Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-14 / 37. szám
Vizafogó szegyek a Tiszán — Ivód jogélete — Az Egri Dalkör története — Útinapló 1731-ből — Hogyan éltek a csehi bányászok 1907 és 1946 között — Egy választási kudarc története (Fotó: Szántó György) Németh Gyula vezényelte az Eyri SzinÉnikiisíkat Az egri Gárdonyi Géza Színházban került sor az Országos Filharmónia bérleti hangversenyére, amelyen az Egri Szimfonikus Zenekart vendégként Németh Gyula dirigálta. A műsort Schubert Rosa- munda-nyitánya vezette be. Schubert színpadi művei közül valójában csak ez az egy nyitány állta meg az idők próbáját, ez is csak hangversenytermekben. A mű tolmácsolása kívánnivalókat hagyott maga után: kisebb tempóingadozások, bizonytalan szólambelépések s olykor intonációs zavarok is hátráltatták a mű szépségének élvezetét. Gondosabb szólampróbákkal ezek a hiányosságok elkerülhetők lehettek volna. A barokk zene örökségét, - — a concerto grossot és az akkor modernnek számító bécsi klasszikus zenei nyelvezet ötvözetét hallhattuk Mozart Esz-dúr sinfönia concer- tante című, hegedűre és mélyhegedűre írott zenei alkotásában. Igazi remekmű! Különösen a középső, a lassú tétel zenéje és megformálása volt magával ragadó. Mély gondolatokat szántó, érzelmekben vibráló, komoly, tartalmas muzsika ez, amely nem hagyja közömbösen a hallgatóságot. Érdekes, ahogyan Mozart a szólóha*ng- szereket kezeli, olykor az a benyomásunk, mintha egy szimfónián belül intim kamarazenét hallanánk, ezt az. érzést az első két tétel végén felhangzó gondosan kimunkált kettős kadencia még inkább alátámasztja. A művet fiatal szólisták, Bálint Mária (hegedű), Bársony László (mélyhegedű) a legapróbb részletekig gondosan kidolgozva, imponáló biztonsággal és jól értelmezett muzikalitással szólaltatták meg, a kisebb létszámú zenekar méltó partnernek bizonyult az egyáltalán nem könnyű kíséret szerepében. A hangverseny második részében Beethoven korai, II. (D-dúr) szimfóniája hangzott el. A mű megértéséhez feltétlen szükséges tudni, hogy a pálya elején tartó ifjú mester már tudatában van tragikus fülbetegségének és annak következményeivel. Ez idő tájt írja egyik- levelében: „Ö, mily boldog lennék most, ha tökeleten volna a hallásom! Mindentől vissza kell vonulnom, legszebb éveim elrepülnek anélkül, hogy elvégezhetném azt, amire tehetségem és erőm képesítene. Szomorú lemondáshoz kell menekülnöm! Természetesen elhatároztam, hogy túlteszem magamat mindenen, de hogyan lesz ez lehetséges? ... Nos, erre a „hogyanra’’ válasz a II. szimfónia! Bensőséges líraiság, szelíd derű, bölcsesség csendül ki muzsikájából, ami azután a fergeteges sodrású III. és IV. tételben az életigenlésnek a himnikus megfogalmazásához vezet, A zenekar e mű előadásában nyújtotta a legtöbbet. Végig odaadóan, csupa szívből muzsikált, s néhány részletben " egészen kitűnőt nyújtott, olyan hanghatásokat, effektusokat tudott létrehozni, olyan fényesen szólt, hogy olykor a meglepetés erejével hatott. Németh Gyula jól ismert, kedvelt karmestere" az egri közönségnek, hiszen már több alkalommal figyelhettük temperamentumos, szug- gesztív vezénylési módját. A művekről világos, pontos értelmezése van, s ezt igyekszik minden körülmények között igényesen megvalósítani. A szép számú közönség lelkesen ünnepelte az előadók teljesítményét. Nagy Miklós Tudományos eredmények világnyelveken ARCHÍVUM Megjelent az Archívum, a Heves megyei Levéltár közleményeinek legújabb, 9. száma. Az évente kétszer kiadott'folyóirat érdekes, változatos témájú tanulmányokat. közleményeket kínál, amelyet Heves megye 1977. évi történeti irodalmának bibliográfiája egészít ki. Sugár István szakíró ..Az egri püspökség és káptalan középkori vizafogó szegyéi a, Tiszán” címmel írt tanulmánya eddig ismeretlen gazdaságtörténeti adatokkal ismertet meg. A viza a magyarság őshaía volt. hosszúságban elérte a 9—10 métert, súlya pedig a 14 mázsát is. A Fekete-tengerből vándoroltak fel folyóvizeinkbe ívni, ahol szegyékkel fogták el őket, amely nem volt más, mint a folyó medrét elrekesztő, kapuval ellátott cölöpkerítés. Dr. Csizmadia Andor, neves jogtudósunk folytatja Ivád község jogtörténfeti bemutatását. Tanulmányának anyagát munkatársaival 1949- ben a helyszínen gyűjtötte, s ezt egészítette ki levéltári kutatásainak a'dataival. Ezúttal Ivád jogéletét taglalja, ezen belül a család-, öröklési. dologi és kötelmi jogok érvényesülését a község lakóinak életében, beszámol az úrbéri viszonyokról és érdekes bűnügyi eseteket is elemez. Az Egri Dalkör történetét írta meg dr. Kapor Elemér. Egy 1731-ből származó iti- nerariumot, útinaplót ismertet Kovács Béla. Az útinap- 9. ló a magyarországi minorita rend tartományfőnöke Eger és Rpma közötti utazásának eseményeit örökíti meg. A Heves és Külső-Szolnok vártnegyében 1931-ben történt kolerajárványról és parasztlázadásról olvashatunk Müller János tollából. Csiffáry Gergely muzeológus az egercsehi bányászok életkörülményeit vizsgálja, 1907 és 1946 között. Sebestyén Sán. dór írása végül arról tudósít, hogyan ütötték el a rengetek visszaélés miatt 1935- ben a képviselői mandátumtól Milassin Kornél nyugalmazott egri ezredest, aki 1945-ben Heves megye főispánja is volt és tisztségéből rövid idő után a népharag űzte el. (kyd) Kalandfilm, klasszikus dráma, mai történet Nyolc új szovjet film a mozik számára — hat a tévének A különleges izgalmakat kínáló, Legénység című kétrészes produkció is szerepel a közelmúltban magyarországi forgalmazásra átvett szovjet filmek között. A hazatérésre készülő TU—154-es repülőgép felszállása előtt földrengés rázza meg a külföldi repülőteret, s a megrongálódott pályán kérdésessé válik az utasokkal teli légijármű elindulása. A gépóriás végül is a levegőbe emelkedik, de a testén keletkezett sérülések továbbra is fenyegetik a fedélzeten tartózkodók életét. A Ragyogj,, ragyogj, csillagom című film alkotójaként már nálunk is ismert Alekszan- der Mitta rendező feszültséggel telítve ábrázolja a földindulás megrendítő perceit, s a repülők emberfeletti küzdelmét,, megrajzolva a műben a legénység sokszínű emberi portréját is. A Moszkvából hazatért filmszakemberek szerint a mai valóságot feltáró, realista szemléletű, humanista hangvételű szovjet filmek közül is kiemelkedik a Moszkva nem hisz a köny- nyeknek című alkotás, amely a szovjet társadalom elmúlt két évtizedéről nyújt hiteles képet. Az 1958-ban kezdődő cselekmény 20 év múlva folytatódik, s a szereplők életsorsának alakulását kísérve bepillantást enged a szovjet emberek mindennapi életébe is. Goncsarov híres regényével, az Oblomovval a színházi bemutató után filmvásznon is megismerkedhetnek a magyar nézők. Címszereplője a számos alkotásban látott kitűnő művész, Oleg Tabakov. A grúz filmművészetet Apáink földjén című produkció képviseli az újonnan megvásárolt filmek között. A történet két ember kapcsolatának drámáján keresztül közelíti meg a második világháború témakörét. A fiatalabb korosztályokra gondolva egy gyerekfilm, egy, Andersen-mesék alapján készült feldolgozás, és a szovjet repülés történetét végigkísérő újdonság is helyet kapott a válogatásban. A mozihálózat műsorára kerülő nyolc szovjet film mellett szakembereink további hat művet vettek át a televízió számára. (MTIj Trencsényi Imre: Á hétfejű sárkány] tudománya Száznál több magyar tudós művét jelenteti meg az idén az Akadémiai Kiadó, jórészt angol,’ francia, német és orosz nyelven. Első negyedévi tervében 15 idegen nyelvű kiadvány szerepel. Ezek zöme a hazai társadalomtudományi kutatások jelentősebb eredményeiről ad képet. Bihari Ottónak „A szocialista állam- szervezet alkotmányos modelljei” című tanulmánya az állami szervezet fejlődésével, új formáinak kialakításával, korszerűsítésével foglalkozik. Zelkó Lajos „Nemzetközi érték—nemzetközi árak” című tanulmánya a nemzetközi kereskedelem fejlődését, a gazdaságosság feltételeit, a pénz inflálódását, és a nemzetközi hitelek hatásait elemzi. A hazai szaktudomány elismerését jelenti, hogy Magyarországon szerkesztik a francia nyelven megjelenő „Finnugor tanulmányok”- at. A megjelenés előtt álló Hét szocialista országba utaznak idén tanulmányútra, tapasztalatcserére a magyar színészek, rendezők, dramaturgok. szcenikusok. ezekből az országokból pedig hazánkba látogatnak színház- művészek. Itt is, ott is új színpadi alkotásokkal, a színházaik művészi törekvé£h.Mémism iuétl. február 14., csütörtök 14. évkönyv kizárólag a lap- pológia kérdésével foglalkozik. Két jelentős orvostudományi mű is útra készül a kiadó műhelyéből. Orosz nyelven gondozzák az . „Ideggyógyászati és idegsebészeti vizsgálatok csecsemő- és gyermekkorban” című tanulmánykötetet. Paraicz Ernő és Szénásy József munkáját. A könyv sikerét jelzi, hogy már második bővített kiadásban jelenik meg. Az idegrendszeri betegségek sebészeti gyógyításának legkorszerűbb, legújabb lehetőségeiről szól Pásztor Emil „Idegsebészeti alapismeretek” című kötete. A műszaki tudományokat egyebek között a „Műanyag- alakító szerszámok” című könyv képviseli. Szerzői — Sors László—Bardócz László —Radnóti István — a mű- anyagfeldolgozgsban használható szerszámok tervezésével. előállításával foglalkoznak. (MTI) seivel, műhelymunkájával ismerkednek, a kapcsolatok erősítésének terveit — amelyeket az 1976—1980 évekre szóló államközi kulturális és tudományos együttműködési egyezmények értelmében szövegeztek meg — ezekben a napokban írják alá a Magyar Színházművészeti Szövetség, válammt Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK. Románia és a Szovjetunió színházművészeti szövetségeinek képviselői Budapesten és az érdekelt országok fővárosaiban. (Befejező rész) Rögtön a munkakönyvéért ment volna, ha nem épp a személyzeti vezetőbe ütközik. — Milyen hangulatban van az öreg? — hunyorított rá a mélyhangú, galambto- kájú asszony. A barátságos hangnem azért lepte meg, mert arra engedett következtetni, hogy a személyzetis nő még a korábbi afférról sem szerzett tudomást. (Tapasztaltabb biciklisták persze élnek a gyanúperrel, hogy a személyzeti vezető vagy az osztályvezetővel, vagy az igazgatóval, vagy mindkettővel ellentétes táborhoz tartozik.) Még aznap több mély lélegzetet vett, és mégiscsak benyitott a személyzeti osztályra. — Mindenki azt mondja — teregette ki bizakodóan a lelkét —, hogy legyek türelemmel. Várjak türelemmel, lötyögjek türelemmel, mert most lesz majd egy nagy-nagy fejlesztés, akkora nagy beruházás, amekkora még nem volt. De én tudom, hogy nem lesz semmiféle beruházás, semmiféle fejlesztés, mert mástól is hallom, hogy amióta az intézet fennáll, ezzel etetnek mindenkit... Már bocsánat a kifejezésért... — Gondolja? — szűkült össze hirtelen az eddig jóságosnak mutatkozó néni kékesszürke szeme a szemüveg mögött. Ettől