Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-02 / 27. szám
JUGOSZLÁVIA MONGOLIA LENGYELORSZÁG Az ország „éléskamrája” Nagyszerű terméseredményeiről, kiváló élelmiszeriparáról méltán híres a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság autonóm tartománya, a Vajdaság. Nemhiába hevezik az ország „éléskamrájának”. Több mint másfél millió hektárnyi termőföldjéről, amelyet a Duna—Tisza vizéből levezetett 900 kilométer hosszú öntözőcsatornahálózat segítségével tesznek még termékenyebbé, nem egy termékből — így mindenekelőtt zöldségfélékből — évente kétszer is, aratnak. A hazai szükségletek kielégítésén túl jut exportra is. Az utóbbi időben — évi átlagban — több mint kétmillió tonna búza, 3,9 millió tonna kukorica. 350 ezer tonna napraforgó, 4,2 millió tonna cukorrépa, jelentős mennyiségű ipari növény, gyümölcs, zöldség termett ezeken a földeken. Különö- , sen bő termést takarítanak be és eredményes feldolgozó tevékenységet folytatnak a Vajdaság tizenegy mezőgazdasági-ipari kombinátjában. A Vajdaság mezőgazdaságának idei eredményeit is nagyrészt ezeknek a korszerű nagyüzemeknek a további fejlesztése szkbja meg. Jelenleg 35 ezer hektárnyi földjüket művelik öntözéses gazdálkodással. 1985-ig 200 ezer hektáros földterület kapja már a jótékony vizet az öntözőhálózatból. Ennek megfelelően számolnak a zöldségtermelés eredményeinek ugrásszerű növekedésével : paradicsomból például a jelenlegi 33,5 ezer helyett 211 ezer, paprikából 55 ezer helyett 115 ezer, sárgarépából 34 ezer helyett 78 ezer tonna évi termésre számítanak a jövőben. A takarmánytermő földek öntözésével — kétszeri aratással — a tej- és hústermelés jelentős növekedését tervezik. 1985-re már 400 millió liter tejet termelnek évente a vajdasági tehenészetekben, a hústermelést pedig előreláthatóan 40-ről 46 ezer tonnára emelik. Az öntözőhálózat kiterjesztése, az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztése természetesen újabb jelentős beruházásokat is igényel, amire a következő években 3 milliárd dinárt szánnak ezek a nagygazdaságok. A beruházások gyors megvalósításának alapja az évről évre emelkedő termény- és élelmiszer- export. Rezervátum a Góbisivatagban Az ENSZ környezetvédelmi programja keretében szovjet—mongol együttműködéssel nagyszabású terv megvalósításához kezdtek hozzá Mongóliában: a góbisivatagi természetvédelmi rezervátum kialakításához. A rezervátum ötmillió hektár kiterjedésű és két részből áll: a Zaaltáj és Jungár Góbi vidékéből. A világ legnagyobb nemzeti parkja épül ki itt. Védett, ritka állatfajok népesítik be: preivalszki lovak, khulanok, vadtevék, góbimedvék, leopárdok és az ar- gal nevű vadkecske. Növényzete is egyedülálló: területén a sivatagi táj 300 jellegzetes növényfélesége található meg. 2 300 000 in lakás KUBA KNDK Tomas Gutierrez Alea CSEHSZLOVÁKIA jr Uj gabonafajták, magasabb terméshozam mok Az országhatárokon túl is jól ismert a kromerizi Gabonagazdálkodási Kutató Intézet, amely eredményeivel jelentős helyet vívott ki a KGST-országok mezőgazda- sági kutatóintézetei között. A dél-morvaországi Han- na-hegység tövében, termékeny folyóvölgyben elterülő tájon tevékenykedő nö- vénynemesítők csaknem három évtizede járulnak már hozzá a mezőgazdaság dinamikus fejlődéséhez. Az állami gazdaságok jeles „műhelyeként” számon tartott kutatóintézet tábláin gabona, olajos- és takarmánynövények nemesítésével, új, a hazai adottságoknak megfelelő fajták kialakításával foglalkoznak. Nekik köszönhető többek között az új sör- árpa-fajta, és a rövidszárú őszi búza és árpa kitenyésztése. Kísérleteznek a modern agrotechnika, a növényvédelem leghatékonyabb módszereinek bevezetésével, és széles körű elterjesztésével is. A külföldi és hazai növényfajták keresztezésénél, erre irányuló kísérleteiknél jó segítőtársra találtak a szovjet és NDK-beli kutató- intézetekben. A szovjet mironovszkai kutatóintézettel közösen például rövidszárúságukat, magas termőképességüket átörökítő búzafajták keresztezésén dolgoznak. A kutatásokban fontos helyet foglal el a gombás megbetegedéseknek ellenálló növények kikísérletezése is. Csehszlovákia búzatermő területeinek kétharmadán már a kromerizi és mironovszkai kutatók közös munkájával nemesített fajták találhatók. Ezek az alacsony szárú, dús kalászt hozó búzafajták az elmúlt években 3,5 millió tonna terméstől-!-- létet jelentettek. Eredetileg jogot tanult, majd 21 évesen Olaszországba, a modern filmművészet Mekkájába, Rómába utazott, ahol mindörökre eljegyezte magát azzal a művészeti ággal, amelyben oly maradandó remekműveket alkotott és alkot ma is. 1955-ben készült első filmjének a bemutatására a Batista-diktatúra nem adott lehetőséget. Művészi egyéniségének kibontakozását így a forradalom győzelmének elmúlt két év-i tizede hozta meg. Tomas Gutierrez Aleát 1959-ben ott találjuk a kubai forradalmi hadsereg kulturális bizottságában, a filmtagozat kezdeményezői, szervezői között. Egyik megalapítója a Kubai Filmintézetnek, az ICAIC-nak. Ekkor készíti első, háború utáni dokumentumfilmjét, „Ez a mi hazánk” címmel. Az első kubai játékfilm megalkotása is az ő nevéhez fűződik: ez a „Történetek a forradalomról”, amely az akkori moszkvai filmfesztiválon a legjobb forgatókönyv diját nyerte el. Ezt azután filmek egész sora követi. Többek között a „Tizenkét szék”, a Karlovy Vary-i filmfesztivál díjnyertese, „A bürokrata halála”, az Edmundo Desnoes regénye alapján 1968-ban forgatott „A fejletlenség korának emlékiratai”, majd a nevezetes filmtrilógia (1970): „Küzdelem a démon ellen”, „Utolsó vacsora”, „A túlélők” — amelynek az első része a XVII. század egyházi fanatizmusát, a második a XVIII, század hipokrita polgári rétegeit ábrázolja, míg a harmadik már a jelenkorban játszódik: egy arisztokrata család magára maradását, az elzárkózottság- ból a barbárság állapotába jutását hozza mesteri eszközökkel életközeibe. Az „Utolsó vacsora” nagy sikert aratott a londoni és a chicagói filmfesztiválon, a Venezueláin pedig 1977 legjobb külföldi filmjének minősítették, pedig itt olyan alkotásokkal kellett megmérkőznie, mint Bergman „Jelenetek egy házasságból”, Wajda „Az ígéret földje”, vagy Ettore Scola „Különleges nap" című filmje. Ha annyi nagyszerű dokumentumfilm, történelmi tárgyú művészi filmalkotás szerzőjét a kubai filmművészet atyját, Tomas Gutierrez Aleát ma megkérdezzük, elégedett-e, azt válaszolja: Nem! Mint minden igazi művész, állandóan kutat, keres, hogy új kifejezésmódokat leljen a valóság ábrázolására. SZOVJETUNIÓ Sítalpakon Síkirándulás a fenyvesekben (Fotó: TASZSZ—APN—KS, V. Kozsevinkov felvétele) A szovjet munkások és alkalmazottak heti két szabadnappal és 15-től 48 napig terjedő fizetett évi szabadsággal rendelkeznek. Több szakma dolgozóinak pedig rövidített munkanapja van. Népszerű a szabadnapokon végzett turizmus. Télen, nyáron több ezer városlakó keresi fél vonaton és autóbuszon a környék festői helyeit. A vállalatoknak és intézményeknek a városon kívül pihencdetoitmenyeik Az építőipar teljesítményét dicsérik a lengyel városokban létrehozott új lakó. és üzleti negyedek. 1990-ig hétmillió új lakás átadását tervezik! Képünkön: Varsó egyik modern városközpontja, középen a Fórum Hotel. Phenjani egyetemi klinika A KNDK fővárosának egyetemi gyógyító-kutató központja korszerűen felszerelt, minden igényt kielégítő intézmény. A járóbeteg-rendelők, modern kórtermek, műtők mellett laboratóriumok, különféle speciális intézetek segítik a gyógyító munkát. A klinika-komplexum helyén a felszabadulás előtt a Charité kórház működött. Az egyszerű kórház helyett itt ma a modem technika minden vívmányával felszerelt klinikák állnak, ahol orvosok ezreit képezik ki a gyakorlatban is, jövendő hivatásuk jó ellátására. A klinikákon bonyolult műtétek egész sorát végzik el sikerrel, többek között szív- és veseoperációkat. A korszerű diagnosztikai eszközökkel dolgozó orvosok a maguk szaktudását, találékonyságát is az ember gyógyításának szolgálatába állítják. Az elmúlt évben 180 új eljárást javasoltak, amelyek azóta már kiállták a gyakorlat próbáját. Változatlanul magas szinten kell tartani a lakás- építkezéseket az országban 1981—85 között — olvashatjuk a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusára kidolgozott lakásfejlesztési tervekben. Ez számokban kifejezve annyit jelent, hogy a következő évtized első felében több mint 2 300 000 új lakást adnak őt. Ilyen nagyszabású szociálpolitikai beruházásra még sohasem került sor Lengyelországban. Az utóbbi években a lakásépítés a lengyel gazdaság- és a társadalompolitika egyik legfontosabb feladatává vált. Egy 1972-ben kidolgozott hosszú távú fejlesztési program szerint 1990- ig valamennyi lengyel állampolgárnak saját lakóhelyiséggel kell, rendelkeznie, ehhez viszont legalább hétmillió új lakás szükséges. Nem véletlenül nevezik tehát e távlati tervet „egy második Lengyelország” építésének. A megnövekedett lakásigények elsősorban az ország iparosításával függnek ösz- sze: az utóbbi évtizedben folytatódott a lakosság városokba költözése. Tovább növelte a lakásra várakozók listáját, hogy a hetvenes években kötöttek házasságot BULGÁRIA azok, akik a világháború utáni demográfiai, hullámban születtek. Növekedtek a társadalmi igények is a lakások nagyságát, színvonalát illetően. A mostani ötéves tervidőszakban a lakásépítés kiemelt helyet kapott a nyersanyag- és műszaki ellátottság szempontjából, s elsőséget élvez az építőiparon belül is. 1979-ben például — bár a népgazdaság egészében csökkentek a beruházás, ra fordítható összegek — lakásépítésre többet fordítottak, mint korábban. 1971— 78 között 140 különböző típusú és teljesítményű házgyár létesült. A cementtermelést 1970—79 között megkétszerezték. Tapétagyár, szőnyegpadlógyár, korszerű lakásfelszereléseket gyártó üzem is termelni kezdett. 1981-től kezd el termelni újabb hét szovjet házgyár, amely lehetővé teszi a minőségi igényeket kielégítő lakások építését is. Az építőanyag-ellátás lehetőséget teremt a családihéz- építkezések növelésére is. A hagyományos módszerekkel épülő lakások részaránya a hetvenes évek végén megközelítette a 28 százalékot, sőt a távlati elképzelések ennek az aránynak további növekedésével számolnak. II tudományos akadémia nemzetközi kapcsolatai vannak, amelyeket a dolgozók a hétvégékén családjaikkal együtt látogatnak. Itt sportfelszerelés, hálóépületek, asztalijátekok várják őket. Képünk egy téli hétvégén keszűü. Századunkban a rohamos műszaki-tudományos fejlődés következtében eltűnőben van a magányos tudós képe, aki egymaga képes zseniális felfedezésekre. Helyét a tudósok kollektív munkája váltotta fel. De sok esetben ez sem bizonyul elegendőnek, hiszen némely nagyobb tudományos feladat megoldásához olyan jelentős anyagi és szellemi kapacitás szükséges, amely nem mindig biztosítható egy ország keretében, így született az a világméretű tudományos együttműködés, amely mindinkább jellemzi napjaink tudományos életét. Ez a fajta kapcsolatteremtés jellemzi a majdnem hét évtizedes múltra visszatekintő Bolgár Tudományos Akadémiát is, amely szoros és gyümölcsöző kapcsolatokat alakított ki számos ország tudományos intézményével. A szakembercserén kívül a bolgár tudósok gyakran vesznek részt különböző nemzetközi szimpóziumokon és konferenciákon. 1978-ban például több mint 600 kutató képviselte Bulgáriát nemzetközi rendezvényeken. Tekintettel arra, hogy Bulgária korlátozott anyagi lehetőségekkel rendelkezik, a Bolgár Tudományos Akadémia igyekszik hasznosítani a nemzetközi tudományos együttműködés adta lehetőségeket. A know-how- és licencvásárlásokon kívül egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a közös kutatások kőiének bővítésére. Rendkívül széles tudományos együttműködést alakítottak ki a szocialista országok partner- intézeteivel. Például szovjet, cseh és német tudósokkal karöltve tanulmányozzák a ribosoma-biogenezis genetikus szabályozó mechanizmusát, s az erythrocyták viselkedését vérzések alatt. A bolgár—lengyel tudományos együttműködés eredményeként született az a módszer, amely lehetővé teszi a cement helyettesítését a hőerőművekben képződő hamuval. E módszer segítségével be- torí-tonnánként 30—50 kg cement takarítható meg. Ugyancsak lengyel tudósokkal együtt állították össze a földkéreg bulgáriai függőleges mozgását tükröző térképet. Sokat fejlődött a nemzetközi együttműködés a társadalomtudományok terén. A BT A jelentős kapcsolatokat alakított ki francia és angol tudományos intézményekkel is. Jelenleg a Bolgár Tudományos Akadémia 41 neme kormányszintű tudományos szervezet tagja. Ezenkívül aktív szerepet vállal az UNESCO 6 szakosított szervezete munkájában, valamint 5 nemzetközi prog-> ram megvalósításában, A BTA volt a nemrég megalakult, , szláv kultúrákkal foglalkozó nemzetközi szövetség egyik alapító tagja. A Bolgár Tudományos Akadémia alapításakor, 1911- ben fő feladatát a nemzeti tudomány megteremtésében és felvirágoztatásában látták. Napjainkig szerepkör# jelentősen kibővült.
