Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

r Heti külpolitikai összefoglalónk A hét 3 kérdése 1. Mi történt a héten a nemzetközi diplomáciá­ban? A nyugati sajtó lépten- nyomon az enyhülés teme­téséről, a detente korszaká­nak végéről ír. Az elmúlt hónapokban tanúsított ame­rikai magatartás következté­ben, valóban érezhetően nőtt a nemzetközi feszültség. Ele­gendő arra utalni, hogy ,.jégretették” a SALT-meg- állapodást; ál-krízist idéztek fel a Kubában két évtizede tartózkodó szovjet katonai .szakértőkkel' kapcsolatban; rekord magasságú katonai költségvetést hajszoltak ke­resztül; blokáddal fenyeget­ték Iránt; az eurorakéta- programmal szeretnék meg­bontani kontinensünk straté­giai 'egyensúlyát, s végül, de nem utolsósorban az afga­nisztáni események ürügyén, szovjetellenes lépések egész' sorára került sor, meghirdet­ték a Carter-doktrínát. Ilyen körülmények között, a sok tekintetben hisztérikus légkörben, különös érdeklő­désre tarthatott számot Leo- nyid Brezsnyev tömör moszk­vai nyilatkozata, amely a szovjet—kambodzsai tárgya­lások során, a Heng Samrin tiszteletére adott bankett po­hárköszöntőjében hangzott el. A szovjet vezető azt hangsúlyozta, hogy az eny­hülés nem kis erőfeszítések eredménye, a békeszerető ál­lamok közös vívmánya. Nem szabad megengedni, hogy felelőtlen imperialista erők tönkretegyék gyümölcse­it, sőt Moszkvában szükséges­nek tartják a további előre­haladást. Természetesen aligha lehetnek illúzióink, hogy egy csapásra megválto­zik a veszélyes irányzat: az amerikai héják offenzíváját csak bonyolítja,, hogy meg­kezdődött az elnökválasztási év, az ilyenkor szokásos szél­sőséges megnyilvánulások­kal. Ám a világ még így is sokat tehet az enyhülés eredményeinek védelmében. A szocialista országok messzemenően felhasználják álláspontjuk kifejtésére az adott fórumokat — a héten folytatódott a bécsi haderő­csökkentési érekezlet, vala­mint megkezdte tavaszi ülés­szakát a genfi leszerelési bi­zottság. (Végre Kína is el­küldte képviselőit, de a pe­kingi küldött bemutatkozása kevés jót ígért, egyelőre aligha lesz a reális fegyver­zet korlátozási megegyezé­sek kimunkálásának élhar­cosa ... ) A szocialista orszá­gok változatlanul készülnek a madridi Európa-találkozó- ) ra, s a különböző nagyköveti tárgyalások arra utalnak: ha most nincsenek is kedvező feltételek a magas szintű ta­lálkozókra, a diplomáciai csatornákon át folyik az esz­mecsere. Nem csak az keltett figyel­met, ami történt, de az is, amire előreláthatólag nem kerülhet sor. Ügy tűnik, hogy elnapolták a vezető nyugati országok tervezett külügymi­niszteri értekezletét, elsősor­ban a franciák tartózkodása miatt. Idevág, hogy a Gis- card—Schmidt találkozót is sokféleképpen értelmezték, általában a kölcsönös óva­tosságot emelték ki. Fele­más nyilatkozatok hangzot­tak el Tokióban, a külügyi szóvivő nem erősítette meg a sajtó által beharangozott szovjetellenes gazdasági kor­látozásokat. Washington po­litikája, amely szívesen ven­né szövetségesei bizonyos ka­tonai szerepvállalását a Per­zsa-öböl térségében, s ke­resztül akarja erőszakolni az olimpia bojkottját, valamint a Moszkvával szemben java­solt amerikai szankciókat — a jelek szerint nem talált túl lelkes támogatókra. Hiba lenne lebecsülni Washington lehetőségeit, hi­szen nem kevés eszközzel képes szövetségeseire hatni — a rossz világban, hogy nem egyoldalú érdekekről, a kö­zösen elért vívmányok meg­őrzéséről van szó. 2. Hogyan halad az iráni konszolidáció? Közhelynek számít a megállapítás, hogy Iránban rendkívül bonyolult a hely­zet, de a hét bármelyik nap­jának híreit olvasván, sok­szorosan igazolódhat ez a megjegyzés. Baniszadr, az új elnök meglehetősen gyorsan beiktatást nyert hivatalába, s most lényegében azon munkálkodik, hogy ténylege­sen kezébe vegye a vezetést. Ennek eleve korlátot szab, hogy az alkotmány értelmé­ben Khomeini, vallási veze­tőként az államfőt is ellen­őrizheti, csakhogy az aja- tollah — szívgyengeség kö\ vetkeztében — kórházi ápo­lásra szorul. így adódhat olyan ellent­mondás, hogy a túsztartó iszlám diákok — akiknek pontos összetételét és hátte­rét nehéz lenne felmérni — heves vitában állnak az el­nökkel, szavaik és tetteik egymást keresztezik. (A tájé­koztatásügyi miniszter letar­tóztatása és szabadon enge­dése, rádiónyilatkozatok és eálofatok, stb.) Mindenki Khomeinire apellál, a visz- szavonult vallási vezető azonban érdemben nem fog­lalt állást. Ám újabb belső feszültség jelei mutatkoz­nak a hadseregben, s nem tudni, hogy a nemzetiségi vidékeken tartós vagy csak átmeneti lesz a' fegyver­nyugvás. Némi bizonytalan­ság mutatkozik a választá­sok kiírásánál is, először februári dátumot jelentettek be, de néhány órával később már eltolódott a szavazás naoja márciusra. Nyilvánvaló, hogy a ren­dezett viszonyok hiányát szívesen használták ki azok a külső és belső erők, ame­lyek szeretnék Iránt — a sah nélkül ugyan —, de a korábbi útra visszatéríte­ni. Az iráni konszolidáció tehát változatlanul fontos feladat, s legalább annyira lényeges, hogy ez a konszo­lidáció a forradalmi fordu­lat idején meghirdetett an- tiimperialista alapokon men­jen végbe. 3. Miért keltett olyan vissz­hangot az Abdulgate- botrány? Kevés kiagyalt krimi ve­tekedhet a valósággal: erre újabb bizonyság az Abdul- gate-botrány. (A különös ki­fejezés egyszerre utal az arab kapcsolatra, valamint a Watergate-ügyre.) Röviden a lényeget: Washingtonban olyan hírek terjdetek el, hogy egyes befolyásos sze­mélyek hajlamosak komoly összegű csúszópénzeket elfo­gadni. Az FBI detektívjei beöltöztek ál-sejkeknek és nagy pénzeket ígértek, ha a szóbanforgó honatyák letele­pedési engedélyt szereznek számukra, s lehetővé teszik „olajpénzeik” amerikai 'be­fektetését. Kilenc szenátor és képviselő, valamint szám­talan lobbvsta fennakadt a szitán, a bizonyítékokat képmagnófelvételek szol­gáltatják. Csinos botrány ez önma­gában is, ha nem lenne két jelentős politikai mellékzön­Francia—nyugatnémet csúcstalálkozó volt Párizsban. A ké­pen Giscard d’Estaing francia elnök és Helmut Schmidt, nyugatnémet kancellár, a tanácskozáson. (Fotó: AP — MTI — K£J LENGYELORSZÁG: KONGRESSZUS (1.) Eredmények és tennivalók Lengyelország a Lengyel Egyesült Munkáspárt kong­resszusára készül. Szocializ­must építő lengyel barátaink az ország, az élet minden problémáját igyekeztek meg. fogalmazni abban a hatal­mas dokumentumban, me­lyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt XVI. plenáris ülésén fogadtak el, mint a most kezdődő VIII. kong­resszus irányelveit. Lengyel- ország nagyságrendben Eu­rópa hetedig, a világ hat­vankettedik országa, terüle­te 312 677 négyzetkilométer, háromszor nagyobb hazánk­nál. Közigazgatásilag 1975 óta 49 vajdaságra oszlik, la­kossága 35 millió. Lengyel- ország hazánkkal ellentétben gazdag nyersanyagforrások­kal rendelkezik, a világ első kéntermelő országa, de szén. bányászatban és rézterme­lésben is az elsők közé tar­tozik. Talán csak mezőgaz­daságilag van rosszabb hely. zetben hazánknál, miután az átlagos hőmérséklet alacso­nyabb, a napsütéses órák száma jóval kevesebb, mint nálunk, ezért sok olyan me­zőgazdasági terméket, me­lyet mi elő tudunk állítani, a lengyelek importálni kény­telenek. De a szocialista fej­lődés az ország egészének iparosításával együtt egy urbanizálódási folyamatot is jelentett, s így 1946—1977 kö­zött a városok lélekszáma duplájára növekedett. Jelen­leg Lengyelország 803 vá­to.UümsM 1388. február 19., vasárnap rosával — ezek közül 17-et, több mint 200 ezren laknak — Európa erősen urbanizált országaihoz tartozik. A leg­utolsó adatok szerint a fel­nőtt lakosságnak még mint­egy 32 százaléka a mező- gazdaságban és az erdőgaz­daságban dolgozik. ★ Természetesen Lengyelor­szágban is állami tulajdon az ország minden természeti kincse. De hazánkéval ellen­tétben az ország mezőgaz­daságra alkalmas földterüle­tének mintegy 50 százaléka magántulajdonban van. Köz­tudomású, hogy az állam támogatja a magángazdasá­gok fejlődését, hitelekkel se­gíti felszereltségük korsze­rűsítését; mindent elkövet, hogy olyan, a mezőgazdasági árutermelésre alkalmas kis­gazdaságokat hozzon lébe, amelyek a nem is olyan tá­voli jövőben már meg tud­ják termelni Lengyelország szükségleteit. A VI. , kong­resszuson 1971 decemberé­ben elfogadott politikának megfelelően olyan gazdasági és belpolitikai stratégiát dol­goztak ki, amely ma is ér­vényben van, amelynek leg­főbb célkitűzése a társada­lom növekvő igényeinek ki­elégítése. a lengyel nép jó­létének biztosítása. Ennek a stratégiának a gazdaságpoli­tikai vonatkozásai voltak a legjelentősebbek, és ennek eredményeként a lengyelek­nek sikerült előrelépni, si­került megteremteni a to­vábbi fejlődés feltételeit. ★ Az egyik legjelentősebb orobléma a demokráfiai hul­lám eredményeképpen a fel- szabadulás utáni legnépe­sebb nemzedéknek a mun- kábalépése volt: 1971—1979 között 6 millió fiatalnak kel­lett munkahelyet teremteni. Ilyen arányú növekedésre egyetlen európai országban sem volt példa. A lengyel népgazdaság 2 millió 400 ezer új, bonyolult technoló­giai folyamatokat végző munkahelyeket teremtett, és ezek többsége magas kép­zettséget igényel. Ebben a tízéves perió­dusban (a LEMP VIII. kong­resszusának irányelvei az utolsó tíz évet mérik föl, te­hát az 1971-től kezdődő idő­szakot ^lapjainkig), a nem­zeti jövedelem 85 százalék­kal, a reáljövedelem 75 szá­zalékkal emelkedett, a ter­melés 2,3-szorosára, a me­zőgazdasági termelés pedig 30- százalékkal Növekedett, Természetesen az árrobba­nás, a hetvenes évek máso­dik felében jelentkező világ- gazdasági változások a len­gyel népgazdaság helyzetét is megnehezítették Jelentkez­tek belső nehézségek is; kedvezőtlen időjárás, beru­házási aránytalanságok, stb. Leküzdésének érdekében to­vább kell tökéletesíteni a gazdaságpolitikai munkát, a tervfegyelmet, s mindenek­előtt a termékek minőségét. A beruházások csökkentése, az exporttevékenység fej­lesztése, a piaci egyensúly és a folyamatos energiaterme­lés, a szűk szállítási kapaci­tás bővítése, mind az ered­mények megtartásának fel­tétele, emiatt épp úgy, mint Magyarországon, 198Í—1935 között a fejlődési ütem las­súbb lesz. mint volt a het­venes évek első felében. Aránytalanság t»p?>«/!*lhntc a lakosság vásárlóerejének gyors fejlődése és a piaci le­hetőségek között. Sok a pénz, és a vásárló nem min­dig találja meg az igényé­nek megfelelő minőséget. Éppen úgy, mint nálunk. Lengyelországban szinte mindennap szóba kerül a húshiány. Az ellátási prob­lémák közül valóban ez a legsúlyosabb. A lengyelek hagyományosan sokkal ke­vesebb tésztát esznek, mint a magyarok. ★ Ez persze elsősorban vá­rosi probléma. A falu a ma­ga sajátos árutermelő szer­kezetével jól ellátja, önma­gát. A mezőgazdaság a het­venes évek elején 6 Száza­lékos növekedési ütemet ért el. Ez világviszonylatban is jelentős, de a növekedési ütem az utóbbi években le­fékeződött. 1976—1980 kö­zött 600 milliárd zlotyt for­dítottak a mezőgazdaság fej­lesztésére. Ezt a hatalmas összeget traktorgyártásra, mezőgazdasági kisgépekre, takarmányprogramra, a rossz minőségű földek meg­javítására használták föl, s ebből az összegből támogat­ták a kb. 3,1 millió magán- gazdaságot is. A magángaz­daságon kívül a meíőgazda- sági szövetkezetek és álla­mi gazdaságok mellett (amelyek kb: a mezőgazda- sági haszonterületek 20 szá­zalékán , gazdálkodnak) lé­teznek még az ún. mezőgaz­dasági körök. Ezek a ma­gángazdálkodók önkéntes társulásai, has zonter ületek közös művelésére, korszerű állattenyésztés kialakítására, munkagépek kölcsönzésére —, vagy a nálunk is ismert szakszövetkezeti közös tevé­kenység kialakítására. Szalontay Mihály (Következik: 11. Magángazdaságok — műemlékek) TOLLHEGYEN ■ | I A helyszín New Yorkban a héten folytatta megbeszéléseit az ENSZ különleges bizottsága az Indiai-óceánról. A téma, hogy J változtassák békeövezetté a térséget, szabályozzák a fegy- * verkezést és biztosítsák a szabad tengerhajózást, ugyan- í csak időszerű. De nem ígérkezik könnyűnek, hiszen a \ Cartér-doktrína éppen az ellenkezőket írja elő ... Először azonban a helyszínről vitatkoztak. Sokan azí \ indítványozták: a következő összejövetelt — New York ' helyett — az Indiai-óceán térségében fekvő valamelyik \ ország fővárosában tartsák meg. Több küldött ugyanis j lekéste a megnyitót, mert az amerikai hatóságok, provo- ( kációs magatartásukkal, lehetetlenné tették a Moszkva— t New York Aeroflot-járat szabályszerű közlekedését, már- ! pedig számos diplomata ezen utazott. Valóban el lehet gondolkodni a történteken: vannak, j akik úgy akarnak vitázni a szabad hajózásról, hogy első \ lépésként gátolják a szabad légi közlekedést... géje. Az egyik, hogy csak­nem kizárólag demokrata pártiak keveredtek bele, az egyetlen szenátor, aki visz- szautasította az ajánlatot re­publikánus volt A másik, hogy miközben a Watergate- ügyben a kongresszus pró­bálta megnyirbálni az elnöki hatalmat, most az államgé­pezet látszik visszavágni a képviselőknek. A pénz és a politika ebben a botrányban is ikertestvérek, s minő vé­letlen: az Egyesült Államok­ban választási évet írnak. Vagyis: folytatása erőtelje­sen következik... Réti Ervin Az ÉMÁSZ V. gyöngyösi kirendeltsége ÉRTESÍTI GYÖNGYÖS VÁROS LAKOSSÁGÁT, hogy a 35/10 kV-os kapcsolóállomás fenntartási es átalakítási munkái miatt, 1980. február 13-án, reg­gel 01 órától 06 óráig az alábbi helyeken áramszünet lesz. Északi városrész déli oldalától (Virág u.), Korcso­lyás T. u„ Csárda u„ Gyöngyöspatak u., Damjanich u„ Kertész u., Kálvária-part, Gólya u. Déli városrészen: Energia-sportpálya, Esze T. u„ Béke tér, Kassai u., Karácsondi u., Dobó u. és Te­mető u. által határolt területen. Az áramszünet a 80-as lakótelepre nem vonatkozik. Kisgép­tulajdonosok! GYORS ÉS SZAKSZERŰ MŰSZAKI FELÜLVIZSGÁLAT! Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy FEBRUÁR 18-tól 22-ig, naponta 8 órától 15 óráig, az alábbi gépek felülvizsgálatát, szükség szerinti- ja­vítását, olajcseréjét és a beállításokat elvégezzük MPM—2 HP, MPM—10 kerti gép, SPS—10, MP 300/25, MD—150. MD—35 X permetezőgép. FIZETÉS: garanciális gépeknél: csekkfüzet bemutatásával, csak az olajcsere anyagára; garancián túli gépeknél: ténykőltséges alapon, melyet a tulajdonos a helyszínen fizet. JAVÍTÁS HELYE: AGROKER VÁLLALAT VEVŐSZOLGALAT, EGER, Maki ári u. 154. iGROKER VÁLLALAT AGROSZER VÁLLALAT. Eger Sajószentpéter I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom