Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-26 / 47. szám
Üj közművelődési intézmény Ádám Jenő zenei gyűjteménye A nemzeti' kultúrát építő feladatok küldetéses vállalásában László Gyúla arra jelentkezett, hogy festés helyett a régészet problémáit tisztázza. Lyka Károly arra, hogy rajzi munkáját félretegye, és a XX. század magyar képzőművészetének kritikai í> »szemezését végezze el. öveges József is fontosabbnak tartotta a fizika megszerettetését annál, hogy kísérleti fizikus legyen. Ádám Jenő Is felmérte teendőit. Azt, hogy Bartók és Kodály révén megszületett századunk kontinenseknek üzenő klasszikus értékű magyar zenéje, azt, hogy az ő hivatása a századok magyar népzenéjén alapuló új muzsikánk szolgálata. Miben állt ez a küldetés? Abban, hogy az ifjúságban alapozza ezt a minőséget, abban, hogy a világ megismerje eredményeinket. Mindkét sugallatot meghallotta. teljesítette. Azzal, hogy az 1940-es évek elején a Ko- dály-módszer gyakorlati kidolgozójaként megírta az Ifjúságnak szóló énektankönyveket a szolmizáclós módszer alapján, azzal, hogy a magyar zene kimagasló eredményeit amerikai előadókörút- ján propagálta, azzal, hogy elemezte muzsikánk értékeit húsz évig tartó sorozatában a rádióban. Ádám Jenő 1890-ban született Szigetszentmiklóson. Tanítói oklevelet szerzett, az első világháborúban hadifogságba került. Megtanult oroszul, Tatarszkban kinevezték zenei igazgatónak, de Szibériából hazavágyott, és elvégezte a Zeneakadémiát, melynek sok évtizedig tanára volt. Igazi polihisztorként végezte sokirányú munkásságát zeneszerzőként, karmesterként, énektankönyv; íróként, a Budai Dalárda vezetőjeként. Mindenre volt ideje, maradt energiája. 1933-ban Bázelban Félix Weíngartnernél i mesterdip- lomát szerzett, ő mutatta be Purcell Dido és Aeneas-átaz Operaházban. Több zeneművet írt, „Magyar Kará- csony”-ának bemutatóján Székely Mihály, Koréh Ebeire, Basilídes Mária. Orosz Júlia énekelték a főszerepe- 'ket. Ö Somogyiján gyűjtögette a népdalokat, melyet külön füzetben is közreadott Munkásságát Bartók és Kodály nagy figyelemmel kísérte. Kossuth díja és Érdemes Művész kitüntetése mellett több érmet kapott Rómában, Londonban cs Bulgáriában. Mindez nemcsak személyes sikere, hanem a Hol volt — hol nem volt Egerben az Erzsébet-híd? Eger hídjairól sokat tudunk —, de még nem mindent. Ki gondolná, hogy egyszer, mindössze egyetlenegyszer Eger városának névadó jókedve támadt a hidakkal kapcsolatban, s míg a többi hidat a népszokás szerzetes- rendekről, intézményekről nevezte el. egyik hídnak az Erzsébet nevet adta. Valamikor fából ácsoltak átkelőket a káptalani és püspöki város között, tudnivaló ugyanis, hogy a víztől keletre a káptalané, nyugatra a püspöké, volt a város földesúri függőségben. De ezek a hidak két megyét is kötöttek össze, mert a keleti rész Borsod megyéhez tartozott 1807-ig. A szép kőhidak építése a múlt nagy építő évszázadában, a tizennyolcadik században történt, kivéve a „Barátok hídját”, amely.még török emlékként maradt fenn, a város visszafoglalása után mint „pons lapi- deust”, kőből való hidat említik a történeti források. (Ma Kossuth Lajos utcai híd.) A Dobó téri hidat 1731- ben építtette a város Giovanni Carlone olasz építőmesterrel a régi fahíd helyébe. Ez is egynyílású volt, mint a „Barátok hídja”. A Mária utcai híd 1781- ben készült el, amikor Esz- terházy püspök a városba törő árvizek ellen megépítette azt a hatalmas védőgátat, amelv — sajnos — völgyzáró gátnak sikerült. A vízfolyással szemben épült gát közepére helyezett híd két boltívét eltorlaszolta az 1878-i ‘áradás lesodrott hordaléka és a völgy északi részén felduzzadt víztömeg óriási nyomása ledöntötte a gátat. Ez az áradás tönkretette a többi hidat is, egyedül a Barátok hídja maradt járható állapotban. Ezeket újjá kellett építeni, egyelőre faanyag felhasználásával. 1879 augusztusában a városi közgyűlés megállapítja: A Cifra malomnál egy fahíd építése elkerülhetetlen. Ekkor gondolnak először a Malom utcai átkelésre. Ez az árvíz tehát egy új hidat is megteremtett. Ugyanebben az évben kerül szó a kórház melletti hídról, mégpedig különös körülmények között. Ha valaki fellapozza a vá- \rosi képviselőtestület 1879. évi áprilisi közgyűlésének jegyzőkönyvét, a következőket olvashatja benne: „Elnöklő Tavasy Antal polgármester indítványozza mielőtt a mai ülésre kitűz.ött tárgyak sorrendje megkezdetnék, hogy Őfelségéik ezüst mennyegzője alkalmából, ezen örömnap emlékére és megörökítésére a városunkban újonnan építendő, jelenleg „Generális” című katonai laktanya „Ferenc József Laktanyának”, az ahhoz vezető és szintén újból építendő híd pedig „Erzsébet” hídnak neveztessék. Az indítvány egyhangúlag elfo’ gadtatott.” A májusi közgyűlésen felolvasta a főjegyző Beöthy Lajos főispán leiratát, amelyben értesíti a várost, hogy Öcsász. és apostoli Kir. Felség legfelsőbb köszönetét nyilvánította. Ezzel az egri Erzsébet-híd el is nyugodott a jegyzőkönyvvek lapjain. Soha senki nem nevezte így, sőt még a későbbi jegyzőkönyvek is „Generális híd”-nak emlegetik. Mint ahogyan a későbbi halaspiaci iskolából, a „Halas”- ból sem lett Ferencz József laktanya. A hidat továbbra is a „Mizerek hídjának” nevezte a nép. az öregek még ma is így hívják. Így történt, hogy volt is. nem is Erzsébet-híd kulcsos Eger városában. Dr. Kapor Elemér magyar zene iráríti kontinentális elismerést is jelenti. Az sem véletlen, s politikailag is méltánylandó, hogy 1940. május 13-án Belgrádban a Szent Száva renddel tüntettek ki, mely humánumának bizonysága. Ádám Jenő végül úgy döntött, hogy a Nemzeti Múzeum zeneművészeti tára helyett szülőfalujának, Sziget- szentmiklósnak adományozza hagyatékát. 1979. október 5-én avatja fel Ádám Jenő zenei gyűjteményét Szigetszentmiklóson, egykori szülőházában, tanítványa, Szo- kolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző. A három helyiséget magában . foglaló múzeumban találhatjuk Ádám Jenő zongoráját, dolgozószoba ik berendezési tárgyait, műveinek első kottáját, kéziratait, rajzait, a hozzá intézett Bai tók- és Ködály-le- veleket, kitüntetéseket, — munkásságának rendkívül gazdag'dokumentációját. A gyűjteményhez kutatószoba is, csatlakozik, a rendezést Vöő Imre, a szigetszentmik- lósi Honismereti Szakkör vezetője végezte méltó körültekintéssel. Jellemző az anyag gazdagságéra. hogy több a raktári részlet a kiállítás tárgyainál. Az is fokozza a hatást, hogy a falakon Ádám Jenőről készült festményeket és domborműveket láthatunk, továbbá egy érdekes Feszty Árpádrajzot. Magnóról hallható Ádám Jenő hangja és több zeneműve. Jelenleg a gvűjtemény vasárnaponként délután 14 és 17 óra között tekinthető meg, de hamarosan a múzeumi nyitva tartást alkalmazzák itt is. Közművelődésünk új intézményét érdemes figyelemmel kísérni, s minden bizonnyal országos, és nemzet közi közönség láttamoz- hatja itt zenei kultúránk rendkívüli teljesítményeit, Ádám Jenő munkásságát, mely a tehetség, a szorgalom és az önzetlenség együtthatóival építette fel a magyar zene egészében a maga maradandónak megmaradt életművét. Losonci Miklós Döntött a Legfelsőbb Bíróság Vita egy pénztári bizonylat körül Az áfész egy helyi lakos-; sál, hizlalási szerződést kötött. Eszerint az illető 7 ezer forint előleget kap, s kötelezi magát, hogy megállapított határidőre hízott sertést ad át. A hizlalót, amikor az állatokat leszállította, összesen 52 ezer forint illette meg. amiből le kellett vonni a már korábban felvett 7 ezer forint foglalót. A pénztáros, bár az egyik felvásárlási jegy hátoldalán feltüntette, hogy a hizlalónak 45 ezer forint járt, « bizonylatokra 52 ezer forintot vezetett rá, és állítása szerint ennyit is fizetett ki. Néhány nap múlva a szövetkezet pénztárosa megjelent az eladónál, közölte vele tévedését, és kérte a 7 ezer forint visszafizetését. AZ illető azonban kijelentette: az élőleget levonták, és csak 45 ezer forintot vett fel. Ezek után a szövetkezet pert indított, de a járásbíróság, majd fellebbezésre a megyéi bíróság a keresetet elutasította. ítéletük szerint az 52 ezer forintról szóló pénztári jegyzék nem bizonyítja, hogy a hizlaló valóban ennyit kapott. A pénztáros ugyanis nem tudott magyarázatot adni arra, hogy a bizonylaton az előleget feltüntette és mégsem a csökkentett öszszegről állította ki a fizetési jegyzéket. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A pénztári bizonylat teljes bizonyító erejű magánokiratnak tekintendő. Elbírálásánál nem lehet csak az egyik oldalon levő szöveget, egész tartalmát kell vizsgálni. Márpedig tény, hogy a pénztáros az egyik felvásárlási jegy hátlapján a hétezer forint előleget levonta, és a hizlalónak járó összeget 45 ezer forintban jelölte meg. Ezek után mégis 52 'ezer forintról szóló kifizetési pénztári bizonylatot állított ki. Ehhez járult, hogy az esetnél jelen volt tanú vallomása szerint, bár az eladó a teljes érték felvételét nyugtázta, valójában csak 45 ezer forintot kapott kézhez. Ezért nem mellőzhető ennek a tanúnak és a pénztárosnak újbóli kihallgatása és szembesítése. Egyébként, ha a pénztáros 52 ezer forintot fizetett ki, miképpen lehetséges, hogy a kérdéses napon a pénztárban sem többlet, sem hiány nem volt. Mindezeket könyv- szakértővel kell tisztázni. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Válnak — kié a trófea? A válóperben a vagyon megosztásakor a bíróságok úgy döntöttek, hogy a harminc darab őz- és nyolc szarvasagancs — a szenvedélyes vadász férj trófeái — fele fele arányban illeti meg a házastársakat. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontot foglalt el. — A trófea a vad testének része, az' tehát az elejtett állattal együtt a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. Igaz, hogy a házassági élet- közösség alatt szerzett trófea — a családjogi törvény értelmében — a házastársak osztatlan közös tulajdona. Mégis az agancs a vadászsikernek mintegy jelvénye, amelyet a vadász eladni, elajándékozni nem szokott. Személyes élménye fűződik hozzá, ezért, ha közös vagyon is, követelheti, hogy megtarthassa. Az alsófokú bíróságok tehát akkor járnak volna el helyesen, ha az agancsokat a közös vagyon-, ból a férjnek juttatják és amennyiben helyettük más vagyontárgy a feleségnek nem adható, akkor a férjet az ellenérték megfizetésére kell kötelezni. Ezért új eljárásra van szükség, amelynek során szakértők bevonásával kell meghatározni az agancsok tényleges értékét. Csak ezután lehet dönteni a vagyonmegosztásról. (H. E.) Nyílik az ibolya a Bükk déli lejtőin A hét végén kinyíltak az első ibolyák a Bükk széltől védett déli lankáin, Mocso- lyás környékén és a Hór-pa- tak völgyében. Virágzik az ibolya a sályi-latoruti völgyben is, ahol a meleg vizű források miatt enyhébb a mikroklíma. Bár a hegység északi lejtőin még nem tűnt el 'teljesen a hó, a napsütötte réteken, így Kisgyőr és Cserépfalu környékén valóságos szőnyegként virít a hóvirág. Megjelent a tavasz hírnöke a Tolcsva környéki fenyveserdők tisztásain is. Dino Buzzati: Á tükrök Feltűnően elegáns fiatalember halad át a divatos cukrászda teázótermén, és fen- sőbbséges közönnyel tekintett végig az asztaloknál ücsörgő hölgyeken. Simona Cerri felkacagott, majd kacagása különös, remegő gurgulázássá vált. — Ö, ó, láttad? — fordult vele egykorú barátnőjéhez Flos- sie-hoz. — A mai fiatalok, elszomorítóak a mai fiatalok! Mi járhat az eszükben? Érthetetlen, különös és érthetetlen, becsületszavamra szeretném tudni, mi járhat az eszükben? tCsak egyik a sok közül, aki most elment. Fiatalok, férfiak, 'néq jókémínek is tarthatnád őket De rá se néznek a nőkre! Csak húsz éve, de mit húsz éve, tizenöt, Hz éve a fiatalság egészen más volt, becsületszavamra, még tíz éve egy fiatalember a nyakát ficamította volna, hogy megnézhesse ezeket a gyönyörű babákat. És láttad, hogy sétált el? Mintha csupa üres szék lennénk. Ű, ó — és kicsit rövidebben hangzott fel a gurgulázás —, isten tudja micsoda világ kerekedik ki az ilyen fiatalságból, akik észre sem veszik a nőket. Ö nem tagadom, balamikor kicsit túlzásba is vitték, az utcán a sok tapadás pillantás. és jaj volt neked. ha egyedül mentél. ..Kisasszony, kisasszony. megengedi?” Bizony gyötrelmes volt. De a mai közöny? Te, Flossie, még nem vetted észre? — Hogyne. így van, ahogy mondod. Megváltozott a fiatalság ízlése. Egyébként a világ sem olyan már, mint régen. figyelted például a tükröket? — Hogyhogy a tükröket? — Már nem úgy csinálják őket, mint régen, biztosíthatlak, elfelejtették a mesterséget. Most mind szabálytalan. nem tudom, hogy lehet, de eltorzítják az arcodat, néha már ijesztő, ferde száj, ráncos arc, bedagadt szem, te még sohasem vetted észre? — De igen, igen — helyeselt mohón Simona. — Igazad van most már értem, hogy néha miért. .. Már nem értenek a készítésükhöz, ez az oka. Feltalálták az atomot, rakétán akarnak a holdra .menni. Szép, szép mondhatom! És még arra sem képesek, hogy jó tükröket gyártsanak. (Fordította: Csantavéri Júlia) MAI műsorok: MHO KOSSUTH 8.27 Es ha azt ^mondom — közép? 8.57 Népdalok, néptáncok. 9.44 Minden zsákban hét macska táncolt. 10.05 MR 10—14. 10.35 Zenekari muzsika. 11.43 Ragtime. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvénykönyv. 12.50 A rádió dalszínháza. Sup- pé: Pajkos diákok. 13.59 Amatőr zenei együttesek felvételeiből. 14.11 A Magyar Rádió esztt'ádzeneka- ra játszik. 14.43 Két román író: Liviu Reb’-eanu és Mihail Sadoveanu. 15.10 A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 15.26 Nyitnikéjc. 16.05 Zengjen a muzsika! 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.26 Filmzehe. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Mindenki zeneiskolája. 20.07 öt év a harmincötből. 20.47 Négy gye. mekjáték ... 20.53 Nyakig a szökőkút- ban. 21.25 Pájzán históriák. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Régi híres énekesek műsorából. 22.50 Meditáció. 23.00 Jascha Heifetz hegedül, Brooks Smith zongorázik. PETŐFI 8 33 Társalgó. 10.33 Zene délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.22 Barkácsolóknak. 13.27 1 lelő Ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig .... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Operettfelvételek. 19.20 Véleményem szerint. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára. 21.04 Nótacsokor. 21.50 Szállj, régi dallam ... 22.30 Kellemes pihenést! Szolnok 17.00-től 18.30-ig Miskolc 17.00 Hírek, időjárás — 17.05 Harmadyirágzés — Nyugdíjasok műsora Szerkesztő: Karcsúi Nagy Éva. — Lendvay Ferenc igazgató színházvezetése. Dr. Gyárfás Ágnes előadása — Könnyűzene — Sport — 18.00 Észak-magyarországi krónika (A BAZ megyei tanács vb beszámolót hallgatott meg a moziüzemi vállalat munkájáról — Oj szőlőtermelési rendszer alakult a dél-bükki szőlővidéken) 18.25 Lap- és műsorelőzetes ... 8.00 Tévé tóm a. 8.05 Iskolatévé. 9.00 Óvodások film- műsora. 9.20 Csata feketefehérben. 14.40 Iskolatévé (Ism.). 16.40 Téli fantázia. 17.00 Melyiket az ötezerből? 17.15 Kisgépek a ház körül. 17.30 Mindenki iskolája. 18.35 Országjárás Európából Ázsiába. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Napóleon és a szerelem. (Angol filmsorozat). 20.50 Földalatti történet (Dók. film). 22.10 Unokáink is látni fogják..,. 22.50 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Fiatalok estje. Kb. 21.00 Tv-híradó 2. MiMteM® IíHíO. február 26., kedd Részlet a gyűjteményből
