Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

Kereskedni már tudni kell Furcsa? Talán mégsem az. Igaz, vannak napok, hetek, amikor sokan, szinte min­dent megvesznek, amit az üzlet polcain meglátnak, és vannak hetek és hónapok, amikor szinte órákra „kihal” az áruval dúsan megrakott állványok előtti terület. Az eladók tétlenül ácsorognak, már majdhogy nem ásítoz- nak, az üzlet vezetője pedig a legszívesebben lasszóval fogná a kedves vevőt. Csend honol a boltban. Valósággal felvidulnak az eU adók, ha egy-egy vevő rájuk nyitja az üzlet ajtaját. Mi történt? Mi történik manapság az élelmiszer kis­kereskedelmi vállalat háza táján? Már a dekák is számítanak Megszűnt a régi jó világ, amikor könnyedén kérdez­hette az eladó a mérlegre lendített áru súlyának el­lenőrzésekor: — Lehet öt dekával több? Ma már nem lehet. Sem a téli szalámi, sem a párizsi. Mi több. amikor a szebbnél szebb húsokat kínáló pult mögött a hentes azt mond­ja: — Ebből a szép karajból tessék! A vevő határozottan meg­rázza a fejét. És nem kér abból a csakugyan szép ka­rajból, hanem egy annál ol­csóbb húsból kér, és nem is akármennyit, hanem — még hallani is furcsa — harminc dekát összesen. Vagy ott állnak egymásra feltornyozva a söröskarto­nok. Néha-néha áll meg előttük valaki, és egyáltalán nem valószínű, hogy a szé­pen aranyozott címkéjű kül­földi, márkás sörért nyúl. Beéri az olcsóbbal is. Az is igaz, hogy az ünne­pek előtt is másként volt minden. Főként a pezsgő fo­gyott, a borból viszont az olcsóbb fajták voltak a ke­lendőek és a zselés szalon­cukorért sem kapkodtak. So­kan vásároltak pulykát, ka­csát és libát, de sokan csak egy-egy darabot kértek, nem egy egészet. Egyszóval: kezdjük meg­gondolni, hogy mit és abból mennyit vásároljunk. Azaz: ma már eladni tudni kell, a kedves vevőnek kedvet kell csinálni a vásárláshoz. Ke­reskedni kell. Zsúfolt év vége Az elmúlt év decemberé­nek a vége és az idei január eleji a szokásosnál egy ki­csivel több fáradozást igé­nyelt a Heves , megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi, Vál­lalat dolgozóitól is. Kará­csonykor négy napra vásá­roltak be az emberek, utána mindjárt a szilveszteri be­szerzési „roham” követke­zett, majd az árváltozások miatti leltár szakadt a nya­kukba, anélkül, hogy közben kipihenhették volna magu­kat. Kényes időszakok ezek, mert ilyenkor minden dup­lán számít. A hangulat is fo­kozódott, a vevők is türel­metlenek és jaj annak a bolt- ■ nak, amely nem tud folya­matosan kenyeret, tejet és húst adni. — Tudomásom szerint az ünnepek előtti vásárlások minden fennakadás nélkül zajlottak le — mondta kér­désünkre válaszolva Csépány Ferenc, a vállalat igazgatója. — Köszönhető ez annak is, hogy a szállító partnereink­kel egyeztettük a tennivaló­inkat. Béreltünk teherautó­kat is azért, hogy könnye­sük akár a kenyér, akár a tej behozatalát a boltjaink­ba. Egyetlenegy üzletünkben történt, meg, hogy negyvenöt, percig kellett várni a ke­nyérre, mert a kemencék teljesítménye adott volt és a sütés idejét nem lehetett rö­vidíteni. Még a zárás előtti percekben is volt elég ke­nyér a boltjainkban, sőt: ennyi még egyszer sem ma­radt meg, mint most. De azt mondtuk, inkább felesleg le­gyen, semmint a vevők ke­nyér nélkül maradjanak. — Hogyan sikerült a lel­tározást elvégezniük fennaka­dás nélkül? — A megyében . egyetlen üzletünk maradt zárva az árváltozást követő hétfőn, ez a gyöngyösi úgynevezett Hangya, a Fő téren. Ez is csak azért, mert megbeszél­tük a tőle nem messzire le-, vő Csemege vállalati üzlet­tel, hogy ők nyitva lesznek hétfőn, tehát a város belső területének ellátását nem za­varta a mi boltunk zárva tartása. Azok az üzletek, gmelyek hétfőn különben sem nyitnak ki, most is zár­va voltak. A leltárt minde­nütt szombaton, zárás után, illetve vasárnap végeztük el, — Egerben előfordultak tumultuózus jelenetek is a vállalat boltjában azon a bi­zonyos hétfői napon. Miért? Az egri Bástya ABC * — Igen, mert a lakótele­pen a másik cég tulajdoná­ban levő bolt nem értesített bennünket, hogy hétfőn lel­tározni fog, tehát a mi üz­letünk nem készült fel a megnövekedett forgalomra, ezért a szokásosnál jóval na­gyobb keresletet nem tud­tuk zökkenő nélküli kielégí­teni. A boltok sem egyformák — Fel tudunk sorolni né­hány üzletet a megye váro­saiban, amelyekben egészen más minden, mint a többi­ben. Kivételezett boltok ezek? — Képtelenség lenne min­den egységünkben ugyanazt a kínálatot biztosítani. A ve­vők ugyan azt szeretnék, ha a lakásukhoz legközelebb eső üzletben mindent meg­vehetnének. Ha a kívánsá­guk az alapvető élelmisze­rekre vonatkozik, ezzel mi is egyetértünk. De semmi sem indokolja azt, hogy az egri Hadnagy utcai árudánk szomszédságában egy kis el- árusitóhelyen is bőséges vá­lasztékot tartsunk. Amikor erre vonatkozóan intézked­tünk, nem várt ellenállásba ütköztünk. Hosszú időbe tel­lett, mire a különböző fóru­mokhoz eljuttatott panaszok alól tisztázni tudtuk magun­kat. — Könnyű tehát a kiemelt boltoknak? — Az áruelosztáskor mió­ban segítünk nekik, de na­gyon sok múlik azon is, mi­lyen ügyes kereskedő a bolt vezetője, mennyire tud más forrásokból is árut szerezni. A vállalat támogatja őket a törekvéseikben. Például úgy is, hogy egyre nagyobb ke­retet biztosít a termelőktől való közvetlen beszerzések­hez is, főként a gyümölcs­ös a zöldségfélékből. — Miért nem lehet meg­tenni azt, hogy* az üzletek maguk fogjanak össze a beszerzés megkönnyítésére? — A kínálat bővítését akadályozza, hogy a szállító partnerek bizonyos áruknál megkötik a megrendelhető mennyiség legkisebb tételét. Mondjuk: öt kilóban. Egy kis üzletnek az ötkilós té­tel is lehet sok. De annak semmi akadálya nincs, hogy Wbb milliós fejlesztés, beruházás Füzesabonyban (Tudósítónktól) Füzesabony nagyközség idei fejlesztésére szánt mil­liók sorsa felett döntött a napokban a járási székhely közös tanácsának ülése. A testület megállapította, hogy a mérsékelt fejlesztések és beruházások, a takarékosko­dás közepette is tovább fej­lődik az idén Füzesabony. A községfejlesztés több mint 5 millió forintos bevé­teléből a különféle szervek, vállalatok hozzájárulása csaknem másfél millióra te­hető. A lakosság egymillió 700 ezer forint értékű tár­sadalmi munkájával segíti az idei fejlesztési tervek megvalósítását. A tervek szerint községfejlesztési alapból 1 millió 200 ezer fo­rintot fordítanak kommuná­lis célokra, ezen belül 800 ezer forintot a kereskedelmi hálózat és ellátás fejleszté­sre, í A kulturális ellátás javítá­sát 460 ezer forintos ráfor­dítás segíti, ezenkívül 600 ezer forintos összeggel hoz­zálátnak egy új bölcsőde építéséhez. A nagyközség idei költség- vetési gazdálkodása kereté­ben 20 és fél millió forint­tal rendelkezik. A költség- ' vetési bevételek félmillióval, a kiadások pedig mintegy kétmillió forinttal haladják meg az elmúlt évit. A fe­lettes tanácsi szervek nyolc és. fél millió forinttal járul­nak hozza a költségvetés be­vételeihez. ezenkívül jelentős az üzemek, vállalatok, ke­reskedelmi szervek adóbefi - zetése. A tervek szerint a gazda­sági ágazat kiadásaira ? millió 122 ezer forintot for­dítanak. Az egészséaüayi és szociális célokra előirányzott összeg kevés híján négymil­lió, a kulturális ágazat ki­adása pedig a 11 milliót is megközelíti. Az épülő bölcsődén kívül vállalatok közös beruházásá­val szolgáltatóház létesítését kezdik meg. Csaknem fél­milliót fordítanak a Lenin út felújítására, és a dormán- di sárrázók elkészítésére. Jelentős lesz az utak, jár­dák karbantartására, építé­sére fordított összeg is. A tanácsi szolgálati lakások fel­újítására 300. belvizleveze- tésre pedig 100 ezer forintot költenek. Felújított épületbe költö­zik a zeneiskola, sor kerül az óvodák konyháinak bőví­tésére, korszerűsítésére. Ál­lóeszközök felújítására mint­egy 800 ezer forintot költe­nek. ezek között a művelő­dési központ, az- óvodák és iskolák épületeinek karban­tartására, felújítására is sor kerül. Császár István egyikük rendeljen és egy­más között felosszák az árut. Erre azonban mi központi­lag nem tudunk vállalkoz­ni, mert a belső árumozga­tásnak ilyen módjára nincs gépkocsink. Ügy tudjuk, a rózsaszent- mártoniak már összefogtak ilyen céllal és „bokorba” tö­mörültek, vevőik, legnagyobb megelégedésére. Kevesebb munka, egyenlő bér? Lehet-e takarékoskodni az élelmiszer kiskereskedelem­ben? Kapcsolják ki talán a hűtőgépet? Ne tessék moso­lyogni az ötleten, mert igen­is: lehet kikapcsolni. Példá­ul úgy, hogy az egyik hűtő­ből átpakolják az alján ta­lálható kevéske árut a má­sikba. De ha éjszakára leta­karják a hűtőpultot nylon­nal, azzal is sok villamos energiát spórolhatnak meg, mivel így a gépnek nem kell a környezetét hűtenie. Nemcsak lehet, de kell Is takarékoskodni, ahol arra szükség van. Akár az el­adókkal is. Egyelőre azt csi­nálják, hogy a nyugdíjba ment, vagy szülési szabad­ságot kivett dolgozó helyébe nem vesznek fel mást, a le­járt szerződést nem hosszab­bítják meg. Már tavaly Is „létszámot” takarítottak meg így­Mi legyen azzal, akinek nem nagyon fűlik a foga a munkához? A többiek pedig még helyette is törik magu­kat? Éreztetni kell vele a bérfizetési napokon, hogy a munkája mennyit ér. Van ilyen valóban? Igen, hatójuk a választ, és elhangzik az egri Bástya, a gyöngyösi Olimpia és a hatvani Marsó- féle bolt neve. Az ottani üz­letvezetők „nem szívbajo­sak”, ha a forintok elosztását rájuk bízzák. Akár még ezer forintos különbségeket is ki­alakítanak az egyes dolgozók között, mert a munkájuk is ennyire eltér egymástól. És a következmény? Az egri Bástyában szeptembertől decemberig már változás kö­vetkezett be. Ennyi időbe tellett, mire „észbe kapott” az illető. —■ Ha úgy dolgozunk, mint tavaly — mondta a vállalat igazgatója —, akkor az ár­változások következtében bi­zonyos növekedés keletkezik a bevételben. De ez nem elég ahhoz, hogy a különbö­ző céljainkat elérjük. Tehát mindannyiunknak többet kell teljesítenünk. Ez pedig a megváltozott vásárlói maga­tartás következtében egyál­talán nem könnyű feladat. Jobban kell kereskednünk, mint eddig. íme, elértünk ide is. G. Molnár Ferenc Talpra állt a gazdaság Ecgffnoefcis Sarudon Felszólalt Vaskó Mihály is Éppen két esztendeje, hogy lapunk­ban is elemez­tük több sza­nált, vesztesé­ges gazdaság — köztük a saru- d i Tisza men ti Termelőszövet- SÍ kezet — tévé- ji| kenységét, s el- P? mondtuk azo- fcf kát a terveket M is, amelyekkel fit minden egyes £| helyen talpra tU* kívánták állí­tani közös gaz­daságukat. Egyebek közt § az eltelt két esztendő mér­legét is adta Sarudon a teg­nap délelőtt megtartott zár­számadó köz­gyűlés, — mely­nek vendége volt Vaskó Mihály, a megyei pártbizott­ság, Antal Lajos, a füzes­abonyi járási pártbizottság első titkára és Tóth Mihály, a TESZÖV elnöke is. Első­ként Nagy Dezső, a gazda­ság elnöke foglalta össze a tervidőszak eddigi eredmé­nyeit, gondjait. Elmondta, hogy az utóbbi esztendők­ben rendszeresen mintegy félezer hektárnyi szántón pusztult ki az elvetett gabo­na a Tisza II. megemelkedett vízszintje miatt. Részben ez okozta azt a csaknem 16 millió forintos veszteséget is, amit két éve rendeztek sza­nálással. Már az első évben a hiányzó pénz felét saját erővel előteremtették es mindössze némi alaphiánnyal zárták 1978-at, ami ann^k az eredménye, hogy nem csak terveztek, hanem az el­képzeléseket javarészt meg is valósították. Megszűntet­ték a ráfizetéses sertésága­zatot, a gazdaság méreteihez igazították, azaz csökkentet­ték a tehénállományt,s megkezdték a juhászat fej. ’ lesztését. Túladtak a legtöbb pénzt elnyelő húsüzemükön is. Az elmúlt évben azután a gazdasági feladatokat új cse­lekvési programjuk határoz­ta meg. A jól előkészített és időben, jó minőségben el­végzett őszi vetést követően viszont a tavasz olyan szá­raz volt, hogy sok helyen még a harmadik újravetés sem kelt ki. Ez végül csak a költségeket növelte, de pénzt nem hozott a gazda­ságnak. Magasabbak voltak viszont az őszi termények, növények hazamai. Vörös­hagymából 194 mázsát, ku­koricából 33 mázsát, görög­dinnyéből 332 mázsát szed­tek le minden hektárról, s ami nem mellékes, a fenti növények önköltsége jóval a megszokott alatt maradt. Végül is azt, hogy sikerült egyenesbe hozni a gazdaság pénzügyi helyzetét, a saru- diak elsősorban az állatte­nyésztésnek tulajdonítják. A tervezettnél negyedmillió li­terrel több. tejet értékesítet­tek, de a tervezettet a borjú­szaporulat is meghaladta. Mindezeken felül javították a különböző melléküzem­(Fotó: Perl) ágak jövedelmezőségét,' a megszokottnál lényegesen ta­karékosabban gazdálkodtak és fokozták a kereskedelmi forgalmat is. Ily módon a szövetkezet elnöke több rnint két és fél millió forintos gazdálkodási eredményről adhatott számot és a mérleg szerinti nyereség is megha­ladja az 500 ezer forintot. Nagy Dezső ezt követően az idei tervekről számolt be, majd az ellenőrző, a döntő- és nőbizottság elnöke érté­kelte testületük múlt évi te­vékenységét. Az ülés második részében a hozzászólásokra került sor. Felszólalt Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első tit­kára is, aki a külső gohdok mellett a „házon belüli” rend teremtésre és annak eredményeire hívta fel a fi­gyelmet. Nagyra értékelte azt a munkát, amit a gazdaság dolgozói, vezetői az elmúlt két esztendőben végeztek. — A szocialista nagyüzemben minden lehetőséget, tartalé­kot ki kell aknázni, s mint annyi más helyen, ettől még itt Sarudon is messze van­nak — tette hozzá ugyan­akkor Vaskó Mihály. A me­gyei pártbizottság első titká­ra külön is kiemelte, hogy az eddigieknél is fegyelmezet­tebben kell betartani a ter­melési rendszerek által elő­irt technológiát, ami a meg­bízható. jó termés egyik alapfeltétele. Többen kértek szót a gaz­daság dolgozói közül is. Ki­rály József ■ például figyel­meztetett, hogy ráfizetéses a tízeves, elavult gépek üze­meltetése egy másik felszó­laló a javítás és üzemanyag­felhasználás önköltségének . csökkentéséről beszélt, töb­ben pedig a melléküzem- ágak é.s a gazdaság egyéb belső ügyeinek tevékenysé­gével foglalkoztak. ' Végül a közgyűlés az el­hangzott beszámolókat, a határozati javaslatot az el­hangzott kiegészítésekkel, javaslatokkal együtt elfogad­ta, majd a gazdaság szocia­lista brigádjainak járó okle­veleket. zászlókat, jutalma­kat adták át. Cziráki Péter Úszta Gyula az erdőtelki tsz zárszámadó közgyűlésén Tegnap, csütörtökön dél­előtt tartotta 31. zárszámadó közgyűlését az erdőtelki Sza­badság Termelőszövetkezet is. Bácskai József, a közös gazdaság párttitkára köszön­tötte a résztvevőket, köztük az elnökségben helyet fog­laló Úszta Gyula elvtársat, 'a Magyar Partizán Szövetség főtitkárát, országgyűlési kép­viselőt, valamint dr. Varga Józsefet, a megyei tanacs el­nökhelyettesét. A köszöntő szavak elhang­zása után Tóth Sándor, a termelőszövetkezet elnök- helyettese ismertette a veze­tőség beszámolóját az elmúlt évi munkáról. Elmondotta, hogy a nehéz körülmények ellenére többségében jól helytálltak a munkában a közös gazdaság dolgozói, melynek eredményeként éves tervüket 101,3 százalékra tel­jesítették.' termelési eredmé­nyük pedig löl millió fo­rint A beszámoló elhangzása után a felszólalásokra került sor, szót kért Úszta Gyula is, aki elismerését fejezte ki a múlt évben végzett mun- káért és további sikereket kívánt a közös gazdaság tag-' jainak. * «6»RV Jenamo€í 1980. február 1., péntek 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom