Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-09 / 6. szám
í J A RADlOSZlNIlAZ januári műsorában az elmúlt év legjobb hangjátékait és dokumentumdrámáit hallhatja a műfaj kedvelője, a túlságosán is népes nézőtér, hiszen, ha az ember csak néhány százaléknyi tudatos hallgatóval számol, ez a szám olykor eléri a százezret. A különböző rádiók szinte kezdettől fogva műsoron tartanak és közvetítenek hangra írt történeteket (Játék a veszéllyel, Az óceánrepülő, Üj partok között) felismerve a mikrofonnal is kifejezhető szépséget és valóságot. Témaként egyéni vállalkozások és közösségek élete, a mindennapok eseményei kínálkoztak. A színházi közvetítéseket felváltották a különböző szépirodalmi alkotások, regények, elbeszélések adaptációi (rádiós képregények), majd az eredeti drámák, amelyek időben és térben le- szűkítettnek is tűnhetnek, de épp a rendelkezésre álló idő. a díszletek hiánya tette szükségszerűvé az események sűrítését, a drámaiság fokozását. Az írók hamar észrevették a műfajban rejlő lehetőségeket és ma már egyre több az olyan életművet vágy pályaszakaszt összegező kötet, amelyben novellák, színpadi drámáik mellett közük hangjátékaikat is. Kiss Kálmán visszatekintve a rádiókritikusok díjaival jutalmazott művekre, úgy látja, hogy a termés gazdagságát és népszerűségét figyelve az emberek szívesebben hallgatják a dokumentumjátékokat, mint a hangjátékokat. Miért? „A közönségben meglevő valóságéhség, az önmaguknak, életüknek, problémáiknak tükröz- tetését nem elégíti a művészet, hanem sokkal inkább kielégíti a dokumentum”. A hangjátékíró ugyan a valóság tükörcserepeit illeszti össze, itt nagyobb szerepe van a fantáziának, a színész megjelenítő képességének, mint az események közelségében készült riportnak. A dokumentumdráma szereplői a mindennapok emberei, akik közöttünk élnek, akiknek élete, elhatározásaik rejtenek , ugyan magukban különösségeket, de a hallgató „sok van, mi csudálatos” tudattal áll a riporter, a szerkesztő mellé. Ezért is vetődik fel élesen a „K t lesz a következő?" bemutatója előtt, volt-e értelme Kondor Katalin és Vas István Zoltán fáradozásának, amikor egy munkahelyi ártalmak következtében beteggé tett ember életét vizsgálták. Lehet, hogy a kocsimosó Bakacsi Józsefen már nem tudnak segíteni, de a potenciális Bakacsi Józsefeken talán igen. Hátha meghallgatta a műsort valame- ( lyik munkatársa és szól a górénak, hogy a védőruhák alkalmazása nem tisztán ki- I pipálni való munka, hanem ! biztosításuk emberek életét mentheti meg. Lehet, hogy ezer ilyen dráma készül vagy , van, de ha csak száz emberen segíthettek, már nem volt hiábavaló fáradozásuk. Hallgatatlan is hasonló érzéseket támaszt az emberben Tarr Ferenc „Zsuzsi nélkül” című dokumentumdrámája. Volt-e értelme a gyümölcsöt, zöldséget, tojást Debrecenbe szállító kisvasút megszüntetésének? Mindenki egyetért azzal a tervvel, hogy a MÁV megszünteti a gazdaságtalan szárnyvonalakat, de kérdés, hogy a Volán az autóbuszok elég szűk utasterén képes-e megoldani ezeknek a tanyákról városba induló áruknak szállítását? És az elmúlt év játékai közül? Kubinyi Ferenc Boldogság című játékának nem is a bátor asszony sikere a legfőbb eszmei mondanivalója, hanem az, hogy különböző gyámhatósági huzavonák, hivatali cse- megézések és pletykák ellenére nagyobb erkölcsi bátorság jót tenni, mint rosszat vagy semmit. Akkor a szerző azt mondta: „dokumentumjátékom a mitológia örök emberi mesevilágának és a valóságos történeteknek ötvözetéből született”. Lehet, hogy az Euripidész-, Ovidius- idézetek lassítják az események folyamatát, de hát az élet sem mindent zúgva áttörő áradás, hanem okos, megfontolt (igaz. néha meggondolatlan) elhatározások sorozata. A Rádiószínház januári híradója utalt a múlt év nagy színészi alakításaira is. Nem lehetett könnyű dolga Sinkovits Imrének, hiszen a Mesterfogásban egy embernek két alakját kellett megformálnia. A Szakony(-dráma központi alakja a nyugdíjas asztalos, mégis az igazi társadalmi feszültséget, a partravetettséget, az élete utolsó kalandjára készülő Hilda—Temessy Hédi hozta emberközelségbe. A műveikről, munkájukról valló írók többet mondanak a hallgatónak mint a rádiószínpad technikai újdonságait bemutató szemléltetések, mert belőlük az alkotási folyamat hullámveréseit ismerhetjük meg. Ebergényi Tibor „...Ide figyeljen, tanár úr! Vegye tudomásul, ez így nem mehet tovább! Tűrhetetlen, hogy engem, IV. Bélát, a magyar történelem kimagasló egyéniségét, nem ismernek a maga tanítványai. Már kétszer beírta az osztálykönyvbe tananyagként, hogy azt mondja, IV. Béla és a tatárjárás, de . az osztálya még mindig nem tud rólam semmit. Nem tudják, mikor VQlt a tatárjárás, hogyan építettük újjá az országot, és az pedig egyenesen szégyen, hogy a gyerekek Muhi-pusz- tát Kecskemét környékén keresik az atlaszban. Hát ez a helyzet, tanár úr! És miért? Mert maga állandóan mással foglalkozik az órán. Igen, mással foglalkozik! Mondja csak, milyen alapon engedte meg maga a kolléganőjének, hogy bejöjjön az órára cirkuszjegyeket árulni? Ne tagadja, így volt! ...Pontosan tizenöt percig tartott ez a ceremónia. .. És mi volt az eredmény? Három gyerek vett jegyet, kettő még gondolkodik, tíz gyereknek otthon is van elég cirkusz a családban, én pedig még mindig nem jutottam szóhoz.-----------------------------------O Hmüs&a 1980 január 9., szerda Amikor a kolléganője végre távozott, maga visszaült a katedrára, s fél' kézzel, csak úgy, találomra kinyitotta a könyvet annál a szerencsétlen II. Lajosnál és aztán újra becsukta... Ne tagadja! Igenis becsukta, mert eszébe jutott, hogy a gyerekektől össze keli szedni a MÉH-cédulákat. . . Hát nem szégyelli magát, tanár úr? Diplomás ember létére fazekakról, elhasznált újságokról szóló cédulákat gyűjt történelemórán? Engem akar maga mellőzni, kihagyni a tananyagból?... A sírból hoztam vissza ezt a nemzetet, és maga ahelyett, hogy ezt elmagyarázná a gyerekeknek, cirkuszjegyekkel és Sajtótájékoztató a Cooptouristban Huszonöt országba több nint 300 féle utat szervez az idén a Cooptourist. A programokról és a szövetkezeti utazási irodák terveiről Lesték Pál igazgató tartott kedden sajtótájékoztatót a Budapest Szállóban. Mint elmondta, a tavalyi tapasztalatok alapján az idén bővülnek a városnéző utak, s a több országot érintő körutazások, közöttük különösen vonzónak ígérkezik a jugoszláv—török—görög 12 napos körút. Legtöbb vendég előreláthatóan az idén is a jugoszláviai. .a bulgáriai, valamint a tátralomnici programokra jelentkezik majd. A szakmai utak iránt is nagy az érdeklődés, 1980-ban az állattenyésztés, a tejfeldolgozás és a szarvasmarha-tenyésztés szakemberei utazhatnak tapasztalatcserére többek között Ausztriába és Dániába. Az év slágere várhatóan a moszkvai olimpiára szervezett utazás lesz. (MTI) Csákvári kerámiák Az Univerzál* Ipari Szövetkezet csákvári fazekasrészlegében évente egymillió forint értékben készítenek dísztárgyakat. A nagy fazekashagyományokkal rendelkező helység üzemében a régi csákvári népi motívumokat alkalmazzák. (MTI fotó — Király Krisztina felv. — KS) emlékezés Balázs Ignáera I Hetven évvel ezelőtt, 1910. január 10-ién született Ba- J lázs Ignác, a felszabadulás előtti egri forradalmi munkás- j mozgalom egyik vezető egyénisége. Egész életét az elnyo- J mottak ügyének áldozta, méltó tehát az utókor emlékeze- { téré. | Szegényparaszti családban született Egerben. A helyi ) munkásmozgalommal 1928-ban került kapcsolatba. Ekkor \ ismerkedett meg Zbiskó Józseffel, az illegális 'kommunista ) mozgalom egri szervezőjével. 1930-ban belépett a Szociál ^ demokrata Pártba, s 32-ben már mint a párton belüli il V legális kommunista sejt tagja dolgozott. J * / 1935-től, miután az illegális pártsejt hatósági felszá- I molása után Zbiskó Józsefnek el ltellett hagynia Egert, ő v lett az egri munkásmozgalom egyik irányítója. Budapest- ’ röl rendszeresen kapott illegális sajtótermékeket, melyei- \ két néhány társával együtt főként a külvárosok szegény- J parasztjai között terjesztett. Vezetésével mozgókönyvtárat | szerveztek, amely 1942-ig működött. * $ Az 1930-as évek második felében tevékenyen részt t vett a Szociáldemokrata Párton belül ismét megerősödő > baloldal tevékenységében. Része volt abban, hogy az 1937- ^ es vezetőségválasztáson átmenetileg a baloldal kezébe ke- ) rült a vezetés. J A II. világháború kitörése után Egerben is fokozódott ^ a munkásmozgalom résztvevői elleni hajsza. Ennek Balázs j Ignác először 1941-ben esett áldozatul, s utána sorozatos í letartóztatás és internálás volt osztályrésze társaival ( együtt. Megjárta a kistarcsai és a nagykanizsai internáló- j tábort. Ez utóbbiból súlyos betegségére való tekintettel j rokonai és elvtársai kérésére szabadult, de ezt követően ( is rendőri felügyelet alatt tartották. Az 1943. július 13-i | rendőrségi határozat így indokolta felügyelet alatt való { tartását: „Így kellett határoznom, mert nevezett a szociál- j demokrata politikai szervezetnek régi tevékeny tagja volt, [ s mint ilyen, különösen a földműves lakosság szervezése j terén tevékenykedett’’. 1944. április 3-án újból letartóztatták. Júliusban igaz. t szabadlábra helyezték, de hogy meggátolják „jövőbeni t káros tevékenységét”, újból szigorú rendőrhatósági fel- j ügyelet alá helyezték. Ennek ellenére sem szüntette meg ( illegális kapcsolatait. Ügyesen konspirált, így a rendőrség í nem tudott ellene bizonyítékokat felhozni. j 1944. október 16-án, a nyilas hatalomátvétel után t több társával együtt őt is letartóztatták. Kistarcsára, majd | onnan Németországba hurcolták. Itt 1945. márciusában, í mint mártír fejezte be életét. Nem érhette meg álma, a í szocializmus megvalósulását. Az utókor azonban nem fe- 1 ! íedkezett meg róla. Szülővárosában utca hirdeti emlékét, j Dr. Szccskó Károly Zentai János kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa „Szocialista Magyar- országért” érdemrenddel tüntette ki, nyugdíjba vonulása alkalmából, eredményes munkássága elismeréséül Zentai Jánost, a Magyar Rádió irodalmi főosztályának vezetőjét. A kitüntetést Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese kedden nyújtotta át. Jelen volt Mona Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának megbízott vezetője és Hárs István, a Magyar Rádió elnöke. MÉH-cédulákkal foglalkozik?!? .. .Hát megengedhető az, hogy amikor ezer sebből vérzik az ország, s a katonáim a Muhi-pusztán küzdenek, minden kopogtatás nélkül bejön az a kis nyiszlett, nyolcadikos Vajdulák, és azt mondja, hogy Vilma néni, a fizikatanárnő üzeni, akik gyárlátogatásra mennek, tanítás után a portán találkoznak?!? ... ...És ott az énektanár! Az óra közepén fogja és elviszi az énekkarosokat, mert az ünnepség miatt az igazgató engedélyezte a kóruspróbát! Még szerencse, hogy csak az osztály felét vitte magával. Maga meg ott maradt egy maroknyi magyarral, és nem tudja, mihez kezdjen velük, mert csengetted Vége az órának. Így hót majd otthon elolvassák, megtanulják a leckét a gyerekek. .. .Maga téved, tanár úr, ha azt hiszi, hogy engem a gyerekek otthon megtanultak! A Józsa meg a Horváth, a két ötös tanuló egyszer elolvasott, a Ficere meg csak úgy kutyafuttában átszaladt rajtam, de ő is csak azért, mert bukásra áll történelemből. A többiek le sem pipáltak. Hárman zeneórára siettek, ketten egész délután kézilabdáztak, egy fiú meg beteglátogatóba ment. Mindenkinek akadt egy kis dolga: edzés, néptánc, szakkör, Irodalomból és történelemből Felvételi előkészítők Egerben A Megyei Művelődési Központ az idén ismét megrendezi hagyományos felvételi előkészítősorozatát középiskolás diákok számára. Magyar irodalomból és történelemből főiskolai és egyetemi tanárok tartanak 15—15 elő-. adósból álló tanfolyamot. Az irodalom iránt érdeklődők így hallhatnak a magyar reneszánsz és barokk korról, a felvilágosodás idejéről, a reformkorról, Madách, Ady, Móricz és Radnóti művészetéről, a Nyugat költőiről, a próza, a líra és a dráma fejlődéséről a XX. században. Emellett képet kapnak a szomszédos szociaúszólecke, meg miegymás. Én meg, IV. Béla, a nemzetet feltámasztó király, maradtam a könyvben, a kutya sem törődött velem. .. .Tudja, hol követte el a hibát, tanár úr? Ott, hogy maga az órán nem tanít, hanem mással foglalkozik. Tanítási időben orvoshoz hordja a gyerekeket, takarékbélyeget árul, cirkuszba, kiállításra, gyárlátogatásra cipeli a nebulókat. A maga katedrája OTP-fiók, MÉH-átvevő- hely, jegypénztár, meg az isten tudja még, hogy micsoda. Vegye tudomásul, ezt én nem tűröm tovább! Ha kell, elmegyek a minisztériumba is, és panaszt teszek. Emberei je meg magát! ★ Arra ébredtem, hogy valaki ráncigálja a vállam. — Apuka, tessék felébredni! — szólítgatott a kislányom. — Nekem suliba kell mennem. — A leckéd kész van? — kérdeztem ébredezve. — Igen. — A történelmet is megtanultad? — Abból nem volt új lecke. Már második órája a tatárjárás van feladva, de a tanár néni még nem magyarázta el. Csak átfutottuk. — Tudom, kislányom, tudom. Éppen most beszéltem IV. Bélával ez ügyben, ö is emiatt panaszkodott! Kiss György Mihály lista országok irodalmáról, valamint az orosz klasszikusok örökségéről. A történelem szakra jelentkezők áttekinhetik a magyar nép történetének legfontosabb fordulópontjait, így például a honfoglalás korát, a középkori állam kialakulását, a rendi függetlenségi törekvéseket, a forradalmak idejét, a reformkor küzdelmeit. Előadást hallhatnak a társadalmi formák elméletéről. a feudális társadalom A Magyar Nők Országos Tanácsa ismét fontos társadalmi, s egyben családpolitikai kérdést tanulmányoz: január végétől április elejéig megvizsgálja a családok fogyasztási szokásainak alakulását: az utóbbi években a nőknek a családban betöltött helyét, szereoét, a női egyenjogúság csa'ádon belüli érvényesülését. A családok életmódját, ellátását könnyítő szolgáltatások helyzetét vizsgálta a nőtanács. A napokban kezdődő akciója során arról érdeklődik, hogy a családok miként gazdálkodnak, hogyan takarékoskodnak a pénzzel, az idővel, az energiával, s milyen segítséget várnak e téren az ipartól és a kereskedelemtől? Miként a Magyar Nők Országos Tanácsánál az MTI munkatársának elmondták, a megyei pártbizottságoknak és a Hazafias Népfront megyei bizottságainak közreműködésével folytatják a vizsgálatot: a helyi javaslatokat figyelembe véve Bács megyében Kiskunfélegyházán és Szabadszálláson, Borsod megyében Sátoraljaújhelyen és Szentistván községben, Somogy megyében Marcaliban. Nagyberkiben. valamint Csongrád megye két településén, s a főváros két kerületében. kialakulásáról, a nemzetközi munkásmozgalomról, a szocialista világrendszer kialakulásáról, valamint a II. világháború -előtti és utáni időszakról. Az egyetemi előkészítőkre hetenként egy-egy alkalommal kerül sor kedden, illetve szerdán. Történelemből az első előadás január 15-én, irodalomból 16-án hangzik majd el fél négytől az egri Megyei Művelődési Központban. , A nőtanács családpolitikai munkabizottságának tagjai beszélgetnek majd 10—15 tagú csoportokkal: különböző korú és foglalkozású nőkkel és férfiakkal, háztartásbeliekkel és a gyermekgondozási segélyt igényoe vevő kismamákkal. Á Magyar Nők Országos Tanácsának társadalompolitikai osztóivá a MNÓT 100—120 tagjától levélben kér választ néhány kérdésre. Meg kívánja ismerni többek között, hogv mit javasolnak a vásárlás:, az otthoni étkezési szokások, a háztartási munkák korszerűsítésére, s véleményük szerint mit tehet a társadalom a takarékos családi gazdálkodás érdekében. A válaszokat a családpolitikai bizottság szakemberei segítségévei elemzi majd. Az összegzéskor hasznosít'a a Marx Károly Közgázáé'ártudományi Egyetem piacku- tató tanszékének és több intézetnek társadalom tú dományi kutatási eredm /nyelt. A tapasztalatoKat, a vizsgálat tanulságait a családpolitikai munkabizottság, majd a MNOT elnökségének ülésén vitatják meg. Az akció tapasztalatait — miként a korábbiaknál is történt — eljuttatják az országos szervekhez. (MTI) A családok fogyasztási szokásai A Magyar Kők Országos Tanácsa tanulmányozza
