Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-28 / 49. szám
♦ SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: I Kongresszus a felkelő nap országában Í MIAMOTO KENDZSI ELNÖK BESZÉDÉVEL megkezdődött a Japán Kommunista Párt XV. kongresszusa. A politikai pártok életében mindig nagy esemény a legmagasabb fórumnak minősülő kong- í resszus, amely egyszerre visszapillantás és előretekin- ( tés: úgy ad programot, hogy az a tapasztalatok ösz- j szegzésén alapuljon. A beszámolóból egyértelműen kitűnik a japán ! párt tömegbefolyásának, tekintélyének növekedése. ! Soha annyi testvérpárt nem képviseltette magát a Ja- j pán Kommunista Párt tanácskozásán, mint most. (A | magyar pártküldöttség dr. Berecz Jánossal, az ■ MSZMP külügyi osztályának vezetőjével az élen vesz részt a kongresszuson.) Az érdeklődés a tanácskozás I iránt nemcsak a terem falán, de a szigetország hatá- l rán is messze túlnő. Hiszen a világ gazdaságilag egyik 1 legerősebb országának kommunista pártja tanácsko- i zik. Érthető figyelem kíséri, milyen alternatívát kínál i ez a párt a bel- és külpolitika nagy kérdéseiben. ; A JAPÁN KOMMUNISTA PÁRTNAK — mint ez 1 a Miamoto-beszámolóból is kiviláglott — vannak ' ugyan fenntartásai az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítséggel kapcsolatban, de ez — a párt elnöke 1 nyomatékosan hangsúlyozta — nem változtat két ! j alapvető tényen: . j 1. A JKP elismeréssel tekint vissza az SZKP véli zetöivel, személyesen Leonyid Brezsnyevvel közel- ‘ .múltban folytatott moszkvai tanácskozásra és méltat- | ja a két párt normális kapcsolatainak helyreállítását. !' A JKP ugyanakkor határozottan elítéli a Kínai Kommunista Párt sorozatos beavatkozási kísérleteit a ! japán párt ügyeibe, valamint azt a szerepet, amelyet ; a KKP vállalt az ország nagyhatalmi-hegemonista po- | litikájának kialakításában és megvalósításában. 2. A Japán Kommunista Párt továbbra is egyér- i telműen elítéli a Japánnal kapcsolatos, az ország \ létérdekeit fenyegető amerikai stratégiai és politikai ; terveket, a Carter-doktrína csendes-óceáni alkalmazá- 1 sának gátlástalan kísérleteit, az amerikai—kínai— japán—dél-koreai katonapolitikai „tengely” megte- 1 remtésére irányuló próbálkozásokat. ; A JELENLEGI KIÉLEZETT HELYZETBEN különös jelentősége van annak, merre tart Japán, le- vonja-e múltjának történelmi konzekvenciáit. Az útirány kijelölése nyilvánvalóan harc kérdése és ebben a küzdelemben a korábbinál is nagyobb feladatok megoldása vár a Japán Kommunista«Pártra, a baloldal legkövetkezetesebb erejére a felkelő nap országában. Harmat Endre Rhodesiái választások Brezsnyev és Hammer megbeszélése a Kremlben SALISBURY Szerdán megkezdődtek a függetlenséget és többségi uralmat megteremteni hivatott választások Rhodesiában, a jövendő Zimfcabwe- ban. összesen 657 szavazóhelyiségben (amelyek fele mozgó járműben kapott helyet! három napon keresztül adhatják le szavazatukat az ország fekete lakosai. A hárommillió szavazásra jogosult afrikai nyolcvan par1974-ben a török invázió elszakította a törvényes ciprusi kormány fennhatósága alól a 9250 négyzetkilométer területű sziget (Magyarország területének kb. tizede) negyven százalékát. Ügy tűnt, hogy a szigetország gazdasága helyrehozhatatlan károkat szenvedett. Az elfoglalt részek szolgáltatták ugyanis a nemzeti jövedelmet, valamint az export forrásainak mintegy 70 százalékát, a mezőgazdasági termelés csaknem 50 százalékát. Elveszett az ország két legfontosabb exportkikötője és idegenforgalmi látványossága : Famagusta és Kyrenia. A törvénytelenül elszakított északi részről 200 ezer ember volt kénytelen délre menekülni, s a róluk való gondoskodás tovább növelte a súlyos gazdasági nehézségeket. A kormány első kétéves akcióterve (1975—1976) ezért mmifa ., i»80. február 28., csütörtök lamenti hely sorsáról dönt. A Rhodesiában élő fehértelepesek, akik a lakosságnak csupán 3,5 százalékát teszik ki, már két héttel ezelőtt, február 14-én leadták voksukat, s ennek eredményeképpen a Jan Smith vezette fajüldöző Rhodesia- front húsz mandátumhoz jutott a jövendő száztagú törvényhozó testületben. A Zimbabwe Hazafias Front az ország tényleges függetlenségéért száll síkra. elsősorban a menekültkérdés megoldását, az alapvető gazdasági problémák leküzdését célozta. A legértékesebb mezőgazdasági területek elvesztése kétirányú tevékenységet követelt. Egyrészt a mostoha körülmények miatt gazdaságosabb hasznosítása a mezőgazdaság fellendítése érdekében, másrészt a hagyományos könnyűipari ágazatok bővítése, új összeszerelő ágazatok meghonosítása a talpraállás és a menekültek foglalkoztatása érdekében. Már ez az első akció- program is eredményes volt, de a sziget gazdaságának fellendülését a második akcióterv (1977—1978) biztosította. A nemzeti jövedelem évente 5 százalékkal emelkedett, s 1978-ban már túlszárnyalta az 1973-as értéket. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem pedig 1973-tól 1978-ig folyó áron számolva 1500 dollárról 1900 dollárra emelkedett. Az összes kivitel értéke 1973 és 1978 között megduplázódott. A fejlődés igen kedvező belső és külső körülmények összhatásának eredménye. A reália gazdaMANILA Púja Frigyes . külügyminiszter befejezte a Fülöp- szigeteken tett látogatását. A magyar diplomácia vezetőjét elutazása előtt fogadta Ferdinand Marcos köztársasági elnök és eszmecserét folytatott vele a kétoldalú kapcsolatokról, vala- mipt időszerű nemzetközi kérdésekről. TUNIRZ Szadun Hammadi iraki külügyminiszternek, az Arab Liga soros elnökének megnyitó beszédével szerdán megkezdte munkáját a ligához tartozó országok külügyminisztereinek rendkívüli ülése. Hammadi egységre és egymás nézeteinek tiszteletben tartására hívta föl az arab országokat. Az ülést, mint ■ ismeretes, azért hívták össze, hogy közvetítsen Líbia és Tunézia vitájában. BONN „Kínai katonatisztek szövetségének” küldöttsége érkezett Bonnba. A delegációt Vu Hsziu-csuan tábornok, a kínai vezérkari főnök helyettese vezeti. A nyugatnémet sajtó szerint a ..szövetséget” a közelmúltban hozták létre Pekingben. hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat a tőkés nagyhatalmak katonai köreivel. HÁGA Rendkívüli biztonsági in. tézkedések között kezdett szerdán újabb tárgyalásokat a megszállt területek palesztin lakosságának nyújtandó korlátozott autonómiáról az egyiptomi, az izraeli és az amerikai küldöttség. A találkozó színhelye ezúttal első ízben Hollandia, a Hága környéki tengerparti üdülőhely, Scheveningen egyik luxusszállója. TEHERÁN A volt iráni sah bűneit vizsgáló öttagú nemzetközi bizottság több mint száznegyven olyan szerhélyt hallgatott meg, akit a sah idején fizikailag megkinoz- tak. Az öt nemzetközi hírű jogász később nyilatkozatában nagyon megrázónak mondotta a kínzások meg. csonkított túlélőinek látványát és beszámolóikat. HAVANNA Fidel Castro kubai állant- és kormányfő rövid munka- megbeszélésen találkozott Havannában Maurice Bishop- pal, Grenada miniszterelnökével. Maurice Bishop és a grenadai vezetés számos magas rangú képviselője latin- és közép-amerikai látogató körútja befejeztével, hazatérőben szakította meg útját rövid időre Havannában. sági elképzeléseket a hagyományosan magasan képzett ipari és mezőgazdasági munkaerő jól oldotta meg. A menekültek gondjainak enyhítésében a hivatalos szerveken és az érintetteken kívül a befogadók nagy része is kivette a részét. A felmutatott eredmények jelentősen növelték a hazai és a külföldi beruházási kedvet. Az ipari fellendülés időszaka pedig egybeesett Ciprus hagyományos közel-keleti partnerei fizető- és felvevőképességének nagy mértékű emelkedésével. 1978-ban azonban már jelentkeztek a kettészakított gazdaság ieiA jelenlegi helyzet egyik Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán a Kremlben fogadta Armand Hammert, az „Occidental Petroleum", amerikai cég elnökét. A találkozót az amerikai üzletember kérte. Leonyid Brezsnyev elismeréssel szólt Armand Hammer érdemeiről, amelyeket a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése terén szerzett. „Az országaink közti viszony, — csakúgy mint általában a nemzetközi légkör — bonyolulttá válása egyenes következménye az amerikai kormány jelenlegi irányvonalának” — mondotta Brezsnyev. „Ez a politika a béke, a nemzetközi feszültség enyhülése érdekei ellen irá- nyul, s célja, hogy a világban kialakult erőegyensúly a Szovjetunió biztonságának érdekeit sértő módon változzon meg”. A szovjet vezető szólt arról, hogy e politika igazolására szolgálnak Nyugat- Európában a „szovjet katonai veszélyről” terjesztett koholmányok. E célt szolgálja az afganisztáni események — a külső agresszió elhárításához nyújtott szovjet segítség — meghamisítása. s ezért terjesztenek rágalmakat arról, hogy á Szovjetuniónak valamiféle rosszindulatú tervei vannak Iránnal és Pakisztánnal kapcsolatban. Ezekkel a koholmányokkal Washington leplezni próbálja azokat a saját, katohai-politikai és gazKabul egyik kerületében egy fiatalokból álló csoport letartóztatott két pakisztáni ügynököt, akiknél . — fegyvereken, külföldi valután és afgánellenes röplapokon kívül — kínai nyelvű propagandafüzeteket is találtak. Az a tény, hogy pakisztáni állampolgárok kínai ügynököknek csapnak fel, azt tanúsítja. hogy Peking és a pakisztáni hatóságok szorosan együttműködnek az afgánellenes akciókban. WASHINGTON: Carter, amerikai elnök a Fehér Házban amerikai újságírók előtt elhangzott nyilendülésének árnyoldalai is. Felgyorsult az infláció, növekedett a külföld iránti eladósodás, lassult a kivándorlás üteme (a munkanélküliség csökkenésének egyik oka), emelkedett az import értéké. Ciprus további fejlődése is az olajdollárok és a közel- keleti helyzet függvénye, legalábbis a jelenlegi megosztott viszonyok között. Ezért egy tartós, végleges megoldást jelentő gazdasági előrelépést csak az egyesítés jelentené, amely az exportalapok növelésén túl, a belső vásárlóerőt is biztosítaná. — TERRA — fél érdekeinek sem felel meg dasági expanziós akcióit, amelyeket a világ különböző térségeiben — Nyugat- Európában. a Távol-, Közelés Közép-Keleten és Afrika ban hajt végre, s amelyek veszélyeztetik a békét és számos ország . biztonságát. Természetesen a Szovjetunió kénytelen reagálni olyan fenyegetésre, amely biztonsagát veszélyezteti. Leonvid Brezsnyev sajnálatosnak nevezte, hogy az amerikai kormány a szovjet—amerikai kapcsolatok csökkentését és megnehezítését irányozza elő. amire semmilyen objektív oka nincsen. A két ország kereskedelmi-gazdasági kapcsolatainak aláásására tett washingtoni lépések természetesen nem gyakoroltak a Szovjetunióra olyan hatást, mint amilyenre az amerikai kormány számított, viszont az. amerikai üzleti köröket elönvös szerződésektől fosztják meg. Az elvedül ésszerű út a feszültség csökkentése. a , .fesvverkezés korlátozása, a köDsönösen e'őnvös együttműködés, a nrob'émák kölcsönösen ePnearlható. be- cs,|i,-if's és igazságos mert- otdá.sának kere=“«e — mondotta Leonvid Brezspvev. Arm = nd Homme- egyetértett pbhan. ho"v a Szov- jp*,tnió és nz F°vesiilt Áúa- mnk közti kaor-sniotoV romlása em-ik fél érdekeinek sem fe1ol azt a rem°nvét. ho»v ezek a kaprsntotoV (qmél ejzpczcá_ «öcsé és knnytr,.Vtfy toll®, gűvó vá In ,s minHt-at or.szá*-. n7 p-íív vít.;n tavára tovább fejlődik, (MTI) latkozatában kijelentette: „nem akarunk visszatérni a hidegháborúhoz, és nem akarunk konfrontációt a Szovjetunióval, de — tette hozzá nyomatékkai — meg kell védenünk az amerikai érdekeket Délnyugat-Ázsiában”.' Az ismert tényekkel szemben az elnök aat állította, hogy „az Egyesült Államok sem most, sem a múltban' nem játszott szerepet az afganisztáni események alakításában és, hogy a Szovjetuniónak nincs oka aggodalomra”. Nyilatkozatában» Carter összegezte jelenlegi külpolitikájának lényegét, amelynek fontos mozzanata, hogy az Egyesült Államok érdekei védelmében- — az állítólagos szovjet fenyegetéssel szemben — kész akár fegyveresen is „védelmezni” a Per- zsa-öbö' térségét. Szavaiból kitűnt: Washington most különös figyelmet fordít Törökország, Irán és Pakisztán helyzetére. Az amerikai érdekek védelmében számít a térség Amerika-barát arab rendszereinek közreműködésére, továbbá azoknak az országoknak a támogatására, amelyek szintén érdekeltek Délnyugat-Ázsia „biztonsáLUANDA: Az angolai nemzetvédelmi minisztérium jelentése szerint a Dél-afrikai Köztársaság fegyveres erői csak ez év elejétől nrntegy 50 fegyveres provokációt hajto-riak végre Angola ellen. 1976. március 27-e óta, amióta angolai területről kiűzték a dél-afrikai hódítókat, a délafrikai 'fajüldözők szakadatlanul folytatják fegyveres provokációikat a népi Angola ellen. Felderítő repüléseiket és bombatámadásokat Glscard cTístatng és az „ atlanti“ bírálatok PÁRIZS ~ ' \ • j ä* A francia külpolitika füg ‘ getlensége összeegyezetethe- f tő az atlanti szövetség Iránti hűséggel és a '„nyugati; demokráciák” iránti szolidaritással — hangsúlyozta háromnegyedórás külpolitikai tv-nyilatkoza-tában Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök, válaszolva a francia diplomáciát ért „atlanti" bírálatokra. Az államfő visszautasította Arthur Hartman amerikai nagykövet múlt heti beszédének vádját, amelv i „neulralista képtelenségnek"' nevezte egy „harmadik út keresését a szuperhatalmak között” kijelentette: Francia* ország nem sorakozik fel mások mellett, önálló politikát folytat, ami értelemsze- ’ rűen más utat jelent. — Semlegességi politikát az jelentene, ha feladná a szövetséget, a francia külpolitikát — mondotta. — Nem lehet sem fenyegetésekkel, sem megfélemlítéssel megváltoztatni. Az afganisztáni helyzettel kapcsolatban a francia elnök kijelentette, hogy a francia és az amerikai elemzés köze! áll egymáshoz vagy azonos az események és a célok megítélésében, de eltér azzal kapcsolatban, hogy melyek e célok elérésére a legjobb eszközök. Az államfő ismét megerősítette, hogy az olimpiai részvétel kérdésében a döntés az olimpiai mozgalom szerveire tartozik, a francia kormány ebbe nenfr kíván beleszólni. gának” megőrzésében Az elnök kijelentette: „Törökország, Irán és Pakisztán tudomására hoztuk, hogy ha szükségük van segítségünkre, rendelkezésükre állunk”. Az iráni válsággal kapcsolatosan Carter továbbra is óvatosan fogalmazott, és reményét fejezte ki. hogy a legutóbbi események elősegítik a túszok szabadon bocsátását. Carter elnök nyilatkozatával egyidejűleg üzenetet küldött Tito, jugoszláv elnöknek, amelyben lényegében elutasította Brezsnyev pénteki javaslatát. A szovjet vezető, mint ismeretes, kijelentette: a Szovjetunió kész arra, hogy megkezdje csapatainak kivonását Afganisztánból, amint teljesen megszűnik az afgán kormány és nép ellen irányuló külső beavatkozás minden formája. Carter üzenetében elsődleges feltételnek azt szabta, hogy vonják ki a szovjet csapatokat Afganisztánból, és —, mint kifejtette —, Washington csak azután hajlandó közreműködni Afganisztán „semlegességének szavatolásában”. hajtanak vég-e, betörnek az ország területére, aláaknázzák a határmenti utakat, békés célokat szolgáló létesítményeket rombolnak le és gyilkolják a polgári lakosságot. A minisztérium aláhúzza, hogy mindennek célja; a népi Angola gazdasági, katonai és politikai bomlasztása bosszúból, azért az internacionalista segítségért, amit Angola nyújt a SWAPO- nak a törvénytelenül megszállt Namíbia valódi függetlenségéért vívott harcához. Hat évvel az invázió után T— Carter elutasítja Brezsnyev javaslatai Angolai jelentés a fajüldöző agresszióiról i * 0
