Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-07 / 31. szám
Mai összeállításunkban érdekességeket találhatnak a bioló : gia, az állattani kutatások eredményeiből. Ezek a tények i azonban egyúttal figyelmeztetnek is: az ember felelőssé- ; gére környezetéért. A technika történetéből Püthagorasz felfedezése — Légszivattyú — A Segner- kerék Az egyik legrégebben felismert fizikai tulajdonságot, a mágnesességet, néhány anyagnak a vasat magához vonzását, i. e. 585-ben Thalész (i. e. 624—547j görög tudós fedezte fel. \ ★ Püthagorasz görög matematikus és filozófus (i. e. 580—500) nevét nemcsak a háromszögre vonatkozó híres tétele őrizte meg, hanem a fizikában a húrokra vonatkozó megfigyelései is. Észrevette, hogy a húr hangjának magassága annak hosszától függ és megállapította, hogy két hang együttes hangzása akkor kellemes a fülnek, ha az azt keltő húrok hosszainak aránya kis egész számokkal fejezhető ki. ★ A régi alkimisták már a XIII. században használtak kénsavat, amit a timsó lepárlásával nyertek. 320 évvel ezelőtt, 1660-ban Lefévre francia kémikus olyan készüléket készített, amelyben úgy lehetett előállítani a kénsavat. hogy a ként salétrom jelenlétében elégette és a keletkezett gőzöket vízben fogta fel. A kénsav gyártását azért tekintjük fontos eseménynek, mert alig van más olyan ipari termék. amely- nek nagyobb szerepe lenne a vegyipar fejlődésében, mint a kénsavnak. ★ Sámuel Musschenbroek (1639—1681) hollared természettudós több szellemes fizikai eszközt készített. A leideni Természettudományok Története Múzeumban őrzött légpumpája (1675) a légüres tér előállításának céljára készült. A gőzgép egyik ősét 290 évvel ezelőtt, 1690-ben Denis Papin francia fizikus (1647—1714) szerkesztette ' meg. Akkoriban az ún. „lő- porgép ’-ben a puskapor robbanási energiáját próbálták munkavégzésre felhasználni és ezek a kísérleti gépek a robbanás okozta vákuummal dolgoztak. Papin a vákuumot gőzzel kívánta létrehozni oly. képpenj hogy a hengerben mozgó dugattyú alatt vizet felforralt, majd amikor a gőz teljesen megtöltötte a hengert, azt lehűtötte hideg vízzel. Az így lecsapódott gőz helyén légritka tér keletkezett, amely a levegő külső nyomására leszorította a dugattyút. Apnak felemeléséről aztán ellensúly gondoskodott. ★ Segner János (1704—1777), a göttingeni egyetem pozsonyi születésű tanára, 230 évvel ezelőtt, 1750-ben szerkesztette meg a víziturbina ősét, a „Segner-kereket". Ez két „S”-alakú hajlított csőből állott, melyek egy tengely körül foroghattak. Ha felül a tengelybe vizet öntöttek, a víz kiáramlott a csövek két végén és ezek —■ a visszaható erő következtében — az áramlással ellenkező irányban forogni kezdtek/ Nemcsak kísérleti eszköz volt a Segner-kerék. 1750- ben a Göttingen melletti Nörtenben e rendszer szerint Segner vízimalmot épített, ami hosszú ideig kifogástalanul működött. Kováts Andor Szervezett fészekrablás Számos nyugat-európai országban. így az NSZK-ban szervezett banda rabolja a vándorsólyomfészkeket és a tojásokat óriási haszonnal értékesíti. Egy tojásért elkérnek 10 000 DM-át. Árusítják a madarak fészkeiből elrabolt fiókákat is. Többféle úton-módon fosztoeatiák a fészkeket. Eay csoport ..madárkedvelő" turista például Kölnből különrepülőaépen elindul Grördandra, Izland- ra a sólyomfészkek fosztogatására. A felvevőpiac eay része az NSZK-ban alakult ki a feketekereskedők körében. Természetesen más európai országokban is kiépült a felvevőhálózat. Másrészt a Perzsa-öböl menti olaj „mini birodalmak'’ sejkjei mesés öszegeket fizetnek a tojásokért és fiókákért. Egy idomított vadászsólyom ára ebben a térségben eléri az 50 000 dollárt. Újabban a sólymok lábára miniatürizált rádióadókat szerelnek. A tulajdonosok így a technika vívmányával is nyomon követhetik nem éppen olcsó madaruk röptét a levegőben. Az NSZK-ban egy magáncég a sólymokat rádióval felszerelve szállítia az olajse’ keknek. A komplexumhn természetesen vevőberendezés is tartozik. Á jégmezők vándora olyan eset is, hogy 71 kiló Az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődés kíséri a jegesmedve sorsát. Nyilvánvaló, hogy ebben szerepet játszik a kérdés érzelmi oldala is, hiszen a jegesmedve az egyik leghatalmasabb vadállat a földön: hossza eléri a három métert, súlya az egy tonnát, mégis a békésebb természetű vadak közé tartozik. Nem véletlen, hogy a sarkkutatók a jég- nezők jelképének tekintik. A kutatók érdeklődését mindenekelőtt az magyaráz- •a, hogy perspektivikus .éiő modellnek” tartják ezt a fajt, amely hozzájárulhat egy sor fontos általános biológiai probléma megoldásához. Valóban meglepő az a tény. hogy a fehér medve Vérengző „vámpírok”? A denevérek egyes fajtái veszedelmesek is lehetnek. Különösein azzal okoznak a szarvasmarha-csordák között óriási kárt, hogy marásukkal mindenféle betegséget — száj- és körömfájást, veszettséget, a venezuelai lovakat pusztító agyvelőgyulla- dást és különféle trópusi betegségeket — visznek át, amelybe a marha belepusztul. E denevérek milliószám. ra lepik el a marhacsordákat és az ellenük alkalmazott módszerek mindeddig többé kevésbé hatástalanok voltak. Amerikai kutatók legújabban új módszert dolgoztak ki a vérszopó denevérek pusztítására, miután kísérletekkel megállapították. Repülő emlősök A denevér kiáltásainak ultrahanghullámai szappanbuborék módjára terjednek a levegőben. Ahol a hullámok beleütköznek például egy gyanútlanul repkedő rovarba, egy részük visszaverődik és szétsugárzódva száll vissza. rozmárzsírt fedeztek fel az egyik jegesmedve gyomrában. A jegesmedvéket nem is olyan régen a teljes kipusztulás fenyegette, de a Szovjetunió, az USA, Kanada, Dánia és Norvégia olyan intézkedéseket hoztak, amelyek megjavították a medvék helyzetét. További javulást hozott, amikor a „sarkvidéki” állomások nemzetközi egyezményt írtak alá. Ma már ezt úgy emlegietik, minit a természetvédelmi problémák megoldásának jó példáját, Míg az ötvenes években a jeges medVéi# száma nem érte el az 5000-et, számuk jelenleg 20 000-en felül von. is annyira legyengülnek. hogy nem tudnak magukhoz táplálékot venni. A további kísérletekből kiderült, hogy a denevérek már akkor is elpusztulnak, ha olyan marhát marnak meg, amelyek takarmányába előzőleg kevés alvadás- gátlót kevertek. A marha számára ártalmatlan meny- nyiségű szer megöli a vérét szívó vámpírt. E módszer annyira hatásos. hogy eleg, ha néhány évenként egyszer-egyszer alkalmazzák. A vámpírok elleni hadjárat mintegy 800 ezer dollárba került; ez azonban csupán töredéke a denevérek által évente okozott kárnak. A denevérek olyan emlős állatok, amelyek valódi repülésre képesek. A repülő emlősök mellső végtagjai szárnyakká módosultak. A szárnyak lebegtető felületét egy nagy bőrlemez alkotja, amely a karok, az erőteljesen megnyúlt ujjak, a törzs, a hátsó végtagok és a farok között feszül ki és nyugalomban összecsukható. A denevérek repülése lényegesen egyszerűbb mint a madaraké. A repülés munkája itt több energia befektetést igényel és fárasztóbb tevékenység. Különösen a repülés megkezdése. Rendes körülmények között a denevér fejjel lefelé függ valamilyen társvon. ísy rendszerint mans helyről — magát leejtve — indul légi útjára. Ma gam is megfigyeltem, ha valamilyen oknál fogva a alkalmazkodni tudott az „élet határát” jelentő élet- feltételekhez. a szokatlanul szigorú körülményekhez, a szokatlanul szigorú éghajlathoz, s az igencsak sanyarú táplálékszerzési lehetőségekhez. A fehér medvék érdekes tulajdonsága, hogy táplálék hiányában bármely évszakban képesek „téli álomba” merülni, vagyis a jegesmedvék „nyári álmot” is alhat- nak. Hatalmas távolságokat cserkésznek be, amíg egy- egy fókát elejtenek, több száz kilométert is gyalogolnak. Táplálék nélkül 8—10 napot is kibírnak. Az egyik elejtett medve gyomrában 12 kiló frissen elfogyasztott húst találtak, de előfordult hogy ezek az állatok rendkívül érzékenyek az alva- dásgátló szerek iránit, s hogy alvóhelyeiken szomszédaikat nyalogatják. Ezt a kísérleti eredményt felhasználva véradásgátlóval kevert zselével bekentek elfogott denevéreket, majd szabadon engedték őket. A hatás meglepő volt. Már két hét múlva 96—100 sízáza- lékkal csökkent a vizsgált csordákban a denevérmarások száma. A vizsgálatok azt mutatták, hogy egyetlen bekent denevér 2—3 tucat alvótársa halálát okozita. Az alvadásgátló hatására a vér- szopó denevérekben belső vérzések vagy vérkeringési zavarok lépnek fel. s ebben elpusztulnak vagy legalábbföldre kerül és így helyből önerejéből kell a levegőbe jutnia, akkor ez egyike a legfárasztóbb küzdelmeinek. Szilárd aljzaton való mozgása igen ügyetlen és nehézkes. Fogazatuk csupa hegyes fogakból összetett. Még a széles zápfogak rágólapja is hegyes csúcsokkal megrakott. Testüket borító szőrzetük egynemű fedőszőrökből áll; gyapjúszőrök nincs. Érzékszerveik között legfejlettebb a hallásé, ami a szürkületben és éjjel történő táplálékszerzéssel kapcsolatos. Hallásuk tanulmányozása során kiderült, hogy itt a levegőrezgések érzékelése egészen sajátos szerepet tölt be. amennyiben lehetővé teszi az állatoknak a térben való tájékozódását. Kiderült, hogy a denevérek a sötétben is igen jól tájékozódnak. így pl.: a sötét szobában lefeszített köteleket is kikerülik. Felismerik a falak legkisebb repedését, amibe belekapaszkodhatnak, noha látásuk meglehetősen gyenge. A kutatók megállapították, hogy a denevérek tájékozódóképessége sajátos hangadóképességükön és rendkívül kifinomult hallásukon alapszik. Bebizonyosodott, hogy a denevérek repülésük közben ritmikusan nagy frekvenciájú utrahang- hullámokat bocsátanak ki és e tárgyakról visszaverődött hangok (visszhangok) felfogása útján tájékozódnak. Ilyen módon kerülik ki a teljes sötétségben is a különböző tárgyakat, vagy veszik észre táplálékukat, a rovarokat. A denevérek tavasszal párzanak; évenként május végén vagy júniusban egy vagy . két fiat szülnek. Az anya mellére kapaszkodott utódait, egész kifejlődésükig magával hordozza. A két emlőbimbó az anya mellén helyezkedik el. E szürkületi és éjjeli állatok napnyugtakor bújnak elő rejtökükből s hajnalha- sadtakor eltűnnek. Az éj folyamán valamilyen szilárd tárgyon megkapaszkodva, hosszabb-rövidebb pihenőt is tartanak. Általában társas állatok, mert nappali rejte- kükben, különösen téli szállásukon, rendszerint többed- magukkal, vagy éppen tömegesen bújnak össze. A nálunk előfordulók mind rovarevők, s zsákmányukat (bogár, éjjeli lepke, légy, szúnyog stb.) repülés közben fogdossák össze. Említett fogazatuk is rovar- evésre vall. Rovarpusztító tevékenységül; miatt a denevérek igen hasznos állatok, ezért kíméletet és védelmet érdemelnek. Táplálékukat különböző helyeken szerzik meg. ' Vannak fajok, amelyek a házak körül, mások kertben, szőlőben, ismét mások ligetes helyen, vagy az erdőben, avagy a víztükör fölött vadásznak. Egyes fajok a síkságot, mások a dombv;r|a'<et. vagy csak a m- - • vagy éppei- - Va ú a dékét lakják. Dr. Vajon Imii. IV L M műsorok: RADIO KOSSUTH 8.27 Edda Moser Richard Strauss-dalokat énekel. 8.45 Szerpentin. 9.44 Muzsika Zsuzsika meséi. 10.05 Dominó. 10.35 Régi híres énekesek műsorából. 11.05 Nóták. 11.25 Két országgyűlés közt. 11.40 Népek meséi. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Jékely Zoltán: Évtizedek hatalma. 12.45 Zenemúzeum. 13.51 Mindenki könyvtára. 14.21 Kórusok. 14.30 Népdalok. 15.28 Csiribiri. 16.00 Útközben. 16.05 Lijn- chooten: Variációk népdalra. 16.13 Girold Mihály nyomómester. 17.07 Körmikrofon. 17.32 Két Haydn- trió. 18.09 Csönd. 18.15 ' Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Az Éden melléke. 19.57 Farkas Ferenc: A bűvös szekrény. 21.29 Amíg nem késő. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Régi francia muzsika. 22.50 Egy vállalatvezető portréja. 23.10 Zenekari muzsika. PETŐFI 8.33 Slágermúzeum. 9.23 Népdalok. 10.00 Zenedél- előtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsolás a győri körzeti stúdióba. 13.25 Ifjjúsági könyvespolc. 13.30 Amerikai szerzők gyermekmuzsikája. 14.00 Válogatott perceink. 16,33 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Segíthetünk? 18.33 Hét végi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04, 05, 07 jelenti. 21.05 Földön, vízen, levegőben... 22.05 Nóták. 23.15 Zenés játékokból. SZOLNOK 17.00-tól 18.30-ig, Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Női dolgok, női gondok. Házfelügyelők. Szerkesztő: Jakab Mária — Countryzene. A 100 folk Celsius együttes felvételeiből. — Hasznosan eltölteni a munkaidőt. .. Ónodvári Miklós jegyzete — 18.00 Északmagyarországi krónika — 18.25 Lap- és műsorelőzetes. .. 8.00 Tévétorna. 8.05 iskolatévé. 14.20 Iskolatévé (ism.) 16.25 Orosz kenyér. 16.50 A XII. magyar játékfilmszemléről jelentjük. 17.10 Perpetuum mobile. 18.05 Telesport. 18.30 Nem le. győzni — meggyőzni! 19.15 Tevétorna. 19.20 Esti mese. ■ 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból. 21.25 Zene, zene, zene. 22.25 Tv-híradó 3. 22.35 Tv-tükör. 2. MŰSOR 18.55 Fizika. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A nyomok a főiskolára vezetnek... 20.40 Tánc-világbajnokság ’79. 21.20 Tv-híradó 2. 21.40 Világszinpad. JémsmGi 1980. február 7., csütörtök i S A deneuerek
