Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-11 / 289. szám
Külkereskedelem és „érrobbanás” (1.) 1979-ből már egy hónap sincs hátra. Külkereskedel. mi vállalataink már az 1980- ás évre, illetve a VI. ötéves terv első évére készítik, export-import terveiket, forgalmi és árprognózisaikat. Ez utóbbi kategória, az 1973—74-es „árrobbanás” után mind nagyobb jelentőségre tett szert a nemzetközi áruforgalomban, így a magyar külkereskedelemben is. Az 1973-as évet megelőző időszakban az árakat — viszonylagos stabilitásuknál fogva — hosszabb időre is ki lehetett alakítani. Ez tervezhetőbbé, szilárdabbá tette a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, különösen a szocialista országok közötti gazdasági együttműködést. 1973 őszén a közel-keleti események nyomán elindult olajáremelés az a mozzanat, amelyet a közgazdászok az „árforradalom” vagy „árrobbanás” kezdeteként tartanak számon. Az olaj ára — 1972 —79 között — barrelenként (barrel=hordó—158 liter) 2— 3 dollárról 35—40 dollárra emelkedett. Ez a közel 13- szoros árnövekedés magával húzta a többi energiahordozó árát, ami jelentős veszteségeket okozott azon 'országoknak, amelyek olajat, szenet, földgázt vagy más energia- hordozót importáltak. • Az energiahordozók áremelkedését követően jelentős növekedés figyelhető meg az egyéb nyersanyag- és nyersanyagjellegű cikkek világpiaci áránál is. Az egyrészt annak a következménye, hogy a nyersanyagok kitermeléséhez, előállításához energia — gyakran nagy mennyiségű energia — szükséges. A termelési költségek oldaláról tehát feltétlenül indokolt a nyersanyagárak emelkedése. A másik oldalról, éppen az olajáremelés volt az az esemény, amely a világot rádöbbentette arra, hogy nemcsak energiahordozó készleteink végesek, de a nyersanyagokkal is okosan kell gazdálkodnunk. Ez annál is inkább indokolt, mivel a világgazdaság az ezredfordulóig több mint négyszer anynyi nyersanyagot fog felhasználni, mint a civilizáció eddigi történelme folyamán. Ezen belül az olyan alapvető nyersanyagok felhasználása, mint a kőolaj, réz, ólom és a vasérc, mértéktartó becslés szerint is csaknem ötszörösen fogja felülmúlni a jelenlegi szintet. Ez a tény egyben arra is enged következtetni, hogy a világpiacon 1973 után kialakult magas nyersanyagárszint tartós marad, további nyersanyagár-emelkedésekre lehet számítani. Az energiahordozók és nyersanyagok árának emelkedését követően áremelkedés figyelhető meg a késztermékek világpiacán is. Ez utóbbit az energiahordozók és nyersanyagok árának emelkedése váltotta ki, így a késztermékár-növekedés termelési költség jellegű. Az 1973—76-os időszakban megfigyelt , késztermékármozgásoknál két jellemző momentum figyelhető meg: az első, hogy a késztermékár-növekedés csak fáziskéséssel követi az energiahordozók és nyersanyagok világpiaci árának emelkedését. Így például az első jelentősebb késztermékár-emelkedésekre a világpiacon csak 1975—76-ban * került sor. Ennek következtében azon országok, amelyek alapvetően nyersanyagot importálnak és késztermékeket exportálnak, komoly veszteségeket szenvedtek el 1974 és részben 1975 folyamán az áremelkedések fáziskülönbsége miatt. Ezen országok közé tartozik többek között hazánk is. Ez az áremelkedésekben jelentkező fáziseltolódás 1976 után újra megismétlődött, de most már egy magasabb árszintről kiindulva. A másik jellemző momentum a két alapvető árucsoport árváltoztatásánál az áremelkedés mértéke. Az „árrobbanás” kezdete, tehát a hetvenes évek eleje óta a késztermékek órai még nem tudtak felzárkózni a jelentősen megemelkedett nyersanyagárakhoz. Ez úgynevezett nyersanyagkésztermék-árollót hozott létre, amelyet az alábbi számok jól jellemeznek. 1972—79 között a nyersanyagok árai. beleértve a kőolajat is, 410 százalékra nőttek, kőolaj nélkül viszont „csak” 265 százalékra. Ugyanezen időszak alatt a késztermékek világpiaci árai átlagosan 230 százalékra emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a nyersanyag-készter- mék-árolló — beleértve a kőolajat is — 80 százalékra nyílt, viszont kőolaj nélkül is csaknem 20 százalékos kü- lönbség figyelhető meg. Rövid távon nem látszik valószínűnek egy késztermékárfelzárkózás. Amennyiben ez így lesz, akkor a jövőben is hátrányos helyzetben lesznek a késztermék-exportőr országok. További cserearányveszteségeik elkerülésének leghatékonyabb módja az lehet, hogy új, a világpiacon sokak által keresett árucikkeikkel jelentkeznek, ahol az árakat jelentős mértékben ők szabják meg. A lejátszódott folyamatok és a kialakult helyzet nem kis nehézségeket okozott és okoz ma is a magyar népgazdaságnak. A világpiaci értékesítési lehetőségek objektiven adottak. Ez érthető. A gondok megoldásának egyetlen járható útja van: a feltételekhez való gyors alkalmazkodás. Ez az alkalmazkodás elsősorban azt feltételezi, hogy a népgazdaság — már a hetvenes évek elején is néhol elavult termelési struktúráját rövid idő alatt sikerült átalakítani, javítani. Mennél rövídebb időt fog igénybe venni ez, a folyamat, annál kisebbre csökkenthetők azok a veszteségek, amelyeket a magyar népgazdaság kénytelen elszenvedni a világpiaci tendenciák kedvezőtlen alakulása miatt. Ezt a struktúraátalakítást segíti elő külkereskedelmünk, amikor a világpiaci hatásokat közvetíti a belgazdaság felé elsősorban árak, árarányok formájában. Ez teszi még felelősségteljesebbé a külkereskedelmi vállalatok munkáját. Nyíri Iván ^Tapasztalatok és tennivalók Fiatal szakmunkások a mezőgazdaságban Az ifjú szakmunkások munkába állása, felkészült tevékenysége kulcskérdés a ma mezőgazdaságában. Kevés már a tapasztalat, az elődök öröksége: a technikai fejlődés, a mind korszerűbb termelési módszerek, technológiák, gépek felkészült, hozzáértő szakembereket kívánnak. Olyanokat, akik nemcsak a ma, hanem majd a jövő berendezéseit is biztonsággal kezelik, könnyen elsajátítják a megújuló módszereket. Érthető hát az a figyelem is, ami szakmunkásképzésünkre. illetve a fiatal szakemberek beilleszkedésére irányul. Iskolák, intézetek tudományos és szakmai szervezetek elemzik rendszeresen a pályakezdők további sorsát. keresik a kiutat, néhány többéves alapvető gond megoldását. Mert az is akad bőven, sőt, mint azt a tapasztalatok igazolják — sürgetőbbek a tennivalók, mint azt korábban gondoltuk. Ilyen megfontolások alapján kezdett az arra leginkább hivatott Heves megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet egy reprezentatív vizsgálatba. melyet a közelmúltban értékeltek a pályaválasztási tanács szokásos évi ülésén Az intézet kutatói az 1972 és 76 között végzett szakmunkások tapasztalatait ösz- szegezték s különösen nagy figyelmet fordítottak arra. hosv milyen tényezők befolyásolták e fiatalok pálya- választását. hogyan illeszkedtek be az új közösségbe, illetve milyen szempontok alapján változtattak később szakmát, vagy maradtak az eredeti végzettségüknek megfelelő munkakörben. Vonzóbb a kényelem A beszámoló már a bevezetőjében is leszögezi, hogy az elmúlt évtizedekben megváltozott falusi élet, a jobb anyagi helyzet a vártnál kevésbé ösztönzi arra a fiatalokat, hogy a a mezőgazdaságban helyezkedjenek el. Feltehetően a fiataloknak a jó keresetnél még mindig vonzóbb a jól szervezett munka, a kényelmesebb munkakörülmények, a szociális ellátottság, s ezért a kívántnál kevesebben választják maguknak a mező- gazdasági szakmunkás pályát Rámutattak arra is a kutatók, hogy élesebbek itt a generációs ellentétek, mint a népgazdaság más terűién, ugyanis a fiatal szakmunkások szókimondóbbak, gyorsabban, érzékenyebben reagálnak a körülöttük levő ellentmondásokra, mint a zár- kózottabb. de befolyásosabb idősebb nemzedék. Hiányoznak azok a módszerek is. melyek megköny- nyítenék a pályakezdők beilleszkedését, így sok esetben nem zökkenőmentesek a fiatalok munkával töltött első hónapjai. A vizsgálat másik területe az volt. hogy az oktatás eddig milyen tapasztalatokkal szolgált. A pétervásárai Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézetben például megállapították, hogy olykor az anyagi lehetőségek korlátozottak, így a legkorszerűbb gépekkel, berendezésekkel csak kint az üzemben ismerkednek meg utólag a fiatalok. Figyelemre méltó megállapítása a beszámolónak, hogy „fokozni kell a biztonságos munkavégzésre való felkészítést, mert a frissen végzett fiatal szakmunkásaink közül többen súlyos, nem egy esetben halálos balesetet szenvedtek”. A gépészek többen Ellentétben több .mezőgazdasági szakmával, a gépészek például sokkal többen választják elsőrendű továbbtanulási lehetőségnek későbbi szakmájukat, míg másutt csak akkor jelentkeznek mezőgazdasági szakmunkásképzőbe, ha máshová nem veszik fel őket. Arra viszont már kevesebben adtak — a megkérdezettek alig több mint fele — igenlő választ, hogy ha újra kezdhetnék, ugyanezt a szakmát választanák-e. Hogy miért, arra talán választ ad az egyik gépkocsivezető véleménye: „A szakmámat szeretem, de sajnos nem tudtam alkalmazni a mezőgazdaságban. Ezért kellett más foglalkozást keresnem.” Vagy egy másik felelet: „a fiatal szakmunkások kevesebb megbecsülésben részesülnek. sokszor gyermeknek tekintik őket. Ezáltal sok fiatal elzárkózik a mezőgazdasági munkától és az inarha mp»>) ” A Chinoin új üzeme Hatvanban (Fotó: Szabó Sándor) Kisebb a tervezettnél A vasút 11,6 millió, a Volán 16,2 millió tonna árut fuvarozott novemberben Az idén is bebizonyosodott, hogy aimi árut az év elején nem adtak vasútra, azt. a csúcsforgalom idején már a legnagyobb erőfeszítések mellett sem tudják pótolni. Az októberi kimagasló. 12.4 millió tonnás teljesítmény után a MÁV novemberi eredménye elmaradt a várakozástól. Az elmúlt hónapban 11,6 millió tonna árut továbbított a vasút, kevesebbet a tervezettnél. Elsősorban a belföldi forgalom volt kisebb, ezen belül egyedül a jól szervezett cukorrépa-szállítást bonyolították le a menetrend szerint, szénből, kőből és cementből vittek el többet a tavalyinál. A MÁV nem tudta hiánytalanul teljesíteni a kocsi- megrendeléseket, pedig a különböző intézkedések eredményeként az előző évhez Természetesen szól a beszámoló a beilleszkedés és a pályához való hűséget meghatározó munkakörülményekről is. Többen elmondták a kérdőíveken, hogy hiányoznak náluk az alapvető szociális létesítmények, a gépek elavultak, sok esetben egészségtelen körülmények közt dolgoznak, a berendezések korszerűtlenek, olykor még veszélyesek is. Érthető, hogy sok fiatal kedvét szegik az első ilyen jellegű benyomások. Mindezek mellett azonban talán a .beilleszkedés, a pályakezdés kulcsproblémája, hogy a fiatalok közül sokan nem a végzettségüknek megfelelő munkát kapják. Néha még olyan ellentmondások is' tarkítják a képet, mint a növénytermesztő gépészeké, akik csak néhány évi gyakorlat Után tehetnek gépszerelői vizsgát. Ugyanakkor ha valaki először a mezőgazdasági gépszerelő szakmát szerzi meg, növénytermesztő gépészként is dolgozhat, mint például traktoros. Persze, hogy inkább az utóbbit választják, aki pedig az előbbi mellett döntött, csalódik. A tapasztalatok és útjaik A tények tehát ismertek, csak számunkra az nem világos. hogy a tapasztalatok milyen úton jutnak majd érvényre a gyakorlatban; hogv végülis a megállapítások nyomán mit tehetnek, mit tesvenek mindazok, akik fogadják a pályakezdőket. A jövőben szeretnénk többet hallani azokról a módszerekről, döntésekről, ötletekről. melyek a megoldást is esvértelműbben tartalmazzák. Cziráki Péter viszonyítva jelentősen csökkent a kocsihiány, az igényekhez kéoest azonban változatlanul kevésnek bizonyult a MÁV kapacitása. A nehéz helyzeten csaik enyhíteni tudtak azzal, hogy a tárcákkal megállapodva kontingenseket. határoztak meg, s kijelölték azokat a területeket. árucsoportokat, amelyekhez mindenképpen biztosították a szállítóeszközöket. Az év tizenp"v hónapjában végül is 122,9 millió tonna árut fuvarozott á vasút, amely a jelzések szerint ezúttal sem kerülheti el az év végi hajrát, bár az utolsó havi terv mérsékeltebb, 10,8 millió tonnás teljesítményt ír elő. Az év hátralevő feladatainak teljesítéséhez a vasút figyelemmel kíséri az ipar munkáját, közösen felmérték például a még exportra kerülő árumennyiséget, amelyeknek elsőséget biztosítanak akárcsak az üzemek számára nélkülözhetetlen nyersanyagoknak és a Évek óta végeznek hazánkban megfigyeléseket és kísérletet a zajártalom formáiról, illetve megszüntetésük módozatairól. A nemrégiben összegzett vizsgálati eredmények szerint a városi lakosság mintegy 30 százalékának a megengedettnél nagyobb a zajterhelése. Az egészségügyi felvilágosítás társadalmi tanácsánál — miként az MTI munkatársát tájékoztatták — a zajártalom elleni küzdelem egyelőre elég szerény eredményeinek összesítésére, sokasodó teendőinek meghatározására készülnek. Dr. Bensőn Katalin pszichológus a témával kapcsolatban elmondta, hogy az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a föld lakosainak egy százaléka halláskárosodott, és ezek felénél a zaj a kórokozó. A civilizációs betegségek, köztük a nálunk is gyakori hipertónia, neurózis és a balesetek egy részének kialakulásában sem zárható ki a zaj kellemetlen szerepe. Minden lehetséges formában — a munkahelyeken, otthon és a környezetünkben — csökkentetnünk kell az egészségikárosító zajhatásokat. Az egészségünkről — megóvásáról van szó! Zaj miatt rosszul alszunk, következésképpen nem regenerálódik megfelelően a szervezet, s ez már másnap ingerlékenységek fáradtságot lakosság ellátását szolgáló termékeknek. A vasúthoz hasonlóan járt a Volán is. amely az októberi szakmai rekordot. 19.4 millió tonnás fuvarozási teljesítményt meg sem tudta közelíteni. A novemberben elszállíott 16,2 millió tonna áru valamivel több mint a múlt évben volt, de nem érte el a tervezettet. A kisebb teljesítmény oka jórészt az, hogy a vasúti forgalom közútra tereléséből kevesebb munka adódott a tervezettnél. A Volán egyébként néhány helyi esettől eltekintve kielégítette a fuvarozási igényeket, rendben teljesítette a szabolcsi alma szállításával, a cukorrépa fuvarozásával és á téli tárolással kapcsolatos feladatait. Az 1 —11 hónapi 176,9 millió tonnás teljesítménye ugyancsak kisebb a tervezettnél. Az év utolsó hónapjában még 12,7 millió tonna áru el fuvarozása vár a Volán-vállalatokra. (MTI) okoz. s ez bizonyos idő múlva állandósulhat. A védekezésben a legfontosabb a tudatosság: mindenki tartózkodjék a felesleges zaj keltéstől, például ne bftmböltesse a rádióját, ne dobálja a tejesikannákat, ne csapkodja autója ajtaját, ne bosszantson másokat a motor túráztatásával. Ez semmibe sem kerül, mégis sokat számít. Egy pénz nélküli .beruházásra” va,n szükség sok munkahelyen: magunk és mindenki érdekében ne nagy zajkeltéssel bizonygassuk. hogy dolgozunk. Ezt, a témát például be lehetne iktatni a szállítók munkavédelmi oktatásába. Megvan, megkereshető — otthon ugyanúgy, mint minden munkahelyen — kineik- kinek a maga feladatta a zaj elleni küzdelemben Most formálódnak azok az elképzelések, hogy konkrétan milyen teendői legyenek ezen aiz egészségnevelési területen a szakszervezeteknek, a KÖJÁl,-oknak, az üzemorvosi hálózatnak, megfelelő propagandát fejthet ki az autóklub a „csendesebb” közlekedésért, az Országos Egészségnevelési Intézet pedig általában a zajtalanabb környezett megteremtéséért. (MTI) áfömrn,® 1979. december 11., kedd Vigyázzunk egymásra! A zajártalmak csökkentéséért
