Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-11 / 289. szám

A termelők és n feldolgozók érdekében Nem módosul az adózási rendszer Pontosság, több jövedelem A társadalom és *>,*«■* ér­deke egyaránt a szerződéses fegyelem megszilárdítása. Nem jelent ez mást, mint azt, hogy a feldolgozó válla­latok ütemezni tudják -a tér- melésüket. Ehhez azonban nem elég saját belső szerve­zetük megfelelő kialakítása, a feldolgozásban részt vevők pontos munkája, hanem fel­tétlenül szükséges azoknak a segítsége is akik az alap­anyagot termelik. Az állatforgalmi és hús­ipari vállalatok nem egészen egy hónapja kezdték meg a jövő évi sertésértékesítési szerződések megkötését a nagyüzemekkel, illetve a kis­termelőkkel is. A sertéstar­tási kedvre jellemző, hogy a szerződéseket folyamatosan, jó ütemben kötik meg. Az állatforgalmi és húsipari vál­lalatok már eddig is a jövő évre tervezett nyersanyag- szükségletüknek több mint egyharmadára megkötötték a szerződést a mezőgazdasági nagyüzemekkel és a megbí­zotti hálózaton keresztül a háztáji és kisegítő gazdasá­gokkal is. Nem mindegy azonban, hogy miként valósulnak meg a szerződések. Az adott esetben fontos, hogy a fel­dolgozó húsipari vállalatok alapanyag-ellátása folyamatos legyen, mert csak így tud megfelelő időben árut bizto­sítani a kül. és belpiacokra. A folyamatos áruszállítás alapvető népgazdasági érdek. Ma már — a külpiacokon különösen' — a szállítás pon­tosságának értéke van. Az alapanyag-ellátás ütemezése tehát egyaránt érdeke a ter­melőüzemeknek és a kister­melőknek. Az átvétel csak így lehet zökkenőmentes. Az új sertésátvételi árak 1980. január 1-től a beltar- talmi értékektől függően 12 —18 százalék közötti mérték­ben emelkednek. Ez az ár­többlet nemcsak a takarmány és a felhasznált egyéb anya­gok árának növekedésére ad kompenzálás! lehetőséget, hanem növeli a sertéstartás jövedelmezőségét is. A szerződésben vállalt élő­állatszállítási és -átvételi kö­telezettségek pontos teljesíté­se azonban az új, megnövelt átvételi árak mellett külön" jövedelemhez is juttatja a termelőt. Aki pontosan szál­lít, a szerződés alapján kilo­grammonként 2 forinttal töb­bet kap az úgynevezett sza­badáraknál. A 2 forintos többletár ki­fizetését a, felvásárlók ahhoz a feltételhez kötik, hogy az állat leadása a szerződésben vállalt ütemezéshez képest legfeljebb 15 napos eltérés­sel megtörténjék. Például az áprilisi leadásra szerződött sertéseket március 15-e és május 15-e között kell lead­ni. Ezen az időszakon belül a tényleges átadási időt a kistermelő a teljesítés előtt egy hónappal határozhatja meg, kéthetes időszak meg­nevezésével. A 15 napnál na­gyobb eltérés tehát anyagi­lag is érzékenyen érinti a termelőt. Amennyiben a fel­kínált sertéseket a vállalat nem veszi át Í5 napon belül, abban az esetben a termelőt nem éri károsodás. Ilyen esetben, ha az átvétel a hús­ipari vállalat hibájából ké­sik, a szerződéses áron felül 2 forint többletet fizetnek a termelőknek, sőt emellett megtérítik a tartás többlet- költségét is. m A módosult szerződési fel­tételek tehát korrekt módon védik a termelő érdekét, de segítik a feldolgozás ütemes­ségét is. S hogy mindez megvalósuljon, ahhoz nem kell más, mint odafigyelés, pontosság és gondosság. M. M. Lesz még, Pesten macskavásár! Macska portré Divat a macska! Aki ezt eddig nem tudta volna, a napokban meggyőződhetett ennek az állításnak a való­diságáról. A Macskatenyész­tők és Macskabarátok Or­szágos Egyesületének buda­pesti kiállításán nemcsak rengeteg díjra pályázó elő­kelő perzsa és sziámi jelent meg gazdáinak kíséretében, de sokan voltak az érdeklő­dök Is, ákik nem sajnálták a borsos belépődíjat az ér­dekesnek ígérkező látvá­nyért. Ez alkalommal, a kutya- szépségversenyeket követve, a cicák vetélkedője is nem­zetközivé vált. A hazai szé­pek. úgyis mind Tokaji Tar- zán. Barcikai Tündér és hí­res-neves Vak Bottyán nem­zetség leszármazottja, Csá­szár Sumuci külföldi pályá­zókkal együtt álltak ki a Taurus Kultúrotthon leg­szebb macskája címért. Il­letve. hogy pontosak le- gvünk: CAC-díjat kaphatott az a négylábú, akit erre a zsűri méltónak talált. A zsűri pedig igen tudós urakból-hölgvekből állt. Csehszlovákiából jöttek a bírák, akik értő kezekkel és szemmel vizsgálták a kan­dúrok és lánvcicák szépsé­gét. Nálunk ugyanis, mint azt tudósítóval közölték, mér nincsenek nemzetközi jog; sítvánvú macskaítészek. A hazaiak most tanulják ezt a nagv szakismeretet és gya­korlatot igénylő mesterséget s eevelőre csupán segédkez­ek a szomszédból jött zsü- rnneK erős kézzel hurcolták fel az igazság asztalára a sokszor kapálódzó, karmoló szebbnél-szebb magyar. A cicaszépség nem ismer határokat (Hauer Lajos felvételei) osztrák, csehszlovákiai és nyugatnémet macskákat. A nagyteremben rendezők sokasága tart fegyelmet — még egy rendórjárőr is itt van a biztonság kedvéért. Elsősorban a macskákat kell megóvni a látogatóktól, akik ha tehetnék, valamennyit megtapogatnák, simogatnák. A macska pedig, s ez köz­ismert, magának való zár­kózott lény, legfeljebb szál­lásadóival tart közelebbi kapcsolatot, s idegeit bor­zolja a sok ember nyüzsgé­sé. De hát az érdeklődés nagy. A panelházak lakói közül mind többen szeretnének macskát tartani. Az egérfo­gók büszke nemzetségének tagjai ugyanis jól tűrik a szűkös lakótelepi körülmé­nyeket is. Aztán meg egy perzsa, vagy sziámi cica, ha díjnyertes — esetleg nyugati! — szülők gyermeke, éppen olyan .státuszszimbólum le­het, mint egy afgán agár. Igaz, az áruk is majd ugyan­olyan magas — 1000—1500 forintot is elkérnek egy-egy kiscicáért. Ez azonban nem akadály, s biztos vagyok benne: jövőre is lesz Pesten macska vásár! — emgé — Berta kidugta a kezét a fürdőszobából: — Richard, a pongyolámat! A férfi félretette az újsá­got, és készségesen odaadta a kért ruhadarabot. — Tudod, mire gondolok most? — kérdezte Berta. Richard elmosolyodott. — Azt hiszem, tudom... — Csodálkozni fogsz — folytatta Berta —, de most Dominikra gondolok. — No, de, kérlek! — mondta csalódottan Richard. — Dominikra?! Most?! — Ö! — sóhajtott föl az asszony. — Tudom, hogy egy lehetetlen alak. aki képtelen lendíteni a sorsán. De te segíthetnél neki. .. Mosolyogva, frissen és il­latosán lépett ki a fürdőszo­bából. Richard átölelte. — Szép vagy... — Tudom, Richard, hogy segíteni fogsz neki. — Nem tudom, lesz-e rá módom... — Csak ne becsüld le a leh‘-‘ tot! Továbbra is kedvezőek a mezőgazdasági kistermelés feltételei A mezőgazdasági kister­melés feltételei a következő időszakban is lehetővé teszik a háztáji és kisegítő gazda­ságokban rejlő lehetőségek hasznosítását, a termelés anyagi érdekeltségének fenn­tartását, valamint a tevé­kenység folytatásához szük­séges anyagi-műszaki felté­telek megteremtését. A ház­táji és kisegítő gazdaságok 1980-ban a korábbinál még kedvezőbb lehetőségek kö­zött folytathatják a lakossá­gi ellátás és az export szem­pontjából egyaránt fontos tevékenységüket, a MÉM il­letékesei erről tájékoztatták az MTI munkatársát. A kistermelők közvetlen anyagi érdekeltsége kedve­zőbbé válik. A mezőgazdasá­gi termékek felvásárló árá­nak emelése például szá­mukra jelentős többletbevé­telt jelent. A hízott sertések termelői ára — mint isme­retes — kilónként átlagosan 3—5 forinttal emelkedett az átvételi súlyhatárok egyidejű csökkentése mellett. A vá­gómarha felvásárlási ára ki­lónként 3—7 forinttal — a minőségtől függően — lett nagyobb. Emelkedett a te­héntej ára is — literenként 0,70 forinttal — és ugyan ki­sebb ^értékben, de maga­sabb lett a vágóbaromfi és a tojás védőára is. A több éves szerződéses és a meny- nyiségí felárak továbbra is ösztönzik a kistermelőket, amennyiben a felvásárló szervezetekkel, valamint a kistermelést szervező válla­latokkal. mezőgazdasági nagyüzemekkel és áfész- ekkel tartós kapcsolatot ala­kítanak ki, és azt folyamato­san megújítják. A felvásár­lási termelői áremelkedések összességében meghaladják a termelés költségeinek nö­vekedését, így a kistermelők jövedelme kismértékben emelkedik. A termelési szint fenntar­tását, illetve növelését elő­segíti az is. hogy a megvál­tozott jövedelemviszonyok ellenére nem módosul a ház­táji és a kisegítő gazdaságok adózási rendszere. Tovább­ra is adómentes marad a te­vékenység, ha az éves árbe­vétel nem haladja meg a 150 000 forintot. Az eddi­gieknek megfelelően fizetik a használt földterület után a kistermelők a tételes jöve­" MŰN KUKliCKA : — Ügy illatozik a hajad, mint egy rózsáskert. — Dominik az élete végé­ig hálás lesz neked. Egy delemadót, továbbá a tulaj­donukban levő lovak és ösz­vérek után a meghatározott adót. A termelő tevékenység bő­vítése érdekében az új sza­bályozók — a korábban jól bevált ösztönzőket megtart­va — esetenként az eddigi­nél még szélesebb körben segítik a mezőgazdasági kis­termelőket. A szarvasmarha­tenyésztés támogatása fenn­marad. A műtrágyát és nö­vényvédő szerekét a mező­gazdasági nagyüzemekéhez hasonló mértékű támogatás­sal szerezhetik be a kister­melők. A kistermelésben fel­használt gépek jelentős tá­mogatással kerülnek forga­lomba. A korábbinál bővebb lehetőség nyílik a bogyós gyümölcsűek és egyéb ültet­vények telepítésére. Előnyt jelent az is, hogy a termelés szervezését ellátó kedvezőt­len adottságú mezőgazdasági nagyüzemek területenként — egyes termékek után — többlet-árkiegészítésben is részesülnek, és ehhez a kis­termelőktől származó bogyós gyümölcsök és a tej értéke­sítése után is hozzájutnak. Ez a változás azt a célt szol­gálja, hogy a nagyüzemek minél nagyobb területen és minél több kistermelőnél bő­vítsék szervező tevékenysé­güket, és az eddiginél kiter­jedtebb szolgáltatásokat nyújtsanak a termelés fej­lesztéséhez. A kistermelők anyagi­műszaki ellátásában 1980-ban kedvező változások várha­tók. A kisgépekből importált. illetve hazai gyártásból elő­re!-thatóan megfelelő lesz az ellátás, és javuló kínálat ígérkezik a szerárukból is. .A mezőgazdasági kister­melők _ és a felvásárló szer­vezetek közötti kapcsolatban továbbra is fontos lesz az értékesítési biztonság, ame­lyet a várhatóan tovább ja­vuló szerződéses fegyelem és a kölcsönös bizalom még in­kább elmélyít majd. A MÉM illetékesei szerint a mezőgazdasági kistermelés feltételei 1980-ban a terme­lés szinten tartását, illetve esetenként bizonyos mértékű növekedését még akkor is le­hetővé teszik, ha a termelés­sel foglalkozók száma idő­közben némileg csökken. (MTJ) osztályvezető-helyettesi állás kezdetnek éppen megfelelő lenne a számára. — Nem túl szoros az öv a pongyoládon? — Dominiknaik nincs bá­torsága, hogy személyesen kérjen meg téged. — Meglazítom. — Olyan gyámoltalan. — Ugye, hogy jobb így? — Képes lenne fillérekért dolgozni a nyugdíjig. — Isteni gömbölyű a csí­pőd. ..- —• Mások bezzeg törtet­nek. — A pongyolád... — Richard. .. — Odateszem a széktám­lára. .. — Szerezd meg azt a he­lyet Dominiknak! — Kérlek, hagyj békét az­zal a Dominitekal. Magad mondtad, hogy egy lehetet­len, ostoba fráter. — Igen, de azért segíthet­nél neki. Mégiscsak a fér­jem! (Zahemszky László fordítása). i KOSSUTH 8.27 Eszmék faggatása. 8.57 Daljátékokból. 9.44 Rímek és ritmusok. 10.05 MR 10— 14. 10.35 Népi zene. 11.00 Operaáriák. 11.39 A sziget (Merle regénye). 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvény- könyv. 12.50 Hangverseny déülőben. 13.35 Népzene 14.21 Rose Marie (filmzene). 14.40 Arcképek a Szovjet­unió népeinek irodalmából 15.10 A Prágai Madrigalis- ták felvételeiből. 15.28 Nyit- nikók 16.05 Kodály-vonósné- gyes. 17.07 Mozgásterek. 17.32 Verdi: Don Carlos. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Hallgassuk együtt! 20.00 Külpolitikai klub. 20.30 Nó­ták. 21.05 Irodalom a gyor­suló időben. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Richard Strauss: Salome. 22.50 Me­ditáció. 23.00 Zenekari mu­zsika. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög 12.33 Melódiakoktél. 13.25 Növénykedvelőknek. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettő­től hatig... 18.00 Tiprtop pa­rádé 18.33 Népdailkörök or­szágszerte. 18.53 Könnyűze­ne. 19.15 A lézertől a fény­telefonig. 19.30 Csak fiata­loknak! 20.33 Csehov három jelenete. 21.15 A rádió dal­színháza. 22.30 Könnyűzene. SZOLNOK 17.00-tűl 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek. Időjárás — 17.05 Fiaitalok zenés talál­kozója. Szerkesztő: Zakar János és Regős Zsolt — 17.45 Az igazságügy fóru­ma. Dr. Timár László jegy­zete ■— Rhoda Scott orgo­nái — 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika — 18.25 Lap- és műsorelőze­tes. .. 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 14.50 Iskolatévé (Ism.) 16.35 Marianské Lázné (Kisfilm). 16.45 Me­lyiket az ötezerből? 16.55 Egészségünkért. 17.05 Pos­tafiók 250. 17.20 Mindenki iskolája. 18.25 Akik bátrak kezdeményezni... 18.55 Té­li könyvvásár. 19.15 Tévé­torna. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Gyö­kerek (Amerikai tévéfilm­sorozat). 20.45 A kongresz- szusi irányelvekről. Kb. 21.30 Zene, zene, zene. 22.30 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Az Ermitázs faragott drágakövei (Szovjet film). 20.30 Dalok és táncok a Pirin hegységből. 20.50 Tv- liiradó 2. 21.10 Autó-mo­torsport. 21.30 Worafka ta­nácsos úr. (Tévéjáték). Hwüm& 1979. december 11., kedd A

Next

/
Oldalképek
Tartalom