Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-20 / 16. szám

Bizalom a párt politikája iránt Februárban kezdődnek a pártértekezletek Vasúti személyszállítás — ma, holnap Gyorsabb, kényelmesebb utazás Zoltánnal, a MÁV vezérigazgatójával A Magyar Szocialista Munkáspárt alapszervezetei- ben országszerte lezajlottak, illetve néhány helyen a na­pokban szerveződnek az MSZMP XII. kongresszusát előkészítő tanácskozások. A pártértekezleteket megelőző fontos eseménysorozat ta­pasztalatairól az MSZMP KB párt- és tömegszerveze­tek osztályán tájékozitatták az MTI munkatársát. Az alapszervezeti tanács­kozások egyértelműen bizo­nyították: egész párttagsá­gunk és a párton kívüli dol­gozók is bíznak az MSZMP politikájában, egyetértenek a pártnak a szocialista társa­dalom továbbfejlesztése ér­dekében kifejtett tevékeny­ségével, bizalommal és vá­rakozással tekintenek a kongresszus tanácskozásai elé. A taggyűléseken töretle­nül érvényesült a demokrá­cia: nyílt, elvtársi vitákban formálták állásfoglalásaikat az alapszervezetek, minden­ki, aki bármely kérdésben szót kért, az szót kapott, kö­tetlenül kifejthette vélemé­nyét mind az ország, mind szűkebb környezetének gond­jairól. teendőiről, átlagosan számolva minden harmadik párttag élt e jogával a be­számoló taggyűléseken. __ A párttagság nagy érdeklődé­sét tükrözi, hogy a gyűlése­ken a tagság 85—90 százalé­ka jelent meg, több párt- szervezetben pedig 100 szá­zalékos volt a résztvétel. A beszámolók foglalkoztak a pártvezetőség, a pártcsoport munkájával, a tagfelvétel kérdéseivel, a pártoktatás helyzetével, megtárgyalták az adott munkahely terme­lési, gazdasági problémáit, a szoéiálista brigádmozgalom eredményeit, a tömegszerve­zetek tevékenységét, de ön­kritikusan foglalkoztak apó. litikai munka hiányosságai­val is. A párt alapszervezetei ma­gas fokú politikai érettségről, kommunista felelősségtudat­ról tettek tanúságot. Ügy tűnik, hogy messze túljutot­tunk azon a korábban nem ritkán tapasztalt gyakorla­ton, hogy a gondok láttán egymásra, le- és felmutogat­va odázták el a megoldáso­kat azok, akik voltaképpen erre lennének kötelezettek. Éppen ellenkező jelenség ta­núi lehettünk: a pártalap- szervezetek ezúttal többnyi­re nem szorítkoztak csupán a saját, szűkebb értelemben vett tevékenységükre, ha­nem döntően a mai és az előreláthatóan holnapi gon­dokból kerestek ésszerű ki­utat, igyekeztek a feltárt problémákra jő megoldáso­kat felkínálni. Ismét bebi­zonyosodott, hogy párttagsá­gunk nem csupán jóváha­gyólag ért egyet politikai céljainkkal, gazdasági törek­véseinkkel, hanem ha lehet, az eddigieknél még jobban, el­tökéltebben, cselekvőbben kíván részt venni e célok és törekvések valóra váltásá­ban, sőt — ahogy egyértel­műen megfogalmazódott —, részt követel e közös mun­kában. Helyzetünk reális és pon­tos felmérése a kongresszusi előkészítő munka első sza­kasza volt. A következő sza­kasz: taggyűlésen, pártcso- port-értekezleteken a kong­resszusi irányelveket érdem­ben vitatták-vitatják meg, amelyeken több helyütt részt vesznek, illetve részt vettek a Központi Bizottság tagjai. A kongresszusi irányelvek­ről folytatott eszmecserék, viták 800 ezernél több párt­tag számára tették, teszik lehetővé, hogy közvetlenül beleszóljanak a párt politi­kájának alakításába. A konsresszusi készülődés e fontos szakasza még tart. de néhánv jellemző, a politikai irányítás teendőit segítő ta­nulságot talán mégsem elha­markodott vállalkozás már mast is számbavenni. Általá­nosítható tapasztalat volt: az irányelveket a párttagság kedvezően fogadta. A viták tapasztalatai alapján is megállapítható, hogy a párt­tagság továbbra is egyetért a párt fő politikai irányvo­nalával és a kongresszustól ennek további megerősítését várja. A taggyűlések új vo­nása volt, hogy a korábbiak, nál többen foglalkoztak a nemzetközi helyzettel, külpo­litikánk fő irányaival és fel­adataival. A párttagság tá­mogatja a párt külpolitiká­ját, annak szilárd interna­cionalista alapját. Igénylik, hogy a párt a jövőben is minden lehetséges módon se­gítse elő a béke megőrzését. Társadalmi és politikai vi­szonyaink fejlődését érté­kelve a kommunisták egyet­értettek az irányelvekben megfogalmazottakkal: társa­dalmi rendszerünk szilárd, a munkásosztály betölti vezető szerepét, szövetségi politi­kánk jól segíti a fejlett szo­cialista társadalom építését. Az elvek meghirdetése mel­lett azonban konkrétabb in­tézkedéseket várnak az al­kalmazotti létszám csökken­tésére, a bürokrácia vissza­szorítására. Kifejezésre jut­tatták több helyütt, hogy je­lenlegi gazdasági helyzetünk alakulásában nemcsak a kül­gazdasági tényezők, hanem saját munkánk gyengeségei is közrejátszottak. A kommunisták általános helyesléssel fogadták a főbb ideológiai és művelődéspoli­tikai feladatokat. Sok helyütt kezdeményezték a kispolgári életmód, magatartás határo­zottabb elítélését, a szocia­lista életmód kiszélesítéséhez nélkülözhetetlen feladatok konkrét megfogalmazását. Egyetértés alakult ki abban, hogy emelni kell értékrend- szerünkben a munka, ezen belül különösen a fizikai munka becsületét, mivel ez továbbfejlődésünk alapja. Határozottabban fogalma­zódtak meg a kommunista magatartás követelményei, mint például: a párttagok­nak vállalni kell a szükséges vitákat, „ütközéseket", fel kell lépni az egyenlősdiség ellen, nem szabad eltűrni a párt erejét, tekintélyét gyen­gítő passzív magatartást. Szinte mindenütt elhangzott, hogy erősíteni kell a kom­munista példamutatást. Négy település — Bélopdf- falva, Bükkszentmárton, Mi- kófalva, Mónosbél — hat alapszervezetének, tsz-tagok- nak, vasutasoknak, tanácsi tisztségviselőknek illetve al­kalmazottaknak, aktív és nyugdíjas dolgozóknak öt esztendei munkáját tette mérlegre, elemezte, értékel­te a nagyközségi pártveze­tőség a napokban tartott küldöttértekezleten. A számvetés fontos ese­mény volt az egri járás eme részén élő s tevékeny­kedő kommunisták számá­ra is. Egyik-másik résztve­vőnek — Horváth Józsefné- nak, vagy már az, időseb­bek közé tartozó Koós Gá­bornak — oly sokat jelen­tett, hogy jobb lehetőség hí­ján Mónosbélből csak úgy, gyalogosan vágtak neki a síkos útnak, kitartó hóesés­ben sem restelltek az ..apos­tolok lovát” kilométereken keresztül. Mint a vezetőség beszá­molójából s a járási párt- vb minősítéséből is kiderült — nem történtek különös, nagy dolgok az eltelt öt évben. A kommunisták csu­pán felelősséget érző, tisztes A kongresszust előkészítő munka fontos és felelősség- teljes teendője a párt kü­lönböző irányító szerveinek újjáválasztása az alapszer­vezetek vezetőségeitől egé­szen a megyei, budapesti pártbizottságig. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a taggyű­léseken gondos mérlegelés, a tisztségre javasolt emberek szakmai munkájának, politi. kai rátermettségének, emberi magatartásának alapos vizs­gálata után döntöttek arról, hogy az elkövetkező évek­ben kik vezessék az alap­szervezeteket. A vezetőségválasztások le­zajlása a kongresszusi elő­készületekben újabb, fontos időszak kezdetét jelenti: a következő napokban, hetek­ben sor kerül az MSZMP felsőbb irányító szerveinek pártértekezleteire. Február­ban tartják meg a vállalati, intézményi, majd ezt köve­tően a kerületi, járási,-váro­si, illetve városi-járási párt­értekezleteket. Ezek napi­rendjén az elmúlt években végzett munka értékelése, a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos észrevételek, vé­lemények összefoglalása, a pártbizottságok, illetve a fel­sőbb szintű pártértekezletek küldötteinek megválasztása szerepel- Március 1-én és 2- án, illetve 8-án és 9-én tart­ják meg a budapesti, a me­gyei, illetve a megyei jogú pártértekezleteket. A kongresszust előkészítő tanácskozássorozat nem ki­zárólag a párttagság ügye: a pártonkívüliek számára sem közömbös, milyen mérlegről adhatnak számot a kommu­nisták, hogyan értékelik a pártmunka fejlődését, milyen új feladatok megoldására mozgósítanak céljaink ma­radéktalan megvalósításáért. Pártunk, mint a magyar tár­sadalom eszmei, politikai vezetője, feladatát a mun­kásosztály, a nép érdekeinek hű szolgálatában látja. A közvélemény nagyon jól tudja, hogy a szocialista tár­sadalom felépítése nem szűk pártérdek, mégcsak nem is' egyedül a munkásosztály ér­deke, hanem az egész társa­dalomé és csak az egész nép müveként valósulhat meg. (MTI) gazdái iparkodtak lenni te­rületüknek. A népfronttal, a KISZ-szel, a tanáccsal együttműködve, a cement­gyáriakkal és a nagyberuhá­záson dolgozókkal jó kap­csolatokat teremtve mun­kálkodtak az aktuális fel­adatok megoldásán. Eköz­ben javult a szervezeti élet, fejlődött az agitáció, nőtt az érdeklődés a pártnapok iránt. A párttagok határozottan felléptek a fegyelem meg­sértőivel szemben — de nem feledkeztek meg a büntetés­ben részes ültekkel való fo­kozottabb foglalkozásról, a nevelésről sem. Törődtek a pártépítéssel, noha a jó szándék nem párosult min­den esetben az alapos, kö­rültekintő munkával is, so­raikban mindmáig meglehe­tősen szerény a fizikai dol­gozók aránya. S ha már a hiányosságok­ról szólunk, feltétlenül ide kívánkozik, hogy a képzés és a káderfejlesztés nagyobb összhangjára van szükség. Ha évente ötven-hatvanan vesznek is részt például a szervezett politikai oktatás­ban, száznál többre tehető a Beszélgetés Szűcs Egy évtizede annak, hogy a MÁV vonalain naponta egymillió utas utazott. Ak­koriban a vasútnak évente 365 millió utas elszállításá­ról kellett gondoskodnia. Ez a szám az utóbbi években erőteljesen csökkent. 1979- ben már csak 293 millióan utaztak vasúton, azaz na­ponta 800 ezren. Az idén 270 millió utasra számítanak. A MÁV idei személyszál­lítási terveiről, a szolgálta­tások fejlesztéséről, a hiva­tásforgalom javítására ter­vezett intézkedésekről kér­tünk tájékoztatást Szűcs Zoltántól, a MÁV vezérigaz­gatójától. — Az utasok számának csökkenése több tényező együttes hatásából ered —, kezdte nyilatkozatát a MÁV vezérigazgatója. — Az ipar- telepítéssel a bejárók közül sokan lakóhelyükön is megfe­lelő munkához jutottak. A gép­kocsik számának emelkedé­sével, különösen a nyári hó­napokban a balatoni és üdü­lő-, kirándulóhelyi forga­lomban sokan inkább a gép­kocsit választják, még a megdrágult benzinköltség el_ , lenére is. A vasúti utazásra viszont az jellemző, hogy nőtt az átlagos utazási tá­volság, mert utasaink főleg az expressz- és gyorsvona­tokkal a messzebb fekvő or­szágrészeket keresik fel. — A naponta munkába utazók a vasút mindenna­pos vendégei. Gk az el- foltságára. vonatkésésekre, naszkodtak a vonatok zsú- múlt években sokat pa­— A főváros és 18 megye- székhely körzetében befeje­ződött az utasszámlálás. Vo­natok és vonalak szerint mértük fel az utasok szá­mát, ez a kiindulóalapja a zsúfoltság csökkenését célzó intézkedéseinknek. A hely­zet az, hogy a csúcsidősza­kokban közlekedő munkás­vonatoknak csak egy része zsúfolt, más vonatok pedig nincsenek jól kihasználva. Most a zsúfolt vonatok sze­relvényeit elsősorban a fővá­ros vonzáskörzetében, ahol szükséges, ott a vidéki váro­sok vonzáskörzetében is — egy-egy kocsival meghosz- szabbít.juk. — A MÁV és a Volán egy sor távolsági járata azo­nos útirányú. E kettősség megszüntetése jelentős népgazdasági előnnyel jár­na. Terveznek-e változta­tást a következő menet­rendek összeállításánál? — Az ésszerűség azt kí­vánja, hogy a távolsági for­párt- és tömegpolitikai tan­folyamok hallgatóinak szá­ma — az előadások látoga­tottsága, aktivitása még mindig hagy kívánnivalót maga után, a pártkiadvá­nyok terjesztését is javítani kell. A magasabb pártszerv képviseletében Németh Ti­bor, az MSZMP Egri Járási Bizottságának titkára külön is felhívta ezekre a figyel­met, s minden területen na­gyobb odaadást kért a tag­ságtól. Hangsúlyozta az ide­ológiai nevelő munka további javításának, s az átgondol­tabb tagfelvételeknek szük­ségességét. Ezeket már az új vezető­ség felé is címezte. A szám­vetés ugyanis csupán a küldöttértekezlet egyik na­pirendi pontját jelentette, az ünnepi esemény alkalmá­val került sor a tisztújítás­ra is. Ez utóbbi során új vezetőséget választottak az alapszervezetek képviselői. A héttagú testületben ismét bizalmat kapott a titkári tisztre Barta Norbert. A já­rási pártértekezletre kilenc küldöttet delegáltak. (gyóni) galomban párhuzamosan közlekedő buszjáratok me­netrendjét és a vonatok út­irányát összehangoljuk. Mi­ért induljon Szegedre reggel 6 órakor gyorsjáratú autó­busz, amikor 7,15-kor indul a Szeged-expressz? A busz 9,25-kor, a vonat 5,41-kor ér Szegedre- A párhuzamossá­gok megszüntetésére törek­szünk, s tárgyalásokat foly­tatunk a tárca más ágazatai­val. Ez természetesen együtt jár a menetrendi struktúra bizonyos megváltoztatásával. — A vonattal utazás a kct- három tagú családnak is kifizetődőbb, mint a gép­kocsi. Várható, hogy foko­zatosan ismét emelkedik majd a távolsági utasok száma. Hogyan készül er­re a MÄV? — Az utazóközönségnek az az igénye, hogy gyorsabban érje el a célját, természete­sen továbbra is a legfonto­sabb szempont marad. A sok helyen megálló távolsá­gi személyvonatokat fokoza­tosan gyorsvonatokká ala­kítjuk át. A gyorsvonatok csak a nagyobb állomásokon állnak meg, onnan helyi buszjáratok szállítják majd az utasokat a kisebb telepü­lésekre. Ennek előnye, hogy egy távoli kis faluba 2—3 órával hamarabb lehet el­jutni a fővárosból, mint egy olyan személyvonattal, amely minden állomáson és meg­állóhelyen megáll. A vonat- és autóbuszközlekedés ilyen struktúrája a komplex köz­lekedési lánc kialakítását je. lenti, amely nagyobb gyor­saságával több szolgáltatást nyújt és üzemeltetése is gaz­daságos. Ennek megvalósítá­sát erre az évtizedre ter­vezzük. — A nyári időszámítás be­vezetése mit jelent a vas­úti közlekedésben? Az utazóközönség meg­szokta, hogy évente egyszer, május utolsó napjaiban vál­tozik a menetrend. Az idén többször lesz menetrendvál­tozás. Ennek oka, hogy a nyári időszámítást hazánk­ban is bevezetik. Következésképpen a nyári időszámítás bevezetésétől a jelenleg érvényes menetren­det módosítanunk kell. Jú­nius hó 1-től életbe lép a MÁV 1980. évi nyári me­netrendje, amelyet viszont az órák visszaigazítása mi­att az ősz folyamán meg kell változtatnunk- A terve­zett nyári menetrendről elő-’ zetesen annyit, hogy az egy­ségesített szabad szombatok miatt a távolsági utasforga­lom további növekedésével számolunk. Ezért a fővona­lakon több gyorsvonat köz­lekedik majd. — Az állomások pénztárai elölt még gyakran hosszú a sor. A vonatok tisztasá­ga némileg javult ugyan, de korántsem kielégítően. Mit tesz a vasút az utasok jobb kiszolgálásáért? — Kevés a pénztáros; a megoldás járható útja a gé­pesítés. Nagyobb pályaudva­rokon kísérletképpen 23 olasz gyártmányú menetjegy- automatát szerelünk fel. Ez szükségessé teszi a tarifák némi egyszerűsítését. Június 1-től a fillérek le-, illetve felkerekítésével kerek ösz- szegű tarifát vezetünk be. Lényegesen csökken a jegy­fajták száma, könnyebb és gyorsabb lesz a pénztárosok munkája. Kísérletképpen a mellék- vonali motorvonatokon ka­lauz nélküli kocsikat jelö­lünk ki a bérlettel utazók­nak. A szerelvényeket Bp.-Nyu­gati, Bp.-Déli pu-, Szombat­hely, Pécs és Miskolc állo­másokon kocsimosó berende­zésekkel tisztítjuk. Debre­cenben a közeljövőben he­lyezzük üzembe a kocsimo­só . berendezést. Bp.-Keleti pu.-on is hasonló berendezés létesítését tervezzük. Az ér­kező szerelvények belső ko- csitereit néhány gócponti álj lomáson úgynevezett szerviz­vágányokon takarítják. Az idén több állomáson hasonló bázisok kialakítását tervez­zük, ahol a takarításhoz biz­tosítjuk a víz- és elektromos csatlakozásokat, a csatorna, hálózatot és a szilárd útbur­kolatot. Kísérletek folynak! ipari takarítógépek alkalma­zására is. Jelentős összegekeit köJJ tünk a vonatok takarítására,' ezért joggal kérhetjük a kö­zönséget arra, hogy ügyel­jen jobban a tisztaságra. — A személyszállítás javí­tására milyen műszaki fej­lesztést tervez a MÁV eb­ben az évben? — Az idén 143 új 2. osztás lyú négytengelyes vasúti koj csit kapunk Lengyelország­ból, ez pótolja a selejtezé­sek miatt elvesztett ülőhelye­ket, és típusátcsoportosítá­sokra is ad lehetőséged Az elmúlt évben 80 len­gyel gyártmányú első osztá­lyú és 70 másodosztályú ko­csi is érkezett, ezeket már üzembe helyeztük. A mellékvonalakról lassan eltűnik majd az utolsó gőz­mozdony is, 140 csehszlovák! gyártmányú motorvonat ve­szi át a forgalmat, ezekből 50 szerelvény már üzemben van. A fővonalak rekonstruk­ciója tovább folytatódik, en­nek eredményeként a vona­tok néhány szakaszon már nagyobb sebességgel közle­kednek. Az újjáépítés átme­neti 'zavarokat okoz a forga­lom dinamikájában, késések­kel, kényelmetlenséget okozó átszállásokkal jár együtt. Ilyen munkák folynak a he­gyeshalmi, a hatvan—mis­kolci, a ceglédi vonalon. Eb­ben az évben befejeződik az újszászi vonal kétvágányúsi- tása is, ettől a forgalom je­lentős meggyorsulása várha­tó. Egységes alapelvek szerint fejlesztjük az utastájékozta­tás rendszerét. Az idén a Keleti pályaudvaron levő központi információ műsza­ki berendezéseit korszerűsít­jük, ezzel várhatóan javulni fog a telefonhívási lehetőség. A metró kispesti vonalénak! megnyitásával a lajosmizse—• kecskeméti vonal munkásvo­natainak új végállomása Kő­bánya-Kispest állomás lesz,' ahol a pénztárt jegynyomta­tó géppel szereljük fel — fe­jezte be nyilatkozatált a MÁy vezérigazgatója. Bertnann István j A küldöttértekezletről jelentjük Négy község hat alapszervezete egy célért I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom