Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk Tollhegyen Jojo A jojo — ázsiai eredetű .játék: kerek, orsó formájú fáját zsinóron lehet fel-le rángatni... Ez jut az ember eszébe, ha Ohira japán kormányfő pekingi tárgyalásainak híreit hallgatja: a Tokió által Kínának szánt kölcsönök összege úgy szállt alá, mint a jojo. S nem is olyan régen jojo-módra röpítették a magasba is! Amikor Ku Mu szeptemberben a japán fővárosban járt, öt és fél milliárd dollárnak megfelelő kölcsönt kért kínai nagyberuházásokhoz, a pekingi miniszterelnök-he­lyettes akkor biztatást kapott, persze azzal a hozzáadás­sal. hogy a végleges választ Ohira viszi majd december­ben ... Közben aztán az USA zokon vette, hogy egy ilyen óriáshitel nyújtásával Japán előnyhöz jutna a kínai pia­cért folyó küzdelemben és az ASEAN-országok (Indoné­ziától Malaysiáig) szintén megsértődtek, miért részesíti Japán az ő rovásukra Kínát ilyen kedvezményben? így aztán Ohira most már csak arról beszélhetett, hogy Tokio egyelőre a kért kölcsönnek csak az egyötödét adja, jövőre ebből is csak 200 millió dollárt, a többiről majd később döntenek. A japán jojo így alább szállt... S úgy hírlik, Ohira vigyáz arra is. hogy becsületes játékos hírét keltse a világ mind a négy sarkán: Tokió­ban eleve közölték, hogy a kormányfő a kínai tárgyalásai­nak lefolyásáról, kimeneteléről tájékoztatni fogja az Egyesült Államokat, az ASEAN-országokat csakúgy, mint a Szovjetuniót. Mert: jó, jó. Japán szorosabbra vonná üzleti kapcso­latait Kínával, de e közben nem akar másutt ellensége­ket szerezni. ' Ezért szállt alább a japán jojo. (p: ,i.) Á hét 3 kérdése 1. Mit javasolnak a varsói szerződés államai a kül­ügyminiszteri bizottság berlini üléséről kiadott dokumentumukban? Az NDK fővárosában két napon át üléseztek a varsói szerződés tagországainak kül­ügyminiszterei, s éppen egy héttel a NATO brüsszeli mi­niszteri tanácsülése előtt fon­tos javaslatokkal éltek. Kez­deményezéseik azt tanúsít­ják, hogy a szocialista kö­zösség országai a katonai szembenállás szintjének csökkentését kívánják, az európai fegyverkezési ver­seny abbahagyását akarják elérni. A berlini tanácskozáson azt javasolták, hogy hívjanak össze Európában olyan kon­ferenciát, amely a katonai enyhülés és a leszerelés kér­déseivel foglalkozzék. Emlé­kezhetünk rá, hogy ezt elő­ször a varsói szerződés or­szágainak májusi budapesti felhívása tartalmazta, ez a gondolat máris bizonyos visszhangra talált földré­szünk számos országában. Ennek a konferenciának az lesz a céija, hogy a „helsin­ki gondolatot” katonai té­ren is megvalósuláshoz se­gítse. A tanácskozás előtt a varsói szerződés országai ké­szek megállapodni a NATO- államokkal az úgynevezett bizalomerősítő intézkedé­sekről. A mostani berlini javasla­tok között szerepel az is, hogy a 33 európai és 2 eszak-amerikai ország, amely Helsinkiben egyszer már megállapodásra jutott, most arról kössön szerződést, hogy senki sem alkalmaz elsőként sem nukleáris, sem hagyo­mányos fegyvereket. Újból felhívással fordultak a NATO-országokhoz: egyik katonai szövetség se bővítse részvevőinek a körét. (Tud­nivaló, hogy sokan szeret­nék Spanyolországot bevinni a NATO-ba ...) A varsói szerződés orszá­gainak tárgyalási készségé­ről is tanúskodik a berlini dokumentum: ha a NATO- országok nem tesznek olyan lépéseket, amelyek károkat okoznának az európai béke és biztonság ügyének, akkor késedelem nélkül érdemi tárgyalások kezdődhetnek a közép-hatótávolságú nukle­áris eszközök kérdéséről. A külügyminiszterek és a honvédelmi miniszterek ber­lini. illetve varsói tanácsko­zásával egyidőben került sor — Leonyid Brezsnyev októ­ber 6-i emlékezetes bejelen­1979. december 9., vasárnap tésének megfelelően — 20 000 szovjet katona és 1000 harc­kocsi első csoportjának ki­vonására a Német Demok­ratikus Köztársaság terüle­téről. 2. Milyen az „atlanti tá­bor” helyzete a NA­TO rakétahatározatának meghozatala előtt? Két NATO-ország parla­mentjének állásfoglalása a két végletet jelzi: , míg Ró­mában az olasz honatyák többsége igent mondott a ra- kétafegyverek nyugat-euró­pai telepítésének tervére, Hágában a holland parla­ment nemet mondott erre. Legalább három NATO-or­szág — Dánia, Hollandia és Norvégia — ellenzi, hogy már most döntsön az észak­atlanti tanács: Van Agt hol­land miniszterelnök, aki a napokban Leonyid Brezs- nyevhez intézett levélben szólt az enyhülési politika folytatásának szükségessé­géről, Washingtonban sze­mélyesen akarta közölni fenntartásait. Ugyanezt tet­te Nordli norvég kormányfő is, aki szintén az amerikai fővárosba utazott. A dán kül­ügyminiszter pedig Vance- nek hozta tudomására a kop­penhágai aggályokat. Ugyanekkor Rómában a kereszténydemokrata kor­mány maga mellé tudta állí­tani Craxi szocialistáit, épp­úgy, mint a szociáldemokra­tákat, a republikánusokat, s így többségre tett szert a parlamenti vita végén. Az olasz válasz tehát: „si” ... A nyugatnémet szociálde­mokraták kongresszusán is sok szó esett a rakétafegy­verkezésről. A pártvezetők megnyilatkozásaiban kettős­ség mutatkozott: állást fog­laltak az új amerikai atom­rakéták gyártása és nyugat­európai elhelyezésük mellett, ugyanakkor az enyhülés po­litikájának folytatását és új tárgyalások megindítását sür­gették. Valószínűleg ilyen „fegy­verkezni. tárgyalni” taktikát tesz magáévá a jövő héten Brüsszelben a NATO is. Mindenesetre a növekvő el­lentétek és a fokozódó aggá­lyok miatt aligha lesz a brüsszeli döntés olyan ünne­pélyes, mint ahogyan ter­vezték ... ennek egyik elője­le, hogy Washingtonban híre ment: a teheráni feszültség folytatódása miatt Vance kül­ügyminiszter esetleg nem is megy el személyesen Brüsszelbe, hanem maga he­lyett Warren Cristopher kül­ügyminiszter-helyettest kül­di. Cristophert az amerikai diplomácia ismerői úgy tart­ják számon, mint „válság­minisztert”: ő az, aki a ne­héz, bonyolult helyzetekben hálátlan feladatokat kap. (Ciprus és Afrika, a Közel- Kelet és Latin-Amerika egy- egy válságos pillanatában Cristophernek kellett az USA nevében színre lépnie.) Most a NATO van soron... 3. Valóban létrejött a komp­romisszum a Rhodesia— Zimbabwe fronton? London győzelemről beszél. A kölcsönös engedmények alapján létrejöhet a tűz­szünet a Zimbabwe Hazafias Front és a salisbury-i rend­szer fegyveres erői között. A megegyezés alapján hozzá­láthatnak a jogi rendezéshez: két hónapig az országban a 'törvényhozó és a végrehajtó hatalmat a brit közigazgatás gyakorolja majd. ennek élén a Londonban kinevezett fő­kormányzó áll. (Idézet Joshua Nkomo legutóbbi, a hamburgi Der Spiegelnek adott nyilatkozatából: ..Le­gyen nekik kormányzójuk. A nemzeti front a fegyver- szünet nemzetközi ellenőrzé­sét akarta elérni, a britek a nemzetközösség országaiból toboroznának ellenőrző egy­ségeket. A hazafias front nem is fegyverszünetet akar ' csupán, hanem békét, békét a választások előtt és békét a választások után. A tűzszünet! megegyezés akkor lép életbe, ha a haza­fias front és a Mozorewa- kormány minden konkrét részletben megállapodnak. Valószínű, hogy Salisbury mai urai nem hajlandók tál­cán átadni a hatalmat Nko­mo és Mugabe hazafias frontjának, s a tűzszüneti megállapodásra támaszkod­va szeretnék megnyerni a választásokat. A hazafias front ezzel szemben éber­ségre int és azonnali vissza­vágást helyez kilátásba, ha a fehértelepesek, Muzorewá- ék vagy az angol hatóságok vissza akarnának élni a tűz­szünet adta lehetőségekkel. Pálfy József Agyonlőtték l o sah öccsét Párizs belvárosában világos nappal egy bukósisakos motor- kerékpáros agyonlőtte a volt iráni sah unokaöccsét, aztán a merénylő nyomtalanul eltűnt. (Népjúság — MTI — KS-telefotó) IRÁN Nézeteltérések, harc az önrendelkezésért Kazem Sariat-Madari aja- tollah pénteki rádiónyilatko­zatában nyugalomra intette azerbajdzsán i híveit,, meg­figyelők azonban rámutat­nak : a vallási vezető nem szólította fel a felkelőket az elfoglalt tv- és rádióstúdiók, valamint középületek kiürí­tésére. Az a.iatollah újságírók előtt, kijelentette:' nem szívesen használja az „autonómia” kifejezést, de véleménye sze­rint lehetőséget kellene nyúj­tani az azerbajdzsániaknak arra, hogy maguk döntsenek az őket érintő kérdésekben. Hozzáfűzte: szó sincs arról, hogy közte és Khomeini kö­zött hatalmi harc folyna. Az iráni kurd demokrata párt szombaton nyilatkozat­ban biztosította támogatásá­ról az azerbajdzsáni felkelő­ket „az önigazgatásért és a nemzeti igazságtalanság el­len folytatott jogos harcuk­ban”. Deklaráció az emberi jogokért Az ENSZ-emléknapok. amelyek a világszervezet kezdeményezésére születtek, nem az egyes országok ün­nepei. Az emberi jogok nap­járól, az 1948. december 10-én elfogadott ünnepélyes nyilatkozat évfordulójáról mégis szinte mindenütt a világon megemlékeznek. Még az olyan elnyomó rend­szerek sem mondanak le arról, hogy időnként a nyil­vánosság előtt méltassák, mint Pinochet Chiléje, a sah Iránja vagy Idi Amin Ugan­dái kormánya. Közvetve még az 6 képmutatásuk is az Emberi Jogok Nyilatko­zatában foglalt haladó erköl­csi és jogi elvek sikerét mu­tatja. Az, hogy ezek az el­vek még nem valósultak meg úgy, ahogyan a máso­dik világháború után tervez­ték, sajnálatos tény, de nyilvánosan már a legna­gyobb zsarnok sem szállhat velük szembe. Hitler és a fasiszta kormányok — az emberi jogok nemzetközi vé­delmének intézménye velük szemben jött eredetileg lét- -re — még megtehették ezt. Amikor a faji és politikai üldözéseket az ENSZ-t meg­előző Népszövetségben a ná­ci Németország szemére ve­tették, és az emberi jogokat először szóba hozták, a „Har­madik Birodalom” egysze­rűen kivonult a szervezetből. Hitler, aki a legjobban gyű­lölte az emberi jogokat, s azt tartotta, hogy a politi­kában egyáltalán nincs he­lye az erkölcsnek, így irt a Mein Kampf-ban: „le fog­juk dönteni az egyén úgy­nevezett humanizmusának esztelen korlátáit”. Mégis őt döntötték le nemzetközi összefogással, s amikor az 1943-as deklará­cióra emlékezünk. akkor egyúttal az 1945-ig tartó há­ború és ellenállás sok millió áldozata előtt is fejet haj­tunk. Kialakulhattak-e közös, minimális nemzetközi elvek annyira különböző társadal­mi rendszerű országok kö­zött, mint amilyenek az an­tifasiszta együttműködés résztvevői voltak? A nyilat­kozat. amellyel a Szovjet­unió . 1941-ben Londoniban bejelentette a csatlakozását az első szövetséges okmány­hoz, az Atlanti Chartához, már válaszolt erre. Megálla­pította: a szovjet nép a szö­vetségesekkel együtt harcot folytat, hogy megvédjék „a szabadságszerető népek szo­ciális és politikai vívmá­nyait, a kultúra és civilizá­ció alapjait”. Sokan úgy gondolják, hogy a nemzetközi jognak, er­kölcsnek és közvéleménynek nincsen hatása. Az emberi jogok 1948 utáni története — bár a várakozásokat nem mindenben igazolta — cá­folja a cinikusokat és szkep­tikusokat. Létezik még, de percig sem lehet nyugodt, időről időre engedményekre is kényszerül például a dél­afrikai fajüldöző és a chilei fasiszta rendszer. Végül is megbuktak olyan rezsimek. mint Somoza vagy Pol Pót egymástól különböző, de egyaránt kegyetlen diktatú­rája. Eltűnt a bangladesie­ket és Pakisztánokat pusztí­tó Ajub Khan, majd eltűnt Bokassa és Idi Amin hiszté­rikus uralma csakúgy, mint az iráni sah tartósabb és ra­fináltabb rendszere. A lecke, hogy az emberi jogok meg­sértése nem kifizetődő, az ő esetükben már érvényesült, még ha népeik megpróbál­tatásai ezzel nem is értek véget. Kínában „kulturális forradalom” jogsértései után a törvényesség helyreállítá­sára tett engedményeket, új hangokat tapasztalunk. Ami a nemzetKözi meg­állapodásokat illeti, ma már az 1943-as ENSZ-deklaráciő mellett van két kötelező nemzetközi szerződés (egyez­ségokmány) is, amely ösz- szegyűjti a minden állam ál­tal tiszteletben tartandó alapvető jogokat. A fogalom értelmezése körül még so­káig lesznek viták: néha hi­degháborús fegyverré is vál­hat, de e két jelentős esyez­mény önmaga helyett beszél. Rendelkezéseiket országunk törvénybe iktatta és az új jogszabályaink alkotásánál is figyelembe veszi. És termé­szetes: a szocialista állam bélső fejlődésének program­ja tartalmazza a személyi jogok fokozatos, kiegyensú­lyozott bővítését. Az élet­biztonságot és a szociális biztonságot minden társada­lomnál előbbre helyezi ér­tékrendjében, de nem feled­kezik meg a további felada­tokról, a közéleti demokra­tizmus és a személyiséggel járó jogok, jogorvoslatok fejlesztéséről sem. Kulcsár Péter PRÁGA A Nemzetközi Diákszövet-, ség titkársága pénteken ha­tározatot fogadott, el, amely­ben tiltakozik a középható­távolságú nukleáris rakéták nyugat-európai elhelyezésére vonatkozó terv ellen. Az NDSZ székhelyén, Prá­gában közzétett állásfoglalás többek között ezeket mond­ja: — az egész haladó embe­riséggel együtt a diákmoz­galom is küzd a fegyverke­zési hajsza ellen, az általá­nos és teljes leszerelésért, hogy megszilárduljon a vi­lágbéke, elmélyüljön az eny­hülési folyamat, fokozódjék a nemzetközi együttműkö­dés, és ezáltal új távlatok nyíljanak a nemzeti függet­lenségért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért vívott harcban. — Arra a veszélyre való tekintettel, hogy a NATO- tagállamok esedékes minisz­teri tanácsülése jóváhagy­hatja az amerikai imperia­lizmus agresszív politikáját, a Nemzetközi Diákszövetség titkársága felhívással fordul a világ népeihez, hogy lépje­nek fel együttesen - és ezzel akadályozzák meg a veszé­lyes fegyverek nyugat-euró­pai telepítését. A titkárság ennek érdekében december 12-t a Pershing—2 rakéták és a cirkáló szárnyasrakéták európai elhelyezése elleni ak­ciók napjává nyilvánitja. PEKING Ülésezik a kínai főváros népi kongresszusának több mint ezer képviselője, hogy megválassza Peking új népi kormányát (tanácsát), amely felváltja a kulturális forra­dalom időszakától örökölt forradalmi bizottságot. Ez­zel Pekingben visszatérnek az ötvenes években érvényben volt közigazgatási rendszer­hez és szakítanak a kulturá­lis forradalom évtizedének ultrabal.oldali irányzatával és az annak . alapján Iptrehózott közigazgatási rendszerrel. A népi kongresszus ülés­szakán tartott beszámoló je­lentésében In Hu-csia. a KKP pekingi pártbizottsá­gának első ti lkára, a forra­dalmi bizottság elnöke pozi­tív képet festett az 1977. óta eltelt időszakról és azt han­goztatta, hogy a nyolcmilli- ós kínai főváros politikai helyzetére „az egység és a stabilitás” a jellemző. NEW YORK Pénteken éjszaka időzített bomba robbant New York­ban Kuba ENSZ-missziójá- nak épülete előtt. A merény­let elkövetését kubai disszi- densek egyik csoportja, 'az „Omega—7” vállalta magá­ra. W W w w DECEMBER 24 Ne halogassa az utolsó pillanatig... MÁR MOST ADJA FEL KARÁCSONYI KÜLDEMÉNYEIT! KÉRJÜK: GONDOS CSOMAGOLÁSSAL ÉS PONTOS CÍMZÉSSEL SEGITSé \ pOSTA MUNKÁJÁT! MAGVAR. öCGta

Next

/
Oldalképek
Tartalom