Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-21 / 43. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! W puh an AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 43. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. február 21., csütörtök Még nem épült fel a ház A változó idő mindig " új helyzeteket teremt, új feladatokat szül. A felszabadulás utáni nemzedékek olyan célokat tűzhettek maguk elé, amelynek < nagy része kemény harcok, nehéz áldozatok árán. de viszonylag gyorsan 1 megvalósult. Az apák for- \ radalma megalapozta a „házat”, teljes felépítése, „bebútorozása” fiaikra vár. Tervet teljesíteni, nyere- 1 séget „hozni” kooperációval, anyagellátással vesződni, kimutatásokat elemezni, új technológiákat kidolgozni, önköltséget csökkenteni, határidőket kicenti zni — elismerem, hogy ezek a feladatok külsőre nem olyan látványosak, nem olyan hősiesek, mint annak idején a földosztás, az államosítás, vagy később az ellenforradalom visszaszorítása, a termelő- szövetkezetek szervezése volt. Huszárrohamok helyett most a szorgos, szívós, alkotó szervező és ellenőrző munkára van szükség. Az ilyen jellegű tevékenység pedig nem mindig hoz látványos, gyors eredményeket, sőt néha csalódást, kiábrándulást, félsikereket és kudarcokat is okoz. Mert valljuk meg őszintén, hogy a „ház”, a szocializmus épülete —amelyet sok ifjú már csak berendezni akar, tulajdonképpen még nem készült el. Alapjait leraktuk, falait felhúztuk, sok tekintetben tető alá hoztuk, töb- bé-kevésbé felszereltük, de még korántsem kész. A párt XII. kongresszusa előtt bizakodóan vehetjük számban ennek az otthon- építésnek számtalan nagyszerű eredményeit. Történelmi mércével nehéz lemérni. milyen sokat tettünk ily rövid idő alatt. Azt sem szabad viszont figyelmen kívül hagynunk, hogy a tudomány, technika, kultúra fejlődésével együtt, párhuzamosan nőnek az igények is. Népgazdaságunk viszont még egyáltalán nem .tart ott. hogy ezeket az igényeket hiánytalanul ki tudja elégíteni. Űj iparágakat teremtettünk, gyáróriásokat építettünk és most mégis a cserearányok romlása, áremelkedések. jelentős termelési és egyéb gazdasági nehézségek akadályozzák az életszínvonal szükséges mértékű növelését, elért szociális vívmányaink megtartását is. Van tehát éppen elég tennivaló még valamennyi korosztály számára ahhoz, hogy a „bebútorozásig” elérjünk. Ez a bérén dezke- ' dés nem lesz kis feladat, egész embert, forradalmi tetteket követel nemcsak az idősebbektől, hanem a fiataloktól is. Mert még nem épült fel a ház! (V. F.) A tavaszi ülésszak előtt 11 környezetvédelemről tanácskoztak megyénk országgyűlési képviselői Képviselőink környezetvédelmi tanulmányúton az egri várban — .A 24. órg_,60. percében vagyunk, nem késlekedhetünk hát, amikor környezetünk védelméről van szó... — kezdte hozzászólását Fodor Istvánné a megyei képviselőcsoport tegnapi ülésén, amelyen a vitát dr. Pá- pay Gyulának, a megyei tanács vb-titkárának előterjesztése alapozta meg. Ezúttal ugyanis a környezetvédelmi törvény végrehajtásának tapasztalatairól mondták el véleményüket szű- kebb hazánk országgyűlési képviselői. Fodor Istvánné egyébként így folytatta: — A tájvédelmi körzet kialakításába rendkívül nagy szükség van a Mátrában, mert ha nem vigyázunk, s nem őrzünk féltve minden talpalatnyi helyet, akkor az enyészeté lesz hegyvidékünk egyik legértékesebb része. Jámbor Vilmos arborétuma az ország első botanikus kertje volt, innen került a távoli tájakra a különleges és rendkívül értékes növények egész sora. Ma ez a mátrai arborétum gazos, elhanyagolt, gondozatlan. Hacsak nem segítenek például az egri főiskola biológusai, földrajzosai, valamint a természetbarátok. .. Környezetünkről, természetvédelmünkről, lakóhe-. lyünk tisztaságáról hasonló szenvedélyességgel beszéltek a képviselőcsoport tagjai. Vaskó Mihály a faluszépíté- si- mozgalom eredményeiről szólt. Vadkerti Miklósné a Tárná holtágának szennyezettségére hívta fel a figyelmet, Komjáthy Aladár pedig arról beszélt, hogy valamennyiünk szemléletváltozására lenne szükség, ameny- nyiben a környezetvédelem, a természet óvása a közös téma. Sas Kálmán jó példával szolgált: a bélapátfalvi cementgyár — mint mondotta — annak idején naponta 60 tonna porral szennyezte a környék levegőjét. Az új gyár mintegy 500 millió forintért beépített portalanító berendezése — hatszoros termelési mennyiség mellett — ezt a szennyeződést napi 5,76 tonnára csökkenti, a leszűrt mésztartalmú port ráadásul jól hasznosítják