Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-12 / 35. szám
Demokrácia és érdekszemlélet Pártéitekezleiekrö! jelentjük Á párttagok együttműködés* * el A DEMOKRATIZMUS KÉRDÉSÉ eleve akkor rfie- rül fel, amikor valamilyen döntés több ember helyzetét, körülményeit — egyszóval: érdekeit — érinti, mégpedig ellentétes módon. A döntést egy e célra létrehozott elkülönült szervezet hozza. Ezt az elkülönültséget az is indokolttá teszi, hogy e döntések meghozatalához a helyzet olyan mértékű és minőségű ismerete szükséges, amivel csak szakember rendelkezik. A demokrácia, a „népuralom” ebben az összefüggésben a döntések befolyásolásának gyakorlatát jelenti. Mi szükséges ahhoz, hogy valóságos legyen? Az eldöntendő ügyek érdemi ismerete. annak tudása, hogy egyik vagy másik döntési variáns hogyan viszonyul a különböző érdekekhez és végül olyan intézményrendszer, amely lehetővé teszi a befolyás érvényesítését. Az első követelmény az információáramlás, a második a társadalmi nyilvánosság, a harmadik a társadalmi részvétel megvalósulását jelenti. Az emberek többé-kevésbé hozzájutnak a legfontosabb információkhoz, ha másképp nem, hát „nemhivatalos” forrásokból. Lehetőségük van ezeket meg is beszélni egymással és valamilyen közös álláspontra jutni, ha máshol nem, hát a „közélet nemhivatalos fórumain”, a kocsmában, eszpresszóban, munkahelyi és otthoni társaságban. Közölhetik is véleményüket á döntéshozókkal több-kevesebb huzavona után. Szó sincs arról, hogy tökéletes lenne ez az intézményrendszer. de alkalmas arra, hogy keretein belül álláspontok fogalmazódjanak meg és jussanak el a döntés- hozatal szintjére. Ám a valóság még bonyolultabb EGYSZERŰ PÉLDÁVAL ÉLVE: egy vezetőnek néhány beosztottjával jó a kapcsolata. Ha olyan döntés elé kerül, amely beosztottjaira vonatkozik, s azok közül némelyek számára szükségképpen kedvező, mások számára szükségképpen kedvezőtlen következményekkel jár, akkor nem tekint el e kapcsovéleményére voltunk kíváncsiak, akire a névtelen hivatkozott, és aki igencsak felháborodott, amikor ezt hallotta. Mert igaz, hogy volt vitája nyugdíja ügyében a termelőszövetkezet vezetésével, de Tóth Mihály ellen, mint ember, mint elnök ellen semmi kifogása. sőt különb embert — mint mondotta — nem ismer nála Poroszlón, Egy másik tsz-tag szerint — Kiss Ferenc állatgondozó: — Le a kalappal az elnök előtt. Es egy személyes tapasztalat: inkább a túlzott humanitás a jellemző az elnök egyes in- _ tézkedésére, mintsem az elkapkodott embertelenséggel járó eljárás. ,,As iskolánál is vannak problémák” summáz a névtelen, aztán eseteket, benyomásokat és igazolásul nevek sorát citálja, akikkel így, vagy úgy járt el — szerinte bánt el — Bagi Béla iskola- igazgató. Több ember véleménye alapján az a kép alakult ki. hogy különbözőek a megítélések az iskolaigazgató szakmai és irányító munkájáról. vezetői magatartásáról és stílusáról. De azt is hozzá lehet tenni: ezek a kifogások — tekintsünk most el attól. hogy melyik a valóságos és melyik nem — olyan mérvűek és olyan jellegűek, hogy egy tantestületi értekezleten is rendezni lehetett volna és lehetne, ahelyett, amit a levélíró vár. hogy a megyei pártbizottság csináljon ott rendet. Arról is szó esett a névtelen levélben, hogy Tóth Miklós. a párttitkár beleszól a tanács munkájába, ellenintézkedéseket rendel el. nem ad önállóságot a tanács vezetőjének. A legilletékesebb, Tóth Tibor tanácselnök — aki nem tartozik Tóth Mihály és Tóth Miklós családjához, rokonságához —, erre latoktól, ezek léte befolyásolja döntését. S ez nem véletlen, mert ő viszont bizton számíthat arra. hogy ez a néhány ember szükség esetén kisegíti őt munkában, bajban. Elkötelezettei egymásnak, a maguk eszközeivel támogatják egymást. E jelenség oka összetett. A • részben objektíve szükség- szerű folyamatok, részben a különböző szervezetek bürokratikus törekvései következtében előálló információ- dömpingből csak külön szakértelemmel rendelkezők képesek kiszűrni a fontos elemeket. Jelentős társadalmi rétegeket körülményeik hozzászoktattak, hogy csak a maguk dolgával törődjenek, boldogulásuk egyéni útjait keressék. Megtanulták azt, hogy minél, kevesebbet tudnak mások, annál kevesebbet használhatnak fel ellenük és fordíthatnak a maguk javá- ra. Érdekük viszont azt kívánja, hogy számukra kedvező körülmények megteremtésére törekedjenek. Nem képesek egyénileg érdemben befolyásolni a történéseket, másokkal közösen pedig nem hajlandók. A közös álláspont ugyanis roppant kétélű fegyver: bárki felhasználhatja a kollektív bölcsességet a sa- ► ját hasznára és mások kárára. Hiába juthatnak hozzá elvileg az információkhoz, hiába alakíthatnak ki elvileg közös álláspontot, és hiába áll rendelkezésükre egy, a személyes kapcsolatoktól független képviseleti rendszer. a gyakorlatban ennek semmi jelentősége nincs, mert ezetj az emberek nem képesek vele élni, de nem is áll érdekükben. AZ „ÖSSZEKÖTTETÉSEK” EZÉRT — bizonyos körülmények között — a döntés- hozatal demokratizmusának alapvető biztosítékát jelentik. Elgondolkoztató az. hogy vajon melyek azok a körülmények, amelyek miatt egyes esetekben ilyen fals módon, intézményesitetlenül- informálisan valósul meg a demokrácia és az érdekszemlélet a döntéshozatalban. Tóth L. László azt mondta el: nálunk a tanácsnál testületi vezetés van és ezt a kilencfős végrehajtó bizottság gyakorolja a két tanácsülés között. Ő személy szerint is sok segítséget kapott a tapasztaltabb helyi vezetőktől, Tóth Mihálytól és Tóth Miklóstól, akiket a községben szeretnek, tisztelnek. Tény viszont, hogy főleg Tóth Miklós sok olyan ügygyei, problémával keresi meg őt, amivel a párttilkárhoz fordultak, akiben a faluban bíznak, nagy tekintélye van, akihez sokan és gyakran kopogtatnak ügyes-bajos dolgukkal a község lakosai közül. Anélkül, hogy azit kimondanám, hogy a „vádoltaknak” semmi hibája, gyengéje nincs, hogy nem volt még olyan intézkedésük, amely helyett éppen nem lehetett volna jobbat hozni, azt sem állítom, hogy törvényszerűen mindenkinek tetszett volna egy-egy eljárásuk. Nem könnyű, sőt nagyon is nehéz a vezetők poszt ellátása Nem könnyű általában sem. de különösen nehéz valakinek a ..saját hazájában prófétának lenni”. Egy ilyen községben, mint Poroszló is. a régebbről hozott viszálykodás, az esetleges ellentétek, a sértődések, a hozzá nem értés, vagy az irigység is rossz tanácsadóvá és elfogulttá tehet egyeseket. Ami azonban szembetűnő: mintha Poroszlón az utóbbi időben több lenne az , áskálódás", a vádaskodás. mint máshol Tóth Tibort, amikor megválasztották a tanács elnökének, két hónap után már névtelen levélben jelentették fel egy olyan ügyben, amely hat embert érintett, de amelyben kilencen — a tanács végrehajtó bizottságának a tagjai — döntöttek. Ment már névtelen levél brigádvezetö. tsz- vlezetö, tanító és tanár «Ueo, Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárának kommunistái szombaton tartották meg pártértekezletüket. Ezen Krasznai Jánosné, a pártbizottság titkára terjesztette elő azt a jelentést, amely átfogta a legutóbbi öt év munkáját. A gyár gazdasági tevékenységének értékelésekor alapvető vonásként kiemelte: az Izzó gyöngyösi gyára jellemzően a fiatalok és a nők gyára. Egyfelől tehát a minden új iránti érzékenység, másfelől pedig a női munkavállalók sajátos helyzete Határozza meg az arculatát. Ezek a vonások a mindennapok