fogva kollégái nemcsak akkor zárkóztak be, amikor a gravitációról próbált szót ejteni. Lassan levegőnek érezte ő is önmagát. Idővel úgy ítélte, teljesen mindegy, mit tesz, miként viselkedik. Tátotta a száját, amikor mások kégli-ügyeket tárgyaltak, bámulta a nőket, amikor egymás közt kuncogtak, meg általában, amikor nem evett, vagy túl korán végzett a keresztrejtvénnyel és kissé fáradt volt, hogy a cikkekbe is belelapozzon. Aranka billegett legtöbbet a széken, ő lóbázta legtöbbet a lábát az íróasztal tetejére ülve. Persze, csak ha telefonált. Különben úgy ügyelt a tartására, mint egy királynő. Szerencsére általában telefonált. De utána lehetett nézni, ha ellibbent az ember mellett., nem lehetett kihagyni, ha aranypihés nyakszirtjét mutatta, és földhöz szegezte az embert, ha alig használt Parker-tol- lát duzzadt ajkának támasztva merengett. Márpedig elég gyakran merengett, mert minden mutatósabb tolira Színházművészek tapasztalatcseréje - hét országban lecsapott az osztályon. De minden gyönyörűségnek a koronája talán mégis az volt, amikor fésülködött. És napjában többször fésülködött. .. Egyszer valaki halkan a fiatalember mellé lépett és udvarias mozdulattal felcsukta eleresztett alsó állkapcsát. A koccanásra a királynő is felfigyelt. Az általános derültséghez a maga részéről egy futó mosollyal csatlakozott. Ettől fogva, ha tekintetük véletlenül egymásba akadt, a mosoly mindannyiszor felderengett. Otthon a mosolyokat a fia-’ talember újra életre melegítette, betöltötték már a szobáját, körülrepdesték, mint aranyos szárnyú könnyű lepkék. Éjjel — álom képében — orrára, vállára, tenyerére szálltak. Egyszer az egyik verdeső pillangó növekedni kezdett, a selymes érintésnek a következő pillanatban már — lánytestnyi súlya volt. — Széplány! — lihegte a fiatalember az álomkép fülébe. Ekkor csattanós ütés érte d keze fejét. — Tudja, kit tapogasson! — sisteregte az álomkép. A fiatalember a szemét dörzsölte. — Tudja, ki magának a széplány! — hasított a fülébe, de ekkor már teljesen ébren volt. Azt se tudta, hová süly- lyed.ien. mert így nyilvánosság előtt, előzmények nélkül valóban illetlenségnek számítanak az efféle mozdulatok. — Mit mondjak?... öreganyám? — motyogta még mindig mámorosán az iménti érintéstől. Ekkor — legalábbis számunkra — talán kissé különös dolog történt: — Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál — mosolyo- dott el a lány. A fiatalember már féléve a GEI-nél dolgozott, kevésbé tudott a dolgokon meglepődni. Attól se hatódott meg túlzottan, hogy a lány így folytatta: — Teljesítem három kívánságodat.. . Ugyanis tündér volt. Mellesleg a főnök főnökének a szeretője. — Fizetésemelést akarsz? — nézett jóindulatúan a fiatalemberre. Az lehajtotta a fejét. A tündér az álla alá nyúlt: — Előléptetést, áthelyezést, kinevezést?!... A fiatalember megrázta a fejét. A lány az üstökébe markolt: — Engem akarsz? A fiatalember nagyot nyelt, aztán ismét megrázta a fejét. — Hát mit akarsz? — kiáltotta a tündér. — Tudni akarom, mi a dolgom, tudni akarom, mit művelünk mi itt, tudni aka rom. hogy mit kell tudnom! — markolászta a hófehér tündérvállat a fiatalember. — Lehetetlen alak! — rázta meg magát a tündér. Hirtelen nagy zúgás támadt, a gyönyörű lány megemelte aranyos szárnyát, és a következő pillanatban híre- hamva sem volt. A kollégák azt mondták, tanulmányi szabadságra ment, és ilyenkor jelentőség- teljesen összenéztek. Egyedül a fiatalember tudta, hogy keresztapjához repült, a hétfejű sárkányhoz, mert egyedül az — hacsak nem a ti- zenkétfejű — válaszolhat as kérdéseire. r
