Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
A kongresszusról jelentjük (Folytatás a 7. oldalról) dig erkölcsi, politikái, anyagi kárt okozott, annak a továbbiakban erre ne legyen lehetősége. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója rámutatott arra, hogy a pártíegye- Jem további erősítésében nagy szerepe van világnézetünk terjesztésének, a szocialista erkölcs és magatartás fejlesztésének. — Helyeseljük azt — mondotta.' Brutyó János —, hogy a Központi Bizottság erőteljesen fellép a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítéséért, a munka nélküli jövedelem- szerzés, a munkával arányban nem álló jövedelemforrások és az egyenlősdi ellen. A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalatai is alátámasztják, hogy a munka nélküli vagy a munkával nem arányos jövedelemszerzésnek még nem sikerült teljesen gátat vetni, jóllehet számos rendelet, intézkedés korlátok közé szorította ezeket. Szemben áll az emberi tisztességgel a munkáért járó béren túli külön juttatás, csúszópénz és hálapénz igénye. Az egyén-közösség-társa- dalom érdekegységében a gyakorlatban olykor az egyén vagy a szűkebb kollektíva érdekei javára billen a mérleg. Egyes esetekben a népgazdasági érdek helyett a csoport- vagy az egyéni érdek kerül előtérbe. Tűrhetetlen például, hogy az egyik vállalat a másiknak, vagy éppen a vásárlóknak kárt okozzon. Ezután az anyagiasság, a nagyobb lehetőségekkel való visszaélés okozta károkról szórt, majd így folytatta: — A szerénytelenség, a nagylábon élés idegen a párttól. E ' téren erősödi k az egészséges szemlélet és gyakorlat. De akadnak még olyanok, akik pazarolnak — főleg akkor, ha nem a saját zsebükről van szó. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója a továbbiakban hangsúlyozta: a párt élcsapat szerepéből fakad, hogy a kommunisták történelmi küldetése szocialista hazánk és népünk javát szolgálni. Ez önzetlenséget, ügyszeretetei., helytállást igényel a kommunistáktól. A nép odaadó szolgálata feltétele annak, hogy a nép is elkötelezetten támogassa a pártot. A párttagok azért élvezik a társadalom megbecsülését, mert erre nemcsak munkájukkal, hanem társadalmi tevékenységükkel, erkölcsi magatartásukkal is rászolgálnak. A kommunista példamutatásnak hatalmas vonzMéhes Lajos: Brutyó János, a KEB elnöke előterjeszti a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját £MTI fotó — Telefotó — KS) ereje van. hiánya viszont árt ügyünknek. A pártfegyelmi büntetések csaknem egyötödében az erkölcstelen magánélet, italozás játszik szerepet. A magánélet akkor válik közügy- gyé, ha az nem példás, ha kárt okoz a családnak, a közösségnek, a társadalomnak. Aki így viselkedik, az megsérti a párt normáit. A továbbiakban a beszámoló az ellenőrzés fontosságáról szólt, ami nemcsak a pártfegyelem erősítésének, hanem minden társadalmi tevékenységnek lényeges felté- le. — E téren van bizonyos fejlődés — állapította meg —> de ezzel nem lehetünk elégedettek. Nem mindenütt látják, hogy ez a tevékenység elsősorban segítő szándékú, a jó módszerek terjesztését, a hibák feltárását és kijavítását szolgálja. Az ellenőrzés gyengéi között szerepel, hogy olykor nem elég tervszerű, összehangolt, nem eléggé segíti a végrehajtást, a feladatok, a munka számon kérését. Ezután a Központi Ellenőrző Bizottság jelentette, hogy a XI. kongresszustól kapott megbízatása alapján ellenőrizte a Központi Bizottság pénzgazdálkodását. Brutyó János hangsúlyozta, hogy a pártszervek a célszerűségi, a takarékossági előírásokat figyelembe véve gazdálkodtak, s ez a tevékenységük a pártnormáknak, az állami rendelkezéseknek is megfelelt. A párttagok fegyelmezetten teljesítették tagdíjfizetési kötelezettségüket. A Központi Ellenőrző Bizottság jelenti a kongresszusnak — mondotta —, hogy a Központi Bizottság pénzgazdálkodósa jól szolgálta a párt céljait. A pénzügyi és az elszámolási fegyelem szilárd, a párt vagyonának védelme megfelelő. A Központi Ellenőrző Bizottság elnöke a következőkkel fejezte be a beszámolóját: — Kemény munkával eltelt időszak van mögöttünk, és tudjuk, hogy még további nehéz küzdelmek várnak ránk. Ezért a Központi Ellenőrző Bizottság úgy látja, hogy a következő években még nagyobb szükség lesz a párttagok helytállására. Arra, hogy a kongresszus határozatainak megvalósításáért