Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

XXXI, évfolyam, 26. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1980. február 1„ péntek AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA VäJjB PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Sikeres évkezdete Több szén, kelendőbb gépek, jobb minőségű vegyi áru Szellemi tőke Uazánk lakóinak egy- ■*tizede, csaknem egy­millió ember dolgozott a hetvenes években mező- gazdasági üzemeinkben és termelt évről évre több élelmiszert. Az új évtized­ben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az öregek és a nyugdíjba vo_ nulók növekedésével jelen­tősen csökken. Ennek elle­nére a nyolcvanas években még több jó minőségű élel­miszerre lesz szükség a ha­zai és az exportigények biztosítására. Bár a nagyüzemekben csökken a munkáskezek száma, a szaktudás azon­ban növekszik. Ez így is van rendjén, hiszen az em­beri kezeit mindinkább fel­váltó gépeket, berendezése­ket, a kémiai anyagokat, a nagyobb termelésre képes növény- és állatfajtákat csak elmélyült szaktudással lehet hasznosítani. Az eh. hez való felkészülést, az is­meretek folyamatos fel- frissítését és bővítését szol­gálják a könyvek. Hiába az oklevél, a leg­jobb eredménnyel meg­szerzett diploma, ha az ember évről évre nem újul meg és ismereteit nem gyarapítja. így van ez a mezőgazdaságban is, talán még hatványozottabban, mint másutt, hiszen a technikai forradalom vív­mányai az élelmiszer-ter­melésben is tért hódítottak. Napjaink" mezőgazdasági emberének igénye a jó szakkönyv, amely mindig valamelyik terület újdonsá­gaira utal. Kell tehát a jó szak­könyv, hiszen a nyolcvanas években új, az eddigieknél szigorúbb közgazdasági fel­tételek között termelnek mezőgazdasági üzemeink. Ezekhez pedig a gondos elemzésen alapuló gazdál­kodás szükséges, amit a könyvek is . segítenek. Az idei könyvhónapot jól rep­rezentálja, hogy a Mező­gazdasági Kiadó mellett az élelmiszer-termelést elősegí­tő művekkel jelentkezik az Akadémiai, a Közgazdasá­gi és Jogi, a Műszaki, va­lamint a Kossuth Könyv­kiadó is. Ma már az állami gazda­ságokban és a termeiőszö. vet kezetekben tetemes mennyiségű • szakirodalom áll rendelkezésre.* Ennek ellenére több helyen még nem fordítanak kellő fi­gyelmet az olvasásra, a könyvek tanulmányozására. Pedig további előrelépé­sünk egyik tekintélyes tar­taléka a . szakkönyvekben felhalmozódott 'szellemi tő­ke, amellyel az üzemi ve­zetőktől a munkásokig, mindenkinek jobban kell gazdálkodnia. A z élelmiszer-termelés­hez, mint más mun­kavégzéshez. sok jó mun­kaeszközre van szükség. A jó szakkönyvek egyebek mellett ezt a feladatot töl. tik be. Ezt szolgálják ama kezdődő idei mezőgazdasági könyvhónap kiadványai, a sorra kerülő ankétok, író­olvasó találkozók. Mentusz Károly Már az esztendő első hó­napjában figyelemre méltó sikereket értek el azok a vállalatok, ahol kellőképpen felkészültek a szigorúbb kö­vetelmények teljesítésére. A Mátraalji Szénbányák Thorez Bányaüzemében ki­magasló széntermelési re­kordot jegyeztek fel január ■31-én csütörtökön. A visontai bányászok januárban kere­ken 700 ezer tonna szenet hoztak felszínre, 60 ezer tonnával többet az előírt ha­vi programnál. Az ország, legnagyobb kül­színi bányájában az idén a korábbinál is nagyobb fi­gyelmet összpontosítottak a széntermelésre, szem előtt tartva a népgazdaság nö­vekvő elvárását. A havi terv túlteljesítésére a szocialista brigádvezetők év elején megtartott tanácskozásán vállalkoztak, amikor a Ga­garin Hőerőmű bejelentette megnövekedett igényét. Az erőmű a szenet rend­szeresen fogadta és- az elvá­rásoknak megfelelően túltel­jesítette januári villamos- energia-termelési tervét. Az eredményt szemlélteti, hogy a Gagarin Hőerőmű január­ban 406 millió kilowattóra villamos energiát szolgálta­tott az országos hálózatba, túlszárnyalva ezzel minden korábbi havi teljesítményét. A bányászok és az energeti­kusok példásan összehangolt munkájának eredményeként előállított többlet villamos energiára a januári fogyasz­tási csúcsidőszakban különö­sen nagy szükség volt. A visontai bányászok erőfeszí­téseinek eredménye az is, hogy az erőműben a hely­beli olcsó fűtőanyag fel- használásával nagy mennyi­ségű importból származó •olajat is megtakarítottak. Az idei rekordot tehát színvonalas szervezéssel, a gépek teljesítményének rendszeres és teljes kihasz­nálásával érték el. A vison­tai bányászoknak a kimagas­ló teljesítményéért ráadásul az év legnehezebb időszaká­ban a téli időjárás szélső- gei közepette kellett meg­küzdeniük a külfejtéses bá­nyában. A Tnorez.-bánva több mint tízéves fennállása óta nem A következő években lehe­tőség lesz arra, hogy a me­zőgazdaság energiafogyasz­tásának növekedési ütemét jelentősen, akár felére csök­kentsék — ezt állapította meg a MÉM átfogó elemzé-. se, amely az energiagazdál­kodási tennivalókkal foglal­kozik. Bár a mezőgazdaság nem tartozik az energiát egyoldalúan csakis felhasz­náló ágazatok közé, hiszen a napenergia és a fotoszintézis jóvoltából végül is megnégy­szereződik a terményekben felhalmozódott energiatar­talom, mégis: az energiahor­dozókkal való körültekintő gazdálkodás hozzásegítheti az üzemeket jövedelmük fo­kozásához. Aaoá9 is mk-abb, / • Rekord Visontán volt ugyanis olyan tartósan kemény hideg, mint az idén januárban. Mint ismeretes, a visontai széntermelés szoros függvé­nye a Gagarin Hőerőmű termelésének, ezért különö­sen fontos az a magas fokú szervezettség a szénbányá­ban, amellyel szinte egyik óráról a másikra szabályozni, illetve gyorsítani tudják a széntermelés ütemét az erő­mű igényeinek megfelelően. Megnövekedett kapacitás­sal kezdte az új évet ha­zánk legnagyobb timföld­gyára Ajkán: az üzembőví­tés újabb szakaszával ké­szültek el. amelynek segítsé­gével az idén 16 ezer ton­nával növelhetik a terme­lést. A szabad telepítésű gyárban a rendkívül hideg idő ellenére januárban a Tegnap, csütörtökön Éger­ben, a megyei pártbizottság nagytanácstermében megyei sportaktíva-értekezletet ren­deztek, amelynek elnöksé­gében helyet foglalt Virág Károly, a megyei pártbizott­ság titkára, Szalag István, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, Mlinkó László, a megyei KISZ-bizottság el-, ső titkára. Lévai Ferenc, az SZMT titkára, dr. Molnár Gyula, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője és Bár­dos György, fogathajtó vi­lágbajnokunk. A sportaktíva résztvevőit — a járási, városi, nagyköz­ségi pártbizottságok titkárait, a városi tanácsok, a járási hivatalok vezetőit, a KISZ- bizottságok titkárait, a -tö­megszervezetek képviselőit, a mivel a termelési költségek­ben az olaj. a földgáz, a vil­lamos energia mind nagyobb részt követel, a takarmány­szárításban például 50, az üvegházi termelésben pedig 70 százalékot. A mezőgazdaság energia- fogyasztása tíz év alatt — összefüggésben a korszerű gépek, technológiák alkal­mazásával, valamint a nö­vekvő hozamokkal — meg- kétszeréződött. Az összes energiahordozót olajra átszá­mítva — azaz az olajegyen­értéket alapul véve — 1,7— 1,8 millió tonna volt a ta­valyi felhasználás, amelynek növekedési üteme azonban — a korábbi intézkedések nyomán — máris fékeződött. Az 1370—M közötti özszár tervezettnél 7 százalékkal több timföldet állítottak elő. A növekvő termeléssel pár­huzamosan nagyszabású üze­mi kísérleteket kezdtek a költségek csökkentését szol­gáló új módszerek alkalma­zására. Az Egyesült Izzó Pécsi Sopiana Gépgyárában azt tartják a legfontosabb ered­ménynek, hogy januárban az éves feladatok időarányos részét teljesítették, vagyis hosszú idő óta először az év egyenletes munkával in­dult. Ez elsősorban úgy volt lehetséges, hogy az egész évre tervezett 300 millió fo­rint értékű vákuumtechni­kai berendezéseiket, fes­tékcsomagoló gépeiket, tu­busgyártó gépsoraikat már teljes egészében lekötötték a hazai és külföldi vevők. megyei és alsóbb sportszer­vek vezetőit, a művelődési intézetek, iskolák, gazdasági szervek igazgatóit, a szövet­kezetek területi szövetségé­nek képviselőit, a nagyobb sportegyesületek elnökeit, a testnevelő tanárokat, szaked­zőket és élsportolókat — dr. Misi László, a megyei párt- bizottság munkatársa üdvö­zölte, majd dr. Molnár Gyu­la, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartotta meg vitaindító beszámolóját A testnevelés és sport helyze­te, ■ fejlesztésének időszerű feladatai Heves megyében címmel. Az előadást vita és hoz­zászólás követte. A sportak­tíváról lapunk 6. oldalán számolunk be. zalékos évi fogyasztásbővü­lés az elmúlt időszakban 6 százalékra mérséklődött, s azzal számolnak, hogy ez a tendencia tartós marad. Mindössze 3 százalékos nö­vekedést terveznek a követ­kező évekre, ami azt jelenti, hogy bár a felhasznált ener­giahordozók mennyisége to­vább nő, egységnyi termék előállítására mégis .kevesebb energiát használnak fel. Biztatóak a kilátások az olaj földgázzal való helyet­tesítésére. Az ország gázve­zetékhálózata már kialakult, s a számítások szerint amennyiben egy-egy mező- gazdasági üzem 4—5 kilomé­ternél nem hosszabb veze­tékkel csatlakozik ehhez, úgy olcsóbb energiaíQrrasteoz jót. 1 A MÉM felmérése Tíz év aiatt megkétszereződött a mezőgazdaság energ;afe!használása Lázár György Miskolcon Miskolc 1995-ig tartó, hosszú távú településfejlesztési koncepcióját vitatták meg a városi tanács csütörtöki ülésén, amelyen részt vett és felszólalt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Mis­kolc város országgyűlési képviselője is. (MTI) ‘ ' ~ ‘~ ~ " % Megyei sportaktíva Egerben Cement az új gyárból A 70 méter hosszú klinkerkemencében 1200 Celsius fokon megy át a félkész cement Mint annak idején beszá­moltunk róla, a múlt év szeptemberében megkezdő­dött a cementtermelés a bél­apátfalvi cementgyár 1-es vonalán. A cementgyártó be­rendezések, gépek azóta is folyamatosan üzemelnek. Ez. zel egyidőben szerelik a be­ruházás dolgozói az úgyneve­zett 2-es vonalat és üzembe- helyezési munkálataival is jól haladnak. Az igen ko­moly szakértelmet kívánó munkájukat a zord időjárás sem hátráltatja. A központi irányítóteremben figyelemmel kísérik az égés* munkafolyamatot hatalmas silók mellett indulásra készek a cementtel teli vasúti kocsik (Szántó György képriportja)^j i

Next

/
Oldalképek
Tartalom