Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-10 / 7. szám
e c h n i k a ! 0 technika történetéből Égi követek — A könyvnyomtatás — Leonardo repülőgépe A naprendszer legkisebb önálló égitestjeinek, a meteoroknak, a Földre hullott töredékei a meteoritek. Anyagukkal fontos adatokat szolgáltathatnak ezek az égi követek nemcsak a kozmoszról, hanem Földünk belsejének felépítéséről és keletkezéséről is. Évente a Földre hulló mennyiségüket 2000— 6000 tonnára becsülik. A meteoritek '— éppen ismeretlen. eredetük miatt — régebben vallásos tiszteletben részesültek, például a mohamedánok „Kába köve”. Tudományos felderítésüket megnehezíti, hogy nemcsak életkorukat, hanem becsapódásuk idejét sem ismerjük. Ezért nagy jelentőségű az 1962. augusztus 15-én a Felső-Voltában. a ghanai határ közelében földet ért 19 font súlyú vasmeteorit fellelése, mert megállapítható rajta, hogy milyen elváltozásokon esett át a földet érése óta. Az USA-ban különböző, intézetekben vizsgált meteorit — amelynek korát félmilli- árd évre becsülik — érdekes felvilágosításokat nyújthat a kozmikus sugárzás intenzitásának régebbi változásáról s talán a naprendszer eredetére vonatkozóan is. ★ Az emberi gondolat megörökítésének vágya egyidős kultúrtörténetünk kezdeteivel. Tanúk erre például a Spanyolországban feltárt sziklarajzok, amelyekkel az őskőkor emberei igyekeztek életük eseményeit ábrázolni. A szükséges technikai fejlődés híján azonban ennek megvalósulása a XV. századig váratott magára: a könyvnyomtatás első nyomai Kínába vezetnek, ahol az ősnyomdászok égetett agyagból. porcelánból formálták az összerakható, széjjelszedhető / és újra felhasználható nyomóformás szójeleiket. Módszereik annak idején Európába nem jutottak el és ezért a mozgatható betűkkel való könyvnyomtatást a rendkívül sokoldalú német feltaláló, Johannes Gutenberg (Gensfleisch) 535 évvel ez- előttről, 1445-ből származó találmányához fűzzük. A találmányok hosszú sora jelzi működését, így például a fémből öntött, egyforma' nagvságú betűk metszése és öntése, azok szedésre történő előkészítése, majd sajtó útján masának a nyomtatásnak lefolytatása, ehhez festék készítése és felvitele a nyomólapra. Gutenberg első Kutatási témája: a bér és az ösztönzés Bemutatjuk: Falusné dr. Szikra Katalin akadémikust ) Hogyan élűnk, hogyan dolgozunk? Megszívlelendő vála- j szokat ad e fontos kérdésre a napjainkban mind „diva- t tosabb” közgazdaságtudomány. Mai összeállításunkban J bemutatjuk e tudományág hazai jeles képviselőjét, Szikra ( Katalin akadémikust. nyomtatványa Mainzbam jelent meg „Sibyllenbuch” címmel. ★ A reneszánsz idők egyik legszínesebb egyénisége, Leonardo da Vinci sokat foglalkozott a repülés technikai eszközökkel történő megvalósításával. Codex Atlanti- ciim c. 490 évvel ezelőtti, 1490-ből származó vázlatai alapján a washingtoni National Air Museumban elkészítették repülőgépét, amely a levegőben mozgás feladatát a madarak szárnyberendezése elvei szerint, a szárnyak és a kormányzófelületek mozgatásával kívánta megvalósítani. A zseniális firenzei művész 5300 oldalra feljegyzett vázlataiból az emberi izmokkal, kézzel és lábbal mozgatandó, repülésre szánt szerkezetet korában nem valósították meg. A televíziónak a repülés történetéről közelmúltban kezdett filmsorozata is bemutatta Leonardo gépének modelljét. Kováts Andor Furcsa életútja volt: regényes kezdet, szürkébb folytatás, kemény munka — és az azt koronázó siker. Címszavakban ennyi. Részleteiben érdekesebb: 1924-ben, Moszkvában szü letett. A dátumból és a hely bői következik, hogy szülei . nek valamilyen kapcsolatban kellett lenniük a nemzetközi munkásmozgalommal. Való ban: édesapja, Szikra Gyula. a Magyar Tanácsköztársaság idején a budapesti Vörösőr-' ség helyettes parancsnoka volt. És mint ilyen, automatikusan került az ellenforradalom börtöneibe, A húszas évek elején, az emlékezetes fogolycsere idején szabadította ki a fiatal szovjet állam, így került Moszkvába, ahol a jogász végzettségű kommunista a szovjet központi statisztikai hivatal életszínvonal-osztályán dolgozott. Moszkvában született leányának tehát ..volt kitől örökölnie” közgazdaság iránti vonzalmát. Szülei később elváltak. édesanyja a gyermekkel 1930-ban visszatért Magyarországra, így Szikra Katalin iskoláit már Budapesten végezte. Legalábbis az érettségiig, mert tovább tanulnia akkor nem volt módjában. Női szabósegéd lett, erre nevetve emlékszik: „Két diplomám van — mondja —, közgazdász és női szabó...” 1913 óta vett részt a munkás mozgalomban, 1945 óta tagja a kommunista pártnak. A felszabadulás után a Pénzintézeti Központba került, és hogy továbbképezze magát, esti tagozaton elvégezte a közgazdasági egyetemet. Az egyetem elvégzése után dilemmába került: ekkor már az Ellenőrzési Központ munkatársa volt. Ottani vezetői úgy vélték: a pártnak munkahelyén van rá szüksége. Oktatói az egyetemen mást mondtak: a pártnak az egyetemen van rá szüksége. Ekkor döntött, úgy, hogy saját magára hallgat elsősorban — és az egyetem mellett határozott. 1951-től tanársegéde, 1960-tól adjunktusa, 1962-től docense, majd 1971-től egyetemi tanára a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemnek. És nem is akármilyen tanára. Ha van a népszerűségnek fokmérője, akkor annak számít, hogy a tanszéki adminisztrátortól a menza pénztárosnőjéig mindenki csak „Katika”-kén.t emlegeti, mindenki szereti. Nem véletlenül, ez oktatási elveiből is következik, amiről ezt mondja: — A hallgató egyenrangú ember, akitől még tanulni sem szégyen, ha véletlenül így alakul. Az oktatás bizoA sztratoszféra felfedezése Századunk elején érdekes és meglepő meteorológiai felfedezés híre járta be a világot: két kutató majdnem egy időben jelentette be a- sztratoszféra létezését. A kortársak nem tudták áttekinteni az új felismerés roppant jelentőségét. Csak ma lehet a sztratoszféra felfedezésének tudománytörténeti súlyát helyesen méltányolni; ma már világos, hogy a felfedezés határkő volt a meteorológia fejlődésének útján: a modern meteorológia megszületését ettől az eseménytől kell számítani. Ebben az időben a légkör felépítéséről még nagyon hézagos és sok,tekintetben téves fogalmak voltak. A mérési adatok a légkörnek abból a legalsó rétegéből származnak, amelyet ma troposzférának nevezünk, és amely a mi éghajlati övünkben átlagosan 10 kilométer vastagságban burkolja a Földet. A magashegyi turisták azt tapasztalták, hogy minél magasabb csúcsokat másznak meg, annál hidegebb légrétenyos fokig kollektív alkotás. Azt hiszem, a hallgatók érzik: nálam sok mindent elmondhatnak. Nem feltétlenül szükséges, hogy velem, vagy az általam tanítottakkal mindenben egyetértsenek. Legyen saját véleményük — de ismerjék a „hivatalos” véle ményt is! Az önálló gondolkodásra nevelés különösen fontos a közgazdasági pályán és különösen a politikai