Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-17 / 13. szám

Vezetőségválasztó taggyűlésről jelentjük Változó feltételek között változatlan célokért A gyöngyösi főiskola párttagjainak állásfoglalása Mintha ez a taggyűlés kü­lönbözött volna a korábbi taggyűlésektől. Nemcsak ab­ban tért el, hogy most be­számoló helyett egyfajta összegezés hangzott el, amelynek középpontjában a pártkongresszust megelőző IrányelVek álltak, és nem­csak abban mutatott eltérést az előző tanácskozásokhoz képest, hogy most az alap­szervezet vezetőségét és párt­titkárát kellett megválaszta­ni. Lényeges megkülönbözte­tő vonások ezek. Ami azon­ban más okból volt szem­betűnő, az a viszonylagos kisebb mértékű aktivitás, ha a hozzászólások számával mérjük ezt a fajta igényt. A taggyűlés egyébként a máskor is szokásos módon zajlott le. Dr, Radó András töltötte be az elnöki tisztsé­get, az Irányelvekkel kap­csolatos előterjesztést pedig dr.' Dráviczky Imre, az alap­szervezet titkára ismertette. Ezt követően csak két hoz­zászólás hangzott el. Ebből az adatból kár volna bár­miféle következtetést megfo­galmazni a gyöngyösi főis­kola kommunistáinak érdek­lődésére vonatkozóan. Mert mi történt a közel­múlt napokban ? A pártcso­portok megvitatták az Irány­elveket, mégpedig „részletek- be menően, sokoldalúan és gyakran szenvedélyes han. gon” — közölte az összefog­laló. Ha pedig ez így folyt le, miért várhatta volna bár­ki, hogy most újból „ugyan­azt” elmondják a párttagok csak azért, nehogy hozzá­szólások nélkül folyjék le a tanácskozás? Ez a hozzászólások utáni hozzászólás aligha mélyítette volna el a korábban meg­fogalmazott gondolatokat. Arra azonban érdemes odafigyelni,' milyen kérdések foglalkoztatták a főiskola pártszervezetének tagjait az Irányelvek megállapításai­ból? Azt kívánjuk, emelték ki, hogy a párt politikájának fő irányvonala a jövőben is folytatódjék. A változatlan •célok követése azonban nem jelenthet és nem is jelent egy helyben topogást. A fel­tételek ugyan változnak, a párt azonban ezeket a vál­tozásokat érzékeli, és szün­telenül hozzáigazítja politi­káját a változó feltételekhez. Hangsúlyt kapott az Irány­elveknek az a vonása is, hogy nemcsak értékel és szintetizál, hanem kijelöli a következő évek fontos ten­nivalóit is. Nem hiányzik a kritikai hangvétel sem a do­kumentumból. Többen helyeselték a párt­csoportok megbeszélései al­kalmával a külpolitikai vo­natkozású megállapításokat, azt a kitételt is, hogy pár­tunk a nemzetközi tevékeny­ségében az internacionaliz­mus szellemébeh jár el az adott helyzetben, és min­dent megtesz a kommunis­ta mozgalom egységének el­mélyítéséért. Belpolitikai helyzetünk, gazdálkodásunk eredmé­nyei és formálása nagy visszhangot váltott ki itt is. Többen emelték ki a ha­tékony munka szerepét, és nemcsak általánosságban foglalkoztak ezzel az alap­elvvel, hanem mindjárt a- főiskola gyakorlatából is em­lítettek példát., Többek kö­zött azt hangsúlyozták, hogy a munkaidő kihasználása az oktatói tevékenységben is alapkövetelmény. A tudomá­nyos munka helye és sze­repe is a véleménynyilvání­tás középpontjában állt. Ügy mondták, nem a pénz- szerzési lehetőséget kell ben­ne látni, hanem a lényeg, hogy a tanszékek kutatásaik­kal segítsék az üzemek ter­melőmunkáját. Miután a taggyűlés elfo­gadta azokat az ajánlásokat, amiket az előterjesztés meg­fogalmazott, sor került a vezetőség tagjainak megvá­lasztására. A jelölő bizott­ság elnöke. Jámbor Ottó is­mertette a javaslatot, amit a párttagokkal történt véle­ménycsere után állítottak össze a többségi állásfogla­lás alapján. A taggyűlésen még további javaslatok is elhangzottak, amikről nyílt szavazással döntöttek. Majd a titkos szavazás eredménye­ként a főiskola pártalapszer- vezetének tagjai a titkári teendők ellátásával Wachtler Istvánt bízták meg, a veze­tőség tagjainak pedig Gyu­ris Árpádot, dr. Kollárt 1st- vánt, dr. Posztor Imrét, dr. Radó Andrást, Szabícs Já­nosáét, és Szabó Miklósnét választották meg. Patócs László, a városi pártbizottság osztályvezető­je kért szót és megköszön­te dr, Dráviczky Imrének, hogy több mint tíz éven ke­resztül látta el eredménye­sen titkári tennivalóit. A most megválasztott vezető­ségnek pedig jó munkát kí­vánt. A taggyűlés után az alap­szervezet vezetősége meg­tartotta első ülését. (gmf) A hatékonyság szolgálatában Á jó termőhely, nyerőhely A hetvenes évek agrárpo­litikájának egyik nagy sike­re volt, hogy kiépült a me­zőgazdaság vállalati szerke­zete, amit nemcsak megőriz­nünk, hanem az új évtized­ben továbbfejlesztenünk is kell. Amint dr. Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a január eleji Gödöllőn tartott országos ér­tekezleten az idei tervből aláhúzta: „A nyolcvanas évek mezőgazdasága nem is­métli meg az előző évtized útját, hanem más módszert, pályát követel.” Tehát töb­bet és minőségileg jobbat! Magasabb színvonalról A népgazdasági terv az idén lényegesen nagyobb nö­vekedést irányoz elő a me­zőgazdaságban, mint koráb­ban. Volt már ilyen, hiszen 1977-ben az előző aszályos időszakot követve több, mint tízszázalékos termelésnöve­kedés valósult' meg. Most azonban ennek megteremté­séhez a már elért magasabb színvonalról lépnek tovább üzemeink. Az intenzív termelés ugyanis nagyobb figyelmet, körültekintőbb munkát kí­ván mindenkitől. Nem tűr nagyvonalúságot, és érzéke­nyebb a termelés minden egyes részletére. Mindezt a dráguló anyagi-műszaki el­látás mellett, látszólag keve­sebb tartalékkal kell megva­lósítaniuk közös gazdasága­inknak. Ezért mindinkább alapkérdéssé válik a terme­lésben, a tervezésnél a rá­fordítás és hozam helyes arányának kialakítása. Ettől függ ugyanis a továbbiakban a felhalmozás és a források alakulása. Mindenütt jobban kell te­hát az üzemi adottságokra támaszkodni, elsősorban a termőföldre és egységnyi földterület termésére. Miután a mezőgazdaság „műhelye” nyitott, a szabadég alatt van, így gazdaságainknak messze­menően figyelembe kell ven­niük az adottságokat. Heves megyében változatosak a fel­tételek a gazdálkodáshoz. Vannak alföldi, sík terüle­tek, ahol könnyebb a táblá­kat kialakítani, vannak azon­ban dombvidéki és nem kis számban hegyvidéki környe­zetben gazdálkodó üzemek is, ahol sokkal nehezebb megtalálni a jövedelmezőség alapjait. A ráfordítás és a hozam aránya A tájhoz igazított terme­lésnek azonban megvannak a lehetőségéi és hagyományai is megyénkben, gondoljunk csak a zöldségtermeléséről nevezetes hevesi homokhát­ra, vagy az egri és a mátra- alji borvidékre. A természe­ti adottságok kedvező kihasz­nálásával, a helyes fajtavá­lasztással, az agrotechnikai tényezők: a gépek, a nö­vényvédő szerek, a műtrá­gyák helyes alkalmazásával és rendszerbe foglalásával jelentős eredményeket érhet­nek el nagyüzemeink az idén is. Még nagyobb szükség van tehát a szaktudásra, annak érdekében, hogy már most a tervezéskor az adottságokhoz igazítsák a termelés feltéte­leit. Vagyis, hogy az éghajlat­ra, a talajra és közvetlenül a növényekre irányuló agro­technikai eljárásokkal ho­gyan fokozhatják a termés­hozamokat. Csakis