Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
Petőfi Dömsödje A ház. amelyet Pálffy Albertiéi bérelt a költő (Bojtár Ottó felvétele) Az ..alföldi szép nagy ró- naságon” őrzi a legtöbb hely T'stőfi Sándor nyomát. A költőét s még inkább a fiú' ét. hiszen születésének, gyermekéve' nek színhelyei ezek a tele lülések, s később is jobbára fiúként. szüleihez sietett a Duna melletti falvakba. Szinte egyetlen néhány napos körúttal végigjárhatjuk valamennyi, az ő emlékét őrző helységet a Duna—Tisza közén — ha úgy te'szik — a budapesti— s.zegedt főúton indulva: Kecskemétet — ahol isko- é,s színész is volt —, 1 ' 1411 fél egyházát — amely szülöttének vallja —. Kiskőröst — ahől szülőháza áll — s Dunavecsét. Szalkszent- mártont, Dömsödöt. Ám ezúttal csak az utóbbit keressük föl a Dunával párhuzamos budapest—kelő. esai úton, mintegy ötven kilométerre a fővárostól. Királynék birtoka Dömsödöt gyakran összetévesztik a Visearád közelében fekvő Döntőssel. A két név véletlenül hasonló, minők 'tő ojv régi .személynévből a. Dtfólúiból származik. az meg a Dömötör délszláv változataival rokon. Különben a település nevét a legrégibb oklevelünk 1280- ban örökítette meg Gumseed alakban. Regen a királynék birtoka volt több közeli dunai -szigettel, sőt Csepel-szi- gettel egyetemben. Az utolsó Árpád-házi királynak, III. Endrének az első felesege, a lengyel Kenena királyné a margitszigeti apácáknak ajándékozta a helységet. Később a dunántúli Fejér vármegye része volt. Ügy jegyezték föl a múlt században is, hogy jó gabonát és gyümölcsöt terem a környéke. Válság után Petőfi szülei 184« áprilisiban költöztek Dömsödre Szulkszentmártonból Az új helyen egy nádfedelű sarok-~ M'mt béreltek, ott volt az öreg Petrovics üzlete. A ház ma is áll szépen megőrizve, rendbe szedve, felújított nádtetővel, a fehérre meszelt falon emléktáblával. Ott élt a szülőkkel a költő öccse. István, s maga Sándor is — időnként. Az üzlet forgalmas, zajos volt, írják, ezért aztán a költő egy barátjával máshol is bérelt lakást — majd azt is fölkeressük. Ebben az időben nemcsak a szülők voltak ’ ál- ságban vagy a válságból kiindulóban. hanem a költő is. Az előző évben versei, véres drámája — a Tigris és hiéna — s -regénye — A hóhér kötele — tanúskodnak erről. De a válságból — amelynek irodalmi vetülete részben a romantika egzaltáltsága, vad. sága, részben a keserű irónia és önirónia a Felhők verseiben — eszmeileg, politikailag és költőileg tudatosabb, reálisabb és szilárdabb költő kertit ki. A világszabadság - nádfedél alatt S ennek az időszaknak a tanúja az a kis udvari ház,, amelyet Pálffy Albert barátjával vett ki a .költő özvegy Kovács .Jánosnétól. azaz Kukucskánétól, mint népszerűbb nevét hírül adja a múzeumnak berendezett kis épület rövid története.. A két barát a francia forradalomról szóló könyveket olvas itt. S Petőfi megírja Salgó című elbeszélő költeményét és több szép versét, köztük a Püoslik mára fákon a levél címűt. De itt, ezen a tavaszon írta Várady Antalhoz is azt a levelét, amelyben a világszabadság eszméjét először hangoztatja. Ebben az eszmekörben és lelkesültségben születik a gondolat: „Sot-s. nyiss nekem tért, hadd tehessek az emberiségért valamit...” S nem sokkal később veti papírra a költő az Egy gondolat bánt engemet, a Ha férfi vagy, légy férfi vagy A XIX. század költői című nagyszerű költeményeit is... N. F. Érdekességek mindenfelől Ugrá’ási rekord 9 A ’rekordok felállításánéhes felnőttek a gyermekjátékokat sem kímélik. Auck- landban (Üj-Zéland) két férti és két . nő új ugrálási rekordot állított fel az „ég és poko'” játékban. Megszakítás nélkül 30 óra hosszat ugrállak ás ezzel két órával szárnyaltak túl egy brit négyes'. Landolás a tetőn Nem x várt módon végződött Párizsban egy rendőrautó ós egy személygépkocsi közti hat tóvadászat, A szemé • cépkccsi zsákutcába kerti'* és k: akarván jutni onnan, -dsszafelé menetben áttör* eev falat, a valamivel mélyebben egy elővárosi pályaudvar tetején kötött ki. A kocsiban ülő két személy közül az egyiket a rendőrség könnyű sérülésekkel letartóztatta, társának sikerült elmenekülnie. Rossz fogás Kifejezetten pechje volt egy régóta körözött zürichi zsebtolvajnak. A hölgy, akitől az utca forgatagában el akarta ragadni kézitáskáját, rend. őrségi alkalmazott volt. Ugyanakkor egy hátrafelé vetett pillantás végrévénye- sen feladásra kényszerítette a tolvajt: mögötte, történetesen egész csapat rendőr vonult A kislány megkérdi apjátil: — Mondd, apuka, téped megvert valamikor a le anyukád? — Nem, kislányom: csak a te anyukád! — Apuka, miért olyan piros az orrod? — Mert az északi szél mindig az orromba fúj — válaszol az apa. — Légy szives, fiacskám, add ide azt a kancsót! — Mi az, nem hallottad, mit kért az apád? — avatkozik bele a beszélgetésbe az anya. — Add oda neki, az „északi szelet"! —- Mondja, miért nősült Harry olyan későn? — Tudja, mielőtt rászánta volna magát erre a komoly lépésre, megbízható és állandó jövedelmet akart szerezni. — No és most van ilyen jövedelme? — Persze, hiszen nyugdijat kap! A skót találkozik az egyik barátjával. — Mi történt veled? Miért szorítod a kezed az arcodra? — Az előbb kihúzták két fogamat. — Kettőt? Hiszen tegnap arról panaszkodtál, hogy az egyik fogad sajog. — Csakhogy az orvosnak nem volt aprója! — Mondd, Björne, hány évig tartott a harmincéves háború? — Nem emlékszem. — Akkor azt mondd meg, hány éves egy tizenegy éves kisfiú? — Tizenegy. — Helyes, akkor hát meddig tartott a harmincéves háború? — Tizenegy évig! Két üzletember, aki a tengerparton üdül. beszélgetésbe elegyedik üzleti ügyeiről. — Az a szándékom, hogy egy hetet töltök itt — mondja az egyik. — Nemrég kaptam meg a 100 000 márkás biztosítási díjat az üzememben történt tűz miatt. — Képzeld, én meg 200 000 márka biztosítási díjat kaptam. De árvízkár miatt. — Hm... No és nem tudnád megmondani, hogy az árvizet hogyan rendezed? Cseh Károly: Beméreltél A szemaforok kilakkozott körmei arcodba vájnak Hiába bolondultál a távolságba megint Fölötted a vlllanyégő vallatólámpa Sokkol Valid be életed Férfikarrá szigorul a rend Nem szállhatsz ki állomások alkalmi fényeinél Arcot sem tudsz váltani már Gömbakácokban kelő és nyugvó naoban öltözöl — vetkőzöl Két ember közti párhuzamoson Itflcir Már elérem kezed: a napot Megfogható vagy oly egyszerűen akár a kenyér és a kés Virágból gyümölccsé súlyosultam függsz férfikorom szár-kérdőjelén Kötődésünkben léptek láncszemei csörögnek a betonon Hazafelé is más már a táj: vízben nőnek égig a fák Alacsony lett a küszöb. Átléphető Az ajtó nyitva Ki és be egyaránt Galambok dúca a hegyoldal fehér kövek tollászkodnak líra-olö hőség tikkaszt minden szárnyalást Délután tanú a test — mozdulatlan mint egy ókori vázafestmény árbózhoz kötözött Odüsszeusz tükörképe 0 napverte arc a délutáni égen könnyű felhő kékségbe-égett tollpihe sugár-zománcos váza a nyár kő-galambokban felhő-pihében sziréneket láttat a képzelet Amikor beleptem a boltba, a sarokból, a nyolcvankét vevőn és a két eladón áttörtéivé rohant oda hozzám az üzletvezető. — Nahát, de nagy öröm is, hogy láthatom. .. Igazán nagy öröm. ■ ■ Éppen tegnap gondoltam önre — hajolt bizalmasan közel, miközben gyorsan körbepillantott, nem hallják-e meg így is a túl közelállók — ... igen, gondoltam önre, Kelevé- nyi elvtárs és félre is tettem egy... — De... — Semmi de... Ne hozeon, kérem, kínos helyzetbe, kedves elvtársam, ■. Tegnap jött és én félre is tettem kettőt, hogy tudjon választani belőle... Egyből, ugye nem lehet választani. Amikor párt választottunk.. ■ hehehe. .. — kuncogott az üzletvezető most már nyíltan és hangosan — ugye. akkor is volt miből választanunk... igaz, Kelevényi elvtárs? Nahát! — De kérem, higy- gye eh .. — Hogyne hinném el. ■. Tudom én azt jól, hogy semmiféle ■megkülönböztetést, Nem én vagyok ő semmiféle protekciót... Csakhogy a jó vevő, 0 régi vevő, az ké-. rém, Kelevényi elvtárs, a régi világban is megkülönböztetett a csak úgy befutó vendégtől, . . A jó kereskedő, kérem, az tudja, hogy ki az igazi vevő és ki nem az... 'Ki érdemli meg, hogy akár félre is tegyenek neki rgy-két szép és ritkán kapható darabot — fogta ismét suttogom a hangját az üzlet nemes vezetője és közben belém karolt, hogy óvatos léptekkel, de határozottan tartva az irányt, átevickéljünk a tömegen, meg a két eladón át a raktárig... — De értse már meg, kedves üzletvezető elvtárs — próbáltam szóhoz jutni, ám szavam futtával már ott is álltunk a raktár ajtaja előtt. Az üzletvezető úgy nézett rám, mint ifjú férj a feleségére az első karácsonyfájuk alatt, büszkén, csillogó szemmel és némi rátartisággal,.. — Es most mindjárt belépünk az ajtón, Kelevényi elvtárs, s meglátja majd, hogy az ön igen nagy tisztelője igenis gondol az olyan jó vevőkre és kiemelkedő társadalmi egyéniségekre, mint Kelevényi elvtárs. .. — Értse már meg, jó ember, — fakadt ki végre belőlem a szó — ... értse már meg, hogy nem vagyok Kelevényi. Nem én vagyok az a bizonyos Kelevényi, . . — Nem? — hiile- dezett az üzletvezető. — Nem bizony... Engem Kajecáv Brúnónak hívnak... — Nem Kelevényi elvtársnak tetszik lenni, a főosztálytól? — Mondtam már és mondani akartam már az elején, de nem hagyott szóhoz jutni,.. Nem vagyok Kelevényi, nem vagyok a főosztálytól, egyszerűen Kajevác Brúnónak hívnak. De az az izé, amit félretett neki, az /Tljf Tahi Elkeseredett hangú levéld ben hívták fel a figyelmemet, hogy Heves megyében leggyakrabban a oímbelí szóval szokták sértegetni egymást az emberek; Ez valóban így van. Mi azt is tapasztaltuk, hogy minden sértő szándék nélkül is minősítjük vele embertársainkat.. Levélírónk azt is megkérdezte, mi a megnevey.es eredete, mi a jelentése. Először tehal erről szólunk. Tájszótáraink tanulsága szerint olyan népnyelvi szőniük a tahó, amelynek igen tág a jelentésköre és- használati értéke. Baranyában pl. a pásztorféle embert nevez- lék meg vele. Orosházán a cselédeit űző. sanyargató gazdát. Az alföldi vidékeken ezzel a névvel emlegették az igen nagy termetű és elhízott asszonyokat. Békésben pedig a halszárítókat, halárusokat. . .... Megyénkben több szólásban is a kulcsszó szerepét vállalja: Amolyan tahó ember. — Ez is olyan, mint a füzesabonyi tahó. — Néz, mint az ostorosi tahó. Ezekben a nyelvi formákban mar gúnyos éllel telítődik a szó jelentéstartalma. A sértés, a hántás szándékával hangzik fel ez- a jelzős- szerkezet is: tahó pa-löc, Szidalmazó kifejezésként jegyezhettük fel ezt a változatot is: Ebadta tahóiial Elítélő jelzőként használják fel ' megyénkben ezekben a nyelr vi formákban is: tahó viselkedés. tahó beszéd, tahó (ta- hókásl ember, stb. Ezek a példák is arra utálnak, hogy ma már valóban sértő, bántó, gúnyolódó minősítést közvetít a tahó szóalak, és használati értékével ebbe a rokon értelmű szó- sorba Illeszkedik bele: neveletlen, durva, műveletlen; tudatlan, bárgyú, ostoba; tedd ide, tedd oda ember; faragatlan, nyers, mucsai, bugris; közönségéé, tuskó, bunkó, stb. A tahó szó élettörténetéhez azonban éppen vidékünkön azokat a'z adatokat is fel kell sorakoztatnunk, amelyekben arról kapunk tájékoztatást, hogy ez a íbo nagyapáink nyelvhasználatában azt is jelentette, hogy; palóc. De az is igaz, hogy n palócok sohasem vállalták ezt a megnevezést. S talán éppen a tahó palóc jelzős szerkezet az oka annak, hogy a palóc nevezetre sen* voltak büszkék: s mindig a szomszéd községre mutogattak, ha a palócok után érdeklődtek tőlük. Mint érdekességet említjük, hogy a tahó egy mai versben is szerephez jutott; „Hova néznek / a teremtmények, a tahók” (Szécsi Margit; Hova néznek a falovak?; Dr. Bakos József « 1 Kreis» Gábor felvétele azért kellene nekem is. .. Ha megmutatná — intettem a raktár felé. Az üzletvezető arca vészesen elkomorult, fensó bőségesen és egyben visszautasítóan végigmért, majd rám mordult: , — Mit képzel a kedves vevő, kivételezünk? Talán még csúszópénzt is adna? Mi? Megvesztegetni? Egy becsületes kereskedőt? Mi? Tisztuljon innen, amíg szépen van, mert rendőrt hívok es tetten érem... Hallatlan. .. — lökdösött vissza a tömegen keresztül, s mindenki meg volt győződve róla, most vették el tőlem a lopott holmit — ... hallatlan, hogy hová süllyednek az erkölcsök... — mondta búcsúzóul az üzletvezető és még láttam, amint üdvözült arccal egy prémgalléros kabátú tértibe karolt... Az volt a KeleVényi elvtárs? Gyurkó Géza J
