Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-29 / 23. szám
A pecsét megvolt, de esz intézmény sehol Képek az írógép , történetéből Ősi írógcpíípusok (KS) AZ 1848—49. ÉVI forrásaimat és szabadságharcot /követő önkényük Imi időszak Gyöngyös gazdasági és tár- 1 sadalmi életét is gúzsba kö- í tötte. Bár a polgári haladás egyik vívmányaként elért jobbágyfelszabadítást nem lehetett meg nem történtté tenni, s jogi tény a bomló j paraszti osztálynak nem hozott lényeges előnyöket. Az 1853. évi Úrbéri pátens sem a paraszti rétegeknek kedvezett. A város környékén telepített szőlőket önerejükből kellett volna megváltaniuk a korábbi dézsmás szőlők gazdáinak, de erre még 1 ők sem voltak képesek. Hogy Gyöngyös parasztpolgári lakossága de facto is megválthassa magát a földesúri birtokjog alól, 90 00C forint ösz- szegű kölcsönt vett fel az Országos Pénzalaptól. Így ■ köthette meg az örökváltság- szerződést 1852. október 10- én. De a város nemcsak jelképesen, hanem valóságosan is megkötötte a kezét a tetemes kölcsönnel, mert évtizedek teltek el, amíg törleszt- hette, illetve kifizethette. Az 1849 után következő paraszti szegényedési folyamatot nem lehetett megállítani. Az ipari fejlődés sem indulhatott meg. Néhány malom és céhes manufaktúra nem bírta felszívni az egyre nagyobb számú munkanélkülieket. • Közmunkát a város nem szervezett. A nyomorgó, munkaalkalmat kereső vegyes társadalmi eredetű szegények kétségbeejtő helyzetére csakhamar a város vezetőinek is oda kellett figyelniük. Gyöngyös Város Tanácsa 1852. március 6-án gyűjtőivet indított a városban egy olyan dologház alapjainak megteremtéséhez, ahol a munkanélkülieknek rendszeres munkát és keresetet adhatnak. Még aznap 33 adakozó 29,24 forintot ajánlott fel. De a kezdeti lelkesedés csakhamar elszállt. HÁROM év elteltével is olyan kevés pénz állt rendelkezésre, hogy a város kénytelen volt új felhívást kiadni a gyűjtésre. Az adakozók ismét inkább a céhes iparosok (segédek, legények, alkalmazottak) köréből kerültek ki, mert a munkanélAz 1971-ben megjelent kormányrendelet, illetve a végrehajtására kiadott ÉVM- rendelet részletesen felsorolja azokat a helyiségeket, amelyek bérleti díjait a két jogszabály alapján kell megállapítani. A bérleti díj mértéke függ attól, hogy a bérlemény milyen településkategóriába és mely bérle- ménycsoportba tartozik. (Vagyis városban, vagy falun, üdülőhelyen, garázs, bolt stb.j. A jogszabályok rendelkezései főbb vonatkozásaiban továbbra is alkalmazandók, a bérleti díjak mértékének vonatkozásában viszont jelentős változást hozott a korábbi jogszabályt módosító 32/1979. MT sz. rendelet. Az új' bérleti díjtételekről a módosító jogszabály lényeges előírásai a következőkben foglalhatók össze; Legfontosabb kiemelni, hogy a módosítás következtében a bértételeket megállapító melléklet helyébe új melléklet lépett. A két melléklet összehasonlításából kitűnik, hogy az „A—D” bérleménycsoportokba tartozó helyiségek bérleti díja kétszeresére. míg az e bérlemény- ' csoportba tartozó helyiségek bérleti . díja a településkategóriától függően 33—46 százalékkal emelkedik. A módosított jogszabály különböztet aszerint is. hogy a bérbe adott helyiség állami tulajdonban magántulajdonban van-e. illetőleg rész- xben állami, részben magántulajdonban van. Különbség van az új bértétel alkalmazküliség réme őket fenyegette legjobban a lassan' erősödő gyáripar szabad versenye miatt. Közülük számítottak legtöbben a létesítendő dologház majdani segítségére. Hogy az új intézmény mielőbb megvalósulhasson, a város vezetői összekapcsolták létesítő sének ügyét a városi kórház fejlesztésének feladatával. 1856. január 2-án Gyöngyös szerződést kötött a helybeli Kórházi Egylet Választmányával, amely szerint az utóbbi 1857. július 1-ig dologház felállítására kötelezi ma. gát. Dr. Horner (Vezekényi) István kórházigazgató őszinte igyekezete azonban kevés volt a megvalósításhoz. „A Gyöngyösi Kór- és Dologház Pecsétje, 1856” felirattal október 20-án már el is készült, intézmény viszont sehol nem volt. Az 1859. február 5-i tanácsülésen Horner kénytelen volt a várost figyelmeztetni, hogy holtponton a gyöngyösi do- Togház létesítésének ügye. Világossá vált. hogy a városatyák a dologház ügyével csak játszanak, a kórház önerőből soha nem létesíthet dologházat. A tanács most egy bizottmányt rendelt ki. amelynek hosszú szervező munkájáról 1859. december 17-én számolt be háromtagú vezetősége. Addig 1800 forintot gyűjtöttek össze. Az ekkor .ülésező tanács a még február 5-én előterjesztett működési tervezetet kibővítve elfogadta és jóváhagyta azzal az újabb módosítással, hogy a kórháztól/ függetlenül állítsák fel a „szegény- és dologházat”. Ugyanis közben már elhatározta a tanács, a dologházat végképp munkahelyi, nem pedig humanitárius intézménnyé teszi. SZÓ SEM VOLT MÄR irgalmasságról, jótékony tenni akarásról. Erre utalt a tanácsülésen elhangzott egyik kijelentés is. Cél: „A munkakerülő néposztály elfoglalására — a városban egy dologház létesíttessék.” A felkarolás szép eszméjét így tették ellenszenvessé az urak az intézmény megvalósításának küszöbén. Kegyetlen bélyeget sütöttek Gyöngyös szegény tömegeire, munka- nélküliéire: „Munkakerülő". Éppen á fizikai munkából hatósága szerint abban is, hogy a bérbeadásra mikor került sor. Az 1971. július 1. napján, vagy azt megelőzően létesített és 1980. január 1. napján még fennálló bérleti jogviszony esetében az állami tulajdonban álló helyiségek bérét az új bértétel szerint kell megállapítani. A nem állami tulajdonban álló. helyiségek bérleti díjának megállapításánál csak lehetőség van az új bértételek alkalmazására, nem kötelező jelleggel. Az 1971. július 1. napja után létesített és 1980. január 1. napján még fennálló, továbbá az 1980. január 1. után létrejött bérleti jogviszony esetében a „B—E” bérleménycsoportba tartozó, állami tulajdonban álló helyiségek bérét az új bértétel alapján kell megállapítani. A nem állami tulajdonban álló helyiségek bérét, valamint az állami tulajdonban álló helyisegek közül az „A” bérleménycsoportba tartozó * helyiségek bérét a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg. Az így megállapított bér mértéke azonban az új bértételtáblázatban rögzített bér mértékének kétszeresét nem haladhatja meg. A/ állami és a szövetkezeti bérlő 1980. január 1-től kezdődően már a felemelt bérleti díjat köteles megfizetni, a nem állami tulajdonban álló helyiségek bérlői pedig két ütemben fizetik a felemelt összeget. élők kapták ezt a jelzőt. Mi több! Az elfogadott ten .zet „fegyenc” névvel illette az ide belépni szándékozó munkásokat. Kezdetben 90 férfi- és 30 nődolgozóval akarták a munkát kezdeni 6 szövőszék mellett. Az ebben a manufaktúrában előállított árut a tanács kijelölt „szakértői" értékesítették volna „saját elszámolásra”, azaz a vállalkozást pénzelő tőkés köröké lett volna a haszon. A leendő dolgozókat nyíltan a városi tőkepénzesek bérmunkásainak szánták. Szakmai képzésben nem részesítették volna őket. Hiszen a kézi szövés nem tételezte fel a korszerű berendezéseket, ennélfogva szakértelmet sem követelt. A fenntartók eleve csak a fizikai erejük igénybevételére gondoltak. Nem számítottak szakmunkások alkalmazására sem, részint a dologház jellege miatt, részint mert ezekben az években még alig volt munkanélküli képzett ipari szakmunkás a \rárosban. A dologházat 1859-ben sem sikerült megnyitni. Viszont a beterjesztett alapszabálya elárulja, a dologház fő feladatául most a közvélemény előtt a „betegségben szenvedő” és a „szegényebb osztály segélyezése” állt. Gyakorlatban „az elszegénvedett és munkanélküli osztályt szándékozott kor és testi erőhöz arányzott munka fejében hajlékkal, ruhával, és élelemmel ellátni”. Ahány próbálkozás, annyiféle megoldási elképzelés. AM EZ AZ UTÓBBI, a korábbinál lényegesen nemesebb kispolgári szándék a fentebb említett „munkakerülő néposztály”-lyal szemben lólábat takargatott. Ha valóban a segítés szándéka vezérelte volna a város urait, nem szabták volna meg még a „betegségben szenvedő” embereknek is úgy a munkaidőt, hogy az nyáron 6—10, 13—20 óráig, télen 7— 11. és 13;30—18 óráig tartson. Valóban a segítők „a dologkerülő néposztály elfoglalása” miatt akarták nyitni ennek a háznak az ajtaját, ahol az egyenruhás lakók posztóból készített „D” jelet viseltek volna a kabátjukon — megbélyegző megkülönböztetésül. A gyöngyösi Szolgabírói Hivatal a jóváhagyásra és továbbításra előterjesztett Alapszabályt negyedéven át latolgatta, végül elutasította azzal az indokkal, hogy ..ezen fontos, s kívánatos ügy foganatosítása azon nem sokára várható alkalomra halasztas- s£k, amidőn a város rendezve leend”, azaz, ha a pénzügyi helyzete rendeződik. A dologház létrehozásának ügye hosszú időre lekerült a város asztaláról. Hol volt, hol nem volt, élt egyszer hetedhét or. szágban egy okos király. Történt, hogy éktelen lárNapjaink nélkülözhetetlen eszköze az írógép, ’ amely nemcsak az írást könnyíti meg, hanem az olvasást is, hiszen leginkább a gyógyszerészek a megmondhatói, hogy sokszor milyen nehéz kisilabizálni a kézírást. Talán az angol Henry Mill is ilyen nehézségekkel találta magát szemben, amikor elhatározta; olyan írókészüléket szerkeszt, amely jól olvasható, egyforma betűkből építi fel a szavakat, mondatokat, a sorokat. 1713-ban ey is készítette a gép egyetlen példányát .— mégpedig teljes egészében fából —, de ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: sem szebb, sem gyorsabb nem lett a vele való írás. Ezután egymást követték a különféle írógép-konstrukciók (köztük a magyar Kempelen Farkasnak a zongorához hasonló billentyű- zetű írószerkezete), de csak 1833-ban sikerült összeállítani egy olyan írógépet, amelyről feltalálója — Xavier Progin francia nyomdász — ki merte jelenteni: „Bizonyos gyakorlat után e mát kall a fogadóterméből. Beront az udvarmester, alaposan megtépázva, és jelenti: — Felséges királyom, a bolond Iván lármázik odakint. be akar rontani felségedhez! Felnégyeljük vagy felakasszuk? — Ugyan miért? — kérdi az okos király. Éppen fogadóórám van. Hívd csak be a látogatót. — Ülj le, Iván — szólt a király udvariasan. — Milyen ügyben látogattál el hozzám? — Feleségül akarom venni a lányodat, király — közli a látogató —, meg a fél királyságodat is akarom! — Jogos kívánság — jegyzi meg az okos király■ — Csakhogy ezt a szóbeli bejelentésedet nem tudom az aktákhoz csatolni. Iratokra van szükség. — Miféle iratokra? — A legközönségesebbekre’. Három példányban kiállított írásbeli beadványra végi/ példányban kitöltött kérdőívre, a korábbi munkahelyről való igazolásra. bejelentőlapra, orvosi bizonyítványra, no géppel ugyanolyan gyorsan lehet írni, mint kézzel.” Pro- gin szabadalmában jelent meg először a ma is használatos betűkar és a betűkosár, de az egész betűszerkezetet még minden leütés után kézzel kellett „továbbléptetni”. Mintegy 180 esztendőnek kellett eltelnie az első kísérletek után a „tökéletes” írógép megjelenéséig. Az Amerikába kivándorolt német műszerész, Franz Xaver Wagner. 1890-ben szabadalmat jelentett be olyan írógépre, amely mind formájában, mind szerkezetében megközelíti mai utódait. E szabadalom alapján a később világhírűvé vált Under- wood-cég elkezdte ontani a gyárilag nagy sorozatban készült írógépek százezreit, sőt millióit. Valójában ettől az időponttól számíthatjuk az írógép széles körű elterjedését. A mai írógépek joggal nevezhetők a finommechanika mesterműveinek, hiszen minden példányt több mint 2000 gondosan megtervezett . és pontosan gyártott alkatrészből állítanak össze. meg más egyébre. Az irodavezetőm odaadja a listát. — Felség — Iván elsápad —„ talán ehelyett valamilyen hőstettet hajtanék végre? Például kiüldözöm a világból a gonosz sárkányt! — Ugyan minek? — mondja az okos király. — A sárkány tavaly óta a másik fogadótermünkben üldögél, és a kérdőív kitöltésén fáradozik. Vajon ki készül el hamarább? Iván a padlóhoz veri a fejét, úgy könyörög: — Ne tégy tönkre, uram- királyom! Hiszen én nem is konyítok a hivatali csízióhoz ... — Az élet mindenre megtanít, fiam — zárja le a vitát az okos király. — Eredj és intézd el a szükséges formaságokat. Azzal a bolond Iván elindult az első bizonyítványért — az okos király pedig nyugodtan ebédelni ment. (A Krokogyilból fordította: Gellert György) M ü műsorok: RÁ! )IÓ KOSSUTH 8.27 Szociológiai figyelő. 8.57 Népdalcsokor. 9/44 Visszájára fordult világ. 10.05 MR 10-14. 10.35 Zenekari muzsika. 11.35 Rózsaméz. 12.20 Ki nyer ma'? 12/35 Törvénykönyv. 12.50 A rádió dalszínháza. Egy éj Velencében. 15.23 Nóták. 14.45 Arcképek a Szovjetunió népeinek irodalmából. 15.10 Muszorgszkij: A gyermekszoba. 15.28 Nyitnikék. 16.05 Zengjen a muzsika! 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.32 Operaáriák. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Mindenki zeneiskolája. 20.09 Mi úgy hívj1 k: kooperáció. 20.39 Népdalfelvételek. 21.05 Moszkva a párizsi Pompidou Központban. 21.35 Régi híres énekesek műsorából. 22.15 Sporthírek. 22.20 Nagyvárosi gondok az USA-ban. 22.30 Debussy: Szent Sebestyén vértanúsága. 23.25 Cziffra György Liszt magyar rapszódiáiból zongorázik. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.25 Barkácsolóknak. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig ... 18.00 Tip-top parádé. 18.30 Beszélni nehéz. 18.45 Nóták. 19.20 Gyógyeszköz — az üveg és a gumi között. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 „Ne játszd meg a Csekonicsot!” 21.26 Népzenekedvelőknek. 21.56 Dzsesszfelvételek. 22.25 Kazimir Kálmán szerzeményeiből. 23.15 Operettek. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárásjelentés. 17.05 „Harmadvirégzás” nyugdíjasok műsora... Farsangi hangulatban ... Beszélgetés az örök bohém színész nagyapával... Nyugdíjasaink postájából. Szerkesztő: Karosai Nagy Éva. 17.45 Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Az amatőr színházról. Dr. Gyárfás Ágnes előadása. Zorán Sztevanovity harmadik nagylemezéről forgatunk le részleteket. 18.00 Észak-magyarországi krónika. (Kongresszusi munkaverseny a Hatvani Konzervgyárban — az első zárszámadás Heves megyében — a Borsod megyei Tanács VB. tárgyalta) 18.25—18.30 Lap- és műsorelőzetes. 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 15.05 Iskolatévé (Ism.). 16.40 Melyiket az ötezerből? 16.55 A szakértő (Angol bűnügyi film). 17.50 Hogyan tanuljunk a Mindenki iskolájában? 18.25 Prágaiak a budapesti utcákon. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Gyökerek (Amerikai tévéfilmsorozat). 20.50 A' repülés története. (Francia filmsorozat). 21.40 Tisztelendők. 22.35 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Yehudi Menuhin (Portréfilm). 20.40 Matterhorn. Az északi fal (dók. film). 21.25 Tv-híradó 2. 21.50 Nyugati szélben nem hallani a lövést (NSZK tévé?5 lm). íNwüswS) 1980. január 29., kedd > Módosították a bérleti díjakat Misóczki Lajos A ' *