Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-13 / 36. szám
.VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Dr. Simon Pál nehézipari miniszter a hatvani „Lenin" részközgyűlésén AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 36. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. február 13., szerda Egyenlősdi F urcsa vagy nem, de sok helyen így van: egyes vezetők a könnyebb, a kényelmesebb utat járják, ha béremelésről, jutalmazásról van szó. Példákat mondok: egy kislétszámú osztálynál — mindössze öten dolgoznak — háromezer forint béremelési lehetőség van. Majdnem egyformák az emberek képességei — de csak majdnem! — így hát ötfelé „dobják” az összeget, hogy ne legyen sértődés, harag, így nincs reklamáció, látszólag mindenki elégedett. De csak látszólag! Jutalmat kapott a brigád. Az összegeket személyekre való tekintet nélkül egyformán osztották el. Nem mo.ndható éppen szerencsésnek — sőt!— hogy a húsz éve kiválóan dolgozó, a szakmának valóban a mestere, pontosan olyan összeget talált a borítékjában, mint az, aki csak egy fél éve tagja a brigádnak, és sem szakmailag, sem szorgalmában meg sem közelíti a régebbi dolgozót. Hogy mit gondolt magában az idős szaki hadd ne írjuk ide. Az emberek munkája, hozzáértése, szorgalma, szakmaszeretete különböző, mégis a munkabérek, a fizetések gyakran majdnem egyformák, lényegtelenek a jövedelmi különbségek, így aztán sokan úgy gondolják: „Minek igyekezzek, hajtsak, tépjem mágam? Semmi értelme, hogy többet, vagy jobbat adjak. Ha az én igyekezetemet, hozzáértésemet anyagiakban csak annyira becsülik, mint azét, aki ellötyögi a munkaidőt. aki azt vallja minek törjem magam?” Valahol talán még igaza is van! A jelszó ami azt hirdeti, hogy mindenki a munkája utón, attól függően és annak megfelelően részesedjen az anyagi javakból, bizony nemcsak a szavakban, hanem a valóságban is megkopott. Sok embert nem a munkája, hanem a „szája” után sorolnak' be órabérbe, fizetési kategóriába. A nagyhangú egykettőre utoléri fizetésben azt, aki csendben, szerényen, hang nélkül, de nagy hozzáértéssel és szorgalommal végzi évtizédek óta a munkáját. S ez nem kis, és nem kevés feszültséget szül. Előfordul egyes helyeken, hogy engednek a „zsarolásnak” ezért emelnek bért. Pedig sokszor a kevesebb több, kisebb létszámú kvalifikáltabb és jobban megfizetett gárdával eredményesebb lenne a munka. A vezetői bátortalanság, az ütközésektől való tartás, a rosszul értelmezett népszerűség, vagy éppen az egyszerűbb megoldásra való törekvés a kiváltó oka az egyenlősdinek ? Ki tudja — talán ez is, talán az is! így azonban tény: az egyenlösdi nagyon elterjedt, mondhatnánk azt is — elburjánzott. így van ez még akkor is, ha tudjuk, valljuk és mondjuk, hogy az egyenlösdi idegen a szocializmus elvétől, távol esik attól amit hirdetünk: mindenki munkája szerint! Papp János » ■■ » ’ ■»" W............. .... • • Ünnepi megemlékezés Budapest felszabadulásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Fővárosi Tanács Budapest felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést, rendezett kedd este a Vígszínházban. Az ünnepségen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Katona I mre, az Elnöki Tanács titkára, Czinege Lajos, hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Roska István, külügyminiszter-helyettes. Ugyancsak az elnökség tagja volt a budapesti ünnepségekre hazánkba érkezett szovjet delegáció vezetője Leonyid Boriszov, az SZKP moszkvai bizottságának titkára. Vlagyimir Szive- nok vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, Fjodor Iscsen- ko altábornagy, Valentyin Boriszkin ezredes és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, a Fővárosi Tanács elnöke mondott beszédet. Ezután Leonyid Boriszov szólt az ünnepség résztvevői hez. Több alkatrész az atomerőműnek Műszaki tanácskozás Petöfibányán Kedden délelőtt fontos tanácskozás színhelye volt a a petőfibányai művelődési ház. A Mátraalji Szénbányák Vállalat százhatvan műszaki dolgozója és szocialista brigádvezetője jött össze, hogy számvetést készítsen az 1979-es esztendő termelési feladatairól, s meghatározza az idei tennivalókat. A konferencián részt vett dr. Kapoly László nehézipari miniszterhelyettes és Dorkó József, az SZMT vezető titkára is. Goda Miklós műszaki igazgatóhelyettes referátuma érzékletesen tükrözte a vállalat üzemeinek tevékenységét, azt a jó közösségi szellemet, amely a múlt esztendőben meghatározott tervek teljesítéséhez, illetve azok meghaladásához vezetett. A terv szerinti hétmillió tonna szenet 141 ezer tonnával teljesítették túl a Thorezben és az ecsédi kül- fejtőknél, akik még Tatabánya, Oroszlány, Nógrád mélyművelésű bányáinak is segítséget nyújtottak. Jobb szelektálással minőségi tervét is felülmúlta a vállalat, az 1980-as esztendő termelési biztonsága ércekében pedig öt és félmillió tonnányi szénvagyont készített elő. Az ecsédi bányaüzem és a petőfibányai gépüzem egyéb vállalásainak is becsülettel eleget tett: Battonya, Algyő, Üllés térségében, illetve Szánk és Tázlár között 21 millió forint értékű gáz-, illetve gazolinvezetéket fektettek le, a paksi atomerőmű építéséhez pedig együttesen 2647 tonna cellaalkatrészt gyártottak. Idén a szocialista brigádmozgalom kiszélesítésén, illetve a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny sikerén sok múlik. Máté József termelési főmérnök e téma kapcsán javaslatot is tett a „kiváló vállalat” cím megpályázására, s a tanácskozás résztvevői ezzel együtt szavazták meg négy szocialista brigád — Zippernovszky, Ho Si Minh, Kun Béla, Csonka János —- „kiváló” címének odaítélését. Érdemes feljegyeznünk: a Mátraaljai Szénbányák üzemei 120 ezer tonna széntöbbletet kívánnak kitermelni az ország energia- ellátására, két héttel lerövidítik a Battonya és Algyő között, épülő 40 kilométeres gázvezeték munkaidejét, a paksi atomerőmű részére szállítandó alkatrész meny- nyiségét 35 tonnával növelik, s ami ugyancsak nem mellékes, anyaggazdálkodás és hulladékhasznosítás révén 10 millió forint értékű megtakarítást kívánnak elérni az esztendő folyamán. Megyénk kereskedelmével, nevezetességeivel ismerkednek Szovjet és észt delegáció Egerben A hazánkban tartózkodó szovjet és észt belkereskedelmi vezetőkből, szakemberekből álló küldöttség két tagja kedden Egerbe érkezett. Sz. E. Szaruhanov, a Szovjetunió belkereskedelmi miniszterhelyettese, valamint K. E. Todeszon, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság belkereskedelmi minisztere Lauthán Ferenc hazánk belkereskedelmi miniszterhelyettese társaságában a megyei tanácson rövid szakmai tájékoztatást hallgatott meg. A vendégeket Szalay István Heves megye Tanácsának általános elnökhelyettese köszöntötte. Ezután Bá- gyi Imre, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője áttekintést adott szőkébb pátriánk kereskedelmi ellátottságáról. A kedd délutáni üzletlátogatások után a küldöttség az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinátba ment. ahol a vállalat vezetői tájékoztatták a vendégeket. A kétnapos Heves megyei látogatáson nemcsak szakmai tapasztalatok gyűjtése szerepel, hiszen a küldöttség ma délelőtt a történelmi város, Eger műemlékeivel is megismerkedik. Megtekintik többek közt a várat, délután pedig szilvásvárad! kirándulás szerepel a szovjet és az észt küldöttség programjában. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Fekete Győr Endre elnökletével ülést tartott Heves megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága kedden Egerben. A testület — amelynek munkájában részt vett Havas Aladár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munkatársa s képviseltette magát a Belkereskedelmi illetve Közlekedési és Postaügyi Minisztérium is — előbb, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról tájékozódott, majd a kereskedelmi osztály árhatósági tevékenységéről tárgyalt. Ezután a végrehajtó bizottságot a mezőgazdasági nagyüzemek takarmánygazdálkodásáról tájékoztatták, majd a résztvevők az 1979. évi út—híd költségvetési előirányzat felhasználásáról, a megyei útügyelet tevékenységéről hallgattak. meg beszámolót. A témához kapcsolódva informálták a testületet a KPM Egri Közúti Igazgatóságának munkájáról is, utána pedig ismertették a tanácsi ügyfélszolgálati irodák működésének tapasztalatait. A testület elé került témák közül utainkró l, hi- dainkról a lap 3. oldalán részletesebben is írunk. A miniszter felszólalása közben (Fotó: Szabó Sándor) A hatvani Lenin Termelőszövetkezet, amely megyénk legjelentősebb gabonatermesztő gazdaságai közé tartozik, kedden délelőtt Boldogon tartotta meg első részközgyűlését, amelyen részt vett és felszólalt dr. Simon Pál nehézipari miniszter is. A kiküldött írásbeli beszámolóhoz Szűrszabó Gusztáv elnök fűzött szóbeli kiegészítést, utalva azokra a tényezőkre, amelyek jelentősen gátolták a kitűzött termelési feladatok maradéktalan teljesítését, a sikeres évzárást. A zárszámadáson felszólalt dr. Simon Pál nehézipari miniszter is, akinek tárcája a Chinoin Gyógyszergyár egysége révén érdekelt Hatvanban. örömét fejezte ki, hogy a kormány megbízásából jelen lehetett a Heves megyei közös gazdaság közgyűlésén, ahol a hatékonyság, az anyagmegtakarítás, az intenzívebb munkavégzés nem szólamként szerepelt, hanem a mindennapi valóságot tükrözte. Véleménye szerint a mérsékelt eredmények ellenére bizakodó hangulat jellemezte a boldogi részközgyűlést, mintegy tanúságaként annak, hogy a korszerű gazdálkodási módszerek létbiztonságot jelentenek s kellő szervezéssel csökkentik azt a kártételt is, amit a különböző természeti tényezők okozna. A Lenin Termelőszövetkezet boldogi részközgyűlése a helyi általános iskola tanulóinak sikeres művészeti műsorával fejeződött be. van... Az egri városi kertészetben szorgos kezek tavaszi munkát végeznek a nemrég épült ezer négyzetméteres új üvegházban. A szegfűk ágyá- saii készítik elő. s nyár elején ezrével szállíthatják innen is majd a virágüzletekbe a kedves virágokat. A régi üvegházban persze már jóval előbbre tartanak; Matosiczky Erzsébet és Le- viezki Róza, a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola tanulói, a virágokat gyűjtik «sokorba (balra). (Fotó: Szántó György) Itt már tavasz i i