majd a mezőgazdasági üzemek a termőterület tápanyagának visszapótlására. A tanácskozáson — dr. Pápay Gyula előadásában — szó esetit továbbá a föld, a vízterületek, a levegő védelméről. A képviselők érdeklődéssel vették tudomásul, hogy megyénkben a KÖJÁL több mint hatvan helyen végez rendszeresen méréseket a levegő tisztaságénak, illetve szennyezettségének megállapítására. A tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzítik, s továbbítják az első fokú építésügyi ' hatóságokhoz: intézkedtek egyébként a selypi cementgyár, az apci Qualitál szigorú ellenőrzésére, mert ezeknek az üzemeknek a körzetében jelentős túlszenv- nyeződést észleltek a műszerek. A környezetvédelmi törvény végrehajtásának tapasztalatairól' szólva elmondotta az előadó, hogy az országos tanács megalakulását követően kezdte meg működését a megyei szervezet, amelynek javaslatára került kidolgozásra a szűkebb körű. .hosszú távú terv: ez egyben a szükséges anyagi fedezet biztosítását is magában foglalja. A megyében taoasztalt, környezetvédelmi erőfeszítések — szögezték le a tanácskozás résztvevői — meghozzák a gyümölcsüket: tisztább. szebb és egészségesebb (Fotó: Perl Márton) levegőjű lesz a jövőben a hevesi tájegység. Az országgyűlési képviselők tanácskozása — amelynek munkájában részt vett dr. Molnár Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint Mészáros Albert, a Hazafias Népfront megyei titkára — a parlament soron ■ következő ülésszakának megyei előkészítésével fejeződött be. Szilvás István Központi támogatással épül a szilvásváradi komping A kereskedelem és a vendéglátás terveit egyeztették Egerben Hagyomány már, hogy a is a változatos étrendre megye vezetői minden esztendő elején egyeztető tanácskozáson vitatják meg minisztériumi vezetőkkel az illető szakágazat helyi tennivalóit. Mivel az elveken túl itt nagyon sok konkrét feladat végrehajtásáról, gyosított üteméről, vagy elhalasztásáról döntenek, szűkebb hazánk fejlődésében fontos szerepük van e protokollárisnak egyáltalán nem nevezhető tanácskozásoknak. Szerdán a Belkereskedelmi Minisztérium munkatársai látogattak Egerbe az év feladatainak egyeztetésére. A vendégek között ott volt Molnár Károly miniszterhelyettes és dr. Sebők Éva, a KPVDSZ Központi Vezetőségének titkára is. Heves megye képviseletében megjelent Somodi Lajos, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályvezetője, dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Jenes Pál. az SZMT titkára és Schmidt Rezső,, az egri városi pártbizottság első titkára is. írásos tájékoztatót készített előre a megyei tanács kereskedelmi osztálya a kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom elmúlt évi tapasztalatairól, idei terveiről, a fejlesztések, beruházások helyzetéről. Ennek kiegészítéseként dr. Varga József bevezetője után egy sor kérdésre kellett még választ adnia Bágyi Imrének, a kereskedelmi osztály vezetőjének. A kereskedelemben dolgozóknak rendkívüli feladatokat 'jelentett a tavaly júliusi és az idén januári árváltozások hatása. Az év ( végi vásárlási láz áruhiányt is okozott a tartós fogyasztási cikkek némelyikéből. Január óta fokozatosan töltik fel készleteiket az üzletek, áruházak, a megyében is stabilizálódni kezd a kínálat. Űj helyzettel találta szembe magát a vendéglátás Is: a forgalom az alacsonyabb osztályok felé tolódott, a drága éttermekben kevés a vendég. Az önkiszolgáló étkezdéket sokan keresik fel — négy ilyen működik már a megyében — bevált a kiszolgálásnak ez a formája, ám jobban kell-ügyelni itt egyáltalán nem megoldott még a diákétkeztetés sem. A megye nagy. része kiemelt üdülőkörzet, számítani kell az állandóan növekvő idegenforgalomra. Egerben például egész, évben a helyi lakosság kétszeresének kiszolgálására kell alkalmassá tenni az üzlethálózatot, a vendéglátó helyeket. A nagyobb árakért persze a vendég elvárja a színvonalasabb kiszolgálást, jobban megnézi boltban, étteremben egyaránt, hogy mire adja ki a pénzét. A kulturált kiszolgálás a folyamatos, jól szervezett áruellátás nemcsak gazdasági, de fontos politikai feladat is. öt év alatt 33 ezer négyzetméterrel gyarapodik az üzlethálózat alapterülete Heves megyében, túlteljesítve a terv előirányzatait. A hatodik ötéves tervben megvalósuló egri, belvárosi üzletközpont kialakítására műszaki tervpályázatot írnak ki. A miniszterhelyettes arról tájékoztatott, hogy központi támogatást kap a szilvásváráéi 300 személyes kemping, és száz személyes bungaló-telep építése. Ugyancsak támogatják az idegenforgalmi célú egri szépasszonyvölgyi sportlétesítmény építését is. A megyeszékhelyen a Vörösrák étterem és az új élelmiszer-áruház kivitelezésének ütemét azonban gyorsítani kell. mert ha jövő év április végére nem fejeződnek be a munkák, súlyos anyagi következményeket keil vállalniok a beruházóknak. ■Még mindig nem megfelelő a termelő vállalatok, a nagykereskedelem és a kiskereskedelmi vállalatok kapcsolata. Különösen a mezőgazdasági termények átvételénél érezhető ez, de tapasztalni például, hogy az ipar — taktikázva az árakkal — visszatart árukat a nagykereskedelemtől. A tanácskozáson e gondok megoldására több intézkedésről döntöttek a résztvevők. A megbeszélést követően a vendégek megtekintették a megyeszékhely több kéreskedelrhi beruházását, és a legnagyobb üzleteket, áruházakat. Hekeli Sándor Üdvözlő táviratok Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára táviratban üdvözölte Edward Giereket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárává történt újraválasztása alkalmából. Hasondó üdvözlő táviratot küldött Edward dereknek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is. Kongresszustól kongresszusig Ember helyett gépek A két kongresszus, között tovább csökkent a nehéz fizikai munka a termelés és a szállítás legkülönbözőbb területein. Mind több helyen okos, nagy teljesítményű gépek, automaták helyettesítik, könnyítik az emberek munkáját. Természetesen az emberi erő kiváltása hosszú távú feladat, amelynek megoldása csak sok-sok millió forint értékű gép beszerzésével, felszerelésével válik lehetővé. A 80 ezer dolgozót foglalkoztató kohászatban több mint 25 milliárd forintot tordítottak beruházásra a két kongresszus közötti időszakban. Alapvetően rekonstrukciós feladatokat oldottak meg. Elsődleges cél Volt az évszázados, korszerűtlen Siemens-Martin technológia visszaszorítása. A régi kemencéket, s velük együtt a forró, egészségtelen, poros munkahelyi környezetet konverterművekkel, tiszta. egészségesebb csarnokokkal váltják fel. Ez a technológia lényegesen termelékenyebb elődeinél, s alkalmazásával szinte teljesen megszűnik a korábbi nehéz fizikai munka. A Lenin Kohászati Művekben és a Dunai Vasműben a konverterüzemek építése félidejéhez érkezett. Nagyot léptek előre a kovácsolás gépesítésében is. A nehéz munkadarabok forgatásával párosuló kovácsolás, amelynél a munka minősége kizárólag a kétkezi munkás ügyességén és erején múlik, ma már csak Diósgyőrött és a Ganz-MÁVAG- ban él, a többi kohászati üzemben megoldották gépesítését. Az öntőmunkások nehéz fizikai munkáját automatasorok felállításával könnyítették, egyebek között a Magyar Vagon- és Gépgyárban. A hazai szénbányákban az elmúlt öt évben több mint hárommilliárdot fordítottak a munkahelyek gépesítésére. Minden dolgozóra 600 ezer forint értékű új gép jutott, A több mint félmillió dolgozót foglalkoztató gépiparban, a két kongresszus közötti időszakban 56 millió forintot fordítottak beruházásra. Jelentős eredmény, hogy minden 100 forintból 69-et új gépekre költöttek és csak 25-öt építésre, illetve hat forintot tervezésre. Ennek ellenére még mindig több tízezer régi, nehezen kezelhető eszterga dolgozik az országban, amelyeken a munkadarabok állítása, forgatása meglehetően nehez fizikai munkát igényel. Mind több vállalat tér át fokozatosan a legkorszerűbb technikára. a csepeli üzemekben például már több miniszámítógép-vezérlésű szerszámgép dolgozik. A technológiai korszerűsítésre, gépesítésre elsősorban azon vállalatoknál költöttek a legtöbbet, amelyek részt vettek a kiemelt fejlesztési programok megvalósításában. Automata gépsorok százai álltak munkába a Medicornál, az IKARUS-ban, a Videotonban, a Győri Rábában, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Üzemeikben szalagszerű szerelőmunka folyik. A következő években nagyobb hangsúlyt he- ilyeznek a termelőeszköz- gyártás modernizálására, bővítésére, így az eddigieknél több, korszerűbb Szerszámgép kerülhet majd a hazai üzemekbe az elavult berendezések felváltására. A nehéz fizikai munka* könnyítését, az egyre csökkenő munkaerő pótlását, s ezzel párhuzasan a kiszolgálás gyorsítását, színvonalának javítását tűzte célul a kereskedelem ötéves fejlesztési programja is. Eddig 4.4 milliárd forintot fordítottak a kereskedelem és a vendéglátás gépesítésére. A Cipőbolt Vállalat új törökbálinti raktárában már a targoncavezető is fölösleges, hiszen a kiszolgálást, szállítást, raktározást telje-; sen automatizálták.
