Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
BULGÁRIA JUGOSZLÁVIA 345 díjnyertes film A halászati nagyipar fejlesztése Bútorok a világ minden tájára A filmgyártás a felszaba-, dulás óta nagyot fejlődött Bulgáriában. A bolgár filmek közül,-az azóta eltelt évtizedekben 345 alkotás nyert — összesen 489 — nemzetközi díjat. E művek között vannak játékfilmek, tudományos ismeretterjesztő alkotások, dokumentumfilmek és trükk- filmek. A játékfilmek közül sok a történelmi film. A bolgár állam közelgő 1300. évfordulója is ilyen filmalkotás készítésére ihleti az illetékeseket. Most forgatják a kétrészes színes filmet, amely az „Aszparuh kán” címet viseli és a protobulgár harcok idejét idézi fel. A korhű jelmezekben és környezetben szereplő, az egykori harci eszközök másait használó színészek és statiszták a nép hősiességét híven ábrázolják a tömegjelenetekben és párviadalokban. A halászati ipar Vietnamban, főleg a déli országrészben ma is egyike a népgazdaság legfontosabb ágazatainak. Napjainkban már közel 112 ezer halászcsalád — a déli halászok közel 60 százaléka — szövetkezetekbe tömörül. Az állam jelentős anyagi támogatást nyújt a halászati ipar fejlesztésére; az elmúlt négy év, alatt korszerűsítettek 17 halászkikötőt, Ho Si Minh városban pedig megalakult az első déli állami halászati vállalat. Az utóbbi három hónap alatt Haiphong és Ho Si Minh halászai 2800 tonna tengeri halat fogtak. Ez 600 tonnával több. mint az elmúlt év hasonló időszakában. Államosították a halászati termékek felvásárlását is. A volt halárusokat az új halfeldolgozó üzemekben alkalmazzák, vagy átirányítják a mezőgazdaságba. A vietnami halászati termékek rendkívül keresettek a nemzetközi piacokon, ezért jelentős hányaduk kivitelre kerül. E célból növelik a feldolgozó üzemek kapacitását: négy év alatt 12 hűtőüzemet építettek, amelyek naponta — más halfajták között — 6 ezer garnélarákot is feldolgoznak. Az ország legdélibb tartományában, Minh Thaiben új' feldolgozó üzemet létesítenek, amely főleg exportra termel majd. Az ágazat fejlesztéséhez és a szakemberek képzéséhez Vietnam jelentős segítséget kap a Szovjetuniótól. A közelmúltban megtartott szovjet-vietnami halászati együttműködési vegyes bizottság első ülésén határozat született, hogy Danang környékén új halászkikötő létesül, bővítik a haiphongi raktárakat, valamint ötezer tonna kapacitással hűtőházakat építenek a város környékén. Ugyancsak tervbe vették a vietnami halászflotta további fejlesztését. A jugoszláv 'bútorgyárak termelése a keresettel párhuzamosan évről évre nő. Tavaly az ország 360 bútorkészítő üzeme már 20 milliárd dinár értékű különféle bútort készített. Ebből az export értéke 3 milliárd dinár volt, de lehetett volna több is, ha a hazai szükséglet néni nőtt volna meg any- nyira az elmúlt években. A külföldi piacokra 200 üzem küldi szebbnél-szebb termékeit. A legjelentősebb vevők az európai országok, az USA és Kanada. Az export 70 százaléka nyugati, a többi KGST-piaera kerül. Az ízléses, korszerű, főleg kiváló hazai alapanyagokból gondosan készített különféle rendeltetésű bútordarabok a kölni, párizsi bútorkiállításokon is mindig sikert aratnak. Megtalálhatók a jugoszláv bútoripar termékei szállodákban, kórházakban, és különféle közösségi létesítményekben bel- és külföldön egyaránt. Az üzemek sziveCSEHSZLOVAKIA Színházi élet LENGYELORSZÁG Mit lehet részletre kapni? ötvenkét hivatásos együttest foglalkoztató prózai és zenés színház működik a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Ezek a legutóbbi idényben 16,5 ezer előadással várták közönségüket. A legtöbb előadást, 9530-at a prózai színházak tartották, de jelentős volt az operai és operettesték, illetve délutánok száma is: az előző 1350, az utóbbi pedig 1780 előadással szerepel. A fennmaradó 3840 előadás megoszlik a balettelőadások és a bábszínházi darabok kozott. A színházbarátoknak népes tábora van az országban. A nem sokkal több, mint 10 millió lakost számláló Csehszlovákiában évente átlagosan 8 millióan látogatják a színházakat. Igaz, hogy ebben a művészeti teljesítmények es az érdeklődés mellett szerepe van annak is, hogy a színházjegy az állam jelentős hozzájárulásával a világon a legolcsóbbak közé tartozik: a be- léntidíjak átlagos összege mindössze 12 cseh korona. Az 1978 óta érvényes új színházi törvény értelmében, a színházi tevékenységet sokoldalúan segíti a prágai Nemzeti Bizottság, amely — a Nemzeti Színház kivételével — szerepet vállal a színházak vezetésében és kezelésében. A bizottság hatásköre kiterjed az öntevékeny együttesek munkájának irányítására, segítésére is. Berendezések 40 iparágnak Csehszlovákia legnagyobb ipari-gazdasági egyesüléséhez, a Skoda Művekhez — több gépgyár, tudományoskutató és tervezőintézet tartozik. Termékeiket sok. országban ismerik. A Skoda exporttermékeinek kétharmad rsszét a szocialista országok vásárolják. Ebből a Szovjetunió 65 százalékot vesz meg. A részletvásárlási akciók Lengyelországban is népszerűek. 1971. és 1978. között nyolc és fél millióan kötöttek áruhitel-szerződést, vagyis Lengyelország minden második dolgozója élt a lehetőséggel, hogy bankhitelből vásároljon iparcikkeket. A hitelek átlagos összege ebben az időszakban jelentősen' változott. Amíg 1971- ben az átlag 7366 zloty volt, 1978-ra már 19 517. Annál is jelentősebb ez az emelkedés, ha meggondoljuk, hogy bizonyos áruféleségeknél, szolgáltatásoknál korlátozták — 1973. óta — a hiteleket. Különösen gyorsan nőtt a kedvező hitellehetőségeket felhasználó fiatal házaspárok által. igénybe vett összeg. Amíg 1975-ben a fiatal házasok átlagos áruhitele még 22.500 zloty volt. 1978-ban ez már 40 000 zlotyra emelkedett. A részletvásárlás kiterjed a háztartási gépekre, a rádió- és televíziókészülékekre és a bútorokra. A rádió- készülékek csaknem egynegyedét, a televíziókészülékeknek pedig 34 százalékát „hitelbe” vásárolják a lengyelek. sen elégítik ki vásárlóik különleges egyedi igényeit is, sőt, vállalják egyes létesítmények teljes berendezését is. így jugoszláv bútorzat található sok helyütt a Szovjetunió, az NSZK, Csehszlovákia, sőt Líbia közintézményeiben is. KUBA Több déli gyümölcsöt exportra A citrusfélék exportja a kubai népgazdaság fontos devizaforrása. Az elmúlt évben a szigetország több mint 144 ezer tonna déligyümölcsöt exportált. A kivitel nagy része a szocialista országokba irányul. A tervek szerint 1980-ra a kivitelt több mint a kétszeresére növelik. Kuba ideális adottságokkal' rendelkezik a déligyü- mölcs-termesztésre, de a forradalom előtt az országban évente csak mintegy 60 eze" tonna grapefruitot, narancsot és citromot termeltek. Az elmúlt húsz év alatt, a régi ültetvények kibővítésével és új ültetvények létesítésével csaknem a tízszeresére növelték a termelést. A tervek szerint csak az Ifjúság .szigetén, ahol az ország legjelentősebb citrustermelő gazdaságok találhatók, ebben az évben több mint 50 ezer tonna grapefruitot termesztenek. A sikerekben nem kis szerepet játkzik az öntözés, a talajjavítás, a műtrágyázás, valamint a munkaszervezés. Ebben az évben például különleges szállító brigádokat szerveztek, amelyek egyenesen a feldolgozó üzemekbe és a kikötőkbe szállítják a leszüretelt gyümölcsöt. NDK SZOVJETUNIÓ < Illatos gyertyák Mohorni gyertyák, a Knox-gyár pipázó emberkéjével (Fotó: ADN/ZB—KS) Elsárgult receptkönyv 1865-ből. A mohorni „Knox” gyárban féltő gonddal vigyázzák minden lapját: a különleges füstölőszerek pontos leírását tartalmazzák. S ezt is olvashatjuk: „Az egész család, a gyermekekkel együtt mécsvilágnál formálta az illatos gyertyákat. Két font gyertya munkabére 25 pfennig”. Az NDK-ban ma is működő „Knox”-üzem a legrégibb német füstölőszer gyár. — Az illatos gyertyák különösen télidőben kedveltek — mondja Erich Knoch üzemvezető. — Az emberek ilyenkor különösen fogékonyak a meghitt - hangulatot keltő virág-, gyanta- és édes illatot árasztó „kék felhőcs@,Néwsw 1979. december 1., szombat ke” iránt. Tizenhat különböző illathordót keverünk faszénnel, vagy faliszttel — ez utóbbiak hazai nyersanyagok. A keveréket tésztává gyúrjuk. Balkáni levendulát, vietnami gyantát. indiai szantálfát, ázsiai mirhát, afrikai tömjént, szibériai fenyőtűolajat és a világ minden tájáról származó egyéb hozzávalókat használunk, „fűszerként” pedig ámbrát, szegfűszeget, fahéjat és vaníliát. Gép sajtolja a kis „kalapocskákat”. A gyertyákat ilyenkor infravörös kamrában, nyáron pedig inkább a napon szárítjuk, mert — tapasztalatunk szerint — úgy még jobban megőrzik illatukat. Három színben készülnek: a fekete gyertyák tömjén- és mirha-, a zöldek fenyő-, a pirosak, pedig szan- íálfaillatúak. A kereslet egyre nő. A „Knox”-cég jelenleg több mint 40 millió darab gyertyát szállít, nagyrészt exportra, még a tengerentúlra is. A 40 millió gyertyát mindössze kilencen készítik, modern berendezésekkel. Szinte elképzelni is nehéz, hogy állították elő régen darabonként, kézi formálással az illatos gyertyácskákat. g. I Tüntetnek a nők A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetséghez tartozó nemzeti szervezetek, a világ asszonyai és lányai világszerte gyűléseket, tüntetéseket tartanak, aláírásgyűjtő, és egyéb, nagy tömegeket mozgósító akciókat szerveznek az NDNSZ által kezdeményezett, december 1—8-ig — a NATO tai>ácsülését megelőző napokra — meghirdetett, a béke és a leszerelés jegyében megtartandó akcióhetének programjában. December 9- én Berlinben is nagy tüntetést szerveznek a német nők. Opera az iskolában Nem mindennapi szakkörrel büszkélkedhet a moszkvai 152. számú iskola.'Tanulói opeí'ákat adnak elő, amelyeket maguk rendeznek, maguk játsianak, maguk énekelnek. Mindezt Olga Kuznyecova, az iskola egyik énektanárnője indította el. Szerinte az opera, komplex műfaj lévén, sokoldalúan fejleszti a gyerekek zenei-esztétikai érzékét. — Tíz éve ötlött fel bennem a gondolat — mondja —, hogy operát rendezek a diákjaimmal. Akkor még egy másik iskolában tanítottam. Vlagyimir Biok: Vendégségben a csillagoknál Című darabját adtuk elő. • Maga a történet is vonzotta a gyermekeket: űrhajósok utaznak a csillagokhoz, hogy meséljenek nekik a földről. A fiúk játszották az űrhajósok szerepét, a kislányok pedig hófehér jelmezben a csillago- gokat. Az előadás kirobbanó sikert aratott, tetszett a résztvevőknek, a gyermekekből álló közönségnek, és természetesen — a szülőknek. Három évvel ezelőtt, amikor Olga Kuznyecova az iskolába jött, nem volt nehéz összeszednie a „társulatot”, hiszen itt komoly zene és énekszakköri munka folyik. Minden osztálynak saját kórusa van, és a hagyományos tavaszi művészeti fesztiválokon több, mint száz fiatal énekes vesz részt. Az űrhajós-előadás itt is nagy sikert aratott, és ez arra lelkesítette a gyerekekeket és a pedagógusokat, hogy bonyolultabb művekkel is megpróbálkozzanak. Cézár Kjui szovjet zeneszerző „Csizmás kandúr” című operájára esett a választás. A gyermekhangra írt műben bonyolult áriák, recitativók, kórusok vannak, így hát mindenben hasonlít a „felnőtt” operához. Olga Kuznyecova úgy foglalkozott a fiatal énekesekkel, mint egy igazi színházban. — A főszerepeket természetesen a legtehetségesebb gyermekek kapják. De ha a „sztár” elbízza magát, és nem jár rendesen a próbákra, akkor más kapja meg a szerepét. A legnagyobb büntetésnek számít, ha valaki egy ideig nem járhat próbálni. Az iskolai színházban kollektív alkotás folyik: a gyermekek maguk gondolják ki, hogy lehetne egy-egy jelenetet a legjobban megrendezni. A gyermekek a jelmez- és díszlettervezésből is kiveszik részüket. Az' iskolai színház tervei között szerepel Vano Mura- delli szovjet zeneszerző: „A szentül őrzött szó” című zenés darabja, amely a békéről és' a föld népeinek barátságáról szól. ^duard Aleszin Nagy siker (Fotó: Z. Alekszina) A VIETNAM
