Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-21 / 43. szám
; j A kémiai, biológiai kutatások — behatolva az élő szerve- ? zet legmélyére, a sejtekig — magy eredményeket hozhat- l nak ma még nem gyógyítható betegségek leküzdésében. 7 Többek között erről szól mai összeállításunk, az egészség { védelmét választva fő témaként. n technika történetéből Mitől látunk? — A szabadesés — A ,.flinta” eredete — Az egri „spekula” — Crompton fonógépe A látás létrejöttének magyarázata már az ókori tudósokat is foglalkoztatta. Platón azt tartotta, hogy a szemből kiinduló látósugarak nekiütköznek a tárgyaknak és ez okozzza a látást. Arisztotelész ezt elvetette, szerinte a szem és a tárgy között valamilyen közvetítő közeg van, melynek mozgása okozza a látást. Mintegy 400 évvel ezelőtt, 1575 táján Maurolakus azt ' állította, hogy a szemben a képet a fénytörés törvénye alapján a kristályvíz hozza létre, de állítása bizonytalan volt, mert meghökkentette az, ljogy ily módon a szemben fordított képnek kellene jelentkeznie. ★ 390 évvel ezelőtt 1590-ben jött rá Galilei a pisai ferde toronyból végzett ejtési kísérletei során a szabadesés törvényére, továbbá felfedezte a szabadesés és a lejtős esés természetének azonosságát. ★ mutatta, hogy a mágneses térerősség növekszik a sarkok felé. Rájött, hogy izzí- tással megszűnik a mágnes- ség, de ha az izzó acélru- jlat észak-déli irányba helyezik el, akkor mágneses lesz, továbbá, hogy az eltört mágnesből két teljes mágnes keletkezik. ★ 380 évvel ezelőtt, 1600 táján a puskákon tűzkővel működő fegyvérzávárzatot kezdtek használni, s mivel kemény- követ az angliai Flint város mellett találtak — az ilyen kővel működő fegyvert „flintának" neveztek el. Napóleon a világ legjobb fegyverének tartotta a kovás-szuronyos puskát, amelyet több mint kétszáz éven át használtak a háborúkban. ★ William Gilbert (1544— 1603) angol természettudós és orvos alapozta meg 380 évvel ezelőtt, 1600-ban a mágnesség és a földmágnes- ség, de ha az izzó acélru- mált egy hatalmas természetes mágnest és ezen tanulmányozta a Föld mágneses tulajdonságait, például kiAz „egri spekula” 205 évvel ezelőtt 1775-ben J. Dollond készítette el az egri „líceum” számára az égitestek helyzetének meghatározására szolgáló óriási kvadránst, az „egri spekulál”. ★ 200 éve 1780-ban szerkesztette meg Samuel Crompton angol feltaláló a fonógépét, amivel tulajdonképpen Hargreaves találmányát tökéletesítette, de okult annak példáján (gépét összetörték a kenyerüket féltő takácsok) és otthon, nagy titokban állította üzembe. Végül mégis elárulta titkát. Ezután a fonók utánozták génét, anélkül, hogy szabadalmi díjat fizettek volna. Kováts Andor Crompton fonógépe Ä Muzeum Historii Wlokiennictwa, Lodz rekonstrukciója Biológiailag aktív vegyülelett Árák új gyógyszerekkel A „Biológiailag aktív ve- gyűletek kutatása" a hét országos kutatási főirány egyike. E fontos kutatási programban a Magyar Tudományos Akadémia jelentős szerepet vállal. 25 akadémiai kutatóhely bioaktív témákkal foglalkozó munkáját a főirány tárcaszintű Koordináló Tanácsa hangolja ösz- sze. A tanács titkárával, dr. ötvös László professzorral, a kémiai tudományok doktorával, a Központi Kémiai Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettesével és dr. Vinkler Péterrel, az intézet tudományos titkárával beszélgettünk arról, milyen biológiailag aktív vegytüe- te'- kutatása tartozik e főirányba, és vajon melyik területen várhatók újabb gyakorlati eredmények? A rák elleni küzdelemben nagyon fontos szerepet játszik a gyógyszeres kezelés. Ezért döntött úgy dr. Ötvös László és kutatócsoportja, hogy a korábbi években ösz- szegyűjtött szerveskémiai és bioorganikus-kémiai tapasztalataikat. eredményeikét új típusú rákellenes vegyüle- tek kidolgozására használja fel. Ezeknek is egy csoportjáról. az úgynevezett biológiai ’kilező szerekről adunk mo t képet. Ebben a munkában a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyárának kutatóival alakítottak ki jó szakmai együttműködést. A rák és a DNS A kutatók körében ismert, hogy a sejtek szaporodásában döntő szerepet játszó dezoxiribonukleinsav (DNS) reagál olyan kémiai szerekkel, amelyekkel a DNS-molekulára szénláncot (alkil-csoportot) lehet „ráépíteni”. (Így reagál például még mustárgázzal is!) De hogyan folyik le ez a reakció? Ez a kérdés izgatta a Központi Kémiai Kutató Intézet kutatóit, mert ha a reakció módját ismerik, talán a sejtek szaporodásának befolyásolását is el lehetne érni... J. R. Watson és F. H. C. Crick 1962-ben Nobel-díjat kapott az életfolyamatokban dö ‘ő szerepet játszó DNS- molekulák szerkezetének a felderítéséért. Röntgen-sugárnak a molekulában történő szóródásán alapuló kísérleti technikával állapították meg, hogy a DNS térbeli felépítése egy közös tengely körül csavarodó kettős spirálhoz hasonló. Ez a szerkezetmeghatározás szilárd állapotban történt. Ezért Ötvös professzor munkatársaival együtt arra keresett választ, vajon olyan oldatban, amelyben nagyjából az élő szervezethez hasonlóak a körülmények, azonos-e a DNS szerkezete a szilárd állapotban tapasztalttal. Ehhez a vizsgálathoz egy ólyan vegyületpárt (a die- poxibután két izomerjét) használták fel, amelynek egyik térbeli formája a másiknak tükörképi módosulata. Szemléletesen azt mondhatjuk, hogy a két vegyület két egyenlő hosszúságú csavarnak felel meg, amelyek közül az egyik jobbmenetes, a másik pedig balmenetes. Ennek megfelelően e két csavar közül csak az egyik illik bele a „balmenetes anyába” (a DNS-molekutába). Ha a diepoxi-butánnak a „balra forgató” formájával hozzuk össze oldatban, 37 fokon, az élő szervezethez hasonló kénhatású körülmények között a DNS-t, akkor reagál vele, azaz a két DNS- spirál egy-egy pontján megkötődik, keresztkötéssel ösz- szekapcsolva a DNS-láncot. A másik formával viszont nem következik be ez a reakció, mert ennek reakcióképes részei (a vegyület két vége) közül csak az egyik kötődik meg, a másik, térbeli elrendeződése folytán, nem fér hozzá a DNS- spirál összekapcsolható pontjához. A kísérletek igazolták. hogy a DNS szerkezete élettani körülmények között is olyan, mint a Watson és Crick által leírt modell. Vajon lehetne-e hasznosítani ezeket a felismeréseket a gyógyításban? — tették fel önmaguknak is a kérdést a kutatók. A felnyíló kettős spirál Korunk legelterjedtebb betegségei közé tartoznak a rákos megbetegedések. A rák a beteg sejtek gátlástalan szaporodását jelenti. Tudjuk, hogy a DNS a sejtek szaporodásában döntő szerepet játszik. Ahhoz, hogy a DNS „működni” tudjon, az szükséges, hogy a kettős 'spirál, mint egy cipzár, felnyíljon. Ezt a felnyílást gátolhatjuk meg a biológiai alkilező szerekkel. amelyek ily módon keresztkötéseikkel mintegy „leblokkolják” a DNS-t. Csakhogy ezek a vegjtü- letek nem csupán a rákos sejtek szaporodására hatnak gátlóan hanem az egészséges sejtek kívánatos megsokszorozódására is, így pl. a vérképzésre vagy a sérült bőrfelület pótlására is. A feladat: szelektívvé kell tenni a hatást oly módon, hogy csak a beteg sejteket károsítsa az alkalmazott anyag. Ezt a célt ezerszer könnyebb kitűzni, mint elérni. Közelebb vinne a megoldáshoz, ha az eredeti vegyület szerkezetét módosítva megvalósíthatnánk, hogy a szervezetbe juttatott anyag ne akárhová, három csupán a beteg szervbe kerülne. Az alapvegyiilet átalakításával elérhető, hogy az anyag döntő mértékben a kívánt helyre (máiba. a”yba, eoébe) várdoroljon. Ott a vegyület aztán kifejtheti hatását. Az eddig vizsgált származékok kevésbé voltak mérgezőek, mint az álapvegyület, jobb terápiás hatásúak, de még mindig nem érték el a kívánt szelektivitást. A kutatások folytatódnak. Remélhető, hogy egyre kedvezőbb hatású vegyületeket sikerül majd előállítani. A kutatások eddigi eredményei biztatóak. Az Ötvös professzor és munkatársai által előállított vegytiletek közül az egyik (Diacetil-di- anhidro-galaktitol, rövidítve DiAcDAG) már az előzetes klinikai vizsgálatokon is túl van. Amint az a kutatókkal folytatott beszélgetésből is kiderült, a biológiailag aktív vesyületek kutatásának kiemelt fontossága van. Ezen a kutatási területen azonban csak úgy lehet jelentős gyakorlati sikert elérni, ha a vizsgálatok elméletileg is kellően megalapozottak. Az elméleti eredmények közvetlen gyakorlati felhasználását jól példázzák az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetben folyó bioorganikus-kémiai kutatások. Reméljük, hogy a kutatók további eredményes munkája új, hatékony gyógyszerek előállításához járul majd hozzá. Szatmári Jenő István Sportolók — szauna után ' (MTI Külföldi Képszolgálat) Szaunatélen Világszerte tért hódít a szauna, amelynek lényege a forró gőzfürdő és a hideg vizes lehűtés. A köztudaL ban a szauna forgalma ösz- szefonódatt Finnországgal. Ez igaz is, de már a finnek előtt ismerték az ókori népek is a szaunát, sőt az aztékok. az amerikai indiánok és még az eszkimók is használták. A középkori Görögországban és Rómában is maradt fenn egy-egy változata. de a vikingektől kezdve egészen a régi szlávo- kig kedvelték ezt a fürdőzést. A modem szaunázás vitára legtöbb okot adó része. a befejező szakasz, a lehűtés. Sok helyen a gőzből kifutnak a hóba hemperegni. hógolyózni, vagy a jég között úszkálni. A finnék leggyakrabban például, egy közeli tóba ugranak, esetleg úgy, hogy előbb léket vágnak. Sokan felteszik a kérdést: nem kéros-e ez a szervezetre? A sportorvosok szerint nem. megfelelő edzéssel minden ártalom nélkül szármázhatunk. Felesleges az aggodalom, a szalmától nem kell félni. A félelem legfőbb oka, hogy a közhiedelem szerint a sza- unázónak felhevülten kell a hideg vízbe ugrania, vagy a hóban hemperegnie. Valójában pedig nem felhevült, hanem megizzadt a szauná- zó, és ez rherőben különböző dolog. Orvosilag bizonyított, hogy a szauna kiváló gyógyszere a reumának, jó hatású a neurózisok valameny- nyi válfajára, a magas vérnyomásra. az érbetegségekre. és használható álmatlanság ellen. És természetesen véd minden meghűléses betegséggel szemben, de csak kellő edzés után. A szauna viliágméretű elterjedésében a sport játszotta a főszerepet. A stockholmi olimpián a finnek már használták a szaunát. A későbbi olimpiákon miár mások is kipróbálták a finn fürdőt. A világ egyik legnagyobb futótehet rége és rendszeres szaunázója, Nurmi mondta: „A kimerítő küzdelem után fájdalmasan megkeményedett izmai mat a szaunázás azonnal rendbe hozta, és feloldotta az esetleges depressziót. Csodálatos újjászületés megy végbe a forró deszkákon.” PU33LJ 1 8.27 Bruckner: II. szimfó- j nia. 9.20 Népdalok 9.44 : Brummadzag, a zenébohóc. 10.05 Tudod-e? 10.35 Erna Berger énekel. 11.05 Fúvószene. 11.28 Eszi. nem eszi — nem kap mást? Riport. 11.43 Ragtime. 12.35 Könyvszemle. 12.45 Zenemúzeum. 15.00 Rádiónanló. 18.00 Kó- rusművek. 19.15 Végelszámolás. Hangjáték. 20.24 Népdalok. 20.40 (jyár és környéke. 21.10 A rádió lemezalbuma. 23.15 Operarészletek. PETŐFI 8.05 Operarészletek. 8.33 Szimfonikus zene. 8.40 Fodor Ákos versei. 8.55 örökzöld dallamok. 9.40 Válaszolunk a 11 ga t ói n k n a k. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Tanyavilág — mozgó világ. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Négykezes zongoramuzsika. 14.00 Kettőtől fél ötig. . . Zenés műsor. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben. 18.33 Slágerlista. 20.33 Nincs képem hozzá... ! 22.00 A tegnap slágereiből. 23.15 V„.-unkosok. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás 17.05 Női dolgok, női gondok. A gyermekétkeztetés helyzete Borsod megyében — Szerkesztő: Jakab Mária — Tíz perc a Shadols együt, tessel. Galéria a munkásszálláson. Riporter: Horváth Kálmán — 18.00 Észak-magyarországi krónika (A Miskolc városi pártértekezlet küldöttével Tolnai Attila beszélget. Eger város tanácsa vb tárgyalta) 18.26 Lap- és műsorelőzetes. .. 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 9.00 A kéz öt ujja. 11.20 Orosz nyelv. 12.05 Osztályfőnöki óra. 14.45 Iskolatévé (ism.). 16.00 Napköziseknek — szakköröknek. 16:35 Csak gyerekeknek. 16.55 Az éjszaka angyalai (belga film). 17.50 Tévébörze. 18.00 Telesport. 18.25 Számvetés. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Zsák a foltját (angol film). 20.50 Szereztem egy új lelket is (dok.-film). 21.35 A Tv Zenei Klubjának vetélkedője. 22.45 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 19.10 Az Országos Oktatás- technikai Központ filmje. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Tévénézők vetélkedője. 20.40 A zenei nevelés gondjairól cs lehetőségeiről. 21.00 Tv- híradó 2. 21.30 Ciceró „kar rierje" (angol film). Mmüsőn€í 1980. február 21., csütörtök I
