Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-13 / 10. szám
A harmadik: Heves megye • r Áz én bankom, a te bankod, a mi bankunk... Az OTP és a lakosság Megyénk párt. és állami vezetői, valamint a pénzügyi intézet országos irányítói a közelmúltban értékelték az Országos Takarék- pénztár Heves megyei Igazgatóságának tavalyi munkáját. A lakosság, valamint a tanácsok megyei bankjának sokirányú tevékenységét jónak, a korábbinál is eredményesebbnek minősítették. Nőtt a betétállomány, vagyis a lakosság részéről változatlan a bizalom a takarék- pénztár iránt, minden eddi* ginéi többen részesültek különböző hitelekben és köl- csönökben, a szolgáltatásként kezelt átutalási betétszámlák meghaladják az ötezrét. Közismert végezetül az is — és javukra is írták —, hogy a megye lakásprogramjának megvalósításából is évről évre többet vállal magára az OTP megyei igazgatósága. Az országos helyzethez hasonlóan, megyénkben is alig van tehát olyan felnőtt államoolgár. aki valamilyen formában ne lenne kapcsolatban a szóban forgó pénzügyi intézettel, ezért korántsem mindegy, hogy miként dolgozik az én bankom, a te bankod, vagyis a mi bankunk. Milliórdok a betétkönyvekben Mivel a pénzügyi szakma — nemcsak nálunk, hanem szerte a világban — ritkán tárja nyilvánosság elé bevételi és kiadási számláit, ezért minden bizonnyal új- lonságokkal és érdekességekkel is szolgálnak azok a számok, amelyek a megőrzésre átvett és a hitelként kiadott milliókról, milliár- dokról „árulkodnak”. íme, néhány a gazdag választékból: 1979-ben megyénk lakosságának betétállománya megközelítette az ötmilliárd forintot. Mivel az egy főre jutó átiagbetét összege 13 ezer forintnál is több ez nagyobb az országos átlagnál is , így a megyei igazgatóságok „bajnokságában” Heves megye dobogós lelt: a harmadik helyen végzett. Hogy kinek s mennyi pénze van az OTP-ben, az természetesen az állam által is garantált titoknak r'vr.- viszont már nem, hogy az öt évre tervezett betétállományt már jelentősen túlteljesítette a megyei igazgatóság. Pedig hol van még az ötödik ötéves terv vége, és időközben — elsősorban a különböző árintézkedéseket „megsejtve” — esetenként a vártnál is többen és gyakrabban kérték vissza a megőrzésre „beadott’ pénzüket. örvendetesnek tartják továbbá a pénzügyi szakemberek, hogy megyénkben is egyre népszerűbb az ú ;yne- yezett ifjúsági takarékbetét- akció, a fiatalok elsősorban lakásra, bútorra, és háztartási gépekre spórolják ösz- sze pénzüket, amelynek ösz- szege 1979-ben meghaladta a 110 millió forintot. A nyereménybetétek értéke 44 millió forint volt a múlt évben, a gépkocsi-nyere- ménybetétek száma túljutott a 60 ezren, értéke pedig több mint 300 millió forint. Első helyen: a lakás Az Országos Takarékpénztárnak természetesen nemcsak a lakosság „fölösleges” pénzét kell begyűjtenie és megőriznie, hanem feladatához tartozik az „összespaj- zolt” milliók okos „forgatása” és hasznosítása is. Ennek egyik népszerűbb és leggyakoribb módszere: a hitelnyújtás. Az OTP megyei igazgatóságának 1979-es hitelszámláján több mint hárommilliárd forint szerepel. Az összeg döntő többsége hosszú lejáratú és lakásépítésre került kifizetésre, de tetémes milliókkal tá^ mogatta a pénzintézet a különböző tatarozási és helyreállítási munkálatokat, és a kisebb-nagvobb mezőgazda- sági jellegű beruházásokat — ezen belül is elsősorban a kiskertgazdaságokat, a kisgépek vásárlását. Mit sem von le a kollektíva jónak minősített munkájából: az építkezésekre fordítható hitelek növekedését nemcsak az -OTP által biztosított lehetőségek gyorsították me" hartem az épí- fSnr-~^ok árainak qvaknri módosításai is. Egyebek között ez is oka és magyarázata annak, honv egri két-hn- rom szobás lakás ma százezrekkel kerül többe m:nt öt-tíz évvel ezelőtt. Mondani is fölösleges: az építtetők nagy-nagy bánatára... A lakosság áruvásárlásait — ilyen célokra 14 ezren kértek kölcsönt — 150 millió forinttal segítette a takarékpénztár. 11 800-an pedig személyi hitelben részesültek. Ez utóbbi hitelek az országoshoz hasonlóan megyénkben is évről évre népszerűbbek. Építtette: az OTh Ahogyan már említettük: a lakosság és a tanácsok pénzének kezelése mellett lakásokat is építtet ésv értékesít az OTP. A megye ötéves lakásprogramja 12 330 új lakás megépítését irányozza elő és ebből 2521 OTP-beruházásbah készül. A telenszerű. több szintes énít- kezések elsősorban Egerban, Gyöngyösön. Hatvanban. Hevesen, újabban pedig Sírokban és Füzesabonyban valósulnak meg. A saiát beruházásban énült lakások közül munkáslakásként az ötödik ötéves terv időszaka alatt eddig 650 lakást értékesített a mesvei igazgatóság. Sajnos — ahogyan már szó esett róla —- a lakások évről évre többe kerülnek. Jelenleg 420 és 600 ezer forint között ..ingázik” — o lakások nagyságától függően — egy OTP-s lakás költsége. Ráadásul gyakran csúsznak a határidők, és a tanácsi beruházásokhoz hasonlóan. a minőséget is sok jogos kifogás éri. Tetézi a beruházó, vagyis az OTP gondjait, hogy a kivitelezők változatlanul húzódoznak a garan-iálío ínvfKsok iö minő- sénhen és határidőre tört éjlő elvégzésétől. Eredrftönyeik sikereik meV"u akadt tehát gond és 'robléma is munkájukban. T"nz. ho°v n legtöbbről nem ők de az ,.os"or” rajtuk is cspf*?n. Például ií r> - - hn— r a bankja csak o’yan lakosokat t' i énít*e<ni a lakosságnak, amelyekkel elsősorban azok elégedetlenek. akiknek ki kell fizetniük a tetemes köl*- séaekef. és otthonuk sem jó minőségben épült meg. Nem érdemtelenül A pénzügyi szakmákban a milliókkal és a mllliárdok- kal való gazdálkodás különösen nagy felelősséget és szakértelmet követel az ágazat va!adv gozóiától. Az említ?'t számok, példák többsébe mé-ds e?vp"*'*1,'n”en azt bizonvítla: az OTP Heves mennei Toaznnfősága nem érdemtelenül került fel a dobogóra, és nem kis részük vnxi abban. hr,o'" az eltelt hé rom évtized alatt a takarékpénztár, az orszáq. a megye egűik legvagnobb és legfontosabb pénzintézményévé vált. Munkájuknak, szol né1 tatásaiknak. lelkesedésüknek sajnos van azonban eev igen na°v „szépséghibája” is. A hitelként adott pénzt ugyanis mindenkinek. minden esetben és minden körülmények között vissza kell fizetni. Móznedig kamatostól, és határidőre. v Ahogvan az igazgatóság vezetőitől megtudtuk: szerencsére az összhang ezen a területen is jó • a takarékpénztár és a lakosság között. A jogos igénvek döntő többségét tavaly is kielégítenék, és nem volt különösebb gond a tartozások törlesztésével sem. Sőt: lehetőségeik alapján bőkezűen várják az újabb ügyfeleiket is... Koós József Hányadik sebességgel? ' / Gyorsan száguld az autó, vezetője, függetlenül az ül viszonyoktól, fittyet hány a veszélyre, nem gondol a ko'-d állapotára, teherbírására. Ugyanakkor a második kocsi ■'«- zelője belátja, hogy az értelem nélküli hősködés nem zethet célhoz. Olyan sebességgel hajt. ahogy a került'> nyék követelik. így célba éréséhez legkisebb a kockáza' :.z legnagyobb az esély. A példa je’enlcgi gazdasági és társadalmi életünkéi szimbolizálhatja. — Az ország mai helyzetében — mondotta Kádár Janes a minap a paksi atomváros építői körében — mindzn aő- fcszítést arra kell összpontosítanunk. hogy megőrizzük ere .’- menyein'•"f. h.Ogti merd biztos alánokon gyűrkőzhessv n' neki új nagy terveink valóra váltásának. Ez napjaink reális programja. Mégis e!kér"'|üető. honv sokak számára a mindennapi életben szimnatikusabb az olyan autóvezetői magatartás, amelvik nagyobb sebessé""?!, ( ki «ebb felelősséggel száguld. Pedig most énoen nem a kilo- ! méterek, vagyis a mennyiség hajszolása célravezető, hanem a megfontolt, körültekintő irányítás, „a lassabban, de biztonságosabban” vezetés és a becsületes munka. Míg sok híve van a mennyiség mítoszának, mert azt hiszik: ez a haladás egyedüli mércéje. Napjaink eredménytar1) és erőgyűjtő programjáról pedig azt mondják: egy helyben topogás. Természetesen mindenki örülne annak, ha az intenzív gazdasági építés növekedési ütemét a negyedik sebességbe lehetne kapcsolni, és mondjuk öt év alatt elérhetnénk mindazt, amiért most tíz-húsz évig kell keményen és okosan dolgoznunk. Mai körülményeink között Cél - ’ iáink lassabban, kevésbé látványos erőgyűjtés közepette érhetők el, de inkább ezt vállaljuk, hogy a biztonságos úton maradjunk, minthogy egy váratlan karambol folytán az árokban kössünk ki. Szó sincs arról, hogy az eredmények őrzése, az erőgyűjtés mozdulatlan állapot vagy helyben futás lenne. Most is haladunk — megfelelő, biztonságos sebességgel. Sokat kell tenni az elkövetkező években azért is. hogv az eddig elért szinten tudjuk kielégíteni a lakosság reális ic- nyeit a szociális ellátásban, az egészségügy, a kultúra és az oktatás területén, az áruellátásban, a lakásépítésben, a környezetvédelemben, a turisztikában, az életmódban ... A racionális szinten tartás nem fogyást jelent, hanem a meglevő értékeink megőrzését: létrehozni, gazdagítani, teljesebbé tenni az életet, különben hátralépünk, visszakanyarodunk. Amennyiben programunk a puszta helyben topogástl hirdetné, akkor nem tenne mást, minthogy megengedné: az ' eddig felhalmozott javakból, eredményekből, vívmányokból éljünk anélkül, hogy ehhez hozzá tennénk valamit. Haladva, javainkat gazdagítva akarunk élni és dolgozni, hogy semmit se veszítsünk, semmit se herdáljunk el abból, amit már gyűjtöttünk, megszereztünk. Beruházunk és fejlesztünk. de mindezt a népgazdasági egyensúly megteremtésének ügyében, nem általános visszafogó gazdaságpolitikai gyakorlattal, hanem a termelés ütemének differenciált mérséklésével, az elérendő szocialista célok feladása nélkül. Nagy belső dinamizmussal: az emberi ész. a cselekvőképesség, a tehetség, a műveltség általános mozgósításával. Jól megválasztott sebességgel. Soltész István Üdülés — télen — Mire megérkeztünk, megjött a hó is: fehérbe borult a Mátra. S megvallom, hogy ilyenről is álmodtunk útközben, mert a téli üdülés így igazi. Persze akkor sem éreztük volna magunkat szerencsétlennek, ha másképp alakul. Nekünk ugyanis mindenünk az utazás, a természet. Lelkes országjárók vagyunk, a Rákóczi-emlék- túra során még Erdélyt is becsavarogtuk! A SZOT galyatetői üdülőszállójának halijában Mesterházi László székesfehérvári nyugdíjas mondja mindezeket. néhány másodperccel azután, hogy feleségével visszatért szokásos délelőtti sétájáról, leverték magukról fi havat, s rövid beszélgetésre, kérésünkre mellénk telepedtek az egyik asztalkához. — Igazán sokfelé megfordultunk már — folytatja még a kinti hidegtől pirosra csípett arccal —. de valahogy talán a Mátra az. amit leginkább megkedveltem. Többször is pihentem már itt a hegyekben, jómagam legelőször 1951-ben töltöttem ezen a helyen tíz szép napot. Mert, hogy akkoriban még tíznapos volt a szak- szervezeti beutaló s az „él- munkás üdülőben” sem lehetett tovább maradni. Azóta sok minden megváltozott az épületben, jóformán új.Mmism HL 48S8. jaanat ü, vM&rsag - j csak a külseje maradt számomra ismerős. Nagy átalakítások történtek mindenfelé, összkomfortosak lettek a szobák. Igaz. a fürdőszobákat nem tudjuk használni, mert a zárhatatlan ablak miatt szinte jégverem a helyiség — toldja szavaihoz mosolyogva —, de most is remekül kárpótol bennünket a meleg vizű házi uszoda, amivel bizony még ma sem sok szálló dicsekedhet. Jó a koszt, kitűnő a presszónk kávéja: úgyhogy végeredményben jól érezzük magunkat! Beszélgetőpartnerünk — mint kiderül — tavaly óta nyugdíjas, éppen a munka ünnepén búcsúzott az aktiv munkától. Évtizedekig szolgált a vasútnál, korábban pedig bauxitbányász volt Gántom. kereken tíz esztendeig. Aligha tudja elhinni, hogy most .már csak a pihenésre van gondja! Szabó István üdülővezető szerint: Mesterházi László nem áz egyetlen vendég az idősebb generációból. — A turnusnak legalább fele nyugdíjas ember — magyarázza. — S általában október közepétől egészen márciusig ilyesféle az arány. Ősszel és télen évtől évre szívesen keresik fel üdülőnket az öregebbek is, mert a jó levegő, a csend ritka ajándék. sokat ér a pihenésben. Számosán egyenesen valamiféle szanatóriumot vélnek nálunk. Ez okozza egyébként a gondot is. Mert sajnos, jó néhányon elmulasztják az előzetes orvosi konzultációt, s ’.ilUan-hctce** U eljönnek két hétre, hogy bizony utánuk kell hordani az ételt. Elfelejtik, hogy a hegyvidék a szokásosnál jobban igénybe veszi a szívet, s még az asztmák mindegyikének sem jó. így nemegyszer rosszul lett már a beteges vendég, s legjobb igyekezetünk mellett is csalódást kellett okozni annak, aki gyógyszállónak hitte az üdülőt.. . Programjaink összeállításánál különben, természetesen mingondolni. Négyezer kötetes könyvtárunkban idősebb és fiatalabb egyaránt találhat magának megfelelő olvasmányt. játéktermeinkben van pinpongfelszerelés, biliárd s kényelmesebb asztalifoci. Könnyebb és nehezebb túrákat szervezünk, autóbuszos kirándulásokat rendezünk a megye távolabbi részeinek megismerésére. Aki pedig kevésbé szeret mászkálni, annak előadásokon, diavetítéseken mutatjuk be szép tájainkat. Van színes tu-n,k is, s az ismerkedési, illetve bű- csúestek között sem kell unatkozniuk a zenét, táncot kedvelőknek. Azok örömére pedig, akik a téli sportok iránt vonzódnak, megállapodást kötöttünk egy vállalattal szánkók, sílécek kölcsönzésére. A sporteszközök élvezetéhez pedig vendégeink rendelkezésére bocsátottuk sportkörünknek idén immár villanyfényes sípályáját is! ínycsiklandó illatok csalnak bennünket az étterem felé. Az ajtóban megszólítunk egy vendéget a fiatalabb korosztályból is: — Mi volt ma ebédre? — A háromféle menüből, én most paradicsomlevest választottam — feleli Száraz Klára — galuskás rostélyossal, s almával. — Aztán, hogy rövid időre leül velünk a társalgóban. azt is megtudjuk tőle. hogy: élete első üdülése a mostani, S kapott a lehetőségen. mihelyt felajánlották számára a beutalót, mert a Mátráról már annyi mindent hallott. Lényegében nem csalódott, tényleg nagyon szép a vidék s a téli pihenés. Rég tú; van az első meglepetéseken. teljesen megszokta azt is, hogy szobáidban elektromos hösugárzó pótolja az elromlott radiátor melegét... Szóval: jól megvan. Még ismerősökre is talált a vendégek között. amit biztosan rendelni sem tudott volna! Ami a munkáját, körülményeit illeti: a dunaújvárosi vendéglátóknál dolgozik. s tavasztól őszig énoen üdülőben tölti a napjait, lenn a Balatonnál. Most kimondottan élvezi ezt a másik üdülői. ahol két hétig őt szolgálják ki. .. Délután is néoes az uszoda. Bauer Miklós pesti betűöntő — láthatóan — amolyan törzstagként élvezi a vizet. Kiemelkedve a hullámokból. szélesre tárja a karját, úgy mutatja: nézzünk csak ki a fürdő üvegfalán, csodáljuk fenyőt te*. Száraz Klára — a Balaton* ról jött a Mátrába jat a hóesésben. Hát hol akadna még ilyen élmény.. ?! Kifelé menet bekukkan- I tunk az üdülő saját bölcsődéjébe. óvodájába, ahol a személyzet kicsinyeire vigyáznak. az apróságokat nevelik. Szabó István büszkén mutogatja: igen. ez is a szállóhoz tartozik. Éneikül aligha gondoskodhatnának zavartalanul annak a há- romszáznyi vendégnek a pihenéséről. aki két hétre ide jött. Amikor búcsúzunk, már es- ( teledik. Az épület előtt egy ■ jókedvű társaság hógolyózik. Jut nekünk is a jéghideg labdákból. Kacagás a válasz. A derűs hangulat óhatatlanul ránk ragad. Gyoni Gyui# A»~ ® Itycnbor míg népszerűbb az üdülő uszodája.' (Fotó; Szabó Sándor.