Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-06 / 4. szám
r Ái Ü szácjos Anyag- és Árhivatal közlemény# a fogyasztói árak 1980. évi változásáról t Az 1980. évi népgazdasági «terv előirányzataival és a •termelői árak január 1-i mó- ' tiosításával összhangban egyes fogyasztói árak január j"íi-én, mások viszont ezt kö- i-vetően a kereskedelem új ; beszerzéseinek megfelelően — a különböző kereskedelemi vállalatok üzleteiben el- j, térő időpontban — változ- 1 nak. A központi elhatározás alapján így a sorra kerülő fogyasztói árváltozások (áremelések és árcsökkenések) összességében a fogyasztói ; árszínvonalat mintegy 0,8 százalékkal emelik, í A FŐBB TERÜLETEKET ÉRINTŐ ÁRVÁLTOZÁSOK: l A textilruházati termékek j fogyasztói árszínvonala csökken. Olcsóbbak lesznek a ! szintetikus kötöttáruk (kb. 20—22 százalékkal), a fésűs gyapjúszövetek és az ebből jíkészült férfiöltönyök (kb. 30 >! százalékkal), a szintetikus ! függönyök (kb. 35 százalék- jf kai). A második negyedév- j. ben csökken a harisnyák, a |i harisnyanadrágok és a zok- jt mik fogyasztói ára is. A kár- ^ tolt gyapjúszövetek ára mint- fsegy 18 százalékkal, a bőrkabátoké 20—30 százalékkal, a ' tréningruháké 4—12 száza- ' lékkai növekszik. Emelkedik ' a szövött és kötött alsóruhá- { zati termékek árszínvonala, t) Mintegy 14 százalékkal nő az ágytextíliák ára, csökken f a műszőrmebélésű télikabátok, ballonkabátok, valamint a rövidáruk árszintje. A vas-műszaki termékek v árszínvonala 3—4 százalékkal f emelkedik. Növekszik a tarló tós vas-műszaki fogyasztási 6 cikkek és a háztartási villa- k mos készülékek — automata f * mosógép, villanytűzhely, bojler, hűtőgép —, csökken a fekete-fehér tv-készülékek ára. A vas-műszaki tömegcikkek körében jelentős áremelkedések és -csökkenések ? is lesznek. A fém evőeszkö| Az apci Qualitäten! y , zök ára például mintegy 60 százalékkal, az alumínium edényeké kb. 90 százalékkal emelkedik, átlagosan 16 százalékos az árcsökkenés a csavaráruknál és az épület- szerelvényeknél. A háztartási vegyicikkek és kozmetikai termékek nagyobb részének az ára csökken. Egyes cikkcsoportok, például arc-, ajak-, köröm- és babaápolószerek, valamint a borotvakrémek ára azonban emelkedik. A festékek ára mintegy 18 százalékkal nő. Emelkedik a gázolaj, a kenőanyagok, a műtrágyák, a növényvédő szerek, valamint a mezőgazdasági kisgépek ára. A játékok ára átlagosan mintegy 10 százalékkal csökken. A sportszereknél jelentős eltérő irányú változások mellett az árszint valamelyest csökken. A gyermek- kocsik ára nem változik. Az egyéb vegyesiparcikkek árszínvonala áremelkedés, illetve -csökkenés mellett kismértékben növekszik. A háztartási műanyagáruk árszintje például mintegy 9 százalékkal lesz alacsonyabb, a kőedények ára pedig 40 százalékkal emelkedik. Az órák ára változatlan marad, azonban az ébresztő órák árszintje emelkedik. A divatékszerek (bizsuk) ára 15 százalékkal csökken. A papírok és írószerek árszintje viszonylag csekély mértékben emelkedik. Az optikai cikkek — ezen belül a szemüvegek — árszintje változatlan marad, nem változik a fényképezőgépek ára. Az egyéb fotógépek ára általában csökken. Emelkedik viszont a fotófilmek, -papírok és -vegyszerek ára. A különféle javítószolgáltatások árszínvonala — a lábbelijavítás kivételével, amelynek díja változatlan marad —, január 7-töl átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Nem nő a mosás, a vegytisztítás árszínvonala. Emelkedik ugyanakkor az árufuvarozás díja (MÁV-, Volán-árufuvarozás, Boy- szolgálat), továbbá az építőanyagok megyei átlagfuvar- díja. Azokban a termékcsoportokban, ahol a fogyasztói árak 1979. nyarán emelkedtek, nem változnak az árak. Kivételek egyes felnőtt- és gyermekcipők, illetve bútorok. Ezeknél a fogyasztói árak emelkednek, vagy csökkennek, de az árváltozásoka termékcsoportokon belül kiegyenlítődnek, vagyis az árszínvonal nem változik. Az 1980. januári fogyasztói árintézkedések tehát nem érintik az élelmiszerek, az élvezeti cikkek, a tüzelő- és üzemanyagok, a gyógyszerek, az alapvető építőanyagok, a mosószerek, a lakbérek, a személyszállítási díjak, a kulturális és közüzemi szolgáltatások fogyasztói árát. ★ Az úgynevezett szabadáras termékek árai, amelyek eddig is a kereslet és kínálat hatására folyamatosan változtak, rugalmasabban követik a belföldi piaci viszonyokat és a külpiaci árakat. Ennek következtében a fogyasztói árszínvonal 2,9 százalékkal növekszik. Az ismertetett fogyasztói árváltozások (0,8 százalék), továbbá a várható piaci ármozgások (2,9 százalék) a népgazdasági tervvel összhangban 1980-ban együttesen mintegy 3,7 százalékkal növelik a fogyasztói árszínvonalat. (MTI) Átszervezés után, átszervezés előtt Furcsa helyzet: július 1-vel vált érvényessé a két öntöde átszervezése az apci Quali- táinál és most újra átszervezés következik a vonatkozó felsőbb határozatok értelmében. — Ha ez csak azért történne, mert „ki kell pipálni” a gyár programjából a rendelkezés végrehajtását, azt mondanám, inkább semmit, Nem volna értelme a vesződségnek, a vitának, az idegfeszültségnek és egy sor más egyéb kényelmetlenségnek. ami velejárója minden átszervezésnek. Aki így fogalmazott, Horváth Lajos gazdasági igazgató. Szavaiból az is kiderül, hogy valami „kézzel fogható” haszonnal is kell járnia annak, ha a már kialakult rendet, felállást, beosztást megbolygatják. Érthető igény. ★ Milyen elgondolásból, kitek az ötletéből, ma már .tligha deríthető ki. Az apci gyárban két öntöde működött egymás mellett: a ko- killa és a nyomásos. Az egyikben „régi” módon, fából készített formákba öntötték bele a megolvasztott fémet, a másikban viszont gép vette át a forma szerepét. Ez is nagyon leegyszerűsített meghatározás, ami csak arra jó, hogy valahogy érzékeltessük a lényegét. Volt tehát két üzem. mind a kettőben öntvényeket készítettek és mind a kettőnek küiön-külön volt vezetője, műszaki csoportja, adminiszt" ratív központja és munkásgárdája. Ez a kétfelé való elkülönülés okozta a legtöbb gon- #dot. . Sogv miért? Képzeljük el, jsi^egyik öntödében alig volt írrrenjteo— mondjuk —, a másikban pedig túlórázni kellett. Az ésszerűség ilyenkor azt követeli, hogy a szomszéd öntödéből vigyenek át embereket oda, ahol annyira kellene a munkáskéz. Hohó, de ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Ésszerűség ide, észszerűség oda, van ám üzemi önállóság is a világon. Nem beszélve arról, hogy az egyik üzemből a másikba nem lehet csak úgy „egyszerűen” tizenöt embert átküldeni a másikba. Megvan annak a rendeletekben előírt útja és módja. Orvosi vizsgálat, áthelyezés, munkavédelmi oktatás, megfelelő szervek beleegyezése a „munkaerő mozgatásába” és még folytathatnánk. Hercehurca, idő és energia, adminisztráció, mi egyéb. Ahová ment a munkás, ott idegen volt. Mire megismerkedett a körülményekkel, a társakkal, a vezetési módszerekkel, a helyi szokásokkal, már le is telt az „átkül- detése”, mehetett vissza az eredeti munkahelyére. Ha közben béremelésre volt lehetőség, vagy valamiféle egyéb anyagi juttatásra, neki jutott utoljára, ha -még maradt a forintból egyáltalán. Rendszerint már nem maradt, amikor a névsorban hozzá értek. Áldatlan állapot volt ez, olyan kényszermegoldás, ami tulajdonképpen nem is oldotta' meg a leglényegesebb gondot. A körülmények kényszerítették tehát a gyár vezetését arra az elhatározásra, hogy valami hatékonyabb megoldást eszeljenek ki a két öntöde ügyében. Nem sokáig kellett törni a fejüket. Az adott helyzet kínálta a megoldást is. De hát ennek olyan feltétele is volt, hogy Csepel, a központ is jóváhagyja, és a személyi feltételeket is megtalálják a végrehajtáshoz. Ezek a kényesebb kérdések. + — Mi lett a korábbi vezetőkkel? — Az egyikük nyugdíjba ment, a másikuk pedig a fővárosban talált munkahelyet magának, és mi, már az illetékes szerveket értem ezalatt, nem gördítettünk akadályt az útjába. A diplomatikus megfogalmazás a gazdasági igazgató szájából hangzott el. — Honnan állítottak új vezetőt az összevont öntöde élére? — Gyáron beiül. Ehhez annyit, ha nem vállalta volna el. akkor az összevonást is kellett volna halasztanunk, nekem az a véleményem. Nem lett volna szabad a megfelelő vezető hiányában csak azért átszervezni a két öntödét, hogy ne legyen úgy minden, ahogyan volt addig. — Más személyek mozgása nem történt meg? — De igen. Az adminisztratív létszámból tíz százalékot megspóroltunk. Ez volt a nehezebb. Aki már megszokta, hogy irodában dolgozzék, azt nehéz meggyőzni arról, hogy más munkakört vállaljon. — Ügy szokott lenni, hogy mindenkinek van „embere”. Most nem volt ilyen? — Általában úgy van. ha „elvben” kell megállapítani, az adott osztályon a munkát hány emberrel lehet elvégezni, talán nincs az az osztály- vezető, aki szinte azonnal ne vágná a számot. Ennyivel. Ez pedig ennyivel kevesebb, mint ahányan most vannak az osztályon. A bökkenő ott van, amikor név szerint kell kimondani, ki maradjon, ki Heréd példát mutat Intézménybővítés, közmű- fejlesztés, községrendezés! E három témakörben vállalkoztak a herédiek arra, hogy 1979-ben megközelítően kétmillió forint értékű társadalmi munkát végeznek. Az év letelt, s ahogyan Temesvári József tanácselnök információjából megtudtuk: a falu polgárai becsülettel állták a szavukat. Helyi anyag felhasználásával tatarozták, illetve bővítették az óvodát, iskolát és a klubkönyvtórat, elősegítették 3200 négyzet- méternyi út aszfaltozását, az Ady Endre utcában vízhálózatot telepítettek, s tevékenyen kivették a részüket a Nagykökényest Heréddel összekötő vízműrendsíer megvalósításából. Mindez természetesen nem ment magától. A különböző munkálatok szervezését segítette a helyi pártalapszer- vezet, a népfrontbizottság, valamint igen tevékenyek voltak a Lenin Termelőszövetkezet ágazatvezetői. Erre a példás összhangra az idei esztendőben is építeni kíván Heréd és Nagykökényes közös tanácsa. Másfél kilométerrel tovább bővítik például a vízhálózatot, a Borszéki és Petőfi utcákban hatezer négyzetméternyi út szilárd burkolatot kap, Az Egyesült Izzó 1978-ban kezdte meg a Tungsfa-par típusú lámpák gyártását. Az idén bővítették a választékot. Kifejlesztették a Tungsraphot lámpákat, amelyek nem sugároznak meleget, ezeket Európában az elsők között kezdték gyártani. Az új .típusú lámpák különösen alkalmasak kirakat világítására, díszvilágításra, valamint olyan helyeken/ ahol pontfény használata szükséges (MTI Fotó — Hadas János felvétele — KS) Újfajta izzólámpák Mezőgazdasági kiállításra Több mint fél év telik még el, mire — augusztus 19-én megnyitja kapuit a sorrendben 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállítás és Vásár. Az •éves tervek azonban most készülnek. menjen, nyertkor aztán a döntés... — A kiskapuk? — Tisztességtelen kiskapukat nem lehet megengedni. Ha valakinek reális érvei vannak, az emberség azt követeli meg, hogy azokat mérlegeljék a döntésre jogosultak. Ez természetes. De ha valamit kimondtunk, akkor azt minden vezetőnek úgy kell továbbmondania, mert különben... + Furcsa módon ez a belső átszervezés nem is mumus az apci gyárban. Korábban is gyakorlat volt, hogy az irodákból bizonyos időre, ha a szükség így kívánta, az emberek lementek az üzembe dolgozni. Tudomásul vették, hogy a gyár érdeke követeli me£ ezt az ideiglenes átcsoportosítást. Az is köztudott, hogy ma például művezetőnek lenni nem a mennyország teteje. Sokan inkább „büntetésnek” fogják fél, semmint kitüntetésnek. Az öntödéknél is akadt rá példa az átszervezés előkészítő szakaszában. Szívesen ment „fizikainak”, mint megmaradjon „középvezetőnek” — sok-sok gonddal, alig számolható „plusz- forintokkal”. Kezdték az átszervezés után 340 fizikai dolgozóval az összevont öntödében a második félévet, és most alig vannak többen háromszáznál. De a terv júliustól kezdve a helyén volt. A helyére került, nem úgy, mint azelőtt, amikor magyarázkodniuk kellett a hiányzó százalékok miatt. Az emberek is több pénzt visznek most már haza. Kinek kellene bizonygatni Ap- con, az öntödében, hogy volt értelme az ésszerűsítésnek? Pedig még itt sem állnak meg. — Létrehozunk egy munkabizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy valami, féle objektív mércével állapítsa meg, mennyire kihasznált az adminisztratív munkakörben dolgozók ideje. Az így kapott, reálisnak értékészülünk Ismeretes, hogy újabban csak ötévenként kerül sor erre a nagy rendezvényre. Viszont ha már ilyen ritkán, akkor a rendezők igyekeznek megadni a módját. Számíthatunk arra, hogy ezúttal számos tekintetben kükelhető adatok birtokában pedig a megfelelő gyári fórum dönteni fog, milyen átszervezést lehet végrehajtani a hatékonyság érdekében. A cél egyértelműen az, hogy mindenki maradjon a gyáron belül. Senkit nem akarunk elküldeni. Ezeket a mondatokat ugyancsak a gazdasági igazgató hangsúlyozta, ér Tehát még egy átszervezés következik. Kérdés: mikor? A válasz pedig úgy hangzik, hogy akkor, ha eldől, mi lesz az apci gyár sorsa. Ugyanis rebesgetik, hogy várhatóan elkerülnek Csepeltől, és átveszi őket a Magyar Alumíniumipari Tröszt. Tiszta profilú céghez kerülnének így. Ha ez bekövetkezik, arra is számítanak, hogy akkor az olvasztást előkészítő munkákat is gépesíteni tudják. Ott még a fizikai munkás a meghatározó termelési tényező. Soha sincs belőle annyi, amennyi elég lenne. Ha a gépesítést bevezetik, akkor az előkészítőknél is átszervezést kell végrehajtani, tehát ismét belső tartalékok szabadulnak fel, ahogy ezt szokás meg- fogalmaz.ni manapság. De még ezzel sem értünk a lehetőségek végére, és nem a szükséges megoldások meg. valósításának felsorolásához — azzal a bizonyos ponttal lezárható módon. És anélkül, hogy a már eddig megtett intézkedések és a még teendő intézkedések minden részletét elsoroltuk volna, summásan annyit mondhatunk, hogy a belső átcsoportosítás az érintettek önző érdeke is. Annyira, hogy az apci Qualitálban a második félév során kézbe vett fizetési borítékok tartalma is „csengő” ékességgel bizonyítja ezt. És ami még nagyon fontos: senki sem maradt munka nélkül, senkinek sem kellett azon törnie a fejét, hová menjen, mi lesz vele — mindenki maradhatott a gyárke. rítésen belül. Így is lehet ezt csinálni. t*. Molnár Ferenc lönb lesz az OMÉK, mint bármely eddigi. Dicsőség tehát részt venni rajta; s tanulságos élmény, jó szórakozás meglátogatni. Elméletileg bárki ott lehet a szereplők között. Ennex két lehetősége van. Az egyik a jelentkezés az eredménybemutatók valamelyikére. Ez úgyszólván ingyenes, csupán a jelentkezési lapért kell jelképes összeget fizetni., yi- szont szigorú zsűri bírálja el, hogy az a bizonyos eredmény valóban eléri-e az országos bemutatkozásra jogosító szintet. Nem elég maga a terméshozam, felülbírálják a gazdaságosságot is. Másik lehetőség az egyéni kiállítás. Március 1-ig a rendező HUNGEXPO-nál kell jelentkezni, de ez már korántsem ingyenes. Természetesen a főszerep a termelésnek jut majd. Mindez azonban nem csökkenti a szó jó értelmében ■vett „vásári” jelleget. Lesz rengeteg üzlet és vendéglő, lovasbemutató. halászléföző verseny. ' Érdekesnek ígérkezik az odahaza „bütykölt” barkács-traktorok kiállítása és versenye. Ez nyilván nemcsak szórakoztató lesz, hanem alkalmat ad arra, hogy egy-egy jó ötletet odahaza megvalósítson valaki. A fővárosban régi hagyomány kilátogatni a „vásárra”, enni egy jó birkapörköltet és közben azért megnézni, hol is tant a magyar mezőgazdaság. Hogy az országból is minél többen látogathassanak fel, lesz vasúti utazási kedvezmény és a MÉM erre a bő két hétre felszabadítja a mezőgazdasági oktatási intézmények; kollégiumait, hogy minél többen kaphassanak olcsó szállást. Igen sok szakmai rendezvényt tartanak a legjobb előadóik vezetésével. Az előre jelentkezőknek az AGROINFORM biztosítja a helyet — személyenként száz forintos részvételi díj ellenében — sőt, ha sok a jelentkező. a rendezvényeket többször megismétlik. Érdemes tehát már most tervezni a látogatást és betartani a különböző jelentkezési határidőket. ' F. B. NwiisänGi 1980. januar 6., vasárna* k
