Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

31 „lUagy fejedelem” leuele 1625-ös dokumentum a konstantinápolyi magyar követség felállításáról A ..Nagy fejedelem”, Beth­len Gábor 1625-ben Naszó­don kelt levele került elő a pécsi levéltárban. Feltehető­en a trianoni békeszerződés megkötése után Baranyába áttelepült egyik erdélyi csa­lád hagyatékiból származik a nagy értékű dokumentum, amely évtizedekig lappangott sok más írás között. Sándor László levéltáros iratrende­zés közben akadt rá a ritka kincsre. A fejedelmi levél ki­tűnő állapotban van. s ám­bár magyarul íródott, megle- • hetősen nehéz munkát igé­nyelt a szöveg megfejtése. A d ok u men tu m bep i 11 antást nyújt Bethlen diolomáciai te­vékenységbe, hírt ad a kons- tan nápolyi állandó magyar kövesség felállításáról. A te'edelem pecsétjével el­látott levél Brassó város fő­bírójának szól. és egy Török­országba küldött értékes szállítmányról intézkedik. Az irat a kancellárián ké­szült diktálás nyomán. A latin nyelvű címzéstől, meg­szólítástól és dátumozástól eltekintve végig magyarul fogalmazták és írták a hu­szonöt sornyi levelet, ami­hez ‘ Bethlen Gábor saját kező postscriptuma csatla­kozik. Az aláírás: Gabriel, azaz Gábor. A címzés mel­lett Bethlen új fejedelmi szárazpecsétjének lenyoma­ta látható, amely a nikols- buréi békekötés után ké­szült és köriratán ez olvas­ható latinul: Gábor, Isten kegyelméből, a szent római birodalom és Erdély fejedel­me, a mag var királyság ré­szeinek ura, a székelyek grófja, Oppeln és Ratibor Bethlen Gábor közli a brassóiakkal. hogy „becsü­letes hívünket, nagy-megye­ri Keresztesy Pál az fényes portára bocsájtottuk az or­szág adójával és húsz má­zsa kénesővel, mely kéneső­nek az árát Erdély házának építésére rendeltünk”. A kéneső az Erdélyben bányá­szott higany, amely igen nagy értéket, képviselt: rész­ben orvosságként használ­ták. részben különféle sze­rek alapanyagát képezte. Az erdélyi higany abban az idő­ben keresett árucikk volt a világpiacon. Éppen ezért Bethlen fejedelmi monopó­liumként forgalmaztaitta. Bá- nyászását idegen munkások betelepítésével. kedvezmé­nyek és kiváltságok nyújtá­sával igyekezett előmozdí­tani. A korabeli leírások sze­rint igen kezdetleges tech­nológiával történt a kéneső előállítása. A kibányászott ércet korsókba töltötték, az edények nyílását mohával el rekesztették és szájjal le­felé agyagtepsikbe állították őket, s végül körültapasz­tották. Egy-egy alkalommal 200—300 korsót raktak egy­más mellé, majd fával be­borították és erős tüzet ger­jesztettek. A hő hatására a hisany kivált és az agVPg- edény fenekén összegyűlt. Az erdélyi kéneső kapós áru volt az európai és a kis- ázsiai vásárokon. A legna­gyobb fogyasztója abban a korban a hadsereg: a tábori felcserek gyógyszerként ada­golták a baktériumölő hi- ganyt­Bethlen parancsolatot adott a brassóiaknak, hogy a higany szállítására két sze­keret állítsanak ki és mind­egyik elé hat- hat lovat fog­janak. Csak így lehetett a súlyos terhet az akkori rossz utakon eljutattad a Dunához. Keresztesy Pál pedig — a levél tanulsága szerint — azt a megbízást kapta a fejedelemtől, hogy Konstantinápolyban adja el a higanyt és annak árát for­dítsa ..Erdély házának” épí­tésére. Ez azt jelentette, hogy a török porta mellett működő erdélyi magyar kö­vetség számára saját épüle­tet emeltek. Egy ,,hű - és okos” brasLSÓi polgárt is ki­rendelt a fejedelem az épít­kezéshez. munkájáért a kén­eső árából heti két t forint fizetést kapott. A 354 évvel ezelőtt kelt levél történeti és gazdaság- történeti szempontból egy­aránt érdeke* dokumen­tumnak számít. Belőle' dá­tumszerűen megállapítható a Konstantinápolyban emelt erdélyi követségi székház keletkezése. A fejedelem — mint: a történelemből tud­juk — fő céljának a török megszállta országrészek fel­szabadítását és az önálló magyar királyság helyreál­lítását tekintette. Uralkodá­sa alatt erre reális lehető­ség volt. Mesteri diplomáci­ára vall, hogy ugyanakkor fontos lépéseket .tett — töb­bek között éppen az „erdé­lyi ház” felállításával — a ' török birodalommal való kapcsolat fenntartására. A levél egyúttal bepillantást nyújt a XVII. századi Er­dély gazdasági és kereske­delmi viszonyaiba is. Iglói Zoltán Polner Zoltán: ÖREGEK Liliomsikolyt, jaj, ki ölelne szívére, ki ölelne, ha véres harmatot sírnak a mályvák s jajongó pávák torkában a hold ki ölelne szívéi c liliomsikolyt? Baltával agyonvert mezők. dűlők, közül haza ök nem jöhetnek többé. Zöld jegenyékért hiába könyörögnek már. Küszöbük előtt az éj és dühöngve tépik fent a tetőt vasvilla körmű fekete varjak. Zúzmara-csipkés alkony az arcuk, átfúj rajtuk a szél. Isten megveszekedett hidege. A szélben mészfehér barmok kék tekintete. Sass Ervin: Együtt vagyunk Az igazság nyelve egyszerű (Euripidész) együtt vagyunk azt hisszük igen és lelkesen mini régen csatákat vívunk szóbűvésze' együtt vagyunk a kórus dicséretes a szólamok fényesek s a harmónia úgyszintén elbűvülö HAJÚ AZ ORSZÁGÚTON (Fotó: Zeit im Bild) i Ó. ha nyarak madaras | pallóin í járnának még piros eiterával. t Földbe sóhajtott szavaik [ most mind megerednének J igazán. \ I)e roppan a csönd | s pici könnyet sír egy cinke együtt vagyunk még sokan érzik a kézfogásokat s emlékeznek a gratulációkra hunyt szemmel szerényen együtt vagyunk és szüntelen keressük a mindig érthetőt tisztán és másnaposat! a részeg örömtől hogy együtt vagyunk 'azt hisszük igen együtt vagyunk öröktől fogva habár lehetséges hogy tegnap kezdtük csak állni a próbát hogy együtt igazán cs mindenki egyért egy mindenkiért esetleg együtt vagyunk angyalok beszélnek nyelveinkkel a szerétéiről hosszú éneket a dal elrepül együtt vagyunk miként a márványoszlopok az Akropolisz templomaiban ha egy ledől állva marad a többi Kiszámították, hogy 28 millió amerikai hódol az új ■ őrületnek: az úgynevezett roller skates-szel közleke­dik, a puha műanyagból ké­szült új szerkezetű görkor­csolyával. A fémből készült eddigi modellekkel szem­ben a jelenleg divatos gör­korcsolyák csendesek. San Franciscóban 150 ezer em­ber járja az új görkorcso­lyákon a várost és néhá- nyan már komoly rekordom kát értek el: még az 50 km- es távolságot is legyőzik. Lovak nélkül A legújabb New York-i di­vat a cowboyöltözék. A lá­buktól a fejükig, a magasí­tott sarkú cipőktől visszahaj­tott szélű nagy kalapogik ilyen ruhákban parádéznak a nők és a férfiak egyaránt. Már csak a musztángok hiá­nyoznak alóluk, amelyek nél­kül valahogy nem igaziak. GYERMEKJÁTÉK? (Fotó: Zeit im Bild) Virágmártás A .magyar francia hote­lekben, . a legújabb divat a a virágkonyha. A bárány­sültet virágmártással öntik le, az omlettet őszibarack virágokkal szolgálják fel, a levesbe liliomot, vagy kard­virágot tesznek. -Ezenkívül rózsasziromból, pipacsból és sarkantyúvirágból is készí­tenek a szakácsok különbö­ző ételeket. Ök maguk is beismerik azonban, hogy ezek az ételek inkább a szemnek, mint a szájnak kellemesek. ­Szalmakoszorú Egerben, a hóstyék lakói között még ma is ismert éz a szólásszerű nyelvi forma Amolyan szalmakoszorús nö- személy. Igen sértő kifeje­zés. Ma már egyre ritkáb­ban élnek vele. Hogy mi a szólás jelentése és használa­ti értéke, megtudjuk, ha a kulcsszói szerepet vállaló szalmakoszorús összetetél életútját végigkísérjük. Eger város régi jegyző­könyveiben sokszor találkoz­hatunk ezekkel a bejegyzé­sekkel :_ „Fattyat vetett, ezért .szalmakoszorú alatt piarcra kiállíttatván, a városból ki- tiltatik” (1756). — „Könnyű erkölcse miatt egy óráig szalmakoszorú alatt fog ál- • lant" (1738). — „Hét íeslett .személyt ültettek szalmako­szorú alá” (1763). Az idézett jegyzőkönyvi részletekből kitűnik. hogy ezek a szólások, megérdemel­te a szalmakoszorút, amo­lyan szalmakoszorús nősze­mély, használati értéküket tekintve ebbe a rokonérfel- mű szó- es kifejezéssorba il­leszthetők bele: feslett,köny- nyű erkölcsű, erkölcstelen, ledér. buja. bujálkodó. letér az erény útjáról, szemérmet­len, fajtalan, kikapós, csél- csap stb. Hogy régebben szólásunk szélesebb körben is haszná­latos volt. arról bizonykodik Madách Imre Mózes című alkotásának alábbi részlete: „Mit késtek még a szalma- koszorúval? Fejemre véle. aztán öljetek meg”. A Fárap tiszttartójától meggyalázott Mária tört ki így elkeseredé­sében. Madách a szövegben fontos szerepet játszó szal­makoszorú összetett szót te­hát nem véletlenül iktatta bele darabjának nyelvi szö­vetébe. A valamikori megszégye­nítésre használt szalmako­szorú „viselése” a legna­gyobb szégyenvallós volt a nők számára. A tisztesség­ben férjhez menő leányokat a virágkoszorú illette meg. Ezzel kapcsolatban az egri nép ajkán ez a szólás hang­zott fel gyakran: Megérde­melte. mint egy szűz leány a koszorút. A bemutatott egri szólás­nak van néhány érdekes néprajzi vonatkozása is. A megkoszorúzással való vá­daskodás pl. valamikor Eger­ben súlyos becsületsértésnek ítéltetett. . . Egy életre szóló harag lett a következménye ennek a kérdésnek: ..Hány­szor koszorúztak meg, beste lélek?” ür. Bakes József Az Űr, miután megteremtette a vi­lágot, maga elé ren­delte Lucifer nevű angyalai és imigyen szólt hozzá: — Lucifer! Tagad­ni nem akarom, hogy valami részed volt a világ teremté­sében, pontosabban a teremtés technoló­giai előkészítésében, Am, mert a terem­tést magadnak tulaj­donítottad. pontosab­ban a teremtésben a jót magadnak, a rosszat nekem, így nem lett volna más vesztes a teremtés­ben csak én.. . Ezt nem tűrhetem. Elűz­lek magamtól... — De Uram. ezt nem teheted velem,» hiszen magad is mondtad, hogy érde­meim vannak. . . — Mondtam és ép­pen ezért választ­hatsz. ördög lészesz- e. vagy külpolitikai kommentátor? — tet­te fel a jóságos Űr a kérdést, hogy Lu­cifernek már csak válaszolnia kellett. Amit rövid töpren­gés után meg is tett, eképpen: — Uram, ezek sze­rint te külpolitikát is fogsz teremteni... — Nem fogok. Én embert teremtettem, majd teremt az ma­cának külpolitikai helyzetet — vetette közbe az Űr... — Értem. Uram... szóixil majd az em­Lucifer bér... Tehát lesz helyzet, amit kom­mentálni kell majd, mégpedig külpoliti­kai helyzet is lesz. Uram. akkor hadd legyek külpolitikai kommentátor. Az mégiscsak érdeke­sebb, s ami fő, biz­tosabb a jövömet és az emberek jövéjét illetően, mint ördög­ként állandóan elle­ned ' konspirálni, uszítani. lázadást szervezni. tagadni téged és müvedet... Egy kis kényelmet és nyugalmat megér, demlek azért Uram... Szóval, a külpolitikai kom­mentátor. .. — ... és úgy lön! Ám a világ te­remtése utáni egyik sokadik nap regge­lén a Portás arkan­gyalnál kihallgatásra jelentkezett egy meg­gyötört. fásult, köny- nyeivel és remény­telenségével küszkö­dő alak, aki az Űr­hoz kért bebocsá­tást meghallgatás vé­gett: — ... csak annyit mondj. Portás ark­angyal. 'az Űrnak, hogy Lucifer van itt segítségéért..? ... és a mennyek kapui megnyíltak előtte: — Mi a baj. Luci fér? — simogatti ősz szakállat kissi kajánul az Űr. — Talán nem jó külpo litikai kommentá tornak lenni? Pedi{ nemcsak külpoliti kai helyzet van lám hanem hozzá nyom tatott sajtó, meg rá dió, sőt televízU is... Igazán kényei mesen válogathats; belőlük, Lucifer... Nemdebár?, — Uram — nyög te összetett kézzé Lucifer — ments fe a külpolitikai kom. mentatorság alól. J tegyél meg ördöggi inkább. . . Uram nem bírom tovább.. Bármit mondtam magyaráztam, annal mindig az ellenkező, je lett igaz... Az\ mondtam például né hány százmillió éve hogy a Godwana föld megbonthatat lan és egységes, éi Uram, mire kimond- tani. egyszerűen ket­tévált. . . Aztán iiabb százmilliók tel tek csak el. és meg. nyugtattam minden­kit. hogy az a föld­rész, ott lent délen, rrös és egységes, ám mire kimondtam. ketté vált Afrikára \ és Dél-Amerikára. . . J A minap Iránról I szóltam, megemlít- j ve, hogy... De mire ( a kapott hirt kom- i ■mentáltam, már Pa- 7 kisztánról kellett I volna mondanom a | kommentárt, de.. . \ Uram. soha nem ér- j tem, utói magam. ! Nem vagyok én jó ! se külpolitikai kom- j mentátornak, se jós- i nak. Szabadíts hát j meg engem... — ! hullt térdre az Űr j előtt Lucifer, tőle J szokatlan módon. i — Megszenvedtél, ( te tagadás angyala... ! Rendben van, vezek- j lésednek vége.,. Le- i gyél hát ördög, ha az neked jobban tet­szik tziajd... — in­tett kegyesen az Űr. — Ö Uram, te minden seregek ura., köszönöm neked — ragyogott fel Luci­fer arca, s megelé- . gedetten ' simogatta hirtelen kinőtt, fel- kunkorodó szarvát, t majd boldogan tol- j lat ragadott és ott I helyben Írni kezdte j Az ember tragédia- } jat. Gyurkó Géza '

Next

/
Oldalképek
Tartalom