odaadással dolgozzanak, nyerjék meg hozzá a tömegeket. erkölcsi normáink szerint éljenek és dolgozzanak. ★ Ezután — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — megkezdődött az együttes vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója felett. Az első felszólaló Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára volt. Adjunk annyi bizalmat az ifjúságnak, mint amennyit mi kaptunk az idősebb nemzedéktől A főváros párttagsága a Központi Bizottság kongresszusi számadását az elmúlt öt esztendőben végzett munkáról és az előttünk álló feladatokról egyetértéssel fogadta. A vitában részt vettek pártonkívüliek is. Véleményük egyezik a párttagságéval.'* Ezért bátran mondhatjuk: a párt politikája a nép akaratának kifejezése — kezdte felszólalását a budapesti pártbizottság első titkára. jMJ8&.-nsámus 25., kedd — A párttagok és a pártonkívüliek elismeréssel szóltak róla: pártunk, miközben következetes munkát végez azért, hogy a változó feltételekhez igazítsa tevékenységét, ragaszkodik politikai fő vonalához, munkastílusának kipróbált, elvi jelentőségű vonásaihoz. Őrködik a néphatalom szilárdságán, érvényesíti a párt vezető szerepét, erősíti a szocializmus építésének platformján a dolgozó nép ösz- szefogását. Fejleszti a szocialista társadalom termelőerőit. egész tevékenysége azt szolgálja, hogy a dolgozó emberek élete és munkakörülményei javuljanak, békében és biztonságban éljünk, gazdagodjék tartalmában és formájában a szocialista demokrácia, a tudomány és a kultúra eredményei minél szélesebb rétegekhez jussanak el. A főváros kommunistái — együtt a város egész lakosságával — helyeslik a párt és a kormány tevékenységét, amelyet a külpolitikában, a nemzetközi munkásmozgalomban folytat. Ez a politika a magyar nép elemi érdekeire épül, a béke megőrzését szolgálja, következetesen ragaszkodik a proletár internacionalizmushoz, hosszú távra szóló elvi politika. Tartópillérei: a magyar—szovjet barátság és együttműködés fejlesztése, a varsói szerződés szervezetében és a KGST-ben tömörült szocialista országok kapcsolatainak erősítése. Ez a politika biztosította népünknek a szocializmus építésének békés feltételeit eddig, és ez fogja biztosítani a jövőben is. A budapesti kommunisták egyöntetű kívánsága, hogy a párt több mint két évtizede kipróbált politikájának útján haladjon tovább. Az elmúlt négy évben — folytatta — a budapesti ipar 70 ezres létszámcsökkenés mellett 16,6 százalékkal növelte termelését. A gazdaságos termelési és termékszerkezet alakításában —, ha ütemével elégetlenek vagyunk is — az előrelépés a jellemző. • Tudatában vagyunk a budapesti pártszervezetek felelősségének az országos gondok megoldásáért, hiszen a fővárosi székhelyű ipar adja az ország ipari exportjának a felét. A külkereskedelmi egyensúly ja vitásában tehát meghatározó a budapesti dolgozók szerepe. Nagy öröm számunkra, hogy a világban és hazánkban jelentkező és oly sokszor hangoztatott gondok közepette e' on az ötéves tervben a főváros építésében még kiemelkedőbb eredményeket értünk el, mint az előző tervidőszakban. Soha nem volt olyan öt esztendő Budapest történetében, amikor több lakás, óvoda, iskolai tanterem épült, mint most Sok mindennel gazdagodott a főváros. Tennészete- sen jól tudjuk, sok a gond is. Ismerve és nem felejtve volt pártértekezletünk központi gondolata, hogy mit kell tennünk e politika következetesebb végrehajtásáért. Amikor a végrehajtás következetességét hangsúlyozzuk, nem arról van szó, hogy már nincs szükség tisztázó, építő vitára. Ügy vélem, éppen az egységes cselekvéshez kell világossá tenni, hogy meddig fogadhatunk el valamit, meddig mehetünk a tűrésben, és hol kezdődik az, ami ellen már tiltakoznunk, harcolnunk kell. Most az elért gazdasági vívmányok, az elért életszínvonal megtartása és megszilárdítása a cél. A jövő megalapozása végett egyet kell érteni azzal, és a pártszervezeteknek azt kell támogatniuk, hogy a nemzeti jövedelem elosztásánál az első helyet a termelő beruházások kapják. Egész politikánk következetesebb végrehajtásában elvi és gyakorlati jelentőségű, hogy az elosztás szocialista elve jobban érvényesüljön. Ehhez világos mércére van szükség, ami nem lehet más, mint a valódi munkateljesítményt honoráló bér. és jövedelempolitika és az érték- arányos árrendszer. Az éves bérfejlesztés többségének a hatékonyabb munkára ösztönzést kell szolgálnia. A minisztériumoktól, a főhatóságoktól azt kérjük, gyorsabban döntsenek a megérett kérdésekről. A budapesti kommunisták, a fővárosi munkások és értelmiségiek értik és helyesük pártunknak a munMéhes Lajos a továbbiakban leszögezte: a vezetők többsége megfelel a rá váró feladatoknak. Mégis indokolt hangsúlyozni, hogy azoknak a kádereknek az előléptetését szorgalmazzuk, akik az átlagosnál többre vállalkoznak. S amikor vállalják a harcot, nem személyes hiúságuk, saját hasznuk, hanem a közösség érdekei vezérlik. Továbbra is harcra kell nevelnünk önmagunkat, a párttagságot, az ifjúságot. A párttagság általánosnak tekinthető igénye, hogy hatásosabban küzdjüpk a szocialista társadalomtól idegen jelenségek ellen, hogy mértéktartó szerénység és ésszerű takarékosság érvényesüljön a munkában, a magatartásban, az élet minden területén. Arra sarkallnak bennünket, hogy következetesebben, harcoljunk a munka nélküli jövedelemszerzés, a pazarlás, a bürokratizmus, a protekció, a hatalmaskodás ellen. Elismeréssel beszélt párttagságunk arról, hogy menynyi szépet, emberit kaptak a művészetektől. De a pártmunkásokhoz hasonlóan az alkotóművészeknek is számolniuk kell azzal, hogy mind műveltebb, igényesebb és ennek következtében kritikusabb közönséghez szólnak. A ma embere tgényR a magas színvonalú művészeti alkotásokat Azt is elvárja, hogy az alkotások róla, örömeiről, gondjairól, eredményeiről, tennivalóiról szóljanak. Gazdasági, társadalmi, politikai céljainkat elérni csak műveltebb, felelősségüket ismerő és vállaló emberekkel tudjuk. A figyelő arc: Czinege Lajos, honvédelmi miniszter, kongresszusi küldött ezeket, különös örömmel tölt el bennünket, hogy a ▼áros pereme, amelyről József Attila oly megrázóan írt, már nem az, ami volt, és szüntelen változásban élnek ma is legnagyobb munkás- kerületeink: Angyalföld, Csepel, Üjpest, Kőbánya. Folytatódik Kispest, Pestlőrinc. Pesterzsébet, Óbuda korszerűsítése is. Természetesen, szeretnénk, ha a város dinamikus fejlődése folytatódna. Tudjuk, hogy Budapestnek vonzás- körzetével együtt, összehangoltan kell fejlődnie. Tudjuk azt is, hogy nekünk, budapestieknek az eddiginél többet kell letennünk a nemzet asztalara ahhoz, hogy városunk tovább gyarapodjék. Méhes Lajos ezután a nemzetközi politikai életben és a külgazdasági kapcsolatainkban bekövetkezett változásokat elemezte, majd rámutatott : A pártunk kongresszusát előkészítő vitában a párt politikájával való egyetértés mellett a leggyakrabban e politika következetes foly- - tatását szorgalmazták. Ezért kás-parassrt szövetség erősítését szolgáló politikáját. Hazánk 35 esztendős fejlődésére visszatekintve, az egyik legnagyobb változás: a falu és a város közötti különbségek csökkenése, a munkásosztály és a parasztság közeledése, összefonódása. Társadalmunk két alapvető osztálya egyaránt a szocializmust tekinti jelenének és jövőjének. A budapesti dolgozók saját ellátásuk javulásán keresztül is meggyőződtek a párt agrár- politikájának helyességéről. A párt agrárpolitikájának egésze: a termelési érdekeltség, az állami és szövetkezeti szektor meghatározó szerepe. a nagyüzemekre épülő háztáji és kisegítő gazdaságok. lehetősegeinek teljes kihasználása nemcsak vidéken, hanem a fővárosban is egyetértésre talált. Ez így van akkor is, ha kölcsönös árvitáink voltak és lesznek, ha zsörtölődés van olykor amiatt, hogy a tsz- melleküzemágakba elmegy a nagyiparból néhány szakember. Kedves elvtárs aki A mai 50 évesek, az én nemzedékem volt a felszabadulás korszakának ifjúsága. A munkahelyeken főként ez a nemzedék. köti össze az 1919-es és a két világháború közötti nemzedékeket a mai 40 évesnél fiatalabbakkal. Kötelességünk, hogy saját életutunk, munkánk és harcunk tapasztalataira építve, a nagy öregekhez fűződő személyes élményeinkkel a szívünkben, hittel és meggyőződéssel adjuk tovább a magyar munkásmozgalom hagyományait, győzzük meg a nyomunkba lépő nemzedékeket, hogy érdemes volt küzdeni, érdemes volt a szocializmust társadalmi eszménynek választani. És adjunk annyi bizalmat az ifjúságnak, mint ameny- nytt mi kaptunk az idősebb nemzedéktől. A budapesti kommunisták nevében egyetértek a kongresszus elé terjesztett dokumentumokkal, Kádár János ‘Folytatás a 3. oldaloni
