Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-13 / 10. szám

A harmadik: Heves megye • r Áz én bankom, a te bankod, a mi bankunk... Az OTP és a lakosság Megyénk párt. és állami vezetői, valamint a pénz­ügyi intézet országos irányí­tói a közelmúltban értékel­ték az Országos Takarék- pénztár Heves megyei Igaz­gatóságának tavalyi munká­ját. A lakosság, valamint a ta­nácsok megyei bankjának sokirányú tevékenységét jó­nak, a korábbinál is eredmé­nyesebbnek minősítették. Nőtt a betétállomány, vagy­is a lakosság részéről válto­zatlan a bizalom a takarék- pénztár iránt, minden eddi* ginéi többen részesültek kü­lönböző hitelekben és köl- csönökben, a szolgáltatás­ként kezelt átutalási betét­számlák meghaladják az öt­ezrét. Közismert végezetül az is — és javukra is írták —, hogy a megye lakásprogram­jának megvalósításából is évről évre többet vállal ma­gára az OTP megyei igaz­gatósága. Az országos helyzethez hasonlóan, megyénkben is alig van tehát olyan felnőtt államoolgár. aki valamilyen formában ne lenne kapcso­latban a szóban forgó pénz­ügyi intézettel, ezért koránt­sem mindegy, hogy miként dolgozik az én bankom, a te bankod, vagyis a mi ban­kunk. Milliórdok a betétkönyvekben Mivel a pénzügyi szakma — nemcsak nálunk, hanem szerte a világban — ritkán tárja nyilvánosság elé bevé­teli és kiadási számláit, ezért minden bizonnyal új- lonságokkal és érdekessé­gekkel is szolgálnak azok a számok, amelyek a megőr­zésre átvett és a hitelként kiadott milliókról, milliár- dokról „árulkodnak”. íme, néhány a gazdag vá­lasztékból: 1979-ben megyénk lakosságának betétállománya megközelítette az ötmilliárd forintot. Mivel az egy főre jutó átiagbetét összege 13 ezer forintnál is több ez nagyobb az országos átlag­nál is , így a megyei igaz­gatóságok „bajnokságában” Heves megye dobogós lelt: a harmadik helyen végzett. Hogy kinek s mennyi pén­ze van az OTP-ben, az ter­mészetesen az állam által is garantált titoknak r'vr.- viszont már nem, hogy az öt évre tervezett betétállo­mányt már jelentősen túltel­jesítette a megyei igazgató­ság. Pedig hol van még az ötödik ötéves terv vége, és időközben — elsősorban a különböző árintézkedéseket „megsejtve” — esetenként a vártnál is többen és gyak­rabban kérték vissza a meg­őrzésre „beadott’ pénzüket. örvendetesnek tartják to­vábbá a pénzügyi szakembe­rek, hogy megyénkben is egyre népszerűbb az ú ;yne- yezett ifjúsági takarékbetét- akció, a fiatalok elsősorban lakásra, bútorra, és háztar­tási gépekre spórolják ösz- sze pénzüket, amelynek ösz- szege 1979-ben meghaladta a 110 millió forintot. A nyereménybetétek értéke 44 millió forint volt a múlt évben, a gépkocsi-nyere- ménybetétek száma túljutott a 60 ezren, értéke pedig több mint 300 millió forint. Első helyen: a lakás Az Országos Takarékpénz­tárnak természetesen nem­csak a lakosság „fölösleges” pénzét kell begyűjtenie és megőriznie, hanem feladatá­hoz tartozik az „összespaj- zolt” milliók okos „forgatá­sa” és hasznosítása is. Ennek egyik népszerűbb és leggyakoribb módszere: a hitelnyújtás. Az OTP me­gyei igazgatóságának 1979-es hitelszámláján több mint hárommilliárd forint szere­pel. Az összeg döntő több­sége hosszú lejáratú és la­kásépítésre került kifizetés­re, de tetémes milliókkal tá^ mogatta a pénzintézet a kü­lönböző tatarozási és hely­reállítási munkálatokat, és a kisebb-nagvobb mezőgazda- sági jellegű beruházásokat — ezen belül is elsősorban a kiskertgazdaságokat, a kis­gépek vásárlását. Mit sem von le a kollek­tíva jónak minősített mun­kájából: az építkezésekre fordítható hitelek növekedé­sét nemcsak az -OTP által biztosított lehetőségek gyor­sították me" hartem az épí- fSnr-~^ok árainak qvaknri módosításai is. Egyebek kö­zött ez is oka és magyaráza­ta annak, honv egri két-hn- rom szobás lakás ma száz­ezrekkel kerül többe m:nt öt-tíz évvel ezelőtt. Monda­ni is fölösleges: az építtetők nagy-nagy bánatára... A lakosság áruvásárlásait — ilyen célokra 14 ezren kértek kölcsönt — 150 mil­lió forinttal segítette a ta­karékpénztár. 11 800-an pe­dig személyi hitelben része­sültek. Ez utóbbi hitelek az országoshoz hasonlóan me­gyénkben is évről évre nép­szerűbbek. Építtette: az OTh Ahogyan már említettük: a lakosság és a tanácsok pénzének kezelése mellett lakásokat is építtet ésv érté­kesít az OTP. A megye öt­éves lakásprogramja 12 330 új lakás megépítését irá­nyozza elő és ebből 2521 OTP-beruházásbah készül. A telenszerű. több szintes énít- kezések elsősorban Egerban, Gyöngyösön. Hatvanban. He­vesen, újabban pedig Sírok­ban és Füzesabonyban való­sulnak meg. A saiát beruházásban énült lakások közül munkáslakás­ként az ötödik ötéves terv időszaka alatt eddig 650 la­kást értékesített a mesvei igazgatóság. Sajnos — aho­gyan már szó esett róla —- a lakások évről évre többe kerülnek. Jelenleg 420 és 600 ezer forint között ..ingázik” — o lakások nagyságától függően — egy OTP-s lakás költsége. Ráadásul gyakran csúsz­nak a határidők, és a taná­csi beruházásokhoz hasonló­an. a minőséget is sok jogos kifogás éri. Tetézi a beru­házó, vagyis az OTP gond­jait, hogy a kivitelezők vál­tozatlanul húzódoznak a ga­ran-iálío ínvfKsok iö minő- sénhen és határidőre tört éjlő elvégzésétől. Eredrftönyeik sikereik meV"u akadt tehát gond és 'robléma is munkájukban. T"nz. ho°v n legtöbbről nem ők de az ,.os"or” rajtuk is cspf*?n. Például ií r> - - hn— r a bankja csak o’yan lakosokat t' i énít*e<ni a lakosságnak, amelyekkel elsősorban azok elégedetlenek. akiknek ki kell fizetniük a tetemes köl*- séaekef. és otthonuk sem jó minőségben épült meg. Nem érdemtelenül A pénzügyi szakmákban a milliókkal és a mllliárdok- kal való gazdálkodás külö­nösen nagy felelősséget és szakértelmet követel az ága­zat va!adv gozóiától. Az említ?'t számok, példák többsébe mé-ds e?vp"*'*1,'n”en azt bizonvítla: az OTP He­ves mennei Toaznnfősága nem érdemtelenül került fel a dobogóra, és nem kis ré­szük vnxi abban. hr,o'" az el­telt hé rom évtized alatt a takarékpénztár, az orszáq. a megye egűik legvagnobb és legfontosabb pénzintézmé­nyévé vált. Munkájuknak, szol né1 tatá­saiknak. lelkesedésüknek sajnos van azonban eev igen na°v „szépséghibája” is. A hitelként adott pénzt ugyan­is mindenkinek. minden esetben és minden körülmé­nyek között vissza kell fi­zetni. Móznedig kamatostól, és határidőre. v Ahogvan az igazgatóság vezetőitől megtudtuk: sze­rencsére az összhang ezen a területen is jó • a takarék­pénztár és a lakosság kö­zött. A jogos igénvek döntő többségét tavaly is kielégí­tenék, és nem volt különö­sebb gond a tartozások tör­lesztésével sem. Sőt: lehetőségeik alapján bőkezűen várják az újabb ügyfeleiket is... Koós József Hányadik sebességgel? ' / Gyorsan száguld az autó, vezetője, függetlenül az ül vi­szonyoktól, fittyet hány a veszélyre, nem gondol a ko'-d állapotára, teherbírására. Ugyanakkor a második kocsi ■'«- zelője belátja, hogy az értelem nélküli hősködés nem zethet célhoz. Olyan sebességgel hajt. ahogy a került'> nyék követelik. így célba éréséhez legkisebb a kockáza' :.z legnagyobb az esély. A példa je’enlcgi gazdasági és társadalmi életünkéi szimbolizálhatja. — Az ország mai helyzetében — mondotta Kádár Janes a minap a paksi atomváros építői körében — mindzn aő- fcszítést arra kell összpontosítanunk. hogy megőrizzük ere .’- menyein'•"f. h.Ogti merd biztos alánokon gyűrkőzhessv n' neki új nagy terveink valóra váltásának. Ez napjaink reális programja. Mégis e!kér"'|üető. honv sokak számára a mindennapi életben szimnatikusabb az olyan autóvezetői magatartás, amelvik nagyobb sebessé""?!, ( ki «ebb felelősséggel száguld. Pedig most énoen nem a kilo- ! méterek, vagyis a mennyiség hajszolása célravezető, hanem a megfontolt, körültekintő irányítás, „a lassabban, de biz­tonságosabban” vezetés és a becsületes munka. Míg sok híve van a mennyiség mítoszának, mert azt hi­szik: ez a haladás egyedüli mércéje. Napjaink eredmény­tar1) és erőgyűjtő programjáról pedig azt mondják: egy helyben topogás. Természetesen mindenki örülne annak, ha az intenzív gazdasági építés növekedési ütemét a negye­dik sebességbe lehetne kapcsolni, és mondjuk öt év alatt elérhetnénk mindazt, amiért most tíz-húsz évig kell kemé­nyen és okosan dolgoznunk. Mai körülményeink között Cél - ’ iáink lassabban, kevésbé látványos erőgyűjtés közepette ér­hetők el, de inkább ezt vállaljuk, hogy a biztonságos úton maradjunk, minthogy egy váratlan karambol folytán az árokban kössünk ki. Szó sincs arról, hogy az eredmények őrzése, az erőgyűjtés mozdulatlan állapot vagy helyben fu­tás lenne. Most is haladunk — megfelelő, biztonságos sebes­séggel. Sokat kell tenni az elkövetkező években azért is. hogv az eddig elért szinten tudjuk kielégíteni a lakosság reális ic- nyeit a szociális ellátásban, az egészségügy, a kultúra és az oktatás területén, az áruellátásban, a lakásépítésben, a kör­nyezetvédelemben, a turisztikában, az életmódban ... A ra­cionális szinten tartás nem fogyást jelent, hanem a meg­levő értékeink megőrzését: létrehozni, gazdagítani, teljeseb­bé tenni az életet, különben hátralépünk, visszakanyaro­dunk. Amennyiben programunk a puszta helyben topogástl hirdetné, akkor nem tenne mást, minthogy megengedné: az ' eddig felhalmozott javakból, eredményekből, vívmányokból éljünk anélkül, hogy ehhez hozzá tennénk valamit. Haladva, javainkat gazdagítva akarunk élni és dolgozni, hogy semmit se veszítsünk, semmit se herdáljunk el abból, amit már gyűjtöttünk, megszereztünk. Beruházunk és fejlesz­tünk. de mindezt a népgazdasági egyensúly megteremtésé­nek ügyében, nem általános visszafogó gazdaságpolitikai gyakorlattal, hanem a termelés ütemének differenciált mér­séklésével, az elérendő szocialista célok feladása nélkül. Nagy belső dinamizmussal: az emberi ész. a cselekvőképes­ség, a tehetség, a műveltség általános mozgósításával. Jól megválasztott sebességgel. Soltész István Üdülés — télen — Mire megérkeztünk, megjött a hó is: fehérbe bo­rult a Mátra. S megvallom, hogy ilyenről is álmodtunk útközben, mert a téli üdülés így igazi. Persze akkor sem éreztük volna magunkat sze­rencsétlennek, ha másképp alakul. Nekünk ugyanis mindenünk az utazás, a ter­mészet. Lelkes országjárók vagyunk, a Rákóczi-emlék- túra során még Erdélyt is becsavarogtuk! A SZOT galyatetői üdülő­szállójának halijában Mes­terházi László székesfehér­vári nyugdíjas mondja mind­ezeket. néhány másodperc­cel azután, hogy feleségével visszatért szokásos délelőtti sétájáról, leverték magukról fi havat, s rövid beszélgetés­re, kérésünkre mellénk te­lepedtek az egyik asztalká­hoz. — Igazán sokfelé megfor­dultunk már — folytatja még a kinti hidegtől pirosra csípett arccal —. de vala­hogy talán a Mátra az. amit leginkább megkedveltem. Többször is pihentem már itt a hegyekben, jómagam legelőször 1951-ben töltöttem ezen a helyen tíz szép na­pot. Mert, hogy akkoriban még tíznapos volt a szak- szervezeti beutaló s az „él- munkás üdülőben” sem le­hetett tovább maradni. Az­óta sok minden megválto­zott az épületben, jóformán új.Mmism HL 48S8. jaanat ü, vM&rsag - j csak a külseje maradt szá­momra ismerős. Nagy átala­kítások történtek mindenfe­lé, összkomfortosak lettek a szobák. Igaz. a fürdőszobá­kat nem tudjuk használni, mert a zárhatatlan ablak miatt szinte jégverem a he­lyiség — toldja szavaihoz mosolyogva —, de most is remekül kárpótol bennünket a meleg vizű házi uszoda, amivel bizony még ma sem sok szálló dicsekedhet. Jó a koszt, kitűnő a presszónk kávéja: úgyhogy végered­ményben jól érezzük magun­kat! Beszélgetőpartnerünk — mint kiderül — tavaly óta nyugdíjas, éppen a munka ünnepén búcsúzott az aktiv munkától. Évtizedekig szol­gált a vasútnál, korábban pedig bauxitbányász volt Gántom. kereken tíz eszten­deig. Aligha tudja elhinni, hogy most .már csak a pihe­nésre van gondja! Szabó István üdülővezető szerint: Mesterházi László nem áz egyetlen vendég az idősebb generációból. — A turnusnak legalább fele nyugdíjas ember — ma­gyarázza. — S általában ok­tóber közepétől egészen már­ciusig ilyesféle az arány. Ősszel és télen évtől évre szívesen keresik fel üdülőn­ket az öregebbek is, mert a jó levegő, a csend ritka aján­dék. sokat ér a pihenésben. Számosán egyenesen valami­féle szanatóriumot vélnek nálunk. Ez okozza egyébként a gondot is. Mert sajnos, jó néhányon elmulasztják az előzetes orvosi konzultációt, s ’.ilUan-hctce** U eljönnek két hétre, hogy bizony utánuk kell hordani az ételt. Elfe­lejtik, hogy a hegyvidék a szokásosnál jobban igénybe veszi a szívet, s még az asztmák mindegyikének sem jó. így nemegyszer rosszul lett már a beteges vendég, s legjobb igyekezetünk mellett is csalódást kellett okozni annak, aki gyógyszállónak hitte az üdülőt.. . Program­jaink összeállításánál kü­lönben, természetesen min­gondolni. Négyezer kötetes könyvtárunkban idősebb és fiatalabb egyaránt találhat magának megfelelő olvas­mányt. játéktermeinkben van pinpongfelszerelés, biliárd s kényelmesebb asztalifoci. Könnyebb és nehezebb tú­rákat szervezünk, autóbuszos kirándulásokat rendezünk a megye távolabbi részeinek megismerésére. Aki pedig kevésbé szeret mászkálni, an­nak előadásokon, diavetíté­seken mutatjuk be szép tá­jainkat. Van színes tu-n,k is, s az ismerkedési, illetve bű- csúestek között sem kell unatkozniuk a zenét, táncot kedvelőknek. Azok örömére pedig, akik a téli sportok iránt vonzódnak, megállapo­dást kötöttünk egy vállalat­tal szánkók, sílécek kölcsön­zésére. A sporteszközök él­vezetéhez pedig vendégeink rendelkezésére bocsátottuk sportkörünknek idén immár villanyfényes sípályáját is! ínycsiklandó illatok csal­nak bennünket az étterem felé. Az ajtóban megszólí­tunk egy vendéget a fiata­labb korosztályból is: — Mi volt ma ebédre? — A háromféle menüből, én most paradicsomlevest választottam — feleli Szá­raz Klára — galuskás rosté­lyossal, s almával. — Aztán, hogy rövid idő­re leül velünk a társalgó­ban. azt is megtudjuk tőle. hogy: élete első üdülése a mostani, S kapott a lehető­ségen. mihelyt felajánlották számára a beutalót, mert a Mátráról már annyi mindent hallott. Lényegében nem csa­lódott, tényleg nagyon szép a vidék s a téli pihenés. Rég tú; van az első meglepetése­ken. teljesen megszokta azt is, hogy szobáidban elektro­mos hösugárzó pótolja az elromlott radiátor melegét... Szóval: jól megvan. Még is­merősökre is talált a vendé­gek között. amit biztosan rendelni sem tudott volna! Ami a munkáját, körülmé­nyeit illeti: a dunaújvárosi vendéglátóknál dolgozik. s tavasztól őszig énoen üdülő­ben tölti a napjait, lenn a Balatonnál. Most kimondot­tan élvezi ezt a másik üdü­lői. ahol két hétig őt szol­gálják ki. .. Délután is néoes az uszo­da. Bauer Miklós pesti be­tűöntő — láthatóan — amo­lyan törzstagként élvezi a vizet. Kiemelkedve a hullá­mokból. szélesre tárja a kar­ját, úgy mutatja: nézzünk csak ki a fürdő üvegfalán, csodáljuk fenyőt te*. Száraz Klára — a Balaton* ról jött a Mátrába jat a hóesésben. Hát hol akadna még ilyen élmény.. ?! Kifelé menet bekukkan- I tunk az üdülő saját bölcső­déjébe. óvodájába, ahol a személyzet kicsinyeire vi­gyáznak. az apróságokat ne­velik. Szabó István büszkén mutogatja: igen. ez is a szállóhoz tartozik. Éneikül aligha gondoskodhatnának zavartalanul annak a há- romszáznyi vendégnek a pi­henéséről. aki két hétre ide jött. Amikor búcsúzunk, már es- ( teledik. Az épület előtt egy ■ jókedvű társaság hógolyó­zik. Jut nekünk is a jéghi­deg labdákból. Kacagás a válasz. A derűs hangulat óhatatlanul ránk ragad. Gyoni Gyui# A»~ ® Itycnbor míg népszerűbb az üdülő uszodája.' (Fotó; Szabó Sándor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom