Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-04 / 53. szám
A párbaj ★ Hat év történelem «Sí KÉPERNYŐ ELŐTT Hivatás, megbecsülés, egzisztencia Az ügyvédi munka néhány kérdéséről Sándor Iván tévéjátéka, A párbaj, Kubában ‘játszód! k, húséi a 48-as magyar szabadságharc emig- í ans katonai, Köztük a parancsnok Prágay János hu- szárezredes, aki, Komáromban Klapka mögött volt a niasouiK tanoer. Epizód — mondhatná bárki — talán eigondolkodaa.ru sem érdemes tény, hogy a bukott harc után égy Katona elhagyja az országot, mert nem akart a becsi bosazúáliás hóhérjainak a kezébe kerülni, nem szerelte volna, ha erejét és gerincét megtörve börtönök melyére jusson. Sándor Iván hőse nem kevesebbet kísérel m^g, mint végigelemezni mindazt, amit a szabadságharcban elhibáztak. Nem akarta, hogy bárhol, bármilyen körülmények között a harcban még egyszer ugyanazt a hibát elkövesse. ■ Prágay ezredes Amerikában is a szabadságot keresi, csak azért akar harcolni. Ha tesltleg-lelkileg megviselve ts, a mindennapi létbizonytalanság között is tiszteli az eszmét, amit számára Kossuth és zászlaja jelentett. Lopez tábornok szervezi- irányítja ezt az akikor is nagyon időszerű szabadság- mozgalmat a spanyol uralom ellen. A célt jól látó, az eszméért rajongó, az emberi nyomort oly jól ismerő latin vérű katona eljut a legtömörebb fogalmazásig a Prágayval folytatott vitában és egyezkedésben: a szükség lehetőség. A szükség az a feszítőerő, amely a felszínre, a tettek közelségébe hozza a lehetőséget. Csak hit kell, akarni kell. Egyenes utalás nincs ezekben a szavakban azokra az elgondolásokra, lélektani rugókra, amelyek Kossuthot egész pályán éltették, de közelíti Lopez1 tábornok hite és akarata azt, ami a nagyhatalmi ' érdékek szövevényes rendszere között a szent ügyet nálunk is, iát is, Európában is a tragédiáig vitte. Prágaynak és társainak az amerikai lehetőség is végzetes csapdát állított, de nem volt más választásuk — erkölcsi önmaguk miatt —, mint embereik és hitük miatt a halálba rohanást választani. Hajdufy Miklósnál megszoktuk, hogy történelmi témáit nagy körültekintéssel és a kórhűség minden kívánalmának megfelelően rendezi. Itt is bemutatja a környezetet, a tétlenség ideges jellemőrLő állapotát, hogy aztán a lelki ismeret válságát és választását kibonthassa, Nem ez a legsikerültebb alkotása. Igaz, a szöveg, a meseszövés sem kínéi nagy fordulatokat, hiszen az apróbb-nagyobb tárgyalások, a döntés előtti, a tragikus vég előtti órák- p ill an átok várakozását képben elmagyarázni, érzékeltetni nem könnyű. Az akkurátusán elmondott mondatok nem azon a hőfokon egészítik ki a képi élményt, hogy a drámai hatás lángra lobbanjon bennünk. Kossuthot itt emlegetik a diplomaták, de csak mint hatalmi kérdést. A szabadságharc zászlaja azonban nem röppen úgy magasba, hogy e képsprok láttán hazafiúi hevületet érezzünk. Pedig kitűnő színészek egész sora vesz részt ebben a játékban. Kozák András, Hegedűs D. Géza. Holtai János, Szabó Sándor, Darvas Iván és Vörös Eszter mellett népszerű színészek állnak egy gondolat szolgálatába. De még egy elmélkedésre késztető tévéjáték is több drámaiségot, gyorsabb ritmust kíván. A Hat év történelem első részletének vetítése másfajta lelkiismereti kérdéseket ébreszt a nézőben. A háború, mint téma, korunk jellemző emberi élménye. A mai ember — akarva-aka- ratlan — ezzel a témával összefüggésben éli át, fogalmazza meg a saját életét i*. Akkor is, ha a békéről beszél, akkor is, ha a szépség erejével akarja érzékeltetni jobbik önmagát A húsz folytatás önmaga-, ban véve eposzi terjedelem. A szovjet és amerikai filmesek ugyancsak kilettek magukért, amikor millió méternyi filmből összeválogatták ezt a krónikát. Az is rokonszenves, hogy Búrt Lancaster odaáll narrátorként a kamerák elé és a műyész felelősségével rászól a lelki ismeretünkre: nemcsak néznünk kell ezeket az eseményeket, ezeket a döbbenetes képsorokat, de meg kell látnunk az embert a képsorokban. Akár felnőtt férfi, akár sáró asszony, akár kiszolgálta,botit gyermek, akár csak egy, akár léeiónyi ez az ember, akár hadigépen, akár áldozat, az ember mindig is szenvedő alanya annak a fel- és megkorbácsolt történelemnek, amelyet ép- - pen el kell szenvednie. A húsz folytatás bizonyára fel fogja deríteni a méreteket és ser. arányokat, a nagy összefüggéseket és az apró részieteket, ahol az esendő ember részvétet, érdemel. A milliókra kell itt gondolnunk, akik az életüket adták az Emberségért. \ °edig olvkor ezt a fogalmat — (gv, nagv E-betű- vel — fel sem tudjuk fogni. Az ügyvédi munkaközösségek minden városban és nagyobb helységekben megtalálhatók. Rendeltetésük egyértelműen megfogalmazódik az ügyvédek feladatainak meghatározásakor: Eszerint az ügyvédek az ügyvédi munkaközösségekben végzik munkájukat, jogi segítséget adnak, bíróságok és más hatóságok előtt képviselik ügyfeleiket, jogi tanáccsal szolgálnak, tájékoztatnak, beadványokat szerkesztenek, okiratokat készítenek, eljárnak a rájuk bízott ügyekben, munkájukat a szocialista törvényesség erdeijében végzik. Az ügyvédi 'tevékenység megítélése azonban közel sem ennyire egyértelmű. Az alap a bizalom Magyarországon jelenleg 1585 ügyvéd tevékenykedik ez ügyvédi munkaközösségekben, közülük nyolcvan- hármán hatvan éven felüliek, ötszázhuszonöten viszont negyven éven aluliak. Évente mintegy negyvenen tesznek ügyvédi szakvizsgát és megközelítően ennyien vonulnak nyugdíjba is. A statisztikai adatok tehát rendkívül kedvező képet mutatnak. Az ügyvédi munka alapja a bizalom. Hogyan fordulhatnának őszinte bizalommal olyan emberekhez az ügyfelek, akik elzárkóznak a társadalom, vagy éppen a szűkebb környezet aktuális kérdéseitől — mondja dr. Lukács Tibor, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője. — Ezért is örvendetes, hogy ügyvédeink társadalmi aktivitása országszerte jelentős. Ott vannak a Hazafias Népfront különböző bizottságaiban, tanácstagi, országgyűlési képviselői feladatokat láthak el, jogi tanácsokat adnak, és sorolhatnánk tovább a különböző társadalmi munkákat. Az ügyvédi hivatás állandó tevékenységet, állandó készenlétet kíván. Ma a joganyag mennyisége olyan nagy, hogy azokban még a jogászok sem tudnak könnyen eligazodni. Szinte nincsen olyan nap, amikor ne változna meg egy rendelet, vagy ne bocsátaná- nak ki néhány új jogsza£1 magyar kultúra napjai a Szovjetunióban A Szovjetunióba készülnek a magyar kultúra neves képviselői — művészek és népi együttesek —, hogy április 2. és 11. között közreműködjenek a magyar kultúra napjainak rendezvényein. Moszkvában, a Kreml Kongresszusi palotájában április 2-án gálaesten operarészletek,' balett- és magyar táncok, zenekari művek, szólók élőadásával nyitják meg az eseménysorozatot. A Magyar Állami Operaház operaegyüttese Le- ningrádban a Kirov Operában és a moszkvai Nagyszínházban bemutatja Erkel Hunyadi László, Verdi L©m- bardok és Bellini Norma című operáját — öt előadásban. A Vígszínház társulata Moszkvában a Majakovszkij Színházban és a tallinni operaházban a „Harmincéves vagyok” című musicalt, Shakespeare ■ Minden jó, ha a vége jó című művét és egy harmadik produkcióját adja elő, hogy melyiket, azt még nem döntötték el. A Budapest Kamarazenekar a szovjet zeneszerzők szövetsége székhazában hangversenyezik maid, hangszeres és énekes szólisták közreműködésével mai szerzők műveit tolmácsolja. A magyar képző- és iparművészet kiemelkedő képviQMmkM 19S0. március 4„ kedd selőlnek alkotásait is bemutatják a hagyományossá vált rendezvénysorozaton. Moszkvában, a Puskin Múzeumban Dési Huber István, Dér- kovits Gyula és Kerényi Jenő műveit állítják ki. A mai magyar iparművészeti kiállításnak az Uralszkaja utcai kiállítóterem, a magyar fotóművészek tárlatának a Forradalmi Múzeum ad helyet. A mai grafikai kamara- kiállítás több helységbe vándorol majd. A Csehov Múzeumban kiállításon emlékeznek József Attilára, születésének 75. évfordulója alkalmából. Magyar könyv, és hanglemezkiállítás is lesz ebben az időszakban. A magyar filmek is eljutnak a Szovjetunió városaiba és falvaiba ezekben a napokban. Többek közt az Októberi vasárnap, az Angi Vera, az Égigérő fű, a Magyarok című filmeket vetítik. A szovjet rádió és televízió magyar rádiójátékokat, portréműsorokat, játék- és dokumentumfilmeket közvetít. A magyar kultúra napjainak rendezvénysorozata április 11-én Moszkvában, a Zeneakadémia nagytermében a Budapesti Filharmónia Zenekarának hangversenyével fejeződik be. A magyar te- vízió mind a nyitó-, mind a záróünnepséget egyenes adásban közvetíti és tudósításokat közöl az eseményekről. A szovjet kultúra napjait Magyarországon október 30. és november 9-e között rendezik meg. (MTI> A nő kerekre karikázott szemmel nézte a jelenséget, körme belevágott a férfi kezébe, úgy szorította, olyan egyre erősödő jszonyú szorítással, amit a férfi el sem tudott volna képzelni a vékony madárcsontú, puhahúsú kézről. Furcsát érzett, a nő megmerevedése, lélegzeni elfelejtése eloszlatta korábbi békéjét, ösztön6zerűen fel akart állni, de a nő szorítása nem engedett, maradni kényszerült. A hatalmas testű férfi már előttük állt. Meleg barna szeme volt. erősen benőve a zsíros arcba, de ezek a szemek élettelenül, kifejezéstelenül néztek rájuk, szinte értelmetlenül. A két másik férfi is belépett volna az ajtókereten át a félhomályba, de a nagy darab szürkéi nges fölemelte mutatóujját a válla fölé, és egy ingerült, hátraparancsoló mozdulattal megállította őket. Az öregasszony közben visszajött a gyerekkel: — Jó estét — mondta. — Maguk menjenek vissza a szobába, és csak akkor jöjjenek vissza, ha szólok. Gyerünk! Az öregasszony tétován mondani akart valamit, de az ajtókeretben álló egyik férfi megmozdult, lomhán keresztülment a szobán, betuszkolta az ajtó mögé a gyereket és az öregasszonyt, majd nekitámasztotta a hátát a becsukott ajtónak Az ülő nő és a férfi még mindig görcsösen szorította egymás kezét, s a férfiban valami hihetetlen bizonyosság borzadálya kezdett elterjedni, az előtte magasodó hústorony, a mögéjük került, s az ajtót elálló harmadik a bekerítettség érzését adta, mintha jeges víz hidege surranna körbe a szobán kettőjük forrón lüktető alakjának hűtésére. — .. .a lábam — kezdte tétován az asszony s jobb keze, amelyik szabad volt, tétován mutatott a bokájára. Olyan üres csend maradt a nő hangja után. A mellette ülő férfi csak azit érzékelte, hogy a nő nem hozzá beszél. Ez valahogy a bizonyosságot jelentette. Mosit érzékelte,, hogy tulajdonképpen amikor az a másik mögéjük került, akkor félni kezdett. Fél. Biztosan tudta. A szobában semmi nem mozdult A hústorony nézte őket, ha a tompa csillogást szemében minősíteni lehetne, tálán: lágyan. Mindenesetre egykedvűen. bályt. De mindezek folyamatos magismerésén túl fel kall készülni a tárgyalásokra is. Hazánkban 1948-ban alapították az első ügyvédi munkaközösséget; a munka- közösségi forma 1958-ra vált általánossá. Az eltelt időszak során megfiatalodott a testület és ma ismét vonzó a pálya. Az idő és a gyakorlat eredményei igazolták: ez a felépítés hatékony munkát tesz lehetővé és nem változtatja meg, sőt tovább erősíti az ügyvéd-ügyfél kapcsolat bizalmi jellegét. Megmaradt ugyanis a szabad ügyvédválasztás, a megbízást viszont a munkaközösség adja és az ügyfelek is a közösséggel állnak jogviszonyban. A közösség minden tekintetben garanciát jelent az ügyfél számára. Mennyit keres az ügyvéd? A legtöbben még ma is a kiemelkedő jövedelmű foglalkozások közé sorolják ezt a hivatást, holott a valóság az, hogy az ügyvédek átlagfizetése alig valamivel magasabb az országos átlagbérnél. Budapesten például négyezer-hétszáz forint, vidéken pedig még ennél is alacsonyabb valamivel. Lehet, hogy a honoráriumokból kialakult hamis kép befolyásolja az ügyvédek megítélését is? Dr. Rőder Edit, az Országos Ügyvédi Tanács elnök- helyettese: — Valószínű, hogy ennek a kérdésnek is szerepe van. A másil£ ok talán az lehet, hogy az állampolgár számára a kikötött munkadijként befizetett összeg jelenti az ügyvéd tiszteletdíját, holott az ügyvéd ennek csak 39.1 százalékát kapja kézhez. Ezer forint megállapított munkadíj esetében például 391 forintot. Tehát havi 15 ezer forintnál ötezer-kilenc- száz, évi százezer forint esetében pedig 39 ezer-egyszáz forint jár az ügyvédnek. A 13 százalékos társadalombiztosítási hozzájárulás ellenében egyébként csökkentett összegű és rokkantsági nyugdíjban részesülnek az ügyvédek, az utóbbi két — Mi lesz, főnök? Ez valamelyik ember hangja volt, a férfi nem tudta eldönteni. hogy az ajtókeretben álló, vagy a mögötte levő .szólalt meg, mindenesetre a hústorony megint felemelte a mutatóujját, s megint leírt a kövér ujj egy ideges, ingerük félkört. Úgy viselkedett a gazdája, mint akinek fáj, hogy megtörték a csendet. De atitán mozdult, lenyúlt, megingta a >nő bokáját kicsit megsámogatta a fehér rongyokat, majd vaskos tenyere élével egy erőset ráütött. A nő csak ráin- dult a sikoltásra, de oly erővel védte ki a hangot, hogy félig kinyílt szájából csak egy kis nyál 'fröccsent az alléra, mellére. A férfi felugrott, s most hogy állt, érezte kicsinységét, szinte törékenységét az előtte még mindig lehajtó, s oldalról a nőt vizsgáló emberrel szemben. De már a következő pillanatban belenyilain a gerincébe valami iszonyú fájdalom, valami irtózatos erő hátulról elkapta ingét, s oly gyorsan rántotta viasza a székbe, hogy előbb érte tarkója az öreg szék karfájának tetejét, mint feneke az ülőkéit. Belekábult és csőik nagyon távolról hallotta a nő iszonyatos üvöltését : — Ne! Állatok, őt ne. Semmiről nem tehet. Semmi nem tört... A nő a behemóttól ekkor kapta a pofont, óriási ütést, de nem csattant, mert a be- hemót mintha nem is a tenyerével, hanem inkább tenyere élével adta volna úgy rézsűt zuhant a lapáttenyér a nő arcára, nem volt hangos de az ütés erejétől' felesztendőtől jár a terhességi és a gyermekágyi segély, valamint a gyes. Az ügyvédek számára nincsen fizetett szabadság, a táppénzt, családi pótlékot helyettesítő juttatást a kamara fedezi a kamarai hozzájárulásokból, é.s a munkaközösségek megfelelő elhelyezéséről is a kamara gondoskodik. Az anyagi természetű kérdésekhez tartozik az is, hogy az ügyvédi hivatás gyakorlása során használt gépkocsi Üzemeltetési költségeit, a taxi és egyéb ütazási költségeket, uz étkezési kiadásokat, a munkához használt lakás telefonköltségeit nem lehet térítésként elszámolni, ezek az összegek már a 30,1 százalékos tiszta jövedelmet terhelik. Szó sincsen tehát egyfajta „aranybányáról”. Az viszont tény, , hogy becsületes, korrekt munkával megfelelő egzisztenciát lehet teremteni, az. azonban nem kis áldozattal, lemondással jár. ' Magasabb színvonalon Az ügyvédi társadalom életében igen fontos esztendő íesz- 1980. Küszöbönén az ügyvédi törvény módosítása, amelyben hivatalosan is megfogalmazódik majd, hogy az ügyvédi munkaközösség szocialista szervezet. — Az ügyvédi törvény módosítása a munka színvonalának emelését helyezi előtérbe, erősíti a munkaközösségek közösségi jellegét, a munkamegosztást, a szakosodást és a konzultációt szorgalmazza — folytatja a gondolatot dr. Rőder Edit. — Ami pedig az ügyvédi szervezetek szocialista jellegét illeti, abból kell kiindulni, hogy az ügyvédek munkájukkal a személyi tulajdonból', a befizetett összegek révén a társadalmi tulajdont gyarapítják. Logikus tehát, hogy a legmagasabb rendű tulajdonforma , létrehozói nem tartozhatnak magán- szervezethez, hanem egy sajátos vonásokkal rendelkező, szocialista szervezet tagjainak kell lenniük. Olyan kérdések ezek, amelyek megoldása erkölcsi, szakmai és személyes biztonságot teremthet az ügyvédek számára... K. H. J. szakadt a nő szája széle, bal sarkában szivárogni kezdett a vér. Közben a hústorony bal kezével föltartotta a dőlni készülő asszonyt, kicsit magához is ölelte, majd könnyedén fölemelte, s mint a zsákot dobta Taal vállára, közben jobb keze idegesen megint rándult egyet, rámutatott a széken Ülőre, s kivitte a nőt a szobából. Az automatikusan kapott a levegőbe a nő után, de uj- jai valami botonerősségü tárgyba ütköztek, a fájdalom egész agyáig hatott, es csak a pillanat miliiomodré- szével regisztrálta, hogy felemelt jobb kezére élőbb még az ajtónál álló férfi %'alami- lyen deszkával mért irtózatos ütést. Térdre bukott a szék előtt, s akkor ugyanez a deszka oldalt érte a fejét, fülét szinte letépte, belenyomta a bőrébe, a szálkák fél arcát végighorzsolták de érzékelő receptorai szinte jólesően vették tudomásul ahhoz a felvillanó pillámhoz' képest, ami a hátgerince kö- ’zepét érte, a mögötte levő csontos bakancsának tiszta erejével rúgott bele, s ezzel mintegy fájdalommentessé tette őt, mert a földön fekve csak Vérködön, surrogó fekete hullámokon át érzékelte az ütéseket és rúgásokat, a taposást, mígnem a nyakszirtjébe ható éles fájdalom zuhanhatta bele egy mély. fekete szakadékba, melynek nem ért a végére, mért két vállán két fekete madár esett-vele, és lebegett vele. és szárnyalt vele a puha fekete semmi — hasonló anyagú — két madara. A koromfekete tudatlanságba. (VÉGE) i