gyakorlatában is érzékelhetőek. így például a piaci igények mozgását igyekeztek mielőbb követni a gyártmányszerkezetük átrendezésével. Ennek következtében a gépgyártásban már nyolcvan százalékban olyan termékeket állítanak elő, amelyek korszerűek, gazdaságosan gyárthatók és jól értékesíthetők. Változtattak a félvezetők összetételén is. A legjelentősebb cikkeik mégis (az integrált áramkörök. Ezek gyártását nagyon rövid idő alatt szervezték és valósították meg, mégpedig úgy, hogy a gyáron belüli átszervezés révén biztosították az ehhez szükséges munkáslétszámot is. Miután az élet. újabb változást ír elő, már tervezik, hogy a bevált korábbi módszerek segítségével hogyan telepitik le Gyöngyösre az elektroncsövek gyártását. A minden új iránti érzékenységüket tehát az élet maga bizonyítja. De ugyanilyen erővel mutatkozik meg a gyár mindennapjaiban a nőpolitika is. Ennek eredményei nemcsak a bérezési tételekben mérhetők, hanem és az igazsághoz tartozik, hogy volt közte jogos is, igaz is. Olyan például, hogy lassúnak tartották egy intézkedés végrehajtását bizonyos igények kielégítéséhez. Más dolog, hogy az ügy már „sinen” volt és megint más. hogy amikorra a névtelen panasza megoldódott, akkorra elfogyott a tolla és a papírja. hogy azt is leírja és elküldje az előző címzettnek, hogy az ügy rendeződött. Többeket megkérdeztünk — olyanokat is, akiket a névtelen ajánlatára hallgattunk meg és másokat is — mit tart a nértelen levélről és annak írójáról. Egynéhány vélemény ezek közül: Nagy Lajosné felháborodik, a névtelen levélnek semmi alapja, nem becsületes ember, aki ezt Irta, aki ezt csinálja. Ö ha valami nem tetszett, vagy nem tetszik, nyíltan szembe megmondta, és soha ezért semmiféle bántódása nem esett. Szemrehányóan kérdezte : miért foglalkozunk névtelen levéllel, miért pocsékoljuk rá az időnket. ..Dobták volna oda, ahová való”. Habóczki Imre szerint: nem egyenes ember az ilyen Ha valami nem tetszik neki, mondja meg szembe. Kiss Ferenc gondozó: a névtelen levél a legaljasabb dolog. ..Tudom, mert ellenem is írtak egy olyan levelet, amelynek semmi alapja nem volt, a saját bőrömön is tapasztaltam, hogy a rágalom mennyi kellemetlenséget okoz. Ha valaki, valami olyat tapasztal, ami törvénytelen, embertelen, legyen annyi bátorsága és becsülete, hogy nyíltan kiálljon igaza, vagy vélt igaza mellett.” Szerinte az olyan ember, aki névtelenül firkál, az vagy nem szeret dolgozni, vagy pedig magasabb pozícióhoz akar jutni. Tóth Tibor a névtelen levelekben azt látja a legnagyobb veszélynek, hogy zavarja a munkát, a sötétből lövöldöző akarva, akaratlanul is az olfvrcfcalaHayt akadályozz*:. a női egyenjogúság lényéből fakadó egyéb területeken is. Igaz, még mindig lehetne javítani a különböző Vezető beosztásban levő nők arányán, De'az is elöbbrelépés, hogy o félvezetőgyártásban dolg'ozó vöknek lehetővé teszik, hogy szakmunkás-képesítést szerezzenek. A gyár gazdasági tevékenységére jellemző vonások felemlítése után a beszámoló a pártélet eseményeit sorolta fel. Tette ezt a realitások tiszteletének jegyében ami egyben a kritikai hangvételt is megkövetelte. Rámutatott arra, hogy a gyár több száz kommunistája milyen példaadó erőt jelent, te vékenységük mennyire meg határozó, de nem hallgatta el a nehézségeket sem. Befejezésül kiemelte a beszámoló, hogy az alapszervezetekben a vezetőségválasztó taggyűlések nagy aktivitással zajlottak le, különösen sokan mondtak véleményt az irányelvekkel kapcsolatban. A gyári pártbizottság munkáját Kónya Lajos, a városi pártbizottság első titkára értékelte. Hangsúlyozta, hogy a testület eredményesen tevékenykedett. Irányításával sokat fejlődött a pártmunka színvonala. Elhangzott még egy javaslat. amely összegezte az irányelvekkel kapcsolatos észrevételeket, megállapításokat. Ezt Baksa László szervező .titkár terjesztette elő. Jellemző vonása volt ennek az összegezésnek, hogy tekintélyes teret szentelt pártunk külpolitikai elveinek és gyakorlatának. a békés egymás mellett élés elve fenntartásának és az enyhülés folyamatának szükségességére. Megemlített néhány olyan észrevételt is. amit ugyan többen megfogalmaztak a korábbi viták során, de azt javasolta, hogy azokat ne fogadja el a párt- értekezlet, Ilyen volt például az a felvetés, hogy ne Várallyai István véleménye: a névtelen levél azért íródik, mert az illető fél a meghur- colástól, a retorziótól. Való igaz, akadt már erre is példa, de arra sem kevesebb, hogy a bejelentőt a törvény megvédte, semmi bántódása nem esett. Mint ahogy megvédi ma is. Nem sorolom tovább a véleményeket, de ehhez a poroszlói névtelen levélhez még valami ide kívánkozik. Azt írja a névtelen levélíró: „Azért nem Írjuk alá a nevünket. m,ert még nagy az összefonódás, a kivizsgálás folyamán részükről nagyszabású kutatómunka fog folyni a bejelentők ellen.. Nos: nem a bejelentők ellen, hanem mindig az igazság kiderítéséért, a valóságos helyzet tisztázásáért folyik .,nagyszabású kutatómunka”, akkor is. ha névvel íródott a levél, a bejelentés. A névtelen levél azonban — bármiért is így íródott — megnehezíti az igazság kiderítését. (Akkor is. ha a bátorság hiányában. akkor is, ha azért íródott névtelenül a levél, mert valaki úgy ítéli meg, hogy ahol ő él, vagy dolgozik, nem olyan még a légkör. hogy nyíltan lehessen szólni.) Az igazsághoz tartozik. hogy akadt már ..ügy", amelynek felderítésére név-, télén levél vezetett, volt már igaza, ha elvétve is, névte-' len levélírónak. Legtöbbször azonban nem ai igazság kiderítése a névtelenül író célja, nem ez vezeti tollát, hanem az, hogy kárt okozzon, mérgezze a légkört, nehezítse az egyébként sem könnyű helyzetet. Indítóoka nem a rend, hanem a baj csinálása. Cselekedetét az motiválja, hogy csorbítsa az egyes vezetők tekintélyét, megingassa irántuk a bizalmat Tessa ezt Kónya Lajos, a városi pártbizottság első titkára, az üzem kommunistáival beszélget az értekezlet szünetében (Fotó: Szabó Sándor) használjuk továbbra is a vezető és dolgozó megkülön böztető fogalmakat, mert a vezető is dolgozó a maga he lyén. Helytelenítette ezt a nézetet a javaslat. A javaslatok összegezését tartalmazó előterjesztés gaz dag anyaga is azt bizony! tóttá, hogy az Izzó kommunistái nagy figyelmet szenteltek az irányelvek tanul mányozására. A vitában tizenöten kértek szót. Magyart Gyuláné például arra hívta fel a figyelmet, hogy a belső átszervezéskor a szocialista brigádok elvesztik korábbi eredményeiket és ez nem hat serkentőleg a mozgalomra. Zemniczki Lászióné régi témát feszegetett: a nők vezetői munkakörbe való kinevezésének nehézségeit sorolta fel. Czibolya Mihály a szak- szervezeti bizalmik új beosztását ismertette, amelytől a korábbinál nagyobb hatékonyságot várnak. Váradiné Fülnp Margit a gyár területére kihelyezett állami oktatással foglalkozott, amelynek keretében különböző végzettséget szerezhetnek az Izzó dolgozói. Rutkai Sándor a tagdíjmorált említette, amely a gyárban nemcsak elvi kérdést jelentett. A nőpolitika kérdései álltak Dér Tiborné felszólalásának középpontjában is. Dr. Mátrai Géza a minőség és a pártelmások mögé bújva, mert jól tudja ő is, hogy pártunk politikáját mindenben — a káderek megítélésében is — a nyíltság, az őszinteség jellemzi. A párt nem eltakargatni. hanem feltárni akarja a valóságot, még akkor is, ha időnként ellenmondásos az. Ezért semmi szüksége nem volt és nincs annak, hogy egyes zavarosban halászok névtelenül az igazság, a törvényesség, a rend bajnokaiként tetszelegjenek. Kétféle igazság nem lehet és nincs, akár névvel, akár anélkül íródott a bejelentés. Ha a jobbítani akarás vezette a tollat, vagy az írógép sorait, semmi bántódása nem lehet a bejelentőnek. Ez általában a párt. a kormány és konkrétan a megyei pártbizottság álláspontja is. Ami pedig a poroszlói nagy összefonódást illeti: Poroszlón 51 Tóth nevezetű család él 125 taggal. Ezek egy része vérségi, a másik része „csak” névrokonságban van. A község első számú vezetői közé tartozó Tóth Miklós párttitkár és Tóth Mihály tsz-elnök testvérek. Ez tény. De tény az is — és ezt az eltelt évtizedek igazolják —. hogy inkább hasznára volt és van ez a két vezető Poroszló fejlődésének, mintsem a kárára. Ha ez nem így lenne, nem szavazott volna február 2-án 224 kommunista nevében a pártérte kéziét ismételten bizalmat Tóth Miklósnak —, aki több mint három évtizede tevékenykedik mint pártmunkás, párttitkár —, akit újból és egyhangúlag a községi párt bizottság titkárának választottak. A pártértekezlet küldöttei és a községi pártbizottság tagjai pedig, akik Tóth Miklósra szavaztak, nem mások, mint akikre a névtelen levél írója is hivatkozik: „A poroszlói tsz-tagok és az iskolás korú gyermekek szülei”. Papp János lenőrzés kölcsönhatását fejtegette. Nagy János a párt- építésben az ajánlók felelősségét emelte ki. A nőpolitika kérdései késztették hozzászólásra Hencz Istvánnét is, míg a személyzeti munkáról Szántai Gyula mondta el a véleményét. A délutáni órákban került sor a választás lebonyolítására. A pártértekezlet részvevői a gyári pártbizottság harmincöt tagjának adtak bizalmat, illetve hét küldöttet delegáltak a városi pártértekezletre. A pártbizottság titkárának ismét Krasznai Jánosáét választották meg. A végrehajtó bizottság tagja lett Cseh Istvánná, Csia Béla, Hannos Jánosné. Krasznai Jánosné, Nagy János, Petrahai Ferenc, Rutkai Sándor, Szántai Gyula és Szél József. A megválasztott bizottsági tagoknak és a küldötteknek elsőként Skultéti János, a pártértekezlet levezető elnöke gratulált és egyben eredményes, jó munkát kívánt valamennyi üknek. G. Molnár Ferenc Üzemi pártértekezlet Hatvanban Előtérben a csomópont íejlesztése A hatvani csomópont üzemi pántértekezletát szombaton tartották meg a különböző alapszervezetek kilencven küldöttének részvételével. Az ülésen, amelyen jelen volit Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára is, Szelei. László, a csomópont pártbizottságának titkára számolt be az elmúlt időszak munkájáról, értékelve a gazdasági, politikai téren elért eredményeket, ‘illetve a XII. partkongresz- szus irányelveiből adódó feladatokat. A beszámoló kapcsán Sas Gábor, a esomó- p ont p árt-vég reh a j t ób i zottságanak tagja összegezte a kongresszusi irányelvek vitájában elhangzott ‘ észrevételeket. A beszámolóban és a vitában előtérbe került, erősen hangot kapott az a megállapítás, hogy a hatvani vas- lW csomópont műszaki és szociális fejlesztése az előző- les elképzelések ellenére sem. valósult meg az ötéves tervidőszakban. Kérte a küldöttértekezlet, a felettes párt- szervektől, hogy segítsék a program megvalósítását, mert az nem csupán helyi gond. hanem az egész magyar vasút: ügyét szolgálja. Az értekezlet záró napirendi pontjaként a küldöttek 35 pái tbizotisági tagot. 9 végrehajtó bizottsági tagot választottak, majd kijelölték az; a tizenkét kommunistát, akik a február 16—i városi patt érte ketteten képvlsehk a csomópont mozgalmi életét, a különböző alapszervezeteket, Az üzemi pártbizottság ■ titkára ismét Szelei László lett. Mnafiimn 1980. február 12., kedd
