Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

lit a tavasz Tamás bátya kunyhója Kanadában Bár Harriet Beecher-Stowe regényének híres rabszolgája sohasem jutott el Kanadába, egy Kentucky . állambeli lantion volt. évente 35—10 ezer?*t>rista látogat el Kana­dába. az Ontario állambeli Dresden városába, hogy megnézhessen egy kis fahá­zat, amelyet most már hiva­talosan is Tamás bátya kunyhója” néven tartanak számon. A ház, amelyik csupán 75 mérföldnyire található Det­roit városától, valaha egy szökött rabszolgáé, J ősi ah Henson papé vo.t, akiről so­káig azt tartották, hogy ó volt a „modellje” Harriet Beecher-Stowe Tamás bá­tyájának. Sok modern irodalomtörté­nész kételkedik ebben, de Kanadában szívesen dédel­getik ezt a gondolatot, és ta­lán ez az oka annak is, hogy Harriet Beecher-Stowe regé­nye Kanadában népszerű maradt, míg az Egyesült Ál­lamokban már régen a tisz­telt, de nem olvasott klasz- szikusok listájára került. Még 1932-ben is egy tanul­mány a „Tamás bátya kuny­hója” című regényt adta meg a Kanadában legnép­szerűbb amerikai könyvként. Hosszú évekig a Henson család, amelyik még mindig Dresden városéban él. büsz­kén elfogadta a feltételezett kapcsolatot Josiah Henson és Tamás bátya között. Ha végigsétálunk a temetőben, azt is megállapíthatjuk, hogy Josiah Hs-n.son több leszár­mazottja kereszteléskor a Beecher nevet kapta. Az idők során azonban változtak ezzel a feltétele­zett kapcsolattal összefüggő érzelmek. A Tamás bátya „címkét" ma már kissé el­ítélő értelemben használják Kanadában és az Egvesült Államokban is. A négerek ugvanks ma már nem tekinte­nek fel tisztelettel egv olvan néger regénvhősre. aki ke­resztényi türelemmel tűrte sorsát, és nem lázadt fel hírhed* elnyomója és későb­bi gyilkosa. Simon Legree ellen. A H7 éves Marion Lamb­kin. Josiah Henson déduno­kája. a közelmúltban kije­lentette. hogy a család azért tisztelte dédnagyapját. mivel fontos munkát fejtett ki a Kanadában letelepedő, szö­kött rabszolgák vezetője­ként, nem pedig azért, mivel bármiféle hatást gyakorolt Harriet Beecher-Stowe re­gényére. 1830-ban az akkori 41 éves Josiah lien.wn Ken­tucky államból szökött el, feleségével és négy gyerme­kévei együtt. Mint nagyon sok más szökött rabszolga, ők is Kanadába mentek. Itt a polgárháborút megelőző időszak során számos kísér­letet tettek arra, hogy Onta­rio allam deli részen össze- gyűjtsék a szökött rabszol­gákat és letelepítsék őket. Az egyik ilyen mezőgazdasá­gi település vezetője Josiah Henson lett. Josiah Henson önéletraj­zát, amelyet Samuel Eliotnak diktált le 1849-ben hoziták nyilvánosságra. Két évvel később történt, hogy Wa­shingtonban egy hetilap el­kezdte folytatásokban kö­zölni Harriet Beecher-Stowe regényét, a „Tamás bátya kunyhóját”. Miután a re­gény teljes egészében meg­jelent, az írónőt néhány kritikus azzal vádolta, hogy eltúlozta a rabszolgaság során bekövetkezett borzal­makat. Visszavágásként ezekre a vádakra az írónő 1853-ban megjelentetett egy kisebb könyvet, „Kulcs a Ta­más bátya kunyhójához” címmel. A könyvben okmá­nyokra és hivatalos adatok­ra hivatkozva mutatta ki, hogy regényét valóban a va­lóságra alapozta. Amikor Josiah Henson el­kezdett előadásokat tartani, ezek kezdésekor mindig úgy mutatták be öt, mint „Ta­más bátyát”. Bár Josiah hagyta, hogy így nevezzék, először soha sem merte ha­tározottan állítani, hogv va­lóban ő lett volna „Tamás bátya”. Életének utolsó évei­ben azonban már maga is azt mondta hallgatóságának. Hogy ő maga „Tamás bá­tya”. Josiah Henson 1833- ban, 94 éves korában halt meg. A történelmi érde'^'^égű helvek és éoítnv-ovek gon­dozásával megbízott ..Onta­rio Historic Sites Board” •azonb-in elfogadta a történe­tet. Dresden városában, a két°rne'e*es faház mellett, táblát helyeztek el. etneivik kiielenti, hngv Josiah Hen­son .,rabszolga«;ágban töltött korai éve! je1 “n te4” ék az alapanyagot Harriet Bee­cher-Stowe „Tamás bátya kunyhója” című regén véhez. (Ford.: Bvzáth Ära)' Humor- szolgálat — Nem tudom, ne bont­sam-e fel az eljegyzési Ivánnal. Képzeld, miiyen ta­pintatlan volt, még nem is házasodtunk össze, és meg­engedte magának, hogy meg­lepjen engem a hálószobám­ban a barátjával! — És miért vitte magá­val a barátját? — Ne érts félre, ö egye­dül jött, a barátja velem volt! — Apa adj tíz koronát! — Nem adok. — Ha adsz, meg mondom neked, hogy mit mondott Maiina szomszéd a mamá­nak., — Nesze, itt ran tíz koro­na ... — Maiina bácsi azt mond­ta a mamának: Jó reggelt, szomszédasszony! ! Polner Zoltán: A történelem tigrise Az iszony végrendeletei: széttépett arcok. Én csak a hullamercv egekre emlékszem. Lapul a történelem tigrise az éjben. Ki emlékszik a végrendeletekre? Honnan ez a sikoly szél, ez a Koponyák-hegyc honnan? A történelem tigrise vár a bozótban. Véres állati üvöltés reszket a kövekben. Füstölgő sírkövek: Lidice, Darhau, Auschwitz. A történelem tigrise puhán lopakszik. Ki ne emlékezne a széttépett arcokra: gázkamrákban a világot szívünkre hagyták és láttátok a történelem fcncvadját. Katona Judit: Tavaszváró Fák szive alatt, mint a magzat apró öklök verik az élet izmos hasfalát, mióta a nappalok világoskékek. Szelek sikálnak égi deszkát csillagtányérok reze fénylik. Apám és anyám ülnek ott, a színt, s az ízt a földre mérik. A parkból szél füttyent, a fény padokon alszik, pedig reszket. Apró öregek ülnek itt társak nélkül, kit eltemettek, A napravárók ülnek itt, járni tanulók s alig járók, Már nyújtózkodnak bőrömön láztól harmatos vérvirágok. Kutatások Antarktiszon — Az én feleségem rend­kívül művelt. Zongorázik es több nyelvet jól beszél . .. — Az enyém is csúnya . . . — Most már nem kell spórolnom! Nyertem 60 ezer fontot! — mondja enn skót. és nagyvonalúan két szál guutávaV gyújt ra a cigaret­tára. — Felperes, ön az első tárgyaljon meg azt mondta, hogy az alperes önnek kél. pofont adott, most pedig azt mondja, hogy négyet! — Igen, bíró úr. de az első tárgyalás óta mégegvszer találkoztam az alperessel. — Hová mész ezzel az órával? — Az állatorvoshoz... — Órával az állatorvos­hoz? — Igen. Elromlott rí ka­kukk. * ■ Vendégek jöttek. A papa lekülcli a fiát a pincébe, néhány üveg borért. A fiú üres kézzel tér vissza, és ezt mondja: — Nem lehet, papa. A szomszéd kicsérélte a zárat az ajtón ... — Papa, mi ez a hosszú lista? —Ezen van rajta azoknak a sorsjegyeknek a száma, amiket nem vettünk meg. Ez év elején hajózott el Rigából a- 25. szovjet An- tarktisz-expedíció nagyrésze. A hátramarad* tagokat feb­ruár közepéig egy specials IL—18-as repülőgép szállí­totta a helyszínre, amely­nek a déli-sarki „Ifjúság” állomáson biztonságos leszál­lóhelyet készítettek elő. En­nek a rendkívüli járatnak (Moszkva—Aden—Maputo— Antarktisz) tapasztalatai azt mutatják, hogy gyakrabban lehet szervezni a déli sark-, vidékre légiutazásokat. A rendszeres légi összeköttetés a többszörösére növelné az expedíció munkájának ha­tékonyságát és lehetővé ten­né a munkaerő jobb kihasz­nálását. A hajóval történő utazás ugyanis egy hónapig, vagy még annál is tovább tart. Az utóbbi negyed század­ban 13 ország kutatói közö­sen sok titkot fedtek fel ezen a zord kontinensen. Ebben nagy érdemük van a szovjet sarkkutatóknak is. Az Antarktisz különböző he- helyein hat állandó szovjet állomás működik, és már készülnek a hetedik meg­nyitására is. Az állomásokon együttvéve 180 ember tartóz­kodik. közülük 10 más álla­mokból érkezett oda. Ezen­kívül mindeti évben ideigle­nes állomásokat is szervez­nek az Antarktiszon. Az állandó állomásoknak hat kutatóhajójuk is van. Az utóbbi években a Weddel- tenger partvidékén széles körű geológiai és geofizikai kutatásokat végeztek. Többek között megállapí­tották, hogy a különböző kemény ércek létezésének az Antarktiszon kedvező geoló­giai feltételei vannak. Kő­szenet és vasércet már talál­tak is. Nagyon valószínűnek tartják, hogy az Antarkti- sKon vannak réz-, molibdén-, arany-, ezüst- és egyéb lelőhelyek is. Ezek feltárása azonban egyelőre gazdasági­lag még nem célszerű. A jelenlegi szovjet expe­díció geofizikai, hidrome- teorológiai, gleccsertani, oceanográfiai és hidrográfiai kutatásokat végez. Tovább fogják vizsgálni a kozmikus sugárzást is. valamint a szeizmikus tevékenységeket, és tanulmányozzák az ózont. A munkák a legkülönbözőbb területeket érintik, az orvos­tudománytól egészen a kör­nyezetvédelemig. A sarkku­tatóknak a legmodernebb segédeszközök állnak ren­delkezésükre: műholdak, ra­kéták, radarok. Az Antarktiszra vonatkozó nemzetközi szerződés alapján végzett kutatásoknak nem­csak az a céljuk, hogy ala­posabban megismerjék ezt a kontinenst, hanem az is, hogy megállapítsák gazdasá­gi kihasználásának prespek- tíváit. akivel a barátom őt nemritkán összeté­vesztette. A bíróság a férj hibájából ki is mondta a válást. Ott pedig a feleség mindössze egy árva „V” betűre alapozta az egész válókerese­tet. Mit szóljak ak­kor én, aki a fentebb említett helyesírási differencia miatt, te­kintettel a mai hús­árakra, ilyen súlyos anyagi nehézségek közé kerültem? Eddig tartott Im­mergrün Zalán elbe­szélése. Nos, ha va­lami közöm lenne a televízió Jogi esetek című műsorához, most azt kérném, hogy e sorok olvasói levélben szóljanak hozzá a problémá­hoz. De közöm nem lévén a szóban forgó tévéműsorhoz, sen' sem kérek fel véle­ménynyilvánításra. De azért a kétszer- siilttel (avagy kétszer sülttel) felsült Im­mergrün Zalán címét megadom: Felsál ut­ca 17le, alagsor 1. Heves Ferenc Nagyokos ■ A címbeli összetétellel kapcsolatban vita kerekedett A vitázók egyik fele logi­kátlannak ítélte a nagyokos nyelvi formát ezekben a szövegösszefüggésekben: „A nagyokosok mindig előre látják azokat a hibákat, amelyeket el sem követ­tünk.” — „Persze, a nagy­okosok mindig bizalmatla­nok a merészen kezdeménye­zőkkel szemben”. Egy érte-, kezleten hangzottak el az idézett mondatok. A logikát­lanság bélyegét sütötték rá a nyelvi formára azzal az okoskodással, hogy a nagy­okos az valóban nagyon okos, s ugyanakkor a felso­rakoztatott példákban ép­pen az a jelentése az össze­tételnek, hogy nem is olyan okosok. A gúny, az elítélés jegyé­ben felhasznált nagyokos összetett szónak a jelentése nem egyenlő a nagy és az okos szavak jelentésének összegével. A nagyokos meg­nevezés tehát nem illeszthe­tő bele ebbe a rokon értel­mű szó- és kifejezéssorba: nagyon fejlett értelmű, gyors felfogású, igen eszes, az ér­telmi tevékenységre nagyon alkalmas stb. A gúnyolódás szándékával ajkunkra vett jaj, de okos vagy!, okos, mint a tavalyi kos, nyelvi formákkal éppen az ellenke­zőjét állítjuk. Az ostoba em­ber, az ostobaság minősítésé­re használjuk fel őket. Mondd meg annak a nagy­okosnak-mondattal sem ép­pen hízelegni akarunk. Hogy milyen árnyalt rosszalló használati értéke lehet a nagyokos összetételnek, ar­ról ezek a versrészletek is tanúskodnak: „Mert okos is voltál, igenis okos, / ha nem is,úgy, mint a nagyokosok /, de mélyebben és igazabban” (Orbán Ottó: Nagy László). — „Hallgatás nem-bölcse, némaság nagyokosa, / amint hús csenddel mesélt” (Héra Zoltán: Bagolymesék). Mai költőink gyakran használják kulcsszóként azo­kat a nagy előtaggal szer­kesztett összetételeket, ame­lyek igen alkalmasak az iró­nia, a gúny és az elítélő kri­tika kifejezésére. Csak két versrészletet idézünk ennek bizonyítására: „Azt hitted, nagyügyes vagy: / ki jő, ér­ted jótáll” (Mandics György: Bolyai János jegyzeteiből). — „Amikor a nagyundok a­szirmokra kuporodott, / ami­kor a nagyblazírt égbe ült, f amikor a nagylomha elfe­küdte a kijáratot, / amikor a nagynyeső már mélyen bent nyesett... ” (Héra Zol­tán: Tánc a havon). De mindennapi nyelvhasznála­tunkban is gyakran jelent­keznek, az ilyen típusú kife­jezések : nagykutya, nagy fe­jű, nagymellű, »agy evő stb. Dr. Bakos József Immergrün Zalánt — akit a rövidség kedvéért továbbra is csak Immergrün Zalánnak fogok ne­vezni — eléggé sza­vahihető egyénnek ismerem, ezért felté­telezem, hogy az alábbi eset, amelyet tőle magától hallot­tam, valóban meg is történhetett. — Vegetáriánus lévén — mesélte —, újsághirdetés útján kerestem az életmó­domat elfogadó és megosztó páromat. Mert tudnia kell, hogy negyvenhét éves létemre eddig még nőtlen voltam. Jö­vendőbelimet meg­ismerve. a hölgy fö­löttébb megnyerte tetszésemet, amikor kijelentette, hoou az ő napi tápláléka mindössze főzelék­félékből és kétszer- sültből áll. Monda­nom se kell, hogy ezek után kapva kap­tam a kedvező al­kalmon és összehá­zasodtunk. Ekkor kezdődött a kala­majka ... — Amennyiben? — érdeklődtem in­kább csak a kötele­ző udvariasságból, mintsem kíváncsi­ságból Immergrün Zalán csak mély sóhaj után folytatta: — Nejem már együttélésünk kezde­tén igen sokat köl­tött a házikosztra. Kiderült, hogy a kéi- szersült alatt ó nem a német Zwieback szóból magyarított „evibak”-ot érti, ha­nem napjában két­szer sült húsra tart igényt, vagyis dél­ben és este. Termé­szetesen azonnal válókeresetet indí­tottam a szerfölött költséges életlárs el­len, az anyagi hely­zetemmel arányban nem álló fényűző életmód miatt, külö­nös tekintettel a nőm étrendjén sűrűn szereplő fényezett borjúszegyre. (Hol szerzi a borjúhúst, ez külön rejtély szá­momra). A bontópert azonban elvesztettem, azzal az indokolással, hogy a kétszer sült és a kétszersült kö­zött csak egybeírási, illetve különírási kü­lönbség van, helyes­írási probléma pedig nem lehet válóok. Megengedem, hogy még a kitűnő Lőrin- cze Lajos is osztaná ezt a bírósági véle­ményt, nekem azon­ban más a nézetem. Tudok egy jellemző példával is szolgálni. Egy erősen rövidlátó barátom ellen Ica utónevű felesége vá­lópert indított egy Vico nevű nő miatt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom