Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-12 / 9. szám
Ä hatékonyság szolgálatában Üzemi tartalék: a Emberek a károkozók ellen Sokan azt mondják, korunk egyik legnagyobb felfedezése az atomenergia. Ez kétségtelenül igaz, ám az élelmiszer-termelésben legalább ilyen nagy jelentősége van a nagy termőképességű fajtáknak, amelyek úgyszintén korunk szülöttei. A nemesítői munkával előállított új fajták ugyanis felmérhetetlen nyersanyagforrást jelentenek. Előnyben a magas hozamúak Századunk nemzedéke jutott el ahhoz az időszakhoz, amikor ijesztően csökken a mezőgazdasági termőterület, ugyanakkor rohamtempóban növekszik a fogyasztás. Egy adott hektárnyi földdarabon kell tehát mind nagyobb ho. zamokat elérni és mind értékesebb termést előállítani. Ebben pedig óriási szerepük van a fajtáknak! Mint az MSZMP Központi Bizottságának múlt év december 6-i üléséről kiadott határozata, valamint az 1980-as népgazdasági terv is kimondja: „A magas hozamo. kát, adó fajták bővülő körű felhasználásával növelni kell a terméshozamokat. A terv, a tavalyi kedvezőtlen gabonatermés után a növénytermelés 10—11 százalékos növekedését irányozza elő.. Lesz tehát mit tenniük a gazdaságoknak, és ezért még inkább előtérbe kerül most a tervezésnél a természeti és a talajadottságokhoz igazított fajtaválasztás. A korszerű technika alkalmazása, az iparszerű termelés térhódítása új feladatok felé állította a termelés biológiai feltételeit megteremtő tudományágakat is. A hetvenes évtizedben a gépesítést, a magas színvonalú talajerő-utánpótlást, a vegyi védekezést tűrő nagy hozamú fajták egész sorát állították az üzemek a termelés szolgálatába. Intenzív hibrid kukoricákkal, szálszilárd szovjet búzafajtákkal, magas olajtartalmú napraforgókkal és cukortartalmú répákkal értünk el nagy hozamokat! Például 1978-ban Heves megyében is a hektárankénti 40 mázsás kenyérgabona-ter. mést. Az összhang megteremtéséért tapasztalatai szerint lényegesen nagyobb volt, mint az elért tényleges termés. Ennek a különbségnek az eltüntetése az agrotechnika feladata. Az új fajták termő- képessége azonban csak ott érvényesül, ahol jobb az irányítás, a munkaszervezés is. Például, ha jobb a vetést megelőző talajmunka, a növényápolás, több műtrágya és elegendő vegyszer is rendelkezésre áll. Ilyen körülmények között a fajta termőképességét a legjobban bizonyítja. Kivédeni a fagykárokat így a fajta kiválóan hasznosítja a talaj termékenységét, a műtrágyát, nem fogékony a betegségekre, tűri a szárazságot és a telet. Fontos tulajdonsága a tenyészidő hossza is, amely egyben a termésbiztonság egyik része. A hosszú tenyészidejű búzafajtákat, mint például tavaly, az aszály sújtotta, ami kényszerérést okozott. Késő ősszel viszont a hűvös, esős idő miatt a kukorica vagy a rizs sokszor nem érik be. Különösen a külföldön nemesített, de hazánkban is el. terjedt fajtáknál kell ezt figyelembe venni. Például az újabb jugoszláv intenzív búzafajtáknál, amelyek közül sokat vetettek tavaly Heves megyében is. A kemény tél miatt azonban egy részük kifagyott! Ez arra figyelmeztet, hogy kellő időben megválasztott és megfelelő mélységű vetéssel ki lehet védeni a fagykárokat. A fajtával szembeni követelmény a jó minőség is, ami a jó béltartalmat és ezen ke. resztül a felhasználhatóságot, illetve eltarthatóságot jelenti. A helyes fajtaválasztással nemcsak a termés biztonsága növekszik, hanem megvalósítható a jobb munkaszervezés, a kedvezőbb gépkihasználás, csökkenthetők a munkacsúcsok, illetve a túlérés veszélyével összejó fajta függő mennyiségi és minőségi veszteségek. 16 új hibrid- kukorica A hosszabb és rövidebb tenyészidejű fajták arányának helyes összehangolása a táblák termékenységével, a műtrágyázással a nagyüzemi gazdálkodás feltétele. A tapasztalatok szerint az évjáratoktól függően egyszer a korai, másszor pedig a késői fajták termelésének kedvez az időjárás. A fajták élete még altkor is, ha nagyfokú életrevalósággal rendelkeznek — végesek. így az intenzív és mind eredményesebb növénytermelésünk keretei között általában rövid ideig maradnak fenn. Napjaink tehát a fajtaváltások kora! A búza fajtavál. tása például az elmúlt években jelentősen meggyorsult. A régiek, a korszerűtlenek termelését megszüntették az üzemek, és helyükbe újabbak kerültek. A kukoricánál ez talán még a többi növényhez képest is gyorsabban ható folyamat. Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács 1978. tavaszán pél. dául 16 új hibrid kukoricát minősített, az igen korai éré- sűektől a késői érésűekig. Ezek közül több fajta megyénkben is elterjedt. A nyolcvanas években agrárpolitikai célkitűzéseink megvalósításában még nagyobb szerepe lesz a jó fajtának. Mindez a nemesítők- kel szemben is nagyobb követelményeket támaszt. Az agrotechnika folyamatos fejlődése ugyanis olyan igényeket követel a kutatóktól, hogy például a gépi betakarításhoz szilárd legyen a gabona szára, s így még az aratás előtt se dőljön az meg. A nagyobb adagú és egyre drágább műtrágyát pedig nagyobb terméssel hálálja meg a növény. Ez a célkitűzés megköveteli, hogy a helyi adottságoknak legmegfelelőbb fajtákat válaszszák gazdaságaink most a tervkészítéskor, hiszen ez jelentős tartalékot jelent. Egyebek mellett ez is záloga lehet az idei jó termésnek. Mentusz Károly A Heves megyei Növény- védelmi és Agromechanikai Állomás a Heves megye Tanácsa V. B. Hevesi Mezőgazdasági Munkástovábbképző Intézetével közösen minden évben megrendezi megyénk nagyobb településén a növényvédő munkások szakmai továbbképzését. A gyöngyösi Mátra Művelődési Központ két héten át nyújt otthont a mátraalji termelőSzéles körű országos vizsgálatot indított a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a vállalatok, szövetkezetek energiagazdálkodási tevékenységének felmérésére és az előírt energiatakarékossági követelmények ellenőrzésére. A főváros és 15 megye gazdálkodó szerveire kiterjedő energianacionalizálási vizsgálat indításaként szerdán és csütörtökön kétnapos felkészítő értekezletet tartottak Velencén, a KNEB Oktatási Központjában. Az országos vizsgálatban részt vevő népi ellenőröknek, területi munkabizottsági vezetőknek az ország energiahelyzetéről és energiatakarékossági lehetőségeiről dr. Juhász Ádám nehézipari minisztériumi államtitkár tartott előadást. szövetkezetek és állami gazdaságok növényvédő betanított munkásai tanfolyamának. Ez időszak alatt szakemberek előadásait hallgatják meg a szőlő-, szántó- és gyümölcskultúrák előforduló betegségeiről, s az azok elleni szakszerű, korszerű védekezésről. A régi ismeretek felújításának és az új eljárások megismerésének birtokában a tanfolyam elAz államtitkár elmondta, hogy az elmúlt két ötéves tervben az ipari beruházások 30—40 százalékát energiatermelő beruházásokra fordítottuk. Az energiafogyasztás növekvő terheit jelzi, hogy jelenleg egy kilowatt erőműi kapacitás létesítése átlag 50 ezer forintba kerül, amelyhez a hálózat- fejlesztés 15 ezer forintnyi költsége járul. Az idén . záruló V. ötéves tervben például 100 milliárd forintot költöttünk erőműépítésre, ugyanakkor az energiafelhasználás racionalizálására országosan mindössze 2—3 milliárd forint jutott. Ennek a felemás helyzetnek az az oka. hogy a gyakorlatban különvált az energiatermelés és az energiafelhasználás terve(Fotó: Szabó Sándor) végzése után visszakerülve a termelőmunkába, szakértelmükkel jelentősen csökkent- hetik a károkozók által okozott pusztításokat a gazdasagokban. Képünkön a résztvevők Nyeső János növényvédő szakmérnök előadását hallgatják a gépesített növény- védelem hatékonyságáról. zése, s az energiagazdálkodási intézkedések legfeljebb utólag javítják a kialakult aránytalan, pazarló felhasználást. Dr. Juhász Ádám felhívta a népi ellenőrök figyelmét arra, hogy például 1 millió tonna olaj többlet- importját csak 25 milliárd forint értékű exportfejlesztő beruházás tarthatja egyensúlyban és a széntüzeléshez képest fűtőolaj-felhasználás esetén kétszeres; gázolajenergia alkalmazása esetén négyötszörös az azonos kalóriamennyiségre jutó költségnövekedés. Az energiafelhasználás megnövekedett költségeit azonban — árrendszerünk torzítása miatt — eddig sem a lakosság, sem a vállalatok nem érezték meg. Az energiatakarékosság legkézenfekvőbb módja a széntüzelés visszaállítása ott, ahol gazdasági és műszaki akadályai sincsenek. így többek között az ipari kazánok, az építőanyagipari egetőke- mencék és a városi távfűtőrendszerek korszerű széntüzelésével évente mílliárdokat takaríthatnánk meg. Hasonló nagyságrendű energiamegtakarítást eredményezne a korszerűbb elektromos fogyasztókészülékek, például a tranzisztoros televíziók, többprogramú tűzhelyek, hőtárolós kályhák elterjesztése es az elektromos fogyasztási csúcsidők kiegyenlítése is — mondotta az államtitkár. A most kezdődő és az év közepéig tartó KNEB-vizsgá- lat az energiatakarékossági rendelkezések betartásának ellenőrzésével és az energiaracionalizálás jó példáinak, az importenergia-helyettesí- tés eredményes módszereinek összegzésével komoly se gítséget nyújthat az irányító szerveknek a hatékonyabb energiagazdálkodás megvalósításához és számottevő mértékű, országos energiamegtakarítás eléréséhez. (MTI) Vissza a széntüzeléshez! Országos energiagazdálkodási vizsgálatot indított a KNEB Mégis, ha a termelés ipari és biológiai feltételeinek összhangját vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az ipari feltételek legtöbbször ütköznek a biológiai háttér nyújtotta' lehetőségekkel. Ezek az ellentmondások rontják a hatékonyságot! Sokszor a termelésfejlesztéssel foglalkozó szakemberek ugyanis a gépi technika fokozására helyezik a fő hángsúlyt, és megfeledkeznek arról, hogy a mező- gazdaság a termeléshez élő szervezeteket használ. Ezért a biológiai háttér — éppen a megfelelően alkalmazott fajtákon keresztül jut érvényre. Sokan felteszik a kérdést, hogy milyen a jó fajta? Nos, megválasztásának legfontosabb elve, hogy az adott termőhelyi körülmények között a legbiztonságosabban, a lehető legnagyobb termést adja. A nagy hozam sokkal valószínűbb, ha a fajta igényei és a termőtáj feltételei — Heves megyében például a sík- és hegyvidéken összhangban vannak egymással. Ezért is célszerű például hegyvidéken helyes fajtaváltással és választással kukorica helyett őszi árpával foglalkozni. Ez biztonságosab. ban terem és nagyobb jövedelmezőséget biztosít. A fajtaösszetételt egy-egy üzemen belül a táblák fekvése, a gépellátottság, a tárolótér és a szárító is befolyásolja. Egyes fajták termőképessége az elmúlt évek .-Úgy megijedtem, hogy nem is véltem.. Gyermeket mentett Napi hír: „Pénteken Gyöngyösön a Galamb utca 27. szám alatti lakóház tető- szerkezete gyulladt ki, s a tűz átterjedt a szomszédos ház melléképületére is. A kigyulladt lakóházban felügyelet nélkül maradt egy nyolchónapos csecsemő, akit egy eddig ismeretlen személy mentett ki az égő épületből...” — A húgom csak egy kávéra jött át hozzám — emlékszik arra a napra Nemoda Józsefné —, a két kisfiát otthon hagyta, a nagyobbik őrizetére bízva a kisebbet, öt perc múlva jött a nagyobbik, az ötéves, utána, hogy bezárta a lakást. Tudja, hogy van a gyerekekkel, az anyjával akart lenni. Le se főtt a kávé, mikor rohantak a szomszédból, onnan a Galamb utcából, és szóltak a húgomnak: Erzsiké ég a házad! — Rohantunk, mint az őrültek, mert a nyolchónapos Zsoltika bent volt a házban — folytatja a húga, Bagó Istvánná. — Rábíztuk a nővérem gyerekeit arra az asz- szonyra, aki a hírt Slozta. s nekiindultunk. Egf pillanat alatt átértünk a patak túlola fűzből dalára. A hídig már el se mentünk, a köveken ugráltunk át. — A tetőszerkezet lángban volt, pattogott, mint a zsír — veszi át a szót nővére. — Már sokan voltak ott, dehát nem tudtak mit tenni: képtelenek voltak bemenni, az ajtó zárva volt. Minden környéken lakó odacsődült, féltek, hogy továbbterjednek a lángok, hiszen ebben a városrészben régi házak állnak sűrűn egymás mellett, elgondolni is rossz, mi lett volna, ha késnek a tűzoltók. Gyorsan kinyitottuk az ajtót, majd berohantam és kihoztam Zsoltikát. A gyerek aludt, az egészből nem vett észre semmit. Ugyanúgy feküdt, ott, mint amikor a húgom elment. Óvatosan föl - nyaláboltam és kifutottam vele. Nemsokára megérkeztek a tűzoltók és eloltották az égő tetőt. — Nem félt bemenni a lángban álló házba? — Ijedtünkben nem is jutott eszünkbe ilyasmi, nem törődtünk a magunk életével. csak azzal, hogy a gyereket kihozzuk. A húgom meg a gázpalackot ragadta meg, nehogy fölrobbanjon a ház. Az emberek még a mentőt is kihívták, mert elterjedt, hogy egy gyerek volt a tűzben, de szerencsére nem volt szükség a segítségükre. A kisfiú csak később ébredt fel — ép volt és egészséges ! — Hogyan hagyhatta gyermekeit egyedül? — Tudja, gyakran előfordul, hogy néhány percre magukra kell hagynom őket, hiszen hozzám nincs bevezetve a víz,' a sarokra kell járnom érte — válaszol Bagó Istvánná. — Szörnyűség volt, s máig sem értem, hogyan történhetett, s a tűzoltók sem tudták megállapítani, hogy ütött ki a tűz. De — hála nővéremnek —, nagyobb baj nem, történt, a kicsi fiam megmenekült! — A házunk új volt, a biztosító kifizette a negyvenezer forintos kárt, karácsonyra pedig már a szükséglakásból vissza is költözhettünk az új tető alá. A falak épen maradtak, de füstszag van, s a korom átüt a falakon. De milyenek az emberek: a tűzoltás során még meg is loptak bennünket, az ácsorgók egyike elvitte rádiósmagnónkaf. A felelőtlenségemért eléggé megfizettem. Ha a nővérem nincs mellettem, sokkal rosz- szabbul végződik... ★ Határozottságból és bátorságból jelesre vizsgázott Nemoda Józsefné, hiszen minden késlekedés a gyermek életébe kerülhetett volna. : Lelkét öntött húgába, s így , sikerült megmenteni a kicsit. Lapunk hasábjain sajnos, sokszor kellett beszámolnunk olyan esetekről, mikor a felelőtlenség, a gyermekek felügyelet nélkül hagyása végzetes volt: most az „eddig ismeretlen személy” a károsult nővére, -megmentette a veszélyeztetett csöppség életét. (g- l) UWMM 0 1980. január 12., szombat
