Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-04 / 53. szám

A párbaj ★ Hat év történelem «Sí KÉPERNYŐ ELŐTT Hivatás, megbecsülés, egzisztencia Az ügyvédi munka néhány kérdéséről Sándor Iván tévéjátéka, A párbaj, Kubában ‘ját­szód! k, húséi a 48-as ma­gyar szabadságharc emig- í ans katonai, Köztük a pa­rancsnok Prágay János hu- szárezredes, aki, Komárom­ban Klapka mögött volt a niasouiK tanoer. Epizód — mondhatná bár­ki — talán eigondolkodaa.ru sem érdemes tény, hogy a bukott harc után égy Kato­na elhagyja az országot, mert nem akart a becsi bosazúáliás hóhérjainak a kezébe kerülni, nem sze­relte volna, ha erejét és ge­rincét megtörve börtönök melyére jusson. Sándor Iván hőse nem keve­sebbet kísérel m^g, mint végigelemezni mindazt, amit a szabadságharcban elhi­báztak. Nem akarta, hogy bárhol, bármilyen körülmé­nyek között a harcban még egyszer ugyanazt a hibát el­kövesse. ■ Prágay ezredes Ameriká­ban is a szabadságot keresi, csak azért akar harcolni. Ha tesltleg-lelkileg megviselve ts, a mindennapi létbizony­talanság között is tiszteli az eszmét, amit számára Kos­suth és zászlaja jelentett. Lopez tábornok szervezi- irányítja ezt az akikor is na­gyon időszerű szabadság- mozgalmat a spanyol ura­lom ellen. A célt jól látó, az eszméért rajongó, az em­beri nyomort oly jól isme­rő latin vérű katona eljut a legtömörebb fogalmazásig a Prágayval folytatott vitában és egyezkedésben: a szük­ség lehetőség. A szükség az a feszítőerő, amely a fel­színre, a tettek közelségébe hozza a lehetőséget. Csak hit kell, akarni kell. Egye­nes utalás nincs ezekben a szavakban azokra az elgon­dolásokra, lélektani rugókra, amelyek Kossuthot egész pályán éltették, de közelíti Lopez1 tábornok hite és aka­rata azt, ami a nagyhatal­mi ' érdékek szövevényes rendszere között a szent ügyet nálunk is, iát is, Eu­rópában is a tragédiáig vit­te. Prágaynak és társainak az amerikai lehetőség is végzetes csapdát állított, de nem volt más választásuk — erkölcsi önmaguk miatt —, mint embereik és hitük miatt a halálba rohanást választani. Hajdufy Miklósnál meg­szoktuk, hogy történelmi té­máit nagy körültekintéssel és a kórhűség minden kívá­nalmának megfelelően ren­dezi. Itt is bemutatja a kör­nyezetet, a tétlenség ideg­es jellemőrLő állapotát, hogy aztán a lelki ismeret válsá­gát és választását kibont­hassa, Nem ez a legsikerül­tebb alkotása. Igaz, a szö­veg, a meseszövés sem kí­néi nagy fordulatokat, hi­szen az apróbb-nagyobb tárgyalások, a döntés előtti, a tragikus vég előtti órák- p ill an átok várakozását kép­ben elmagyarázni, érzékel­tetni nem könnyű. Az akku­rátusán elmondott monda­tok nem azon a hőfokon egészítik ki a képi élményt, hogy a drámai hatás lángra lobbanjon bennünk. Kossu­thot itt emlegetik a diploma­ták, de csak mint hatalmi kérdést. A szabadságharc zászlaja azonban nem röp­pen úgy magasba, hogy e képsprok láttán hazafiúi he­vületet érezzünk. Pedig ki­tűnő színészek egész sora vesz részt ebben a játékban. Kozák András, Hegedűs D. Géza. Holtai János, Szabó Sándor, Darvas Iván és Vö­rös Eszter mellett népszerű színészek állnak egy gondo­lat szolgálatába. De még egy elmélkedésre késztető tévé­játék is több drámaiségot, gyorsabb ritmust kíván. A Hat év történelem első részletének vetítése másfaj­ta lelkiismereti kérdéseket ébreszt a nézőben. A hábo­rú, mint téma, korunk jel­lemző emberi élménye. A mai ember — akarva-aka- ratlan — ezzel a témával összefüggésben éli át, fogal­mazza meg a saját életét i*. Akkor is, ha a békéről be­szél, akkor is, ha a szépség erejével akarja érzékeltetni jobbik önmagát A húsz folytatás önmaga-, ban véve eposzi terjedelem. A szovjet és amerikai fil­mesek ugyancsak kilettek magukért, amikor millió mé­ternyi filmből összeválogat­ták ezt a krónikát. Az is rokonszenves, hogy Búrt Lancaster odaáll narrátor­ként a kamerák elé és a műyész felelősségével rászól a lelki ismeretünkre: nem­csak néznünk kell ezeket az eseményeket, ezeket a döb­benetes képsorokat, de meg kell látnunk az embert a képsorokban. Akár felnőtt fér­fi, akár sáró asszony, akár kiszolgálta,botit gyermek, akár csak egy, akár léeiónyi ez az ember, akár hadigépen, akár áldozat, az ember min­dig is szenvedő alanya an­nak a fel- és megkorbácsolt történelemnek, amelyet ép- - pen el kell szenvednie. A húsz folytatás bizonyá­ra fel fogja deríteni a mére­teket és ser. arányokat, a nagy összefüggéseket és az apró részieteket, ahol az esendő ember részvétet, ér­demel. A milliókra kell itt gondolnunk, akik az életü­ket adták az Emberségért. \ °edig olvkor ezt a fogal­mat — (gv, nagv E-betű- vel — fel sem tudjuk fogni. Az ügyvédi munkaközös­ségek minden városban és nagyobb helységekben meg­találhatók. Rendeltetésük egyértelműen megfogalmazó­dik az ügyvédek feladatai­nak meghatározásakor: Esze­rint az ügyvédek az ügyvédi munkaközösségekben végzik munkájukat, jogi segítséget adnak, bíróságok és más ha­tóságok előtt képviselik ügy­feleiket, jogi tanáccsal szol­gálnak, tájékoztatnak, bead­ványokat szerkesztenek, ok­iratokat készítenek, eljárnak a rájuk bízott ügyekben, munkájukat a szocialista törvényesség erdeijében vég­zik. Az ügyvédi 'tevékenység megítélése azonban közel sem ennyire egyértelmű. Az alap a bizalom Magyarországon jelenleg 1585 ügyvéd tevékenykedik ez ügyvédi munkaközössé­gekben, közülük nyolcvan- hármán hatvan éven felü­liek, ötszázhuszonöten vi­szont negyven éven aluliak. Évente mintegy negyvenen tesznek ügyvédi szakvizsgát és megközelítően ennyien vonulnak nyugdíjba is. A statisztikai adatok tehát rendkívül kedvező képet mu­tatnak. Az ügyvédi munka alapja a bizalom. Hogyan fordul­hatnának őszinte bizalom­mal olyan emberekhez az ügyfelek, akik elzárkóznak a társadalom, vagy éppen a szűkebb környezet aktuális kérdéseitől — mondja dr. Lukács Tibor, az Igazságügyi Minisztérium főosztályve­zetője. — Ezért is örvende­tes, hogy ügyvédeink társa­dalmi aktivitása országszerte jelentős. Ott vannak a Ha­zafias Népfront különböző bizottságaiban, tanácstagi, országgyűlési képviselői fel­adatokat láthak el, jogi ta­nácsokat adnak, és sorolhat­nánk tovább a különböző társadalmi munkákat. Az ügyvédi hivatás állandó te­vékenységet, állandó készen­létet kíván. Ma a joganyag mennyisége olyan nagy, hogy azokban még a jogászok sem tudnak könnyen eligazodni. Szinte nincsen olyan nap, amikor ne változna meg egy rendelet, vagy ne bocsátaná- nak ki néhány új jogsza­£1 magyar kultúra napjai a Szovjetunióban A Szovjetunióba készül­nek a magyar kultúra ne­ves képviselői — művészek és népi együttesek —, hogy április 2. és 11. között köz­reműködjenek a magyar kultúra napjainak rendezvé­nyein. Moszkvában, a Kreml Kongresszusi palotá­jában április 2-án gálaesten operarészletek,' balett- és magyar táncok, zenekari mű­vek, szólók élőadásával nyitják meg az eseményso­rozatot. A Magyar Állami Operaház operaegyüttese Le- ningrádban a Kirov Operá­ban és a moszkvai Nagy­színházban bemutatja Erkel Hunyadi László, Verdi L©m- bardok és Bellini Norma cí­mű operáját — öt előadás­ban. A Vígszínház társulata Moszkvában a Majakovszkij Színházban és a tallinni ope­raházban a „Harmincéves vagyok” című musicalt, Sha­kespeare ■ Minden jó, ha a vége jó című művét és egy harmadik produkcióját adja elő, hogy melyiket, azt még nem döntötték el. A Buda­pest Kamarazenekar a szov­jet zeneszerzők szövetsége székhazában hangversenyezik maid, hangszeres és énekes szólisták közreműködésével mai szerzők műveit tolmá­csolja. A magyar képző- és ipar­művészet kiemelkedő képvi­QMmkM 19S0. március 4„ kedd selőlnek alkotásait is bemu­tatják a hagyományossá vált rendezvénysorozaton. Moszk­vában, a Puskin Múzeum­ban Dési Huber István, Dér- kovits Gyula és Kerényi Je­nő műveit állítják ki. A mai magyar iparművészeti kiál­lításnak az Uralszkaja utcai kiállítóterem, a magyar fo­tóművészek tárlatának a Forradalmi Múzeum ad he­lyet. A mai grafikai kamara- kiállítás több helységbe ván­dorol majd. A Csehov Mú­zeumban kiállításon emlé­keznek József Attilára, szü­letésének 75. évfordulója al­kalmából. Magyar könyv, és hanglemezkiállítás is lesz eb­ben az időszakban. A magyar filmek is eljut­nak a Szovjetunió városai­ba és falvaiba ezekben a napokban. Többek közt az Októberi vasárnap, az Angi Vera, az Égigérő fű, a Ma­gyarok című filmeket vetí­tik. A szovjet rádió és tele­vízió magyar rádiójátékokat, portréműsorokat, játék- és dokumentumfilmeket köz­vetít. A magyar kultúra napjai­nak rendezvénysorozata áp­rilis 11-én Moszkvában, a Zeneakadémia nagytermében a Budapesti Filharmónia Ze­nekarának hangversenyével fejeződik be. A magyar te- vízió mind a nyitó-, mind a záróünnepséget egyenes adásban közvetíti és tudósí­tásokat közöl az események­ről. A szovjet kultúra napjait Magyarországon október 30. és november 9-e között ren­dezik meg. (MTI> A nő kerekre karikázott szemmel nézte a jelenséget, körme belevágott a férfi ke­zébe, úgy szorította, olyan egyre erősödő jszonyú szorí­tással, amit a férfi el sem tudott volna képzelni a vé­kony madárcsontú, puhahú­sú kézről. Furcsát érzett, a nő megmerevedése, lélegzeni elfelejtése eloszlatta korábbi békéjét, ösztön6zerűen fel akart állni, de a nő szorítá­sa nem engedett, maradni kényszerült. A hatalmas tes­tű férfi már előttük állt. Meleg barna szeme volt. erő­sen benőve a zsíros arcba, de ezek a szemek élettelenül, kifejezéstelenül néztek rá­juk, szinte értelmetlenül. A két másik férfi is belépett volna az ajtókereten át a félhomályba, de a nagy da­rab szürkéi nges fölemelte mutatóujját a válla fölé, és egy ingerült, hátraparancsoló mozdulattal megállította őket. Az öregasszony közben visszajött a gyerekkel: — Jó estét — mondta. — Maguk menjenek vissza a szobába, és csak akkor jöjjenek vissza, ha szólok. Gyerünk! Az öregasszony tétován mondani akart valamit, de az ajtókeretben álló egyik férfi megmozdult, lomhán keresztülment a szobán, be­tuszkolta az ajtó mögé a gyereket és az öregasszonyt, majd nekitámasztotta a há­tát a becsukott ajtónak Az ülő nő és a férfi még min­dig görcsösen szorította egy­más kezét, s a férfiban va­lami hihetetlen bizonyosság borzadálya kezdett elterjed­ni, az előtte magasodó hús­torony, a mögéjük került, s az ajtót elálló harmadik a bekerítettség érzését adta, mintha jeges víz hidege sur­ranna körbe a szobán kettő­jük forrón lüktető alakjának hűtésére. — .. .a lábam — kezdte té­tován az asszony s jobb ke­ze, amelyik szabad volt, té­tován mutatott a bokájára. Olyan üres csend maradt a nő hangja után. A mellet­te ülő férfi csak azit érzé­kelte, hogy a nő nem hozzá beszél. Ez valahogy a bizo­nyosságot jelentette. Mosit ér­zékelte,, hogy tulajdonképpen amikor az a másik mögéjük került, akkor félni kezdett. Fél. Biztosan tudta. A szobában semmi nem mozdult A hústorony nézte őket, ha a tompa csillogást szemében minősíteni lehet­ne, tálán: lágyan. Minden­esetre egykedvűen. bályt. De mindezek folya­matos magismerésén túl fel kall készülni a tárgyalások­ra is. Hazánkban 1948-ban ala­pították az első ügyvédi munkaközösséget; a munka- közösségi forma 1958-ra vált általánossá. Az eltelt időszak során megfiatalodott a testü­let és ma ismét vonzó a pá­lya. Az idő és a gyakorlat eredményei igazolták: ez a felépítés hatékony munkát tesz lehetővé és nem vál­toztatja meg, sőt tovább erő­síti az ügyvéd-ügyfél kap­csolat bizalmi jellegét. Meg­maradt ugyanis a szabad ügyvédválasztás, a megbízást viszont a munkaközösség ad­ja és az ügyfelek is a közös­séggel állnak jogviszonyban. A közösség minden tekintet­ben garanciát jelent az ügy­fél számára. Mennyit keres az ügyvéd? A legtöbben még ma is a kiemelkedő jövedelmű fog­lalkozások közé sorolják ezt a hivatást, holott a valóság az, hogy az ügyvédek átlagfize­tése alig valamivel maga­sabb az országos átlagbér­nél. Budapesten például négyezer-hétszáz forint, vi­déken pedig még ennél is alacsonyabb valamivel. Le­het, hogy a honoráriumokból kialakult hamis kép befolyá­solja az ügyvédek megítélé­sét is? Dr. Rőder Edit, az Orszá­gos Ügyvédi Tanács elnök- helyettese: — Valószínű, hogy ennek a kérdésnek is szerepe van. A másil£ ok talán az lehet, hogy az állampolgár számá­ra a kikötött munkadijként befizetett összeg jelenti az ügyvéd tiszteletdíját, holott az ügyvéd ennek csak 39.1 százalékát kapja kézhez. Ezer forint megállapított munkadíj esetében például 391 forintot. Tehát havi 15 ezer forintnál ötezer-kilenc- száz, évi százezer forint ese­tében pedig 39 ezer-egyszáz forint jár az ügyvédnek. A 13 százalékos társada­lombiztosítási hozzájárulás ellenében egyébként csök­kentett összegű és rokkant­sági nyugdíjban részesülnek az ügyvédek, az utóbbi két — Mi lesz, főnök? Ez valamelyik ember hang­ja volt, a férfi nem tudta el­dönteni. hogy az ajtókeret­ben álló, vagy a mögötte le­vő .szólalt meg, mindeneset­re a hústorony megint fel­emelte a mutatóujját, s me­gint leírt a kövér ujj egy ideges, ingerük félkört. Úgy viselkedett a gazdája, mint akinek fáj, hogy megtörték a csendet. De atitán mozdult, lenyúlt, megingta a >nő boká­ját kicsit megsámogatta a fehér rongyokat, majd vas­kos tenyere élével egy erő­set ráütött. A nő csak ráin- dult a sikoltásra, de oly erő­vel védte ki a hangot, hogy félig kinyílt szájából csak egy kis nyál 'fröccsent az al­léra, mellére. A férfi felug­rott, s most hogy állt, érezte kicsinységét, szinte törékeny­ségét az előtte még mindig lehajtó, s oldalról a nőt vizs­gáló emberrel szemben. De már a következő pillanatban belenyilain a gerincébe vala­mi iszonyú fájdalom, valami irtózatos erő hátulról elkap­ta ingét, s oly gyorsan rán­totta viasza a székbe, hogy előbb érte tarkója az öreg szék karfájának tetejét, mint feneke az ülőkéit. Belekábult és csőik nagyon távolról hal­lotta a nő iszonyatos üvöl­tését : — Ne! Állatok, őt ne. Semmiről nem tehet. Semmi nem tört... A nő a behemóttól ekkor kapta a pofont, óriási ütést, de nem csattant, mert a be- hemót mintha nem is a te­nyerével, hanem inkább te­nyere élével adta volna úgy rézsűt zuhant a lapáttenyér a nő arcára, nem volt han­gos de az ütés erejétől' fel­esztendőtől jár a terhességi és a gyermekágyi segély, va­lamint a gyes. Az ügyvédek számára nincsen fizetett sza­badság, a táppénzt, családi pótlékot helyettesítő juttatást a kamara fedezi a kamarai hozzájárulásokból, é.s a mun­kaközösségek megfelelő el­helyezéséről is a kamara gondoskodik. Az anyagi ter­mészetű kérdésekhez tartozik az is, hogy az ügyvédi hiva­tás gyakorlása során hasz­nált gépkocsi Üzemeltetési költségeit, a taxi és egyéb ütazási költségeket, uz étke­zési kiadásokat, a munkához használt lakás telefonköltsé­geit nem lehet térítésként el­számolni, ezek az összegek már a 30,1 százalékos tiszta jövedelmet terhelik. Szó sincsen tehát egyfajta „aranybányáról”. Az viszont tény, , hogy becsületes, kor­rekt munkával megfelelő egzisztenciát lehet teremteni, az. azonban nem kis áldozat­tal, lemondással jár. ' Magasabb színvonalon Az ügyvédi társadalom életében igen fontos eszten­dő íesz- 1980. Küszöbönén az ügyvédi törvény módosí­tása, amelyben hivatalosan is megfogalmazódik majd, hogy az ügyvédi munkakö­zösség szocialista szervezet. — Az ügyvédi törvény módosítása a munka szín­vonalának emelését helyezi előtérbe, erősíti a munkakö­zösségek közösségi jellegét, a munkamegosztást, a szakoso­dást és a konzultációt szor­galmazza — folytatja a gon­dolatot dr. Rőder Edit. — Ami pedig az ügyvédi szer­vezetek szocialista jellegét illeti, abból kell kiindulni, hogy az ügyvédek munká­jukkal a személyi tulajdon­ból', a befizetett összegek ré­vén a társadalmi tulajdont gyarapítják. Logikus tehát, hogy a legmagasabb rendű tulajdonforma , létrehozói nem tartozhatnak magán- szervezethez, hanem egy sa­játos vonásokkal rendelkező, szocialista szervezet tagjai­nak kell lenniük. Olyan kér­dések ezek, amelyek megol­dása erkölcsi, szakmai és sze­mélyes biztonságot teremt­het az ügyvédek számára... K. H. J. szakadt a nő szája széle, bal sarkában szivárogni kezdett a vér. Közben a hústorony bal kezével föltartotta a dől­ni készülő asszonyt, kicsit magához is ölelte, majd könnyedén fölemelte, s mint a zsákot dobta Taal vállára, közben jobb keze idegesen megint rándult egyet, rámu­tatott a széken Ülőre, s ki­vitte a nőt a szobából. Az automatikusan kapott a levegőbe a nő után, de uj- jai valami botonerősségü tárgyba ütköztek, a fájda­lom egész agyáig hatott, es csak a pillanat miliiomodré- szével regisztrálta, hogy fel­emelt jobb kezére élőbb még az ajtónál álló férfi %'alami- lyen deszkával mért irtóza­tos ütést. Térdre bukott a szék előtt, s akkor ugyanez a deszka oldalt érte a fejét, fülét szinte letépte, bele­nyomta a bőrébe, a szálkák fél arcát végighorzsolták de érzékelő receptorai szinte jólesően vették tudomásul ahhoz a felvillanó pillámhoz' képest, ami a hátgerince kö- ’zepét érte, a mögötte levő csontos bakancsának tiszta erejével rúgott bele, s ez­zel mintegy fájdalommentes­sé tette őt, mert a földön fekve csak Vérködön, surro­gó fekete hullámokon át ér­zékelte az ütéseket és rúgá­sokat, a taposást, mígnem a nyakszirtjébe ható éles fáj­dalom zuhanhatta bele egy mély. fekete szakadékba, melynek nem ért a végére, mért két vállán két fekete madár esett-vele, és lebegett vele. és szárnyalt vele a pu­ha fekete semmi — hasonló anyagú — két madara. A koromfekete tudatlanságba. (VÉGE) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom