogalom, s főként nem számított lehetet- : lennek a példaként említett kollektív segítségadás. Hogy miért, kik szüntették meg, azt ma már ponto- : san nem tudjuk. Arról viszont aligha ke'L bárkit is meg j győzni, hogy ilyen és hasonló összefogásra talán még ] sohasem volt, vagy soha sem lenne annyira szükség, mint : napjainkban. Mert hát, hol van már az idő, amikor tíz- : tizenötezer forintos „beugróval" házat lehetett építeni, • vagy akárcsak igényelni is. Ma az esetek döntő többségé- : ben százötven-kétszáz-háromszázezer forint is kevés hoz- : zá. Ráadásul az igénylők száma sem csökkent, és ponto- • san a kispénzű fiataloknak kell a legnagyobb terheket : vállalniuk. J Ezértistünik érthetetlennek, hogy a tizenhárom-tizen- I öf évvel ezelőtt már jól bevált ötletről, módszerről miért • csak tanácskozásokon beszélnek, s miért nem kamatoz- j tátják napjainkban. Persze már az is eredmény, hogy egyáltalán újra \ eszünkbe jutott. Pusztán visszasírni azonban Váj mi kevés. : Ki kellene ismét próbálni. Esetleg azok tanácsait, javas- j tatait is meghallgatva, akik tíz-tizenöt évvel ezelőtt ba- • rátáik, munkatársaik, kollégáik, üzemük, vállalatuk se- 3 gitségével jutottak lakáshoz. 3 Koós József ; Kozma Tóth István