így lesz alapja a ráfordítás és a ho­zam helyes arányának. A tervezés céltudatos te­vékenységet követel a ter­melésre kerülő növények — legyen az gabona, kukorica, napraforgó, vagy cukorrépa — és környezetük kölcsönha­tásának megismerésére. Ezek szabályozása nélkül a ter- •melés csak a véletlenen ala­pul, és a növények hozama Tavaly augusztusban sza­vazott bizalmat Hatvan vá­ros Tanácsa Angeli József­nek. Elnökké választotta. Éspedig azok sorából," akik itt születtek és fiatalon sze­reztek sokoldalú tapasztala­tot, képzettséget. Például el­ső érettségiző az azóta Ka­zincbarcikára költöztetett vegyipari technikumban, ké­sőbb élelmiszeripari főiskolát végzett és évekig dolgozik mű szakvezetőként a konzerv, gyárban, vezeti a gyöngyösi áfész ipari osztályát, majd üzemmérnöki diplomát sze­rez. Igen hamar jut komoly politikai feladatokhoz is! Előbb szervező, később alap­szervezeti titkár a gyárban, s vörös diplomával zárja a marxista egyetem szakosító politikai gazdaságtan tago­zatának tanulmányait, 1977- ben pedig a helyi pártbizott. ság osztályvezetőjévé választ­ják-. Két gyermek apja, s ahogyan mondja: családján,' napi munkáján kívül két dolgot kedvel. A színházat és a sportot. Persze, ha jó, te­szi hozzá! Mit ígér az új esztendő? Beszélgetés Hatvan tanácselnökével Kell az új sportcsarnok — Mivel tömör életrajzát a sporttal fejezte be Angeli József, egy pillanatig időz­zünk el e témánál. Mi­lyennek látja a testkultú­ra helyzetét, s számítha­tunk-e előrelépésre? — Mint országszerte. Hat­vanban is a foci mozgat meg legnagyobb tömegeket. En­nek a bázisa a Kinizsi, amely az atlétikának is fel­legvára. Persze fejleszteni kellene, de ez csak egy egy­séges. az anyagi és személyi erőket tömörítő városi sport, kör esetében számíthat si­kerre. Eddig nem ment. bár az idén jelentősen javulnak tárgyi feltételeink, őszre el­készül a Szabadság úton a város második sportcsarnoka, amely mind a téli felkészü­lés, mind a teremsportok szempontjából nagy nyere­ség. Az utánpótlásra figye­lemmel ugyanekkor a janu­ár elsejével beindított sport­iskolát tekintem komoly vív. mánynak. Függetlenített ve­setője van, s otthona a Far­kas Imre utcai tanintézet, illetve a szomszédságában levő Városi sportcsarnok. Mit remélhetnek a lakásigénylők? — Az igazgatási osztály ki­mutatása szerint pzerhá- romszáz hatvani igénylő áll sorban lakásért. Mit remélhetnek ezek az új esztendőtől? — A Kastélykert. úton eb­ben az évben 48 lakást adunk át, HÁÉV kivitele­zésben. Elkészül az idén, az Építőipari Szövetkezet meg­oldásában, a Tolbuchin úti 24 lakásos tömb is, továbbá a Horváth Mihály úton, a D—1-es és D—2-es épületek­ben. 96 otthont vehetnek át a soros igénylők. Sajnos, a HAÉV itt nem tünteti ki magát. A munka lassan, több korrekcióval halad. Ugyan­ekkor el kell mondjam, 'hogy a Vas Gereben utcában elő­készítettük a terepet 80 la­káshoz és egy 400 négyzet- méter alapterületű ABC- áruházhoz. E munkák idén indulnak, miként a Tolbuchin úton egy 74 lakásos újabb háztömb építését is megkez­di a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Ennek érdekessége, hogy társadalmi összefogással valósul meg. Az öntés gyorsításához pél­dául a Lenin Termelőszövet­kezet 15—20 munkást enged át, de segítségünkre lesz a cukorgyár, a konzervgyár és a Betonútépítő Vállalat is. Mindez együttesen három­száznál több családi otthon, de a tárgyévben, sajnálato­san, a felébe sem tudunk la­kókat költöztetni. Az új rendelőintézétért — Évek óta vajúdik Hat­vanban az új rendelőinté­zet ügye. Amióta a Gras- salkovich-kastély felső szintjét életveszélyessé nyilvánították, utóbb pe­dig az épület két szárnya alapjaiban is megsüllyedt, még inkább foglalkoztatja a közvéleményt ez a prob­léma. Naponta csaknem ezer járóbeteg fordul meg a szárnyakban, nem a leg­biztonságosabb körülmé­nyek között. Meddig tart­ható ez az állapot? — A közelmúltban tényle­gesen gyors romlás követke­zett be a rendelőintézeti cé­lokat szolgáló kastély álla­potában, s mi rögtön szakér­tői vizsgálatot kértünk az eredet, földerítésére, vala­mint a további feladatok meghatározására. A megyei tanácstól egymillió forint már érkezett is, hogy a leg­sürgetőbb munkákat elvé­geztessük. Ez természetesen kevés. További pénzre von szükség. Ami a végleges meg­oldást illeti: most készítjük elő a hatodik ötéves terv fel. adatait, s itt a legelsők kö­zött szerepel az új, huszon­négy orvosi munkahelyes rendelőintézet fölépítése. Bí­zom a megyei tanács veze­tőiben. hogy a problémát sú. lyához illően értékelik. Nem mostohagyerek — A rendelőintézetéhez hasonlóan gyenge tárgyi feltételei vannak Hatvan­ban a művelődésügynek. Dűledezik a művelődési központ, bővített ruháját is kinőtte az Ady Endre Könyvtár, s áldatlan álla­potok között dolgozik a Hatvány Lajos Múzeum, amelynek ügyében egyszer már albizottságot is létre­hívott a városi tanács. De néhány iskola bővítése sem ártana. Mi erről a véle­ménye? — A meglevőkből gazdál­kodhatunk. S ha így nézem •a dolgokat, pillanatnyilag a Kulturális Minisztérium, az Országos Közművelődési Ta­nács és a megye céltámoga­tása csupán “a Hatvani Ga­léria megvalósítását teszi le­hetővé. Ma reggel kint jár­tam a munkahelyen, dolgoz­nak rajta, s a kivitelező Épí­tőipari Szövetkezet ígérete szerint tavaszra az épületet használatba veheti az intéz­mény. Ez persze azt is ma­gával hozza, hogy bizonyos feladatoktól majd tehermen­tesítenie kell a városi műve­lődési központot. Távlati ter­veinkben egyébként a kiürü­lő és helyreállítandó Gras- salkovich-kastély szerepel a város művelődési gócaként. -Elképzelésünkkel a megyei vezetők is egyetértenek. A tanteremhiány változatlanul gond, a hatodik ötéves terv során azonban mégoldjuk a legfontosabb feladatokat. Nyitott várospolitika Angeli' József, Hatvan új tanácselnöke, elmondotta még, hogy az idén átadásra kerülő Horváth Mihály úti két lakótömb földszintjén a Heves megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat nyit néhány modern üzletet, a la­kossági ellátás javítása vé­gett, az áfész pedig az alap­vető fogyasztási cikkek gaz­dag választékát nyújtja a Münnich-lakótelep és kör­nyéke dolgozóinak a Szabad, ság út sarkán' átadásra ke­rülő áruházában. Ezek ko­moly ígéretei a városnak, mint ahogyan hizonyára örö­met kelt mindenkiben, hogy ez év során felújítják a vá­rosközpont utcáit. Az új­hatvani rékzen ugyanekkor a lakosság támogatásával kí­vánnak hasonló eredménye­ket elérni. Az is összhangban van a központi irányelvek­kel. hogy a városi tanács tá­mogatni kívánja a kis lakás- építési akciót, s e célra lehe­tőleg közművesített, a telepü­lés belterületén levő telkeket biztosít. Beszélgetésünk befe­jezéseként hadd idézzük is­mét az elnököt, aki mind e gondok, feladatok közepette az emberi kapcsolatokról sem feledkezett meg. — Bebizonyosodott, gya­korlatból tudom, hogy iga­zán eredményes várospoliti­kai munkát csak az őszinte párbeszéd, a gondok nyílt feltárása útján lehet végezni. Ami nem más. mint a váro­si pártbizottság cselekvési programjának. tanácsunk munkatervének olyan értel­mű gyakorlati alkalmazása, amelyet mind több fórumon, a legszélesebb nyilvánosság bevonásával vitatunk meg. Ezt az elvet változatlanul vallom, s bízom abban, hogy városunk a köztudottan ne­héz gazdasági helyzetben is életképességét bizonyítja 1980-ban... Moldvay Győző az időjárástól függően inga­dozva változik! Igaz, az idő­járás kedvezőtlen hatásait még teljesen nem tudják ki­küszöbölni az üzemek de a termőhely pontos ismereté­ben ezekből sok mindent ki­védhetnek. A szervezők szerepe Ebben pedig nélkülözhe. tetten szerepe Viín a talaj­nak. A termékeny földet olyan korszerű erőgéphez hasonlíthatjuk, amely az üzemanyagot nagy hatásfok­kal hasznosítja. Bár a kevés­bé termékeny talajon is — gondoljunk csak a hegyvi­déki környezetben gazdálko­dó üzemekre — érhetnek el nagyobb hozamokat, de ma­gasabb költséggel és ráfordí­tásokkal, ami a gazdálkodás­ban nem közömbös! A szervezőknek, az elem­zőknek tehát nagyobb szere, pük van most a tervezésnél, mint bármikor máskor. Fi­gyelembe kell venniük a népgazdasági és az üzemi igényeket. Azt például, hogy a nehezen szállítható ter­mények, például a cukorré­pa, a silókukorica, vagy a napi etetéshez szükséges zöld takarmányok a jól járható utak mentén, a majorokhoz közel fekvő táblákon kerül­jenek elvetésre. így a szállí­tási költségek jelentősen csökkenthetők. Ügyelniük kell arra is, hogy a kárte­vőkre érzékeny növények, például a lucerna, a repce, a cukorrépa az egymást köve­tő években ne kerüljenek egymás melletti táblákra. A kártevők ugyanis könnyen átvándorolnák. Azok a növények, mint a gabonafélék, melyek azonos gépeket és agrotechnikát kö­vetelnek, célszerű egymás melletti táblákon elhelyezni és így egy tömböt kialakíta­ni. Ez azért előnyös, mert megkönnyíti a munkaszervé, zést! A gépek nem szétszór­tan, hanem összevontan, egy helyen dolgoznak. így javítá­suk, karbantartásuk is köny- nyebben megoldható: A gé­pek kiszolgálása műtrágyá­val, növényvédő szerekkel, vetőmagvakkal és üzem­anyaggal gyorsabban, keve­sebb erővel megoldható. Nem beszélve arról, hogy a gé­pek vándorlását megszünte­tik, mert az egyik tábla be­fej ezése után a. s zoms zéd o - son késedelem nélkül foly­tathatják a munkát. Egy-cgy földrajzi tájon A termőhely és a termé­szeti tényezők tehát jelentős hatással vannak a hozam és a ráfordítás nagyságára és számottevően befolyásolják a termelés gazdaságosságát. A növények hozama ma még jelentősen eltér egyes ter­mőhelyeken Heves megyében is. Ezért a nagy szóródások csökkentésére a termőhely­nek megfelelő fajtákat vá­lasszák ki, azokat, melyekből adott helyen a legnagyobb termésre számíthatnak. A táblák kialakítása, a talajja­vítás, a föld kedvezőtlen tu­lajdonságait szünteti meg. Az öntözés, a erózió elleni véde­kezés. a helyes talajművelés pedig a természeti adottsá­gok káros hatását csökkenti. A termőhely nem elszige­telten, egy-egy gazdaság éle­tét határozza’ meg, hanem egy-egy földrajzi tájon ér­vényesül. Ezt figyelembe vé­ve döntik el, hogy az üzem­ben a hagyományokat és a népgazdasági igényeket mér­legelve gabonával, zöldség­gel, 'vagy éppen szőlővel fog­lalkozzanak, s azokat milyen agrotechnikával termeljék. A termőhelyi lehetőségek ész­szerű kihasználása komoly tartalékot jelent és minden üzem rendelkezésére áll. Ne feledkezzenek meg tehát er­ről most a tervezésnél sem. A jól előkészített termőhely­ről ugyanis a tavalyinál is több termést várhatnak! Mentusz Károly ,Nwüsöji,€) 1980. január 17., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom