Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
Gyarapodunk Erodntényeí - kritikával Az Egyesült Izzó megalapozta világpiaci helyét Zárszámadás az Egri Csillagokban Gyöngyösön laboratóriumi környezetben készülnek a Iran zisztorok, integrált áramkörök (Hauer Lajos felv. — KS) ~A népgazdaság az V, ötéves terv időszakában tovább fejlődik. Bővülnek és korszerűsödnek a szocializmus anyagi műszaki alapjai. . . A központi fejlesztési programok, a rekonstrukciók, a vállalati beruházások segítették a termelési és termékszerkezet korszerűsítését. a műszaki haladást, s a hatékonyság javulását.” (A XII. pártkongresszus irányelveiből) Az Egyesült Izzót, ha nem is egészen Edison, a nagy amerikai feltaláló korától fogva jegyzik az ipar világ- történetében, azért túlzás nélkül állítható, hogy a nagy múltú vállalat gyökerei visz- szanyúlnak a századfordulóig. A Tungsram-márkát már a múlt század végén ismerték Európában. A gyors fejlődés időszaka azonban az utóbbi tizenöt évre tehető, mely alatt megalapozta világpiaci versenyképességét, s ma a világ legnagyobb fényforrásgyártói, exportőrjei között tartják számon. Pergessünk vissza néhány évtizedet: az ötvenes évek elejére a klasszikus tömeg- gyártás (készáruszerelés) Volt jellemző. A növekvő bel- és külföldi gazdasági követelményekkel azonban csak úgy tudott lépést tartani a vállalat. hogy állandóan fejlesztette műszaki, termelési és kereskedelmi bázisát. 12 vidéki gyár A hatvanas évek derekán meghirdetett ipartelepítési kormányprogram megvalósításában is élen járt az Izzó, mint az ország legnagyobb gépipari vállalata; 5 budapesti gyár mellett egymás után hozta létre tizenkét vidéki gyárát, ezzel hozzájárulva az egyes megyék — Pest. Zala, Heves, Somogy, Hajdú-Bihar, Szabolcs — iparának fejlődéséhez, a lakosság foglalkoztatásához. És nem akármilyen munkalehetőséget teremtett: a korszerű gyárakban — csupa üveg falú üzemekben — világszínvonalon álló berendezésekkel dolgozhatnak a munkások, akik zömében ,nők. Árvay László, a vállalat főtechnológusa így emlékszik a változások korára: — Automatizálás, a technológia fejlesztése volt az elsődleges cél. Felkutattuk — saját fejlesztés mellett — a világon legfejlettebb li- cenceket, know-how-okat, s alkalmazásukkal korszerűsítettük a gyártástechnológiát, csökkentettük az önköltséget, s jelentős élő munkát takarítottunk meg. Egy nagyon lényeges szempont: mindezzel elértük, hogy saját, tehát hazai termékekkel pótolhatjuk az importanyagot. Persze nem volt olyan egyszerű, mint ahogy pár mondatban össze lehet foglalni. A III. ötéves terv időszakában még a fő hangsúly a fényforrás technikai fejlesztésén volt, A következő öt évben már sürgősen fel kellett zárkózni az alkatrész- gyártással (lámpafej-, lám- paballon-készítéssel stb.). s ezzel összefüggően a háttériparral, vagyis a gépgyártással. Az Izzónak jelenleg hat — Budapesten három, vidéken: Pécsett, Győrött és Gyöngyösön egy-egy — gépgyára van. Ez utóbbiak fejlesztése. ill. létesítése a IV. ötéves terv nagyberuházásai közé tartoznak. A vállalat kiegyensúlyozott beruházási és fejlesztési politikáját igazolta az idő: ma Nagykanizsán van a világ legnagyobb izzólámpagyára, a 4500 dolgozót foglalkoztató üzemet a hetvenes évek elején telepítették 1,8 milliárd forint beruházási költséggel. Az amerikai Cor- ning-cégtől vásárolt berendezésekkel a legkorszerűbb. alkatrészeket készítik itt. Vácott — az Izzó fényforrás- és alkatrészgyárában — a hatvanas évektől folyamatosan megteremtődtek a feltételek az új technológiák fogadásához: a televízió-képcsövek, rádíócsövek, törpelámpák gyártásáról — profiltisztítással — áttértek a világpiacon keresett fénycsövek termelésére, Az Izzó, kihasználva ezt a konjunkturális helyzetet, gyorsan fejlesztette Pest megyei gyárát, ahol az amerikai vello-rendszerű úvegüzemét is létesítette. Ugyanis a fénycsőgyártás mennyiségi és minőségi követelményeinek már nem felelt meg a hagyományos technológiájú üveggyártás. Gyöngyösön diódák, tranzisztorok A vállalat a IV. ötéves terv időszakában több százmillió forintot invesztált az alkatrészgyártó üzemek (Budapest, Vác. Gyöngyös, hajdúsági üzemek) fejlesztésébe, s ekkor telepítette le Kaposvárra elektroncsőgyárát. Gyöngyösön pedig mintegy 385 millió forintos beruházással megteremtette a magyar elektronikai ipar berendezéseihez szükséges félvezetőeszközök, diódák, tranzisztorok gyártóbázisát. 1975 végére a vállalat területi iparpolitikája lehetővé tette a termelésfelfutást, a nagy teljesítményű automata gépsorok fogadását, a tisztaprofilú. korszerűsített tömeggyártást. Az Egyesült Izzó V. ötéves tervidőszakának több milliárdos beruházásai és fejlesztési programja úgyszólván simán indult. Jó volt az előkészítés. Most már évtizedben mérhető, amióta a vállalat saját beruházó és generáltervező részlege bonyolítja le a nagyberuházásokkal kapcsolatos teendőket; Tovább folytatódott a gépgyártás és a fényforrásfejlesztés — mindkettő összefüggésben van a tőkésexport növekedésével. S ekkor jelentkeztek az előre nem látható, nem érzékelhető problémák. melyek érvágásként érintették a vállalatot. Ottjártamkor Csonka Sándor beruházási főosztályvezető a sajtóban már többször nyilvánosságra hozott, de még ma is megoldatlan témának számító Fairchild- sztorit vetette félj Integrált áramkörök — A hazai számítástechnikai és elektronikai ipar érdekében 343 millió forint beruházási összegből valósítottuk meg Gyöngyösön az integrált áramkörök gyártását, az amerikai Fairchild-cég technológiája alapján. A gyár 1979 óta teljes kapacitással üzemel, a termék magas műszaki színvonalú, jó minőségű, ráadásul importkiváltó. Az elektronikai készülékeket gyártó ipar viszont túl széles választéka miatt viszonylag kis sorozatokat gyárt, s nem képes feldolgozni. vagyis átvenni azt a mennyiségű integrált áramkört tőlünk, amit előállítunk Ugyanakkor bizonyos típusú alkatrészekből behozatalra kényszerül. Nem számítottunk arra, hogy felhasználó partnerünk nem tartja azt. a fejlesztési ütemet, amellyel mi összehangoltuk az integrált áramkörprogramunkat, így most kénytelenek vagyunk külföldön értékesíteni a gyöngyösi IC-k egy részét. Ha nem is hasonló, de szintén nem várt bosszúsággal járt a pécsi gépgyártásfejlesztés. amely tervét — a közben fellépő munkaerő- hiány miatt — módosítanunk kellett, s most a beruházás egy része Budapesten, a Konverta-gyár bővítésével, 5000 négyzetméteres csarnok feléoítésével valósul meg. A tervidőszakban vákuumtechnikai gépgyáraink nagy teljesítményű NC-forgácsoló központokkal gazdagodtak. Ez a háttéripar biztosítja gépgyártásunk világszínvonalát. Továbbfejlesztettük a nagykanizsai alkatrészgyártást. a nagy teljesítményű ribbongépsor beállításával. Vácott is folytatódott a rekonstrukció: janán—magyar kooperációban 3500 darab/ óra teljesítményű fénycsőgyártó automata gépsor kezdi meg a termelését még az idén. Tovább bővültek a hajdúsági alkatrész- és összeszerelő üzemek is. tA beruházási keretben nagy részt foglalnak el a tizenkétféle energiát szolgáltató, oxigént, hidrogént előállító' üzemek, a kommunális beruházások, s mintegy tíz százalékra tehető a szociális létesítmények, valamint a környezet- védelem költségei. Évenként megkétszerezik a termelést Időarányosa« valósultak meg a tervekben előírtak, sőt nem voltak ritkák az előrehozott határidők sem. Az Egyesült Izzó megvalósítja V. ötéves beruházási programját, így az erre az időszakra vállalt 40 mitliárd forint termelési tervét is teljesíti. Gyártmányainak kétharmadát exportálja, több mint száz országba szállít hagyományos és speciális lámpákat (klimatikus hatás. é nak ellenálló, nagy élettartamú fényforrásokat, reflek- torbúrás fémhalogén autólámpákat), fénycsöveket, elektronikai alkatrészeket, vákuumtechnikai gépeket, kulcsrakész komplett berendezésű lámpagyárakat. Az Izzó ötévenként megkétszerezi termelését. Csak a tőkésexportja meghaladja a 100 millió dollárt (tőkésim- pont-felhasználása ezzel szemben 38 millió dollár). Beruházásaikkal megalapozták a jövőt, így rugalmasabban igazodhatnak a világgazdasági változásokhoz, helyt tudnak állni a nehezebbé vált hazai és nemzetközi körülmények /között is. A fejlesztést nem szabad abbahagyni, ezt diktálja a világszínvonal, s ehhez vannak még tartalékaik. Nemcsak anyagi, gépi, hanem szellemi tartalék is: csaknem kétezer kiváló szakember foglalkozik jelenleg is kutatással, fejlesztéssel, s mögöttük 35 ezer dolgozó áll — városnyi nép az Egyesült Izzó táborában. Horváth Anita Szombat délelőtt tartotta zárszámadó közgyűlését a Gárdonyi Géza Színházban az Egri Csillagok Termelő- szövetkezet, A megyeszékhely közös gazdaságának ' egy esztendejét lezáró tanácskozásán ott volt Schmidt Rezső, a városi pártbizottság első titkára, Jurányi János, a megyei pártbizottság munkatársa és dr. Varga János, Eger Város Tanácsának elnöke is. Tóth István, a szövetkezet elnöke beszámolójában elmondta, hogy eredményes év áll a szövetkezet tagsága mögött. A szőlő- és gyümölcstermesztési főágazat továbbra is meghatározza az egész gazdaság tevékenységét és az elmúlt évben 640 hektáros termőterületükről — az őszi jégverés ellenére — csaknem 5200 tonna szőlőt takarítottak be, rekord minőségben 17,25 fokos szőlőből készül az idei bor. A betakarításban az idén is Nemzetközi méretű agárversenypálya készül Nagyfü- geden társadalmi összefogással, ahogy ez ismertté vált a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Gyöngyösi Szervezetében megtartott küldöttválasztó taggyűlésen. A napirendi pontok között szerepelt az agárszakosztály jelentése is. Itt vált közismertté, hogy Nagyfügeden a községi tanács tíz évre átadta a volt vásárteret, ahol a visontai Thorez bányaüzem gépszerelő üzemének Lenin brigádja végzett társadalmi munkát. Fricz Gusztáv és Racsek Károly, a szakosztály tagjai nemcsak abban működtek közre, hogy a szükséges földmunkát a megfelelő gépekkel az előírások szerint elvégezzék, hanem gondjuk volt arra is, hogy egy használaton kívüli trafó- házból kialakuljon a zsűri- torony is. Meghívásos versennyel fontos szerep jutott a diárkoknak, specialista brigádoknak, akik a termés 50 százalékát szüretelték le. Csakúgy, mint az országban másutt is, kevésbé eredményes volt a szántóföldi főágazat tevékenysége. Az elnöki beszámoló nyíltan, őszintén szólt minden egyes főégazat munkájának hiányosságairól még olyan esetben is, amikor az összered- mértyek kiemelkedőek voltak. Az állattenyésztés és a kisebb jelentőségű ágazatok értékelése után összegzésként elmondta Tóth István, hogy 172 millió forintos árbevételük mellett csaknem eléri a 17 millió forintot a gazdaság tiszta nyeresége. Az idei esztendő terveinek ismertetése után az ellenőrző, a döntő- és a nőbizottság felelősei adtak számot múlt évi tevékenységükről, majd a hozzászólásokra került sor. tartják meg tavasszal a főpróbát, amelynek során munkakutya-bemutatót is rendeznek. Szeptember 28-a után lesz a pályaavató országos verseny. Október 12-e a Mátra Kupa versenyfutamok időpontja, amikor a szocialista országok agárszakosztályai a most Csehszlovákiában megtartandó nemzetközi erőpróba visszavágóját rendezik meg. Ezen a versenyen meghívottként- a Német vetségi Köztársaság és Ausztria agártenyésztői is részt vesznek. Nagyfügeden található a kétszeres országos agárbaj- nok is, ami egyben annak is a magyarázatául szolgál, hogy miért éppen ebben a községben készül most az új agárversenypálya. A gyöngyösi szervezet lehetővé teszi tagjai számára, hogy május végén Grázba, a nemzetközi kutya-kiállításra csoportosan kiutazhassanak. Felelős „bizottságosdi”? Jönnek a meghívók:.... .szeretettel látjuk az X. bizottság alakuló ülésén.. Kérjük, mondja el véleményét Z. bizottságun,k munkájáról .„Részvételére számítunk Y. bizottság tanácskozásán. .Hír az újságban: ......U. bizottság a köv etkező határozatot hozta..." Értekezletek, termelési tanácskozások, ülések, szervezetek mind gyakoribb feladata ilyen, vagy olyan bizottságok megalakítása, tevékenységének értékelése, elemzése. Szemmel láthatóan szaporodnak nálunk eme testületek. Hisz rájuk bízzák a társadalmi tulajdon házon belüli Védelmét, . bizottság vizsgálja, mi módon lehetne növelni a termelékenységet, velük szerveztetnek ünnepséget, osztanak lakást (másutt kabinbérletet,/ színházjegyet). szervezik az áru- szállítást. az őszi munkákat, s ki a megmondhatója, hogy még mi mindent. Nem kétséges, jó hogy egy részük él, működik, s még olyan is van, mely nélkülözhetetlen. Viszont most mér úgy tűnik, hogy amikor nem mennek valahol rendjén a dolgok, valamilyen gond üti fel a fejét, megoldásra váró feladat kerül a napirendre, azonnal bizottságot alakítanak, mondván: majd az megoldja! Nehéz szabadulni attól a gondolattól ennyi felesleges testület láttán, hogy ezek nem egyszer (nem is kétszer) határozott döntéseket helyettesítenek, melynek van felelőse, melyért valakinek alkalmasint ki is kell állnia. Letudják a demokrácia kötelezettségét is. miközben az arra hivatott vezetőnek. vagy beosztottnak sikerül egy bizottság mögé húzódnia, mentesülve az intézkedéssel járó kényelmetlenségtől, esetleges felelősségre vonástól. Csak két példa: hallgatom az egyik zárszámadó közgyűlés elnöki beszámolóját. ,.Az elmúlt évben bizottságot alakítottunk a társadalmi tulajdon védelmére.” Ahelyett,' hogy intézkedtek volna úgy. ahogy az egyébként elő is van írva; netán több éjjeliőrt, rendészt állítanának munkába. Vagy a másik; a Tisza II. vízlépcső és tároló sorsával évek óta a Közép- Tisza vidéki Intéző Bizottság foglalkozik, de mellette még van egy tucatnyi testület, amelyek tagjai határoznak üdülőterületekről, fejlesztésekről, ott végzett munkáról. Nem is próbálnak így azután felelőst keresni az ott végzett lelkiismeretlen munkáért, csaknem kilátástalan helyzetet teremtő pusztításért. Mert mondjuk. ha egy üzemben sok a lopás, ha az ifjúság érdekeit — vagy a nőkét — nem védik jelentőségének megfelelően, azért ki a felelős? A bizottság egyik tagja, vagy a másik? Netán az -elnöke? Bizonyos fokig mindegyik — valójában egyik sem. De ha a kérdés megoldása egyetlen, vagy néhány ember feladata, azt vagy azokat könnyen elő lehet venni, rájuk lehet mutatni. Ehelyett ma tanácskozik töménytelen bizottság munka- és szabad időben; szak- és nem szakemberek burkolóznak cigarettafüstbe, s törik a fejüket egy-egy kérdés ,.lerendezésén”; határoznak, előterjesztenek. .. -Miközben semmi, vagy alig történik valami. Egyrészt ugyanis e bizottságok többnyire nem rendelkeznek megfelelő intézkedési lehetőségekkel, jogokkal, másrészt légyen az akár a társadalmi tulajdon védelme, vagy a nő- és ifjúságpolitika, de sikerüljön rosszul egy rendezvény, csússzon hiba a lakáselosztásba, a közlekedés szervezésébe — a döntési képességet, a határozott személyekre ruházható felelősséget aligha helyettesíthetik. Márpedig ha főnök, vagy arra rendeltetett alkalmazott a fenti, vagy egyéb kérdéseket nem képes jelentőségüknek megfelelően kezelni, ott a szemlélet és a képesség mellé kívánkozik a kérdőjel. Lehet, hogy nem is bizottságra van szükségünk, hanem egyszerűen nem azok és nem abban a székben ülnek, akiket, amire adottságuk, tehetségük feljogosítana. Így hiányozhatnak a meggondolt, előrelátó döntések, intézkedések. Talán idővel majd egy bizottság ezt is megvizsgálja, s dönt egy olyan másik bizottság megalakításáról, amely albizottságain keresztül ezt kéri számon... Cziráki Péter 1980. február 17-, vasarna® Agárpálya Nagyliigeden