gazdaságtan területén, amellyel foglalkozom, Tudományos pályafutása során egy meghatározott vonal követhető nyomon: évtizedek óta foglalkozik azokkal a közgazdasági témákkal, amelyek ma a legfontosabbak. Egyetemi doktori címét 1958-ban szerezte, 1960- ban lett kandidátus. Értekezése könyv alakjában is nap-, világot látott, „A technikai fejlődés és az ipari munka" címmel. A tudományok doktora fokozatot 1970-ben védte meg, doktori értekezésében is felhasználta egyik könyvének anyagát, amelynek címe „Létszám, termelés, gazdasági növekedés” volt. 1976-ban választotta levelező tagjává a Magyar Tudományos Akadémia. Székfoglalójában a munka szerinti elosztás értelmezésének néhány kérdését vizsgálta. Megannyi ma is élő, fontos téma. És hogy mennyire jól látott előre bizonyos dolgokat Falusné dr. Szikra Katalin, arra a riporter is tanú, aki tízegynéhány éve a „közágon” szemináriumi hallgatója volt — és emlékszik: a professzornő már akkor felhívta hallgatói figyelmét az akkor valóban új gazdasági mechanizmus néhány olyan problémájára, amelyet a hatvanas évek végén, az általános „mindent megold a mechanizmus” sugárzó-optimista légkörében sokan nem vettek észre, és amelyeket" azóta valóban korrigálni kellett!... Oktatói munkája mellett széles körű tudományos-közéleti tevékenységet végez. Számos bizottságnak tagja, a fontosabbak: a Tudományos Minősítő Bizottság közgazdásztagja, az Országos Béketanács tudományos bizottságának és a Közgazdasági Szemle szerkesztő bizottságának is tagja. Az említetteken kívül még két könyvet írt: A termelékenység és hajtóerői című műve 1975- ben jelent meg, és e hónapokban lát napvilágot negyedik kötete, a Bér, ösztönzés, elosztás. Jelenlegi kutatási témája a bér -és az ösztönzés kérdésköre. Hallatlanul izgalmas témákat vizsgál: meddig ösztönző a magas jövedelem, mire lehet elkölteni a szocialista elvek megsértése nélkül, hogyan lehetne a termelésbe .jVisszairányítarti”, azaz, olyan befektetésre* rávenni a magas jövedelműeket, ami az országnak is hasznos, és nem valutáért behozott drága fogyasztási cikkeket kíván? A biztosítási tevékenységnek nincs-e olyan formája, amely vonzó lehetne a magas jövedelműek előtt? (A bankbetét az inflálódás, miatt nem túl vonzó e rétegek számára. ..) És egy figyelemreméltó megállapítás: nem túl sok a vezető beosztás és az ezzel járó magas jövedelem egy ilyen kis területű és lakosságú országban? Ha tudósaink közül valakire, rá bizton mondható: napjaink kérdéseivel foglalkozik! És a magánember? Falusné dr. Szikra Katalin úgy érzi: nyugodt családi élete az eredményes kutatómunka egyik biztosítéka. Ehhez sokat segít férje, aki a rádió külföldi adásainál főszer- 'kesztő-helyettes, és nem kárhoztatja őt a „hagyományos háziasszonyszerepre”, sőt, ő inspirálja alkotó munkára, örül sikereinek. Fia 29 éves, gépészüzemmérnök, két unokája is van, egy kisfiú és egy kislány. Milyen lehet egy akadémikusnő „nagymamaszerepben”? Hétvégente nagyon élvezi, hogy foglalkozhat unokáival. Kedvenc időtöltése a séta» a kirándulás, az úszás — nyáron, télen pedig a színház, a hangverseny. Legjobban Örkény darabjait szereti. Ügy érzi, mindez regenerálja szervezetét, munkaképességét. Azt mondja magáról: ha három hétfő lenne egy héten, sokkal többet tudna alkotni... Persze, így sem kell „szégyenkeznie” ... Szatmári Jenő István gekhéz jutnak. Már ismeretes volt, hogy 8—10 kilométer körüli magasságban —50 foknál is alacsonyabb hőmérsékletek fordulnak elő. Ennek megfelelően a század- forduló idején mindenki azt gondolta, hogy a légkör egységes felépítésű, meglehetősen csékély vastagságú anyagtömeg, amely felfelé haladva egyre hidegebb. Éppen ezért a meglepetés erejével hatott az a felfedezés. hogy az utas nélkül felszálló, műszereket vivő kutatóléggömbok kereken 10 kilométer magasságban a légkör olyan rétegébe jutottak, amelyben a hőmérséklet a magasság növekedésével nem csökkent, sőt nagy vastagságú és felfelé fokozatosan melegedő új réteg következik. A kutatók eleinte nem akartak hinni saját eredményeiknek. A mai utasszállító repülőgépek ebben a korábban nem ismert rétegben közlekednek, ezért a sztratoszféra megfigyelése korunkban mindé" napos feladattá vált. Képünkön: indítás előtt a rádiószondát a sztratoszférába jutta' u<atóballon (MTI Külföldi Képazolgálul. KOSSUTH 8.27 Operaáriák. 8.45 Szerpentin. 9.44 Muzsika Zsuzsika. 10.05 Hobbi-dominó. 10.35 XX. századi kamarazene. 11.25 Két országgyűlés között. 11.40 A sziget (Robert Merle regénye). 12.20 Ki nyer ma? - 12.35 Farkas Árpád: Alagutak a hóban. 12.45 Zenemúzeum. 13.51 Mindenki könyvtára. 14.21 Népi zene. 15.10 Rubinstein : Három darab hegedűre és zongorára. 15;28 Csiribiri. 16.05 Dalok a békéről. 16.14 Délutáni rádió- színház. 17.07 Kö'mikrofon. 17.32 Közvetítés a Magyar- ország—Szovjetunió Király Kupa tenisz-mérkőzésről. 17.37 Ernest Ansermet vezényli a Suisse Komande Zenekart. 18.15 Hol volt, hol nem volt. .. 18.30 Esti magazin. 19.15 Tranzit (Rádiójáték). 19.57 Közvetítés a Magyarország—Szovjetunió Király Kupa tenisz- mérkőzésről. 20.02 Ádám Jenő: Csak titokban. 20.14 Szimfonikus zene. 21.40 Adottságok — lehetőségek. 22.30 Legszebb stúdiófelvételek. 23.38 Romantikus kórusművek. PETŐFI 8.05 Villon és a többiek. 8.20 Tíz perc külpolitika 8.33 Slágermúzeum. 9.28 Verbunkosok, katonadalok. 10.00 Zenejdélelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12,35 K - -'csolás a miskolci körzeti stúdióba. -43.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Angol szerzők kórusműveiből. 14.00 Válogatott perceink. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Segíthetünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04, 05, 07 jelenti. 21.05 Magyarország—Szovjetunió Király Kupa teniszmérkőzés. 21.10 Vissza tekercsel és. 22.20 Huszka Jenő operettjeiből. 23.15 Nóták. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Női dolgok, női gondok. Szomszédasszonyok. Szerkesztő: Jakab Mária — Katona Klári énekel — Közügyeink, magánügyeink. Ónodvári Miklós jegyzete 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30 Lap- és műsorelőzetes. 8 00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 15.25 Iskolatévé (Ism.). 16.35 Bolgár képzőművészet Itáliában. 17.00 Telesport. IS.30 Üj év két üzemben. 19.10 Tc- vétorna. 19.15 Esti mese, 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kis csalók — vagy széltolók. 20.55 Panoráma. 21.20 Tenisz Király Kiipa. Magyar- ország—Szovjetunió. Kb. 22.20 Tv-híradó 3. 2. MÜSOIl 17.35 Rajz. 17.50 Magyar irodalom. 16.10 Miért mérünk? 18.30 Vietnami est. 18.35 Vietnami óvodások 19.00 A hosSzúormányú ki- barát (Rajzfilm). 19.10 Erol- ca. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Bevezető. 20.05 A megtalált lány (Vietnami film). 21.30 Tv-híradó 2. 21.40 Beköszöntött a győzelem évszaka. 1980. január 10., csütörtök
