Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

ÍARSZAMADAS egerszőlaton Dér József beszámolóját tartja (Fotó Szántó György.} ZárszámactS közgyűlésre gyűlt össze szombat délelőtt a tagság az egerszóláti Ho Sí Mính Termelőszövetkezetben. A gazdaság gépműhelyében megtartott évzáró tanácsko­záson részt vett dr. Sipos István, a megyei pártbizott­ság titkára. Habéra László, az egri járási pártbizottság első titkára és Sramkó Lász­ló, a TESZÖV titkára is, to­vábbá — mint az több éves hagyomány már Egerszóláton — a Vietnami Szocialista Köztársaság Nagykövetségé­nek képviselője, ezúttal Chau Tho Thong tanácsos is ven­dége volt a közgyűlésnek. Elnöki beszámolójában Dér József először a gazdaság két évtizedes fejlődésével, eredményeivel foglalkozott, majd az elmúlt esztendő gazdálkodását értékelte. El­mondta, hogy eddig a szán­tóföldi növénytermeléssel nem foglalkoztak súlyának megfelelően, persze ehhez hozzájárult a kedvezőtlen, száraz időjárás is. Az őszi vetésű gabonák, csakúgy mint a tavasziak jelentős veszteségekkel kerültek a magtárakba. A múlt év egy­ben arra is felhívta a figyel­met, hogy a jövőben a ter­mőtájnak jobban megfelelő, a szárazságot és hideget job­ban tűrő fajtákat kell vá­lasztani. ősszel viszont ku­koricából és napraforgóból a vártnál jobb termést taka­ríthattak be, ami valamelyest javított a végső eredménye­ken. Több éves törekvése a gazdaságnak, hogy nagyobb területen termeljehek szőlőt. A.helyi klíma és domborza­ti adottságok több fajtának kedveznek, viszont nagy gond, hogy nincs elegendő munkaerő az ültetvények műveléséhez. A szüret szep­tember közepén kezdődött és alig egy hónap alatt az egri tanárképző főiskola, valamint az egerszóláti és egerbaktai általános iskola tanulói se­gítségével betakarították a termést. 4 A gazdaság legjelentősebb üzemága a libatenyésztés. Az elmúlt évben csaknem száz­ezer pecsenyelibát adtak át a debreceni baromfifeldolgo­zónak és több mint hét és félezer fiatal állattal pedig a törzsállományt frissítették fel. A keltetőüzembe több mint százezerrel több tojás érkezett a tervezettnél a fő­szezonban, s a második cik­lussal együtt összesen 820 ezer tenyésztojást keltettek ki. Az elmúlt évben csak­nem tizenötezer naposliba a francia piacokra került, de tervük az, hogy ezt a meny- nyiséget ötvenezer darabra emelik és még további ötven­ezer tenyésztojást is expor­tálni akarnak. összegezve elmondta a szövetkezet elnöke, hogy a gazdaság jövedelme az el­múlt évben nem érte el a 12 millió forintot, de még így is mintegy három heti mun­kadíjnak megfelelő nyereség- részesedést tudnak tagjaik­nak kifizetni. Végezetül Dér József a szövetkezet jövő évi terveit foglalta össze, majd az el­lenőrző bizottság beszámoló­ját követően a hozzászólá­sokra került sor. (cziráki) Oklevél és 30 ezer forint Ünnepi tanácskozást tar­tottak a MÁV—Volán komp­lexbrigád tagjai abból az alkalomból, hogy értékelték az elmúlt évben közösen végzett munka eredményeit. A közös összefogás eredmé­nyes volt, a kocsik tartózko­dási ideje jelentősen csök­kent. Az egriek jó munkáját oklevéllel és 30 ezer forint­tal jutalmazták. A Volán részéről Fugle vies Rezső, a 4. számú Volán Vállalat igazgatóhelyettese, a MÁV Miskolci Igazgatósága részé­ről Szárnyast Gyula kereske­delmi osztályvezető adta át a jutalmakat a brigádnak. A tanácskozáson a komplexbri­gád tagjai vállalásokat tet­tek az 1980-ban elvégzendő*, feladatokra. Hűség és szolgálat (Fotó: Szabó Sándor) 1/ emény, szikár férfi. Hasonlítani csak a gyertyánfához tudom. A gyertyán a legszívósabb, leg­kitartóbb fa az erdőben. Ilyen volt és ilyen most is, Szabó Géza is, „az élet er­dejében”. Nem idős még, mindössze 55 esztendős, ám fejét beporozta a hó. — Jászsági kis faluban születtem — mondja —, Jászteleken. Ma már el sem hihető, de igaz valóság: ti­zennégyen voltunk testvérek. Ebből a sok gyerekből, egy kivételével — élünk. Nyol­cán voltunk fiúik, valameny- nyien katonák. Én harmadik gyerekként születtem, fiúk között a legelsőnek. Édes­apánk gő 'mosodai mester volt. Minket, mint minden rendes családban, édes­anyánk nevelt. Volt. egy nagy kertünk, úgy két hold körül, abban sok minden megtermett. Zöldség, gyü­mölcs. És minden más ami kellett... Szabó Géza, jászteleki fiú, tizenöt évesen az ország fő­városába, Budapestre, a So­roksári úti FÉG-be került, a Fegyver- és Gázkészülékek Gyárába. Itt dolgozott több éven át a negyvenes évek elején. — Amikor a német fasisz­ták minden magyar .gyárat leszereltek, és magukhoz szállították, ez lett a sorsa a mi üzemünknek is. Ez 1944 novemberében volt. Bécsújhelyre költöztették ki a gyárunkat, és ez számom­ra azért emlékezetes, mert tudom, hogy vezérlő fejedel­münket, II.. Rákóczi Ferencet is ott őrizték rabként. • Én, természetesen, nem mentem a gyár munkásaival. Novem. bér 3-án megszöktem, ha­za. .. Mikor úgy érezte, hogy el­múlt feje felül a veszély, új­ra munkát vállalt. Villamos­kalauz lett a BSZKRT-nál. S ez még mindig a felszaba­dulás előtt volt. — Nagyon fiatalön,' 1941- ben lettem szakszervezeti tag. Két év múltán pedig beléptem a szociáldemokrata pártba. Mint villamoskalauz teljesítettem munkásmoz­galmi feladatokat. Egy moz­dulat a főkapcsolónál és a sötétben minden ülésen ott volt a röpcédula... Egyszer aztán elkaptak. Hat hetet ültem a Mosonyi utcában... Dolgozott a lerombolt or­szág újjáépítésén. Részt vett a vasútépítési programban. S az, amit ma már csak jel­szóként emlegetnek — „Arc­cal a vasút felé!” — azt Sza­bó Géza cselekvő tevékeny­séggel segítette. — Ezután az „R” gárda tagja lettem. Ez az „R” gár­da a Kommunisták Magyar- országi Pártjának a rendező gárdája volt. Ezt a szerveze. tét a milíciához, a munkás­őrséghez tudom hasonlítani. Fegyverrel jártunk és a párt, a kormány vezetőit őriztük, személyi biztonságukra vi. gyáztunk. Lényegében itt szerettem meg a katonai pá­lyát. .. — Mikor lett katona? — Tulajdonképpen már 1945 márciusában jelentkez­tem a megalakuló magyar demokratikus hadseregbe, hogy a nemetek ellen har­TálasztéklSan nem fesz hiány Csak a gépeket nem viszik Jó eredménnyel zárta a tavalyi évet a Heves megyei AGROKER Vállalat. Hét­millió forinttal több árut, főleg mezőgazdasági erő- és munkagépet adtak el a nagy­üzemeknek, mint amennyit terveztek. A növényvédő- szer-forgalom azonban csak­nem 21 millió forinttal keve­sebb volt, mint 1978-ban. Az alkatrészellátás a néhány hiánycikk ellenére is javult. Nagy volt a vásárlás ezek­ből, hiszen 134 millió forint értékű pótalkatrészt vittek el egy év alatt a gazdaságok. A vállalat tavaly 851 mil­liós árbevételt ért el, túltel­jesítve ezzel éves tervét. Már közel sem ilyen jó ki­látásokkal indították az idei esztendőt, annak ellenére, hogy kellően felkészültek. —- Vállalatunknál talán az országos átlagot meghaladva, több erő- és munkagép, mű­trágya és növényvédő szer áll a gazdaságok rendelkezé­sére — mondja Bánfi Sándor igazgatóhelyettes. — A vá­gépekre pedig szükségük van az üzemeknek, hiszen sok helyen elkoptak, elhaszná­lódtak mór a meglevők, me­lyeket újabbakkal kellene felcserélni. Jó lenne, ha az üzemek a termelés színvona­lának további javításakor erre törekednének. Elöházi Kálmán osztályve­zető a műtrágya-megrendelé­seket mutatja. — A gépek mellett még nagyobb gondot jelent, hogy a közös gazdaságok takaré­kosságra hivatkozva keve­sebb műtrágyát és növény- •védő szert rendeltek a tava­lyinál. Úgy véljük, a terme­lők nem gondolták át kel­lően, hogy ezek hiánya eset­leg az idei terméseredmé­nyek növelését veszélyezte­tik. Igaz, 20 százalékkal emelkedett a műtrágyák ára 1980-ban, de ez az ármódosí­tás, ha nehezebb körülmé­nyek között 'is, de nem fe­es káli tartalmú kombinált műtrágyákat, folyékony lombtrágyákat, valamint úgynevezett mikroelemes trágyákat is. A gazdaságok tehát adottságaiknak megfe­lelően, a talaj térképek fel- használásával döntsék el, mennyi műtrágyát használ­janak fel az idén. Semmi esetre sem kevesebbet, mint tavaly, mert ez a termésho­zamok csökkenéséhez vezet­het. « — Növényvédő szerekből az elmúlt évivel azonos mennyiséget rendeltek az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek — álla­pítja meg Joó Imre igazga­tó. — Noha a tavalyihoz ha­sonlóan az idén is kevesebb a tőkés importból beszerez­hető szermennyiség, ez nem jelenti azt, hogy nem lesz mivel megvédeni a termést. A januártól tovább drágult növényvédő szerekkel azon­Igy sorakoznak a gépek az AGROBER egri telepen (Fotó: Perl Márton) lasztékban tehát egész évben nem lesz hiány, hiszen a ne- hézitraktorok, a közepes nagyságúak, illetve a szük­séges munkagépek a korábbi éveknél is nagyobb számban telepeinken vannak. Mégis gondot jelent, hogy eddig ke­vesebbet rendeltek ebből a közös gazdaságok, mint ta­valy ilyenkor. Ezt pénzügyi hiánnyal és a szolidabb fej­lesztési lehetőségekkel ma­gyarázzák. Igaz, január 1-itől csaknem 20 százalékkal emelkedett a gépek ára, fő­leg a tőkés licenc alapján gyártott munkagépeké, me­lyekből sokkal kevesebbet rendeltek a gazdaságok, mint amennyire számítottunk! A leütheti a felhasználás csök­kentését. Tavaly ilyenkor a~ gazdaságok 44 ezer tonna műtrágyát rendeltek, az idén viszont csak 39 600 tonnát. Már az elmúlt évben is csök­kent a hektó ran kénti műtrá- gyahatóanyag-f elhasználás. Heves megyében ugyanis 240 kiló volt a 270 kilós országos átlaggal szemben. Ahhoz, hogy ezt mielőbb elérjék az üzemek, az idén feltétlenül növelniük kell a műtrágya- mennyiséget. Bő választék áll a gazdaságok rendelkezé­sére, hiszen nemcsak hagyo­mányos műtrágyákat adunk el, hanem nitrogén-, foszfor­■V l coTJak. Am túl fiatalnak tar­tottak és nem volt kiképzé­sem, nem engedtek se­hova. .. 1947-ben aztán sor­katona lettem. Két hónap után már a Kossuth Akadé­mia hallgatója voltam... Több mint harminc éve, 1949. március 14-én tett es­küt és avatták tisztté, mint alhadnagyot. — Ez volt életem legszebb pillanata, eseménye — emlé­kezik most. — Veres Péter volt akkor a honvédelmi mi­niszter, a kommunista párt Központi Bizottságát pedig Kádár János képviselte. Azt a napot én elfelejteni nem tudom... — Kitüntetések? — Sohasem érdekeltek a kitüntetések, a jutalmak Csak egyetlen érzés tett nyu. godttá, a jól végzett munka tudata. Persze, azért voltak kitüntetések szolgálatom so. rán, ezek száma meghaladja a tízet. Négy éven át a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiá­nak volt hallgatója, 1954-től 1957-ig. Itt állt helyt karha- talmistaként a proletárdikta­túra védelmében. az ellen- forradalom vérzivatarában. Ezért is kapta meg azt a ki­tüntetést. amire legszíveseb­ben emlékezik: a Munkás­Paraszt Hatalomért Emlékér­met. Ötvenedik születésnap­jára pedig aranyozott dísz­kardot nyújtottak át neki. — Mi az, anfire nem szí­vesen emlékezik? — Nagyon sok helyen szolgáltam katonaként, kü­lönböző parancsnoki beosztó, sokban. A legtöbb időt Egerben töltöttem. Tíz esz­tendőt. Innét mentem egy­ségemmel a csehszlovákiai proletár rend oltalmazására. Sokan emlékezhetnek még a visszaérkezésünkre, az eg­ri stadionban rendezett ün­nepségre. Tiszta lelkiismeret­tel jelenthettem: -feladatun­kat teljesítettük, rendkívüli esemény nem történt... ! Nem szívesen emlékszem vissza arra, hogy meg kel­lett válnom Eger városától, barátaimtól. Hét évig Nyír­egyházán szolgáltam, s nagy öröm számomra, hogy visz- szatérhettem a megyei Ka­tonai Kiegészítő Parancsnok­ság élére. Innét kaptam meg a „kimenőt”, mint nyugállo­mányú ezredes. .. — Mennyi időt szolgált? — Harmincnégy eszten­dőt. .. Becsületben. Tisztességgel. Hűseggel! ! ! (P. D.) ban takarékosan kell bánni­uk a gazdaságoknak. Ezért a tavalyi tapasztalatokat fel­használva, ebben az évben is a Heves megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állo­mással együttműködve oszt­juk el a tőkés importból származó szereket. Azokat az anyagokat pedig, amelyekből nincs elegendő, más, főleg hazai gyártmányú növényvé­dő szerekkel pótoljuk. Az bi­zonyos, hogy a védekezéshez rendelkezésre állnak majd a szükséges anyagok! Az okta­lan takarékosság ebben is súlyos károkat okozhat. Ezért fontos, hogy a gazda­ságok a Heves megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás előrejelzései alap­ján végezzék majd a szüksé­ges védekezéseket. — A Heves megyei AGRO­KER Vállalat eddig is meg­felelő partnerként segítette az üzemeket gépekkel, fel­szerelésekkel és anyagokkal — bizonyítja Bánfi Sándor igazgatóhelyettes. — Ezzel hozzájárult a termelés biz­tonságához. Az idén is ez a törekvés hatja át a tevé­kenységünket, hiszen a tava­szi munkákhoz szükséges gé­pek, műtrágyák és növény­védő szerek jelentős része már megérkezett, raktára­inkban van. Az ellátást te­hát folyamatosan biztosítjuk. Vállalatunk ezután is min­dent megtesz azért, hogy se­gítse a nagyüzemeket a kor­szerű termelés technikai fel­tételeinek megteremtésében. A gazdaságokon múlik, ho­gyan élnek ezzel a lehető­séggel 1980-ban. Mentusz Károly 1980. februé* io„ rasartMH » ■ü«Rgt#®bto szerep a nciivéiiif termesztésnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom