Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-28 / 49. szám

♦ SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: I Kongresszus a felkelő nap országában Í MIAMOTO KENDZSI ELNÖK BESZÉDÉVEL megkezdődött a Japán Kommunista Párt XV. kong­resszusa. A politikai pártok életében mindig nagy esemény a legmagasabb fórumnak minősülő kong- í resszus, amely egyszerre visszapillantás és előretekin- ( tés: úgy ad programot, hogy az a tapasztalatok ösz- j szegzésén alapuljon. A beszámolóból egyértelműen kitűnik a japán ! párt tömegbefolyásának, tekintélyének növekedése. ! Soha annyi testvérpárt nem képviseltette magát a Ja- j pán Kommunista Párt tanácskozásán, mint most. (A | magyar pártküldöttség dr. Berecz Jánossal, az ■ MSZMP külügyi osztályának vezetőjével az élen vesz részt a kongresszuson.) Az érdeklődés a tanácskozás I iránt nemcsak a terem falán, de a szigetország hatá- l rán is messze túlnő. Hiszen a világ gazdaságilag egyik 1 legerősebb országának kommunista pártja tanácsko- i zik. Érthető figyelem kíséri, milyen alternatívát kínál i ez a párt a bel- és külpolitika nagy kérdéseiben. ; A JAPÁN KOMMUNISTA PÁRTNAK — mint ez 1 a Miamoto-beszámolóból is kiviláglott — vannak ' ugyan fenntartásai az Afganisztánnak nyújtott szov­jet segítséggel kapcsolatban, de ez — a párt elnöke 1 nyomatékosan hangsúlyozta — nem változtat két ! j alapvető tényen: . j 1. A JKP elismeréssel tekint vissza az SZKP vé­li zetöivel, személyesen Leonyid Brezsnyevvel közel- ‘ .múltban folytatott moszkvai tanácskozásra és méltat- | ja a két párt normális kapcsolatainak helyreállítását. !' A JKP ugyanakkor határozottan elítéli a Kínai Kom­munista Párt sorozatos beavatkozási kísérleteit a ! japán párt ügyeibe, valamint azt a szerepet, amelyet ; a KKP vállalt az ország nagyhatalmi-hegemonista po- | litikájának kialakításában és megvalósításában. 2. A Japán Kommunista Párt továbbra is egyér- i telműen elítéli a Japánnal kapcsolatos, az ország \ létérdekeit fenyegető amerikai stratégiai és politikai ; terveket, a Carter-doktrína csendes-óceáni alkalmazá- 1 sának gátlástalan kísérleteit, az amerikai—kínai— japán—dél-koreai katonapolitikai „tengely” megte- 1 remtésére irányuló próbálkozásokat. ; A JELENLEGI KIÉLEZETT HELYZETBEN kü­lönös jelentősége van annak, merre tart Japán, le- vonja-e múltjának történelmi konzekvenciáit. Az út­irány kijelölése nyilvánvalóan harc kérdése és ebben a küzdelemben a korábbinál is nagyobb feladatok megoldása vár a Japán Kommunista«Pártra, a bal­oldal legkövetkezetesebb erejére a felkelő nap orszá­gában. Harmat Endre Rhodesiái választások Brezsnyev és Hammer megbeszélése a Kremlben SALISBURY Szerdán megkezdődtek a függetlenséget és többségi uralmat megteremteni hiva­tott választások Rhodesiá­ban, a jövendő Zimfcabwe- ban. összesen 657 szavazóhelyi­ségben (amelyek fele mozgó járműben kapott helyet! három napon keresztül ad­hatják le szavazatukat az ország fekete lakosai. A hárommillió szavazásra jo­gosult afrikai nyolcvan par­1974-ben a török invázió elszakította a törvényes cip­rusi kormány fennhatósága alól a 9250 négyzetkilométer területű sziget (Magyaror­szág területének kb. tizede) negyven százalékát. Ügy tűnt, hogy a szigetország gazdasága helyrehozhatatlan károkat szenvedett. Az el­foglalt részek szolgáltatták ugyanis a nemzeti jövedel­met, valamint az export for­rásainak mintegy 70 száza­lékát, a mezőgazdasági ter­melés csaknem 50 százalé­kát. Elveszett az ország két legfontosabb exportkikötője és idegenforgalmi látványos­sága : Famagusta és Kyrenia. A törvénytelenül elszakított északi részről 200 ezer em­ber volt kénytelen délre me­nekülni, s a róluk való gon­doskodás tovább növelte a súlyos gazdasági nehézsége­ket. A kormány első kétéves akcióterve (1975—1976) ezért mmifa ., i»80. február 28., csütörtök lamenti hely sorsáról dönt. A Rhodesiában élő fehér­telepesek, akik a lakosság­nak csupán 3,5 százalékát teszik ki, már két héttel ezelőtt, február 14-én lead­ták voksukat, s ennek ered­ményeképpen a Jan Smith vezette fajüldöző Rhodesia- front húsz mandátumhoz jutott a jövendő száztagú törvényhozó testületben. A Zimbabwe Hazafias Front az ország tényleges függetlenségéért száll síkra. elsősorban a menekültkérdés megoldását, az alapvető gaz­dasági problémák leküzdését célozta. A legértékesebb me­zőgazdasági területek elvesz­tése kétirányú tevékenységet követelt. Egyrészt a mosto­ha körülmények miatt gaz­daságosabb hasznosítása a mezőgazdaság fellendítése érdekében, másrészt a ha­gyományos könnyűipari ága­zatok bővítése, új összesze­relő ágazatok meghonosítása a talpraállás és a menekül­tek foglalkoztatása érdeké­ben. Már ez az első akció- program is eredményes volt, de a sziget gazdaságának fellendülését a második ak­cióterv (1977—1978) biztosí­totta. A nemzeti jövedelem éven­te 5 százalékkal emelkedett, s 1978-ban már túlszárnyal­ta az 1973-as értéket. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem pedig 1973-tól 1978-ig folyó áron számolva 1500 dollárról 1900 dollárra emelkedett. Az összes kivitel értéke 1973 és 1978 között megdup­lázódott. A fejlődés igen kedvező belső és külső kö­rülmények összhatásának eredménye. A reália gazda­MANILA Púja Frigyes . külügymi­niszter befejezte a Fülöp- szigeteken tett látogatását. A magyar diplomácia veze­tőjét elutazása előtt fogad­ta Ferdinand Marcos köz­társasági elnök és eszme­cserét folytatott vele a két­oldalú kapcsolatokról, vala- mipt időszerű nemzetközi kérdésekről. TUNIRZ Szadun Hammadi iraki külügyminiszternek, az Arab Liga soros elnökének megnyitó beszédével szerdán megkezdte munkáját a ligá­hoz tartozó országok külügy­minisztereinek rendkívüli ülése. Hammadi egységre és egymás nézeteinek tisztelet­ben tartására hívta föl az arab országokat. Az ülést, mint ■ ismeretes, azért hív­ták össze, hogy közvetítsen Líbia és Tunézia vitájában. BONN „Kínai katonatisztek szö­vetségének” küldöttsége ér­kezett Bonnba. A delegációt Vu Hsziu-csuan tábornok, a kínai vezérkari főnök he­lyettese vezeti. A nyugat­német sajtó szerint a ..szö­vetséget” a közelmúltban hozták létre Pekingben. hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat a tőkés nagy­hatalmak katonai köreivel. HÁGA Rendkívüli biztonsági in. tézkedések között kezdett szerdán újabb tárgyalásokat a megszállt területek palesz­tin lakosságának nyújtandó korlátozott autonómiáról az egyiptomi, az izraeli és az amerikai küldöttség. A ta­lálkozó színhelye ezúttal el­ső ízben Hollandia, a Hága környéki tengerparti üdü­lőhely, Scheveningen egyik luxusszállója. TEHERÁN A volt iráni sah bűneit vizsgáló öttagú nemzetközi bizottság több mint száz­negyven olyan szerhélyt hallgatott meg, akit a sah idején fizikailag megkinoz- tak. Az öt nemzetközi hírű jogász később nyilatkozatá­ban nagyon megrázónak mondotta a kínzások meg. csonkított túlélőinek látvá­nyát és beszámolóikat. HAVANNA Fidel Castro kubai állant- és kormányfő rövid munka- megbeszélésen találkozott Havannában Maurice Bishop- pal, Grenada miniszterelnö­kével. Maurice Bishop és a grenadai vezetés számos magas rangú képviselője la­tin- és közép-amerikai lá­togató körútja befejeztével, hazatérőben szakította meg útját rövid időre Havanná­ban. sági elképzeléseket a hagyo­mányosan magasan képzett ipari és mezőgazdasági mun­kaerő jól oldotta meg. A menekültek gondjainak eny­hítésében a hivatalos szerve­ken és az érintetteken kívül a befogadók nagy része is kivette a részét. A felmutatott eredmények jelentősen növelték a hazai és a külföldi beruházási ked­vet. Az ipari fellendülés idő­szaka pedig egybeesett Cip­rus hagyományos közel-ke­leti partnerei fizető- és fel­vevőképességének nagy mér­tékű emelkedésével. 1978-ban azonban már jelentkeztek a kettészakított gazdaság iei­A jelenlegi helyzet egyik Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke szerdán a Kremlben fogad­ta Armand Hammert, az „Occidental Petroleum", amerikai cég elnökét. A ta­lálkozót az amerikai üzlet­ember kérte. Leonyid Brezsnyev elisme­réssel szólt Armand Hammer érdemeiről, amelyeket a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti gazdasági és kulturális kapcsolatok fej­lesztése terén szerzett. „Az országaink közti viszony, — csakúgy mint általában a nemzetközi légkör — bo­nyolulttá válása egyenes következménye az amerikai kormány jelenlegi irányvona­lának” — mondotta Brezs­nyev. „Ez a politika a bé­ke, a nemzetközi feszültség enyhülése érdekei ellen irá- nyul, s célja, hogy a világ­ban kialakult erőegyensúly a Szovjetunió biztonságának érdekeit sértő módon vál­tozzon meg”. A szovjet vezető szólt ar­ról, hogy e politika igazo­lására szolgálnak Nyugat- Európában a „szovjet kato­nai veszélyről” terjesztett koholmányok. E célt szolgál­ja az afganisztáni esemé­nyek — a külső agresszió elhárításához nyújtott szov­jet segítség — meghamisí­tása. s ezért terjesztenek rá­galmakat arról, hogy á Szovjetuniónak valamiféle rosszindulatú tervei vannak Iránnal és Pakisztánnal kap­csolatban. Ezekkel a kohol­mányokkal Washington lep­lezni próbálja azokat a sa­ját, katohai-politikai és gaz­Kabul egyik kerületében egy fiatalokból álló csoport letartóztatott két pakisztáni ügynököt, akiknél . — fegy­vereken, külföldi valután és afgánellenes röplapokon kí­vül — kínai nyelvű propa­gandafüzeteket is találtak. Az a tény, hogy pakisztáni állampolgárok kínai ügynö­köknek csapnak fel, azt ta­núsítja. hogy Peking és a pa­kisztáni hatóságok szorosan együttműködnek az afgán­ellenes akciókban. WASHINGTON: Carter, amerikai elnök a Fehér Házban amerikai új­ságírók előtt elhangzott nyi­lendülésének árnyoldalai is. Felgyorsult az infláció, nö­vekedett a külföld iránti el­adósodás, lassult a kivándor­lás üteme (a munkanélküli­ség csökkenésének egyik oka), emelkedett az import értéké. Ciprus további fejlődése is az olajdollárok és a közel- keleti helyzet függvénye, legalábbis a jelenlegi meg­osztott viszonyok között. Ezért egy tartós, végleges megoldást jelentő gazdasági előrelépést csak az egyesítés jelentené, amely az export­alapok növelésén túl, a bel­ső vásárlóerőt is biztosítaná. — TERRA — fél érdekeinek sem felel meg dasági expanziós akcióit, amelyeket a világ különbö­ző térségeiben — Nyugat- Európában. a Távol-, Közel­és Közép-Keleten és Afrika ban hajt végre, s amelyek veszélyeztetik a békét és számos ország . biztonságát. Természetesen a Szovjetunió kénytelen reagálni olyan fe­nyegetésre, amely biztonsa­gát veszélyezteti. Leonvid Brezsnyev sajná­latosnak nevezte, hogy az amerikai kormány a szov­jet—amerikai kapcsolatok csökkentését és megnehezí­tését irányozza elő. amire semmilyen objektív oka nin­csen. A két ország kereske­delmi-gazdasági kapcsola­tainak aláásására tett wash­ingtoni lépések természete­sen nem gyakoroltak a Szovjetunióra olyan hatást, mint amilyenre az amerikai kormány számított, viszont az. amerikai üzleti köröket elönvös szerződésektől foszt­ják meg. Az elvedül ésszerű út a feszültség csökkentése. a , .fesvverkezés korlátozása, a köDsönösen e'őnvös együtt­működés, a nrob'émák köl­csönösen ePnearlható. be- cs,|i,-if's és igazságos mert- otdá.sának kere=“«e — mon­dotta Leonvid Brezspvev. Arm = nd Homme- egyetér­tett pbhan. ho"v a Szov- jp*,tnió és nz F°vesiilt Áúa- mnk közti kaor-sniotoV rom­lása em-ik fél érdekeinek sem fe1ol azt a rem°nvét. ho»v ezek a kaprsntotoV (qmél ejzpczcá_ «öcsé és knnytr,.Vtfy toll®, gűvó vá In ,s minHt-at or­.szá*-. n7 p-íív vít.;n tavára tovább fejlődik, (MTI) latkozatában kijelentette: „nem akarunk visszatérni a hidegháborúhoz, és nem aka­runk konfrontációt a Szov­jetunióval, de — tette hozzá nyomatékkai — meg kell védenünk az amerikai érde­keket Délnyugat-Ázsiában”.' Az ismert tényekkel szem­ben az elnök aat állította, hogy „az Egyesült Államok sem most, sem a múltban' nem játszott szerepet az af­ganisztáni események alakí­tásában és, hogy a Szovjet­uniónak nincs oka aggoda­lomra”. Nyilatkozatában» Carter összegezte jelenlegi külpoli­tikájának lényegét, amely­nek fontos mozzanata, hogy az Egyesült Államok érdekei védelmében- — az állítólagos szovjet fenyegetéssel szem­ben — kész akár fegyvere­sen is „védelmezni” a Per- zsa-öbö' térségét. Szavaiból kitűnt: Washington most kü­lönös figyelmet fordít Török­ország, Irán és Pakisztán helyzetére. Az amerikai ér­dekek védelmében számít a térség Amerika-barát arab rendszereinek közreműkö­désére, továbbá azoknak az országoknak a támogatására, amelyek szintén érdekeltek Délnyugat-Ázsia „biztonsá­LUANDA: Az angolai nemzetvédelmi minisztérium jelentése sze­rint a Dél-afrikai Köztársa­ság fegyveres erői csak ez év elejétől nrntegy 50 fegy­veres provokációt hajto-riak végre Angola ellen. 1976. március 27-e óta, amióta an­golai területről kiűzték a dél-afrikai hódítókat, a dél­afrikai 'fajüldözők szakadat­lanul folytatják fegyveres provokációikat a népi An­gola ellen. Felderítő repülé­seiket és bombatámadásokat Glscard cTístatng és az „ atlanti“ bírálatok PÁRIZS ~ ' \ • j ä* A francia külpolitika füg ‘ getlensége összeegyezetethe- f tő az atlanti szövetség Irán­ti hűséggel és a '„nyugati; demokráciák” iránti szolida­ritással — hangsúlyozta há­romnegyedórás külpolitikai tv-nyilatkoza-tában Giscard d’Estaing francia köztársasá­gi elnök, válaszolva a fran­cia diplomáciát ért „atlanti" bírálatokra. Az államfő visszautasítot­ta Arthur Hartman ameri­kai nagykövet múlt heti be­szédének vádját, amelv i „neulralista képtelenségnek"' nevezte egy „harmadik út keresését a szuperhatalmak között” kijelentette: Francia* ország nem sorakozik fel mások mellett, önálló politi­kát folytat, ami értelemsze- ’ rűen más utat jelent. — Semlegességi politikát az jelentene, ha feladná a szövetséget, a francia külpo­litikát — mondotta. — Nem lehet sem fenyegetésekkel, sem megfélemlítéssel meg­változtatni. Az afganisztáni helyzettel kapcsolatban a francia elnök kijelentette, hogy a francia és az amerikai elemzés köze! áll egymáshoz vagy azonos az események és a célok megítélésében, de eltér azzal kapcsolatban, hogy melyek e célok elérésére a legjobb eszközök. Az államfő ismét megerősítette, hogy az olim­piai részvétel kérdésében a döntés az olimpiai mozgalom szerveire tartozik, a francia kormány ebbe nenfr kíván beleszólni. gának” megőrzésében Az el­nök kijelentette: „Törökor­szág, Irán és Pakisztán tu­domására hoztuk, hogy ha szükségük van segítségünk­re, rendelkezésükre állunk”. Az iráni válsággal kap­csolatosan Carter továbbra is óvatosan fogalmazott, és reményét fejezte ki. hogy a legutóbbi események előse­gítik a túszok szabadon bo­csátását. Carter elnök nyilatkozatá­val egyidejűleg üzenetet kül­dött Tito, jugoszláv elnök­nek, amelyben lényegében elutasította Brezsnyev pén­teki javaslatát. A szovjet vezető, mint ismeretes, ki­jelentette: a Szovjetunió kész arra, hogy megkezdje csapa­tainak kivonását Afganisz­tánból, amint teljesen meg­szűnik az afgán kormány és nép ellen irányuló külső be­avatkozás minden formája. Carter üzenetében elsődleges feltételnek azt szabta, hogy vonják ki a szovjet csapa­tokat Afganisztánból, és —, mint kifejtette —, Washing­ton csak azután hajlandó közreműködni Afganisztán „semlegességének szavatolá­sában”. hajtanak vég-e, betörnek az ország területére, aláaknáz­zák a határmenti utakat, bé­kés célokat szolgáló létesít­ményeket rombolnak le és gyilkolják a polgári lakossá­got. A minisztérium aláhúzza, hogy mindennek célja; a né­pi Angola gazdasági, katonai és politikai bomlasztása bosszúból, azért az interna­cionalista segítségért, amit Angola nyújt a SWAPO- nak a törvénytelenül meg­szállt Namíbia valódi füg­getlenségéért vívott harcá­hoz. Hat évvel az invázió után T— Carter elutasítja Brezsnyev javaslatai Angolai jelentés a fajüldöző agresszióiról i * 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom