Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

Mb ellátás, Aj rendelik, „javuló“ betegek Interjú dr, Jeney Zoltán igazgató főorvossal a hevesi járás egészségügyi helyzetéről LfrgfőSb kincsünk az egészségünk. Régi, de na­gyon igaz, tagadhatatlan ez a tétel. Teljesen indokolt te­hát, hogy oly sokan oly so­kat beszélnek róla. Sokan el­ismerő. sokan pedig elma­rasztaló szavakkal, ki-ki sa­ját tapasztalatai, vagy ép­penséggel vérmérséklete, in­dulatai szerint. A hevesi já­rási pártbizottság nemrég megtartott értekezlete rész­letesen értékelte az egész­ségügy helyzetét, és megál­lapította. hogy az a legutób­bi öt esztendőben sokat fej­lődött. Részletesebb értékelésre, elemzésre dr. Jeney Zoltán igazgató főorvost, a járási rendelőintézet vezetőjét kér­tük. — Főorvos úr hogyan ér­tékeli saját területének az utóbbi években elért ered­ményeit, jelenlegi helyzetét? — Ügy érzem, nincs ab­ban semmi szerénytelenség, l ha elismerjük: valóban so­» kát sikerült előrelépnünk egészségügyi téren is az el­múlt évek során, nagy len­dületet vett a fejlődés. Sza­bad legyen itt emlékeztet­nem arra, hogy nem is olvan régen, csupán három-négy esztendővel ezelőtt, még sok volt az üres állás, hiába hir­dettük, nemigen akadt je­lentkező. Nem éppen kelle­mes, ám annál emlékezete­sebb számunkra például 1977, amikor 7 betöltetlen orvosi állást kellett nyilván­tartanunk. — A helyzet azóta lénye­gesén megváltozott és nem­csak az évek múlásának kö­szönhető. hogy a 7-es szám­nak ez a meglehetősen sze­rencsétlen csoportosulása ma már minden tekintetben a múlttá. — Valóban. A hétből má­ra. a jelenre csak egy- ma­radt betöltetlen, Tiszanánán. Erről azonban most már el­mondhatom, hogy szintén rö­videsen betöltjük, négy je­lentkezőnk van ugyanis er­re a státusra. Ez a helyzet tehát mindenképpen fejlő­désre utal, csakúgy, mint az a tény, hogy megváltoztak, sókat javultak a gyógyítás feltételei is a hevesi járás területén. Korábban sok volt az elavult rendelő, ma már egyre kevesebb. Átányon, Tarnaszentmiklóson. Pélyen új rendelő épült, Tiszanána egészségügyi kombinátot ka­pott, amelyben körzeti orvo­sa és fogorvosi rendelő, va­lamint orvosi, illetve védő­női lakások találhatók. Tar- namérán befejezték az egész­ségház építését, amelyben a rendelő mellett szintén van orvosi lakás. Az újak építése mellett egy sor rendelőt és lakást korszerűsítettünk, lényege­sen javult a rendelők mű­szerezettsége is. Mindezért kö­szönettel tartozunk a helyi tanácsoknak, amelyek bizto- aítótták a fejlődéshez szük­séges öszegeket. Sok segítsé­get, támogatást kaptunk a megyei tanács egészségügyi osztályától is, amely például minden körzet számára — ezekből összesen 19 találha­tó a járás területén — úgy­nevezett ..sürgősségi táskát” biztosított. Ebben, mint a neve is mutatja, az életmen­téshez. az elsősegélynyújtás­hoz legszükségesebb gyógy­szerek, injekciók találhatók. — A gyógyítás, az alapel­látás teltételei tehát javul­tak a 44 ezer lakosú járás­ban. cs erre bizonyára sta­tisztikai kimutatások szol­gálhatnak bizonyságul. Kér­dés: vajon a betegek is a fejlődés arányában „javul­ták”? — Nos. ami a statisztikát illeti: nálunk 2400 lakos jut egy orvosra, ez megfelel az országos átlagnak. il'etve annál valamivel jobb. (ösz- szehasonlításként: megyei szinten 2500—‘2600 lakos jut , egy orvosra.) Ami pedig a betegek ..javulására" vonat- . közi'- arról elmondhatjuk. G ímmőg i 1980. március 10, vasárnap . f pj (Fotó: Perl Márton) hogy az igény meglehetősen nagy az egészségügyi szol­gáltatások iránt. Ez termé­szetesen nem panasz akar lenni de ismeretes, hogy nem mindig indokolt esetben for­dulnak orvoshoz. Szerencsé­re. a fordított eset már egy­re ritkább, amikor bizalmat­lanság, nemtörődömség vagy egyéb „okok” miatt nem igénylik a betegek az orvosi segítséget. Hogy éz mennyire így van, azt a mi rendelőintézetünk évenként 120 ezres forgalma is bizonyítja. Ami azt illeti: nem hiszem, hogy ennyire betegek lennénk, pedig azt ma már mindenkinek tudnia kelt, hogy aki indokolatlanul, vélt, vagy képzelt betegsé­gekkel ostromolja az orvost, sokszor valóban rászorulók­tól rabolja az időt és nehe­zíti meg a gyógyításukat. Mindenesetre: rendelőintéze­tünk „nyitott” intézmény, te­hát beutaló nélkül is lehet látogatni szakrendelésein­ket, így a baleseti sebésze­tet, a fogászatot, a nőgyó­gyászatot és az orr-fül-gégé- szeti szakrendelést. Ez ma még mindig fontos, de külö­nösen nagy jelentősége volt a körzeti orvosi állások be­tol tétlenségekor. — Milyen további tények szólnak az egészségügyi el­látás fejlődése mellett? — Jó példaként említhe­tem mozgó szakorvosi szol­gálatunk . intenzívebbé válá­sát. Szülész-nőgyógyász és gyermekszakorvosaink min­den hónapban minden köz­séget felkeresnek, és ez kü­lönösen sokat jelent a be­teg, illetve a terhes anyák számára, és természetesen a gyermekgyógyászat szem­pontjából is. Hasonlóan rendszeres, elő­re beütemezett a rákszűrés. A nőgyógyásznak a községbe való kiszállása lehetővé te­szi a betegségek korai felis­merését, és ennek a gyógyí­tás szempontjából óriási je­lentősége van. Másik, nem kevésbé fontos jelentősége abban áll ezeknek a kiszál­lásoknak, hogy szakorvosa­ink sok nem rákos betegsé­get is kiszűrnek mind a ki­szállások alkalmából, mind pedig a rendelőintézet na­ponkénti szakrendelésein. Újdonság, hogy tavaly óta ideggondozó is működik a járásszékhelyen: pszichiátriai kezelés és utókezelés mellett idegrendszeri megbetegedé­seket is ellátunk ezen a szakrendelésen, amelyet na­ponta mintegy húsz beteg keres fel. Híressé vált és úgyszólván hevesi születésű kezdeményezés a dr. Szegő Imre főorvos által elindított gerontológiai tevékenység, az idősebb korosztály egészség- ügyi „feltérképezése” és gyó­gyítása. — Egy „kényes” kérdés: egy ideje olyan hírek ter­jednek, hogy megszűnik a hevesi szülőotthon. Azok számára, akik érdekeltek a témában, és a legközelebbi kórháztól 40—H0. vagy eset­leg 70 kilométerre élnek, rendkívül aggasztó ez a hír. Van-e alapja? — Hadd válaszoljak rövi- .len: jelenleg nincs. Tudjuk, uogy népszerű, a betegek sze­retik, jelenleg három szak­orvosunk dolgozik benne, si­kerrel, Azt is tudni kell azonban, ezek a szülőottho­nok felszereltség hiányában komplikáltabb — pl. hasi — műtétekre nem alkalmasak, ugyanakkor viszont az újszü­löttek ellátását gyermekszak­orvos biztosítja. Egyelőre tehát nem kell tartani a hevesi szülőotthon megszűnésétől. — Bizonyára sokan érte­sülnek örömmel erről. Vé­gezetül pedig ■ hadd kérjük meg, főorvos úr, vázolja fel röviden, milyen további fej­lődés várható a jövőben a járás egészségügyi helyzeté­ben? — Tudjuk, sokan szeret­nék, ha kórház épülne He­vesen, erre azonban még jó ideig nincs reális lehetőség, elsősorban anyagiak miatt. Ezzel szemben körzetfejlesz­tést tervezünk: a jelenlegi négy mellé egy ötödik kör­zetet is szeretnénk kialakí­tani. Hasonlóképpen tervez­zük főállású iskolaorvos al­kalmazását és minden bi­zonnyal rövidesen üzemor­vosa lesz a hevesi Rákóczi Tsz-nek. A hatodik ötéves tervben körzeti fogorvosi rendelőt szeretnénk építeni és egy központi orvosi rendelőt is, ahol a körzeteket összevon­hatnánk. Régi, jogos igény valósul meg rövidesen, még ez év nyarán: a hevesi köz­ponti orvosi ügyelet. Gépko­csival ellátva, hétvégeken működik majd, és feladata lesz a járásszékhely vonzás- körzetébe tartozó községek — Pély, Erdőtelek, Átány, Tar- naszentmiklós, Hevesveze- kény — ellátása is. Nagyon fontosnak tartjuk a véradómozgalomban v elért nem éppen kiemelkedő ered­ményeink jelentős javítását, valamint az egészségügyi fel- világosító munka fokozását, jóllehet, ez utóbbiról eddig is csak az elismerés hangján szólhattunk. Orvosaink szíve­sen vállalkoznak ezekre az előadásokra, mert látják, milyen nagy irántuk az ér­deklődés. Legutóbb a do­hányzás ellen indult nagy kampány. Reméljük, ezen a téren és egészségügyi mun­kánk egészében további fej­lődésit hoznak majd a követ­kező hónapok, évek. — Kívánjuk, így legyen, és köszönjük a nyilatkozatot. B. Kun Tibor Nyárt időszá Magyarországon Az idén április 6-án, pont­ban éjfélkor hatvan perccel előre igazítjuk az órákat és ezzel életbe lép a nyári idő" számítás. Elveszítünk egy órát az életünkből? — teszik fel sokán a kérdést. Nem. mert szeptember 28-án éjiéi 1 órakor 0 órára, azaz éjfél­re igazítjuk vissza a krono­métereket és ezzel visszakap­juk az ..eltűnt” időt. Először a II. világháború éveiben vezették be hazánk­ban a nyári időszámítást, a háború után néhány évvel megszűnt, később 1954—57 között ismét volt téli-nyári időszámítás, azóta egységesen a közép-európai időt mutat­ják az órák Magyarországon és a tőlünk északra, nvugát' ra és délre fekvő szomszédos országokban. Kontinensünk legtöbb országában Az energiaválság miatt 1975 óta már Európa 13 or­szágában alkalmazzák a nyá­ri időszámítást, általában március végétől szeptember végéig. — átlagosain 182 na­pig. A múlt esizitendőben a Nehézipari Minisztérium, amely Magyarországon az energiatermelés és -elosztás gazdája, a Közlekedési és Postaügyi Minisztériummal közösen kidolgozta aiz időszá­mítás megváltoztatásának módját, ütemét. Felmérte a bevezetéssel kapcsolatos pénzügy-: terheket és a vál­ható megtakarításokat. En­nek alapján döntött úgy a Minisztertanács, hogv ezentúl minden évben, általában áp­rilis elejé"ól szeptember vé­géig. a kelet-euróoai időszá­mításnak megfelelő nyári időszámítást kell bevezetni. Az energiamegitakairites vár­ható értéke évente 160 millió forintot tesz ki és ehhez még további megtakarításo­kat is hozzászámíthatunk. A villanykörték, fénycsövek, ha­logén izzók rövidebb ideig lesznek bekapcsolva, ezzel élettartamuk nő. Szerény számítás szerint ez további 18 millió forintos megtakarítást eredményez az országinak. Származnak ebből egyéb nép- gazdasági előnyök is: csaknem 2 és fél millió dolláros deviza- megtakarításit jelent a nyári időszámítás bevezetése. A számla másik oldalán, a ki­adás rovatiban, kb. 40 millió forintos költséget is könyvel­nünk kell: a kiadást a közle­kedési vállalatok, a vasút, a Voilán és a MALÉV me­netrend-módosítása okozza. A nyári időszámítás beve­Időszámitas-összehasonlíló táblázat. Érvényes 1980. IV. S - tői IX. hó 28-ig. zetése éppen a közlekedés szervezői számára okoz gon­dot. Egyéves előkészítő mun­ka előzte meg, s remélhető­leg nem lesz fennakadás a nemzetközi forgalomban. Munkabizottság készítette elő A MÁV vonalain naponta 2400 személyszállító vonat és ennél is több tehervonat köz­lekedik. -A vonatok jelentős része áthalad határainkon. A menetrend m egv ált oztatásót az időszámítással összhang­ban kell a külföldi országok­kal egyetértésben elvégezni. Mivel kontinensünk számos országában már korábban is alkalmazták a nyári időszá­mítást, az Európai Menet­rendi Konferencia 1974. évi Helsinkiben megtartott ple­náris ülésén úgy határozott, hogy az óraigazítást a nem­zetközi forgalom biztonsága miatt egyeztetni kell. A szo­cialista országok vasútjainak együttműködési szervezete az OSZZSD elfogadta a MÁV javaslatát: a forgalom alaku­lásénak köl 'l.iös figyelem­mel kíséréséről és az utas­tájékoztatás módszereiről. Csehszlovákiában sokoldalú európai vasúti tárgyaláson rögzítették a tennivalókat, miután az általános energia­gondok miatt" az NSZK, Ausztria és az NDK is elha­tározta a nyári időszámítás bevezetői ét. Teljesítik kötelezettségeiket Tanácskoztak a hevesi járás önkéntes rendőrei Tanácskozásit tartottak tegnap a hevest járás ön­kéntes rendőrei. Az elmúlt év munkáját értékelő meg­beszélésre közel száz önkén­tes rendőr és a meghívot­tak részvételével a járási pártbizottság tanácstermé­ben került sor. A megjelen­teket — köztük Mist Vil­most, a járási pártbizottság titkárát és Stefán Béla őr­nagyot. a megyei rendőr- főkapitányság közbiztonsá­gi és közlekedési osztályá­nak vezetőjét, valamint a tanácskozáson szintén meg­jelent társ. fegyveres erők képviselőit — Nagy Károly, a járási hivatal elnöke kö­szöntötte, aki a tanácskozás levezető elnöki tisztét töltöt­te be. Az önkéntes rendőrök 1979-ben végzett munkáját Csivincsik János alezredes, a járási rendőrkapitányság vezetője értékelte. Már elöl­járóban hangsúlyozta: a já­rás önkéntes rendőreinek munkájában az elmúlt év sörön minőségi változás kö­vetkezett be. Sok fiatalem­ber vállalta az önkéntes rendőri önzetlen íánsödalmi . munkai, así-a-llonostty tágjai jelentős fejlődést értek el szakmai téren. Intézkedéseik­re mindenekelőtt a törvén nyesség maximális betartá­sa jellemző, tehát törvénye­inket messzemenően tiszte­letben tartják, vállalt köte­lezettségeiket mindig, min­denkor teljesítik. A továbbiakban elmon­dotta a járási rendőrkapi­tány, hogy az elmúlt év so­rán az önkéntes rend­őrök 1970 esetben intézked­tek, széles skálán: a tetten­éréstől a figyelmeztetésig, valamint további, bűncselek­ményeket megelőző intéz­kedéseket foganatosítottak, önzetlen, a társadalom ér­dekében vállalt munkájukat messzemenően segítik a párt-, a tanácsi- és a gaz­dasági szervek, és az ülései­ken hozott határozatokban azt. határozataikban elisme­rik. Különösen fontos ténye­zőként értékelik, hogy az önkéntes rendőrök a lakos­ság körében is köztisztelet­ben állnak, bizalommal for­dulnak hozzájuk az embe­rek. Ugyancsak örvendetes, hogy egyre több a 20. 15. és tízéves szolgálati idő­vel rendelkező önkéntes rendőr, akiket külön elisme­rés illet. Beszéde végén 'Csivincsik János meghatározta az ön­kéntes rendőri' munka to­vábbi feladatait, majd ju­talmazásokra került sor. Az önkéntes rendőrök he­vesi járási versenyében el­ért első helyezéséért járó vándorzászlót a hevesi ön­kéntes rendőrök első cso­portja kapta meg, második a hevesi közlekedési csoport, harmadik a pélyi csoport lett. Az első helyezettek jutalmát. Kukoly Miklós cso­portvezető vette át. Szaba­dos Józsefet, a tamazsadá- nyi csoport vezetőjét a Köz- biztonsági érem arany foko­zatával tüntették k.i. Az ön­kéntes rendőri szolgálat ■után járó kitüntető jelvény 20 éves szolgálatért fokoza­tát 22-en, a 15 éves szolgá­latért ketten, a tíz-, illetve ötéves szolgálatért egyaránt 22-en kapták meg. A járási kapitányság vezetője továb­bi 12 önkéntes rendőrt része­sített dicséretben és pénzju­talomban. Magyarországon a vasúti Hivatalos Menetrend könyvet az idén kétszer adják ki. A nyári menetrend június l-től szeptember 27-ig érvényes, április 6-tól június 1-ig a most megjelent pótfüzet tar­talmazza a változásokat. A jövő évben megjelenő 1981/ 82~es menetrendkönyv már ismét, egész évre érvényes lesz, — csak külön adatokat tartalmaz majd, a nyári és téli hónapokra. Külföldi tapasztalatok * A Szovjetunióban és Ju­goszláviában az idén nem ve­zetik be a nyári időszámí­tást, de Ausztriában és Ro­mániában igen. Ausztriában az óráik annyit mutatnak majd, mint nálunk, de Ro­mániában 1 órával előbbié járnak majd. Az összehason­lító táblázat pontosan mu­tatja, hogyan járnak majd az órák Európa különböző országaiban. Érdekes eredményt mutat­nak más országok gazdasági, számításai is. — Lengyelor­szágban évente 300—400 mil­lió kilowattóra volt az áram­megtakarítás. Franciaország­ban 1976-ban egvetlen év alatt 300 ezer tonna kőolaj­jal fogyott kevesebb az órák előreigazításával. Éppen francia tapasztalatok alapján kell figyelmeztetni a mező- gazdasági dolgozóikat, szö­vetkezeti és egyéni paraszt­jainkat: az állatok „biológiai időszámítása” változatlan marad, az etetést-itatást a „régi” idő szerint kel] elvé­gezni! Franciaországban ugyanis nagy súlyveszteséget és a tejhoaam apadását fi­gyelték meg azokon a helye­ken, ahol az állatokat is rá akarták szoktatni a nyári időszámításra... B J. Szavalóverseny Egerben József Attila szü’etésének 75. évfordulója " alkalmából versmondó versenyt rendez­nek a Hev°s megyei fiata­lok számára. A Megyei Könyvtár a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának központi könyvtára, valamint a KISZ megyei bizottsága szervezte programon azok indulhatnak, akik március 17-ig jelentkeznek a Megyéi Könyvtárban. Az első elő­döntőre Egerben március 27- én kerül sor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom