Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-03 / 28. szám

Haii tájakon Más árak, máte aäok In villa Ővár Vendégszobák Filléres (églahíd vezet a régi várárok fölött a középkort kapuhoz (Fotó: Matusz Károly A turista, aki ma a mo­sonmagyaróvári várra kíván­csi. már csak az egykori óvá­ri. majd magyar-óvári varat láthatja. Moscnt és Magvar- úvdrt 1039-ben egyesítették, s míg a mosoni vár viharos története 1271-ben, Ottokár cseh király ostroma után vé­ge* ért, addig az óvári erő­dítmény históriája máig tart: az egykori római castrum alapjain emel''Hő épület ma az agrártudományi egyetem főépülete, Római légiók őrhelye Pannónia északi határán erődöket, őrtornyosat. kulo- nai táborokat építtetett fel Vespasianus császár az idő­számítás előtti első század­ban, Ekkor' keletkezett az a római település, amely az i, e. 1, és 2. században készüli térképeken Ad-Flexum (Fle- xon, Flexum) néven szerepel és körülbelül a mai magyar- óvári belváros és a vár terü­letén helyezkedett el. Ha a Lajta-híd felől, a pilléres téglahírlon át a középkori boltozatos kapun keresztül közelítjük meg a várat, ak­kor a falban két római fel­iratos követ látunk ezzel a szöveggel; „A 14. — Mars ne­vét viselő — „győztes” iker- légió Publius Fannius Maxi­mus százada — Juno Király­nőnek. Minervának és a töb­bi istennek és istennőnek, a 14. ikerlégió Géniuszénak". (A köveket egy átéoítés ide­jén helyezték itt el.) A rómaiak után hunok, germánok, longobárdok, fran­kok és avarok éltek ezen a tájon a régi római tábor épü­leteit a Duna és- a Lajta las­san elpusztították. A honfog­lalás idején Lél törzsének szálláshelye a vidék. Kétszáz éven át a mosoni Vár volt a harcok központja, s Övárról csak mint neveze­tesebb településről esik szó. IV, Béla tatárjárás utáni or- szaaépítő, várerősítő munká­ja idején azonban a Győr nemzetségben Komád Ad Flexum helyén felépíti Övár várát, és ezért a királytól Moson megye területén ha­talmas birtokokat kap. (Ettől kezdve Óvári Konrád néven említik « krónikák.) Miután pedig Ottokár lerombolta Moson várát, lassan Övár vette át a megyeszékhely szerepét. A középkorra jellemző ha­talmi harcok alatt a vár többször cserélt gazdát. Az 1345-ben Visegrádon. Miklós nádor által kiadott oklevél szerint az év október 28-án megyegyűlést tartottak „in villa Óvár’’. 1345-ben Nagy Lajos király anyjának, ,Er­zsébet királynénak, a birto­kába került: Erzsébet okle­vélben emelte „Óvár faluját a királyi városok rangjá­ra .A város fontos keres- ke leimi utak mentén feküdt: a vámokból nemcsak a ki­rályné udvartartására futot­ta, hanem a polgárok is jól mégéltek. A lőcsei fehér asszony börtöne Amikor V. László király Hunyadi László kivégzése után bosszútól tartva Pécsen át Prágába ment, a 15 éves Mátyást is magával vitte. 1437, június 1-én érkezett kíséretével Óvárra. Mátyás és barátja, Mordár Pál a vár délnyugati saroktornyának első emeleti szobájában ra­boskodott két héten át. — 1522-ben II. Lajos feleségé­nek adományozta a várat: a törökök a sikertelen bécsi ostrom után felgyújtották, majd a németek foglalták el és tartották uralmuk alatt évtizedekig Óvár várát. Győr 1594-es eleste után ismét megnőtt a jelentősége, és olasz hadmérnökök tervei alapján újjáépítették, meg­erősítették. Falait ostromol­OjtMkM JUSO, február 3., vasárnap Iák Bocskai hajdúi, elfoglal­ták Bethlen Gábor katonái; 1665-ben pedig Evlija Csele­bi, a híres török utazó szállt meg falai közt, és színes le­írását adta a vár, a város mozgalmas életének. A Rá- kóczí-szabadságharc idején labancok kezén volt a vár, és sem Oeskay László, sem Vak Bottyán nem tudták be­venni. A szatmári béke után a vár elvesztette katonai je­lentőségét, hadi felszereléseit elszállítottak. 1712—13-ban itt raboskodott és itt ítélték halálra Korponai Jánosnét, a hazaárulással és felség­sértéssel vádolt lőcsei fehér asszonyt. Később a magyar-óvári birtokot Mária Terézia a lá­nyának ajándékozta, 1805- ben Napóleon katonái vonul­tak be a várba. Történeté­nek egyik legjelentősebb dá­tuma 1818. október 25,: ek­kor kelt Albert Kázmér her­ceg alapító levele, amelyben létrehozta a Gazdasági Ma­gán Tanintézetet, a mezőgaz­dasági akadémia hallgatóinak nagy része 1848-ban bevonult katonának. Harcok történe­tében még egyszer szerepel a város: 1849. december 18-án, a „mosoni csata” néven is­mert ütközetben Moson és Magyar-óvár között csaptak össze a magyar és az oszt­rák—horvát seregek. Költők és professzorok A középkori várról kevés adatot tartalmaznak a leírá­sok. A hadmérnökök rajzai csak az erődítéseket mutat­ják, nem foglalkoznak az épület beosztásával. Az északkeleti saroktorony he­lyén gótikus várkápolna állt, amelyet az 1600-as évek ele­jén készült tervrajzok fel­tüntetnek. A várnak 1415/- ben még több tornya volt. 1491-ben a szentgyorgyi és bazinl Gvörgy gróf tulajdo­nába került a vár: a szent- gvörgyiek emeletet húztak a falakra, és megerősítették a külső várat. A jelenlegi vár­kaput is ők építették, a A könyvtárak mindenkor fontos szerepet, töltöttek be a szakszervezetek kulturális nevelő munkájában. Ezek a könyvtárak hajdan az egyet­len olyan lehetőséget nyúj­tották a szervezett dolgo­zóknak, hogy értékes szak­mai és szépirodalmi műve­ket, marxista, politikai is­meretterjesztő irodalmat kapjanak a kezükbe. A könyvtárak társadalmi sze­repe napjainkban megválto­zott, kialakult a könyvtárak mellett a kultúra üzemi fej­lesztésének másik jelentős formája: a munkahelyi könyvterjesztés. S mert a mennyezeten az ő csillag alakú, faragott címerük lát­ható. A várkapu 'oldalában hét gótikus ülőfülke is lát­ható, és itt volt a feljárat a várkapitány lakásába. 1530-ban Gian Maria de Napoli olasz hadmérnök ké­szített tervet a vár újjáépí­tésére a török, pusztítása után — Habsburg-megbízásból. Nevezetes Stella Márton csá­szári hadmérnök 1543-ban kelt leírása a várról, 1520-tól Pietro Paulo Floriani olasz mérnök rajzait ismerjük. A belső vár épülete ma szabálytalan négyszög alakú, kétemeletes épület. Négy sar­ka megerősített torony, amelyből csak a két déli lát­szik, mert az 1810-es, Albert Kázmér által végeztetett át­alakításkor beleépült az ak­kor készült második emelet­be. A külső várfalat az 1830- as években bontották le, az alatta levő romantikus pin­cerendszer egy részében ét­terem és eszpresszó műkö­dik. A belső vár az 1963-tól 1978-ig folyamatosan tartó belső és külső tatarozás alatt kapta meg mai formáját: ré­gi, értékes római és közép­kori épületmaradványokat tártak fel és őriztek meg, be­vezették a központi fűtést. Mindig is ez volt a mező­gazdasági akadémia, majd agrártudományi főiskola fő- éoülete: 1970 óta mint a geszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Ka­ra működik. A dékáni hiva­tal mellett tanszékek van­nak itt. könyvtár és klubszo­ba, a Hanság Múzeum kőtá­ra és egv kis helytörténeti gyűjtemény. Az udvari fala­kon domborművűk: az aka­démia híres . tanárait ábrá­zolják, köztük van az aka­démia megszületésekor bá­báskodó híres professzoré, Wittmann Antalé. És itt. lát­ható Nicolas Lenau szobra is, aki „rendkívüli hallgató­ként” Magyar-Óváron tanult 1822—23-ban. könyvek az önművelés fon­tos eszközei, segítői, ezért is tűzte napirendre a Közalkal­mazottak Szakszervezetének megyei bizottsága a könyv­propaganda és a könyvter­jesztő munka helyzetének vizsgálatát. Huszonhét alapseervezet- nél végeztek felmérést, ösz- szegezve a tapasztalatokat. Megállapították: a könyvter­jesztők lelkiismeretesen, pon­tosan végzik munkájukat. Hiba azonban, hogy sok he­lyütt nincs tárolási lehető­ség; a könyvterjesztők nem ismerik a kiadói terveket; piropagandaanyagot csak na­Jelképesert az ország leg­nagyobb szállodájának neve­zik a fizető-vendéglátás háló­zatát, hiszen a lakásokban, nyaralókban, vagyis a ma­gánszállásokon hozzávetőle­gesen 100 000 vendéget lehet egyszerre elhelyezni: annyit, amennyi az ország összes szállodájának, moteljének, kempingjének együttes befo­gadóképessége. Vagyis ha a családok nem adnák bérbe lakásukat, üdülőjüket, akkor egyszeriben felére csökkenne az ország idegenforgalmi fo­gadóképessége. Sőt, a csökkenés jóval na­gyobb lenne. A fenti számok ugyanis kizárólag a hivata­losan — tehát utazási iro­dán, idegenforgalmi hivata­lon keresztül — bérbe adott szálláshelyeket jelzik. Ezzel szemben a statisztika tanul­sága szerint a Magyarország­ra látogató külföldiek 80 szá­zaléka rokonoknál, ismerő­söknél, vagy nem adózó, „fe­kete" szálláshelyeken éjsza­kázik. A fizető-vendéglátás nélkülözhetetlen tehát a szobák bérbeadásá­nak feltételeit hasonló körül­tekintéssel kell rendezni, mint akár a szállodákét, hi­szen a vendégek kényelmé­ért, anyagi biztonságáért, azért, hogy a fizetett díj el­lenében arányos szolgálta­tást kapjanak, az állam is fe­lelősséget érez. Ezt a felelős­séget csak úgy viselheti, ha egyúttal ellenőrizni is tudja a szobakiadás árát, körülmé­nyeit, vagyis ha a bérbeadó és a bérlő között nem fekete, hanem hivatalos szerződés jön létre. Emellett elenged­hetetlen, hogy akik szobájuk — sőt, esetleg nem is a sa­ját, hanem a tanács tulajdo­nában levő lakásuk — bér­beadása révén jövedelemhez jutnak, ebből a jövedelemből adót is fizessenek. Az Idén január elsején a belkereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a fizető-Ven- déglátó helyeket. — akárcsak a többi kereskedelmi szállás­helyet — újból sorolják osz­tályba, méghozzá az eddigi­nél jóval differenciáltabban. Az idegenforgalmi hivatal, vagy. az utazási iroda az idén már úgy köt szerződést a bérbeadóval, hogy a díj meg­állapításánál a legapróbb részletekre is tekintettel van. Számításba veszik például, hogy a vendég használhatja-e a kertet, vagy a konyhát, a vasalót, vagy a kerti hintát. Mindezeket a feltételeket írásba foglalják. d> a három nyelvű tájékoztatót kifüg­gesztik a szoba túlóra. Ter­mészetesen az árral együtt. Így a vendég pontosan tud­ja, mennyi a szoba hivatalas ára, és ezért a díjért milyen szolgáltatások járnak neki. A mostani rendezés átlagosan 50 százalékkal megemelte a díj tété1 eket, s az árakat egyúttal a szabad árformába sorolta. Vagyis a közvetítő és a szobatulajdo­g.yon ritkán, meghatározat­lan időközömként kapnak kézhez. Nincs biztosítva a könyvet vásárlók rendszeres, folyamatos tájékoztatása, s a művelődéspolitikai lag fon­tos kiadványok népszerűsí­tése így elmarad. Az ered­mények ennek ellenére is kedvezőek. Néhány adatot csak erre: a megyei tanács­nál az elmúlt, évben 30, az egri járási hivatalnál 50 ezer, az egri városi tanácsnál 22, a Társadalombiztosítási Igaz­gatóságnál 20 ezer forintér­tékű könyv talált gazdára ~aas elmúlt év során. nos — bizonyos határok kö­zött — szabad állapodhat meg a bérleti díjról: Ezzel egyrészt arányosabb, reáli­sabb lesz a magánszállások ára, másrészt a magasabb ár várhatóan többeket késztet arra, hogy a hivatalos felté­telek mellett, közveiítőn ke­resztül bocsássa az idegenfor­galom rendelkezésére nélkü­lözhető lakrészét. Ebben teszik érdekeltté a szobatulajdonosokat az adó­zás új feltételei is. Eddig sem volt, és ma sem tilos közvetítés nélkül bérbeadnia lakrészt, szobát; „feketévé" az ügyletet csak az teszi, ha a jövedelem után nem fizet­nek adót. Most olyan adó­rendszer lépett életbe, amely kedvezményeket nyújt azok­nak, akik igénybe veszik az idegenforgalmi hivatalok, az utazási irodák közvetítését. S mi Jesz azokkal, akik sem eddig, sem azután nem szándékoznak adót fizetni, vagyis nem jelentik be, hogy vendéget fogadnak? A múlt­ban általában arra hivatkoz­tak, hogy rokonaikat látják vendégül, akiktől a szoba- használatért nem kértek pénzt. Ez azonban bizonyít­hatatlan. Az illetékesek ezért összesen évi 14 napban szab­ták meg annak az időnek a felső határát, amíg adómen­tesen lehet vendéget elszál­lásolni. Ezen az időn túl — akár fizet a „rokon”, akár nem — adót kell fizetni. Eddig a szállásadók — fő­ként a Balatonnál, főszezon­ban — olykor hihetetlenül A Színház- és Filmművé­szeti Főiskola felvételt hir­det az 1980—81-es tanévre színész szakra. A nappali ta­gozaton négyéves tanulmá­nyi idővel induló színész szakra érettségizett, vagy az 1979—80-as tanévben érett­ségiző, 18—22 éves fiatalok jelentkezhetnek. (A kulturá­lis miniszter utasítása ér­telmében a művészeti főis­kolákra jelentkezők egyide­jűleg egy piásik egyetemre vagy főiskolára is pályáz­hatnak.) A hároméves tanulmányi idővel induló operett és mu­sical színészképző esti tanfo­lyamra azok a megfelelő hangú, tánckészségű és szí­nészi adottságú 18—24 éves és minden apró szolgált*^.; sért önkényesen kértek meg­lehetősen magas összegeket. Máskor néhány napra, példá­ul egy vikendre egyáltalán nem adták oda a szobái, mordván, hogy a mosatás’ és egyéb költségeik aránytala­nul magasak. (Az ilyen több­letkiadásokat az új díjtéte­lek figyelembe veszik.) összezsúfolták a vendégeket Más oldalról, az állam ol­daláról. a múltban az a visz- szás helyzet állt elő, hogy a turisták élvezték mindazt, amit az állam az idegenfor­galom érdekében beruházóit — például a közművesítést, a partépítést, az utat, a parko­lót, a strandot, a kultúrhá- zat. a bisztrót, a boltot — de a pénz java amit üdülésükre költöttek, nem az államkasz- szába, hanem a szobatulajdo- nosok zsebébe vándorolt. S mivel a külföldieknek mint­egy háromnegyede lakott „fe­ketén”, nagyon leegyszerű­sítve azt is mondhatjuk, hogy külföldi idegenforgalmunk háromnegyedére az államnak szinte csak kiadása volt. A január elsején életbe le ­pett különböző rendelkezések most valamennyi résztvevő — a turista, a szobatulajdo- nos. az idegenforgalom — ér­dekeit igyekszik összeegyez­tetni, nem feledkezve meg arról, hogy a magánkézben levő vendégszobák egyszerű­en né'.kü zhetetlenek a bél­és külföldi idegenforgalom fenntartásához, fej lesztéséhez. lányok és 18—26 éves fiúk jelentkezhetnek, akik mun­kájuk mellett vállalkoznak a tanulásra. Az írásbeli je­lentkezéshez mellékelni kell az iskolai végzettséget iga­zoló bizonyítványt, az élet­rajzot, valamint a nappali tagozatra 75 forint, esti tan­folyamra 100 forint vizsga- díj befizetését igazoló pos­tai csekkszelvényt. A jelentkezési határidő 1980. március 15-e. Cím: Színház- és Filmművészeti Főiskola tanulmányi osztály, 1088 Budapest, Vas utca 2 c. A jelentkezési lap es a vizs- gadíj befizetéséhez szükséges csekklap a főiskolán besze­rezhető. (MTI) * zék a bérelszámolást, a tár­sadalombiztosítási ellátást, a könyvviteli elszámolást, a la­kossági adók nyilvántartá­sát, a törzsadattárak kezelé­sét. Az országos programban Heves megye az úttörök kö­zött szerepel, mert az elek' . ironikus feldolgozást biztosi- tó számítógépet már 1978. augusztusában letelepítették. A megújuló hivatal egy­úttal meg is fiatalodik. Az új feladatokat magas szak- képzettséggel fiatal gárda végzi: a száz dolgozó közül 65, aki 35 éven aluli. A munka hatékonyságát lok9z- za, hogy három szocialista brigád dolgozik az új hiva­talban, s vállalásaik hasznát elsősorban ügyfeleik érzik igazán. Szombaton délelőtt a tize­dik évfordulóról megemléke­ző jubileumi ünnepségen Kismolnár Anna hivatalve­zető szólt az eddig eltelt esztendők eredményeiről, is­mertette az idei munkaprog­ram tervezetét és értékelte a brigádmozgalom tevékeny­ségét. Ezután a fiatal mun­katársakkal együtt az alapí­tók baráti beszélgetésen em­lékeztek vis«»» a nevezet«» sebb : nmiii«wfrn «4 G. B. A művelődés fontos eszközei Könyvek a munkahelyen Gál Ziuue*» Felvétel, a Színház- és Filmművészeti Főiskolára Jubileuma évében Megújul a hivatal A megyei tanács határoza­ta alapján tíz évvel ezelőtt, 1970. februárjában alapítot­ták a Heves megyei Illet- ményhivatalt. Az Illetmény- hivatal feladatul kapta a megyei tanács intézményei, ben dolgozók, alkalmazot­tak bérének és társadalom- biztosítási juttatásainak köz­ponti elszámolását.. Kezdet­ben ezt a feladatot 26 szám­fejtő látta el 13 ez'er dolgozó­ra. Tavaly már több mint 17 ezer dolgozó bérét és egyéb juttatásait számfejtet­ték lényegében változatlan létszámmal. A hivatal ma Heves megye 560 tanácsi in­tézményének teljeskörű bér- elszámolását végzi el. Né­hány érdekes számadat: az elmúlt évtizedben 450 ezer ügyiraton 1,7 millió szám­fejtést végeztek el; ezt a hangyaszorgalmat igénylő munkát mindvégig kizárólag nők végezték. Gyökeres változást hoz a hivatal életében a tizedik évforduló. Pénzügyminiszte­ri rendelet írja elő ugyanis 1980. január 1-től az illet­ményhivatalok átszervezését tanácsi költségvetési elszá­moló hivatallá. Feladata töb­bek között, hogy a tanácsok irányítása aló tartozó költ- séevetési szerveknél elvégez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom