Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-23 / 45. szám

I KOBGBBg»IUSTOL - KOW Hatvanezriink fejlőd© városa: Egor Történészeink állítják: Eger I Istvánnak köszönheti létét. Államalapító királyunk ősi városa az azóta eltelt sok-sok évszázad ellenére örökifjú maradt, minit Róma, az örök város. Aki ma reg­gel az ,.uj postánál” leszállt a belváros szűk utcáiban la­vírozó helyijáratú csuklós buszról, s megállt egy perc­re az egykori líceum mellett, láthatta: miként sietnek az órákra a leendő tanárok, hogy hajladozik az SZTK öreg épülete mögött az épí­tők toronydaruja, <s hogy hömpölyög egyre lüktetőb­ben az utcák tarka forgata- gü. Hatvanezrünk közül, akik e történelmi városban élünk, ki ne állna meg időnként egy-egy percre, hogy felfe­dezze. megcsodálja’az egy­kori Agria új s valóban szép arcát, hogy akaratlanul is elkönyvelje a megyeszékhely dinamikus fejlődésének ered­ményeit. Most különösen ak­tuális ez a számbavétel, hi­szen a városi pártértekezlet résztvevői is a mérlegre te­szik az utóbbi öt esztendő közös eredményeit. Megmé­rettetünk hát,- ám bízvást ál­líthatjuk-: a mérleg kedvező képet mutat majd, mert ez a fél évtized nem múlt el nyomtalanul a város fölött, a fejlődés egyértelmű volt és szemmel látható. Bárki, aki él, tanúsíthatja... Itt van például az új pos­taépület, vagyis a korszerű Crossbar telefonközpont, amelynek köszönhető, hogy Eger is bekapcsolódott a táv­hívó hálózatba, s hogy nem kell már félórákig várni a vonalra. Vegyüli hát fel a telefont és kérdezzünk meg néhány tőzsgyökeres egrit a város életéről, az elmúlt öt esztendő eredményeiről. 11-844, Csepel Autógyár, a vonal másik végén Csécs Sándor üzemvezető: — Nekem szívügyem és rendkívül tetszik a történel­mi városmag, a belváros új­jáépítése. Ügy gondolom, a város párt- és állami vezeté­sének jó munkáját, dinami­kus fejlesztési elképzeléseit is tükrözi a rangos elisme­rés, a Hild-érem, amelyef a közelmúltban kapott a me­gyeszékhely. S ha már a fej­lődésnél tartunk, az elmúlt öt év alatt az üzemünk• is nagy változáson ment át: 1975-ben lettünk a Csepel Autógyár 3. számú gyáregy­sége, azóta két új termék- csoporttal gyarapodtunk. A nyugatnémet ZF-licenc alap­ján 100 ezer szinkronos se­bességváltót gyártunk, s it<_ készülnek a hidromechanikus sebességváltók alkatrészei is. Az elmúlt években jelentős technológiai és berendezési korszerűsítésre \s sor került, így a város iparának egyik korszerű üzeme lettünk... Egerben a tervidőszak első három évében egyébként 12 százalékkal nőtt a beruházá­sok értéke, az iparban ez 884 mülió forintra rúgott. Ebből 100 milliós a Finomszerel- vénygvárban. 56 milliós az Agria Bútorgyárban. 200 mil­liós pedig a Csepel Autó­gyárban valósult meg A vá­ros inarában nagy szerepet kapott a gépipar: a fejlődés eredményeként meghatározó lett mind az előállított ter­mékek értékét, mind pedig a termelő állóalapokat tekint­ve. Az ivari üzemekben több mint 14 ezren dolgoznak, többnyire korszerű, jó mun­kakörülmények között. 10-269, Heves megyei Álla­mi Építőipari Vállalat, Pe- reszlai Bálint művezető: — Nincs szebb dolog an­nál, mint ott lenni egy új városrész születésénél. Mun­katársaimmal a Csebokszári- lakótelepen mintegy 3 ezer lakást •építettünk, s szep­tember 1-rc átadtuk a 24 tantermes iskolát. Most a 37- es jelű. ISO lakásos tömb át­adásán dolgozunk, vállaltuk, hogy a megyei pártértekezlet idejére beköltözhetők lesz­nek az új otthonok... A megyeszékhelyen dolgo­zó állami és tanácsi építők az elmúlt öt évben 3500 la­kás megépítésére kaptak megbízást. A megépült laká­sok többsége kétszobás, átla­gos alapterületűk' 53 négy­zetméter. Az új otthonok 73 százalékába munkások. 7 szá­zalékába pedig nagycsaládo­sok költöztek. A Csebokszá- ri-lakótelepen a két tervidő­szakban 3636 lakást adtak át, így ennek a városrésznek a kiépítése lassan befejeződik. Az Északi-lakótelep bekap­csolódott a város vérkeringé­sébe. Ezzel kapcsolatban tárcsáztuk a 1’2-734-es tele­fonszámot, a VOLÁN terv­osztályvezetője, Jáhn Ala- dárné mondta: — Az utóbbi években je­lentősen növekedett a nagy befogadóképességű autóbu­szok száma, a város tömeg- közlekedése kulturálttá, zök­kenőmentesebbé vált. A 22 autóbusz csúcsforgalomban öt-, más időszakban tizper- cenként indul a végállomá­sokról. Hogy néha mégis zsú­foltság van. ennek oka: még nem sikerült teljesen megva­lósítani az üzemek lépcsőze­tes munkakezdését. 10-844, Egri Csillagok Ter­melőszövetkezet, Kormos Mik­lós, párttitkár. — Mi vagyunk a város mezőgazdasága, s amivel a legjobban kötődünk a város­hoz, az egy — üvegházváros. Amikor az egyesült négy eg­ri tsz-hez csatlakozott a noszvaji szövetkezet is, s megerősödött a közös gazda­ság, korszerű kertészetet hoz­tunk létre. A növényházak­ban most is 5 millió paradi­csom-, paprika-, káposzta-, uborka- és salátapalántát ne­velünk. A friss primőr áruk nemsokára az egriek aszta­lára kerülnek a piacról, az üzletekből. Éppúgy, mint annyi más termékünk, pél­dául, a szőlő, vagy a bor. Ha már az üzleteknél tar­tunk, ide kívánkozik Molnár Lászlóné iparcikküzlet­vezető szavai: — Az elmúlt években csak az iparcikk kiskereskedelmi vállalat hét üzletét korszerű­sítették, új pénztárgépekkel, számológépekkel szerelték fel, javult a dolgozók szociá­lis ellátása, szinte megszűnt a túlórázás. A konténeres áruszállítás, valamint az újabb gépkocsik beállítása gyorsabbá. előzékenyebbé tette a vásárlók kiszolgálá­,sáí. \ A megyeszékhelyen számot­tevő kereskedelmi és ven­déglátóipari hálózati ejleszités- re került sor a közelmúlt­ban. Csak néhány példa er­re: megépült a DÖMUS Lak- berendezési Áruház, az Exp­ressz Étterem, a Ráckapu Állami Gazdaságok Boltja, a Juventus Gyermekruházati Áruház, a Három, Farkas Ét­terem, a Napfény Bistró, a Bizományi Áruház és egy sor peremkerületi ABCkisáru- ház. Javult az üzemi étkez­tetés: ma csaknem 12 ezer adagot főznek naponta a kü­lönböző vendéglátó vállala­tok konyhái. Általánossá vált a gyermekétkeztetés, jelen­leg háromszor több diák jut ebédhez, mint öt évvel eze­lőtt. Fejlődött a lakossági szol­gáltatás, országos összeha­sonlításban is elismerésre méltó a kiemelt szolgáltatá­sok iránti igény: egyre töb­ben kérik az épületkarban­tartó. a gépkocsijavító, az elektroakusztikai és háztar­tási gépjavító szövetkezetek, a GELKA és a PATYOLAT szolgáltatásait, érthető hát. hogy napjainkban 33 száza­lékkal több szakember dol­gozik ezen a területen, mint például négy esztendővel ezelőtt. A 72 felvevőhelyen . dolgozó szolgáltatási szak­emberek csaknem 100 millió forint értékű munkát végez­tek az elmúlt esztendőben, ehhez járult még hozzá a kisiparosok 27 millió forint értékű szolgáltató tevékeny­sége. 14-382, Vallon úti óvoda. Bán Anna vezető óvónő: — A demográfiai hullám az utóbbi években érte el az óvodákat, ezért vált szüksé­gessé a városi óvodai háló­zat fejlesztése. Ez nem ment zökkenőmentesen, ezért az­tán ezt a munkát rendkívüli fontosságúnak tartom. A vá­ros vezetői mindent elkövet­tek, hogy megoldást találja­nak, ha csak ideiglenesen is. Lakásokból alakítottak ki óvodákat, biztosították az új csoportokhoz a szükséges létszámot. A zsúfoltság en­nek ellenére még jellemző, ám, ami fontos: megfelelő az apróságok iskolai előkészíté­se. Az elmúlt évben 26 óvo­dában csaknem 3500 gyere­ket tudtak elhelyezni, a 11 bölcsődébe 876 apróság járt. A nagy feladat most az isko­lákra vár majd: a déli vá­rosrész oktatási gondját az előkészítés alatt álló 16 tantermes iskola oldja majd meg. A Csebokszáriban át­adott 24 tanterem is jelentő­sen enyhített a város iskolai gondjain. Eger a Balaton és a Duna­kanyar után az ország leg­vonzóbb idegenforgalmi hely­sége. Az elmúlt évben több mint másfél millió túrista látogatott el a történelmi vá­rosba, a vendégfogadás szín­vonalán javít majd az épülő 200 személyes szálloda Ven­dégeink így kényelmesebben pihenhetnek, kirándulhatnak, s vehetnek részt a város kul­turális programjain, kereshe­tik fel a nevezetességeket: a várat, a felújított műemléke­ket, a Szépasszony-völgyet. s a megyeszékhely festői szép­ségű környékét. Hatvanezrünk fejlődő, szép megjreszékhelye így vá­lik milliók feledhetetlen — egyben ódon és új — városá­vá. Szilvás István (Fotó: Perl Márton) Gpnfyös — ma Szép ez a város. Akárme­lyik irányból közelítünk fe­lé, mindig úgy tárul elénk, mintha a természet nyitott tenyerére vette volna. Dom­bok, hegyek ölelik körül, hogy óvó karéjuk mélyén szelíd mosollyal tárulkozzék ki a rácsodálkozó tekintet előtt. A háttérből a Mátra erdős kúpjai vigyázzák a nyugalmát, közvetlen közel­ből pedig a Sárhegy semmi­hez sem hasonlítható körvo­nala rajzolja ki jellegzetes •sziluettjét. Szép ez a város. De nem­csak környezete teszi vonzó­vá, érdekessé, hanem a min­dennapjait élő emberek sok­színűsége is. ir Nem nagyon kényeztették el a várost az elmúlt száza­dok. Valaha szorgalmas sző­lőmunkásai és ügyes keres­kedői révén szerzett hírne­vet magának, és amikor 1335-ben Róbert Károly vá­rosi kiváltságot ad a mátra- alji településnek, akkor a Sárhegy szőlőinek levét már Krakkóban is jól ismerik És bár házait tűzvészek p,usz- tították el, mégis az elmúlt század végén bekövetkezett filoxérajárvány után vált Gyöngyös sorsa igazán két­ségessé. Hogy minden baj. meg­próbáltatás, vész ellenére ma Gyöngyös virágzóbb, mint volt valaha is, ez a tény lakói szorgalmát, lele­ményét dicséri. A szinte naponta változó település azonban megőrizte régi arcának néhány jelleg­zetes vonását is. Nemcsak a Fő tér és a belső város jel­legzetes. szép épületei hire detik az elmúlt korok vá­roslakóinak törekvéseit, ha­nem a Kossuth Lajos és a Petőfi Sándor utcákra kikö­nyöklő hajdani zsellérközök is arra intenek bennünket, mai gyöngyösieket, hogy tud­juk érzékelni és tisztelni gz élet teljességét, igaz realitá­sait. Soha sem csak csengő aranyból épült ez a város, hanem verejtéket fakasztó erőfeszítésekből is. + Hová lettek a kisvasút li­hegő erőlködését vigyázó ap­ró házacskák? Mára beton­ból öntött emeletek maga­sodnak a helyükön. Űj lakó­telep kezd kinyújtózkodni az Orczy-kastély mögött. De le­omlottak a Vörös Hadsereg útjának nyugati oldalán is a hunyorgó kis házacskák fa­lai és a kinyílt táj felső ré­szén már tíz emelet magas­ságába szaladtak fel a min­den kényelemmel berende­zett lakások. És hová lettek a hajdanvolt búzapiac urizá- ló 'épületei, az árnyékukban megbúvó kis viskókká1 együtt? A felszabadulásunk napját, hirdető tér és utca négy- és tízemeletes házrt nyújtóznak itt már ifjúi fris seséggel, mintha soha nen lett volna más a helyükön. A valamikori szőlők is el­tűntek a Kálvária-dombon, és itt már tízezrek találtak otthonra az elmúlt évek so­rán. Kertváros, mondják sze­líd büszkélkedéssel azok, akik a dombra kapaszkodó házak valamelyikében lak­nak. Mostanában Gyöngyös arc vonásait újra rajzolják. Mintha valami csodálatos plasztikai műtéten menne keresztül, aminek nyomán nemcsak a hajdani ráncok tűnnek el! hanem az idő mé­lyítette barázdákat is kisi mítanák a városépítő kezek. Aki akár néhány évvel ezelőtt járt is erre utoljára, rá nem ismerhet a mai Gyön­gyösre. Mintha mindenki ar­ra, szövetkezett volna, hogy teljesen átformálja a Mátra lejtőjéhez szelíden simuló települést. ★ Kétezer új lakás csak a mostani ötéves időszakban. Nyolc új tanterem. Űjabb 375 hely az óvodákban. Ebből a legfrissebb az a száz. ami a Kálvária-dombon várja a gyerekeket, A nyárra a Mát­rái úton készül el a terv sze­rint további százötven az óvodásoknak, de hatvan a bölcsődéseknek is. Visontán megteremtették a lehetőséget öt és fél száz rá­szoruló személy gondozásá­hoz, aminek következtében a gyöngyösi kórházban több mint százharminc ágy ad újabb keretet a betegek gyó­gyítására. A Fő téren a Volán volt irodái helyén négy tanter­met alakított ki a leleményes tenni akarás Ezzel is az 1- es iskola elhelyezési gondja­in segítettek. A régi művelődési otthont birtokba vehették áz úttö­rők. Az ő korábbi otthonuk­ba költözik majd a szertar­tásokat rendező iroda. A - szükség kényszerítette társ­bérlet így oldódik fel las­sacskán. hogy minden kul turális intézmény a maga feladatát szolgálhassa min­denekelőtt. Szolgáltatóház, önkiszolgáló étterem, bőséges készlettel »rendelkező ABC-áruház a Mérges utcai lakótelepen. Űj. nagy alapterületű üzlet a Kálvária-dombon éppen a legutóbbi napon. De rövide­sen megnyílik egy új bolt a Seregély utcában is. Ez mind a mostani tervidőszak ered­ménye. Lehetne sorolni a különbö­ző boltok, üzletek korszerű­sítését is, megfiatalítását is: iparcikk, csemege, vendég­látó, élelmiszer — ezek a szaküzletek tartoznak ide. És még mindig nem szól­tunk a Fő téri Patyolat- szalonról. amely új szolgál­tatásával is a háziasszonyok gondjain akar könnyíteni. Mintegy felkiáltójelként a sor végére kerül az új művelődé­si központ Annyi év után. annyi kétség ellenére, annyi reménykedés után. de végül is méltó keretek között, és — most már azt is hozzáte­hetjük — megfejelő tarta- ’ommal áll és dolgozik az új ' "velődési «központ. ★ De aki nemcsak látni, ha nem érteni is akarod ezt a várost, ne csak az utcáit jár­jad. ne csak az új lakótele­peit vedd sorra, ne csak a földből most kibújó oktatási centrumot mérd fel röpke pillantással a Kálvária-domb délnyugati részén, ne csak azt képzeld el magad elé, amikor á hajdanvolt zsidó­templom a nyomtatott be­tűk hajlékává lesz, ne csak a Pacsirta-telep jövendő há­zainak formáit rajzold fel a Róbert Károly utcán állva, hanem igyekezz megismerni azokat is, akik itt élnek és dolgoznak a falak között, a gyárak csarnokaiban, a hegy­oldalak és a kinyíló völgyek barázdáiban. A fiatalok városa is Gyön­gyös. Az életünk bonyolult kuszaságait elrendező szá­mok azt bizonyítják, hogy ipari üzemeinkben többség­ben azok szorgoskodnak, akiknek életkora még a har­madik tízes körül mozog. Az ipari üzemekben minden második munkás szakmát végzett. Óriási eredmény ez. És ezrek végeztek főiskolát, egyetemet, köztük tízből ki­lenc a mi társadalmi ren­dünk oklevelét nyerte el. Tehát a jól képzett szak­emberek városa is Gyöngyös. Ez a szellemi kapacitás ott munkál az üzemekben ifc. de a társadalmi élet legkülön­bözőbb területén is. A város arcának formálásában, szé­pítésében szintén érzékelhe­tő. ★ A fejlődés hozta magával, hogy Gyöngyös szoros kap­csolatokat épített ki a köz­vetlen környezetéhez tartozó községekkel is. Ennek jóté­kony következménye • nem­csak abban érzékelhető, hogy a város adta keretek kitá­gulnak ezekre a települések­re is, hanem a mozgás má­sik iranya is jellemző: a vá­ros lakóinak ellátásáért ér­zett felelősség az üzletek polcainak kínálatában is le­mérhető. De Gyöngyös a Mátra egy része is. Ez a tény nem csu­pán a szép természeti kör­nyezet örömét adja, hanem sokkal inkább a látogatott kiránduló- és üdülőhely sor­sáért érzett felelősség kérdő sét is hangsúlyozza. Ezzel együtt is: a Mátra nemcsak Gyöngyösé — a szépülő Sás tóval, a fejlődő Kékessel és a terebélyesedő Mátraszent imrével együtt. ★ Egy sóhajtásnyi időre fu­tott végig a tekintetünk Gyöngyös mai arcán. Ez az arc egészen más, mint ami lyen volt a tegnapi és egé­szen más, mint amilyen lesz a holnapi. Ez a jó benne. Csak a Mátra, csak a Sár­hegy néz le rá változatlan szeretettel, őrködve. G. Molnár Ferenc rhmusiafo 1080. február 23., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom