Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-06 / 285. szám
ooo^yoo f Senmssaiipiilaeiä — ma és Holnap ;KXX><>OeKH>0<K><><K><><>00<>0<><>OCKK><>0<K>00-CKmCK><>CK><KK: Mai összeállításunk témája a gyógyítás. Tájékoztatunk a< génsebészet lehetőségeiről, korlátáiról, s a jelenleg leg- [ veszedelmesebbnek tartott betegségről, a rákról is szólunk, c XWOOOOOOOOOOOOŰOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO A technika történetéből Képtávíró — Törpék és óriások — Salvarsan — Déli-sark, Északi-sark — A 424-es — A Föld első körülrepülése — 75 évvel ezelőtt 1904- ben szerkesztette meg Arthur Korn (1870—1945) nemet fizikus az első képtávírót. — Bernhardt Aschner bécsi orvos 70 éve. 1909-ben állatok agyalapi mirigyét eltávolította és megfigyelte, ezek az állatok nem fejlődtek tovább. Néhány évvel később Evans és Lőne viszont hipofízis kivonat befecskendezésével a kísérleti állatok óriási növekedését érte el. Ezzel bizonyosodott be, hogy az agyalapi mirigyben fejlődik a növekedési hormon. — A 606., arzénvegyületekkel végzett kísérletükkel fedezték fel P. Ehrlich (1854— 1915) német kémikus és S. Hata (1873—1938) japán bakteriológus a Salvarsan nevű szerves arzénvegyületet, amely a vérparazitás betegségek (szifilisz, álomkór) gyógyítására kiválóan alkalmas. Ezen 1909-ben sikerük után később még több Sal- varsan-készítményt állítottak elő. amely több trópusi betegség gyógyítását szolgálta. — A Föld pólusai meghódításában jelentős év volt az — 55 évvel ezelőtt 1924. április 6-tól szeptember 28-ig tartott a Föld első körülrepülése. 4 Douglas-gép indult el az alaszkai Seattle-ből (kétüléses, kétszárnyas, számyhosszuk 50 láb (lő méter), súlyuk négy tonna, 400 lóerős Liberty-motorral voltak felszerelve). A repülőraj parancsnoka Frederik Martin őrnagy volt. Segély-, illetve leszálló állomásokat 200-tól 600 mérföld távolságra rendeztek be. Egyik gép az alaszkai vadonban, másik Orkney és Illand között motorjába miatt leszállásra kényszerült. E vállalkozás során három gép Alaszka-félsziget és az Aleuták között először repülte át a Csendes-óceánt. Londonba július 16-án értek, majd az angliai Brough-ban készültek fel az Atlanti-óceán átrepülésére (a futóművet pontonokra cserélték fel). Az USA-n keresztül diadalmenet volt a megmaradt két gép útja és Chicaigo és a New Orleans érte el szeptember 28-án Ssattle-1. 175 napig tartott az út, ebből 363 óra 7 perc volt a repülési idő, a távolság 26 345 mérföld. A Chicagót 33 ezer mérföld megtétele után múzeumba helyezték és ide került Lesbe Arnold hadnagy és navigátorának, Smith hadnagynak naplója is. Kováts Andor A ,.424”-es mozdony modellje a budapesti Közlekedési Múzeumban 1909. Ekkor érte el Róbert Peary amerikai sarkkutató (1858—1920) a Colnrnhi''-pnk- ról kiindulva, az Északi-sarkot. Sir Ernest Shackleton (1874—1922) pedig a déli mágneses sarkig hatolt előre. ~h — Bemutatjuk a magyar gépgyártás 55 évvel ezelőtti büszkeségét, a ..424”-es mozdonyt amelv a MÁV budapesti géogvárában készült és J931-ben ugvancsak ennek a a gyárnak tanműhelyében készítették el az 1:5 arányú modelljét. Mintegy tíz évvel ezelőtt jelent meg magyarul a „Biológiai pokolgép" című könyv, amely annak idején napokon belül elfogyott a könyvesboltokban. Szerzője Tylof, a londoni BBC tudományos rovatának a szerkesztője. Könyvében azt fejtegeti, hogy a legújabb biológiai felfedezések ezerszer-tízezer- szer veszedelmesebbek lehetnek akárhány hidrogénbombánál — és nem valami ködös, távoli jövőben, hanem még a most élő nemzedék életében. A szerző attól tartott, hogy ez a „biológiai pokolgép" elpusztítással fenyegeti az emberiséget. Az egyik ilyen „pokolgép" a génsebészet lenne> Az elmúlt 10 év alatt beigazolódott-e a félelem jogossága? De mit kell értelünk génsebészet alatt? Ez az elnevezés először is nem pontos, sőt félrevezető, hiszen itt nem sebészeti módszerekről van szó. Ma sokkal inkább a genetikai manipuláció, vagy a genetikai átalakítás (gene- tic engineering), esetleg a génátültetés kifejezéseket használják a génsebészet helyett, A Biológiai Lexikon (1975) meghatározása szerint: „valamely élő szervezet (sejt, vírus) genetikai anyagának átalakítása oly módon, hogy egy másik szervezet (sejt, vírus) génállományából egy gént, vagy géncsoportot az előbbi szervezetbe mesterséges úton bejuttatunk, s az ott integrálódik, ezzel az eredeti szervezet új tulajdonságot nyer”. A génmanipuláció feltételei A génmanipuláció megvalósításához több. egyformán fontos feltételnek kell teljesülnie. Szükség van az egyes gének kémiailag tiszta formában történő elkülönítésére, ehhez pedig olyan módszerekre. amelyekkel a DNS- molekulát az összes szükséges információt hordozó szakaszokra lehet hasítani. A következő lépés az idegen forrásból származó DNS-da- rabok összekapcsolása olyan körülmények között, hogy biológiai hatásuk ne változzék, majd az így előállított molekulákat ép formában be kell juttatni abba a sejtbe, illetve szervezetbe, amelynek a működését módosítani kívánjuk. Az ,is szükséges természetesen, hogy az új környezetbe jutott gének működőkéDesek legyenek, tehát a sejtben rendelkezésre álljanak ehhez a feltételek, vagyis a megfelelő szabályozó részek jelenléte és működése is nélkülözhessen. Ha ezek nincsenek rreá a génnel együtt ezek bevitele is elengedhetetlen a manipuláció sikeréhez. A genetikai manipuláció lényegében három lépésből áll. Először el kell különíteni a megfelelő gént. majd hozzákapcsolni egy hordozó vektorhoz, például vírushoz, bakterioeráfhoz. Ezzel az ún. hibridvektorral fertőznek meg valamilyen gazdasejtet. Miután az egyfajta hibridet tartalmazó sejtet elkülönítik- a hibridvektort korlátlan mértékben szaporítani, vagy ahogy a szakemberek mondják: klónozni lehet. A klón az egyetlen kiindulási elvedből ivartalan szaporítással leszármazott egyedek csoportját jelenti. A DNS-molekulák hasítását természetesen nem holmi késekkel, szikékkel végzik, amikkel a sebészek dolgoznak, hanem bizonyos enzimekkel, ún. restrikciós enzimekkel. Ezeket baktériumok termelik. A hasítási helyeken ún. „ragadós végek" keletkeznek, ahol újra záródni tudnak. Ezen enzimek segítségével egyetlen nagy molekulává kapcsolhatók össze a különböző élőlényekből származó DNS-darabok, illetve gének. Néhány eddigi eredmény Az első génösszekapcsolást Paul Berg neves amerikai biokémikus professzor végezte 1972-ben. E kísérlet során azonban felismerte, hogy az ilyen jellegű kísérletek valóban „pokolgépek” lehetnek, és egy időre felfüggesztette kísérleteit. De miben áll ez a veszély? A hordozó 1 vektort az Escheridia coli baktériumban — mint gazdasejtben — lehetett volna szaporítani, amely — az emberi bélflóra tagjaként — kicserélheti információtartalmát más baktériumokkal, és ha a kórokozó vektorba például véletlenül egy tumorvírus génje épül be — szétszóródhat és nagyobb emberi populációt fertőzhet meg. 1975-ig tartott a csend a kísérletekben, amikor is a tudósok nagyobb csoportja arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos kísérletek — ellenőrzött feltételek mellett — folytathatók, és ugyanakkor meghatározzák a továbbra is veszélyes területeket. Ezt az Egészségügyi Világszervezet is lényegében magáévá tette, szabályzatot adott ki, amit számos ország, így Magyarország is elfogadott. Jellemző az akkori hangulatra, hogy Edward Kennedy szenátor törvényjavaslatot nyújtott be, a kísérletek ellenőrzésével. kapcsolatban, amit az amerikai törvényhozás nem sok híján elfogadott. A tudósok meggyőzték azonban a honatyákat és Kennedy visszavonta a javaslatát. A genetikai manipuláció gyakorlati alkalmazása 1977- ben kezdődött meg. elsősorban a gyógyszergyártásban. Már korábban feltételezték, hogy sikerülni fog egy vektorba beépíteni egy hormon génjét, amely azután a gazdasejtben az ipari fermentáció módjára üzemi méretekben termeli majd a hormont, például az inzulint. .Mivel az életszínvonal és a táplálkozásra fordított anyagiak emelkedésével egyre nagyobb mértékben növekszik a cukorbetegség előfordulási aránya, a hatásos gyógyszert, az inzulint azonban csak nehezen és költségesen lehet előállítani, e kísérleteket nagy várakozás előzte meg. Az inzulingén klónozásának gyakorlati alkalmazása azt jelentené, hogy az inzulingént tartalmazó baktériumok nagy mennyiségében termelhetnék ezt a fontos gyógyszert. A kísérletekben patkány hasnyálmirigyéből vonták ki a gént tartalmazó DNS-dara- bot. Hasonlóan sokat várnak a növekedési hormon klónozásától is. A növekedési hormon normális esetben csak nagyon kis mennyiségben van jelen a szervezetben, mégis fontos szerepet tölt be, hiszen ha nem termelődik megfelelő. mennyiségben, a gyerek törpe marad. A kló- nozási kísérleteket patkány agyalapj mirigyéből előállított génnel végezték. 1977- ben egy kutatócsoport elvégezte az első emberi gént tartalmazó klón előállítását is. Az „úttörő” gén a méhlepényben szintetizálódik, a terhesség utolsó hónapjaiban fokozódik az elválasztása. Ma már a világ számos kutatóhelyén igen sokféle gén manipulációs kísérletet végeznek. És a jövő? Sok olyan betegség ismeretes aminek az alapját öröklődő génhibák képezik: hiányzik egy gén, vagy a meglevő gén hibás. Elvileg lehetséges, hogy a hiányzó gént baktériumban felszaporítva bejuttassák az emberi sejtbe, Vagy a hibás gént egészségesre cserélve megszüntessék a betegséget. Bizonyos kísérletek veszélye azonban ma is fennáll, ezeket csak teljesen elszigetelt intézetekben, laboratóriumokban végezhetik. A legveszélyesebb kísérletek végzésére újból megnyitották az USA-ban a Fort Detrich- laboratóriumot, amelyet az első veszély felismerése és a kísérletek felfüggesztése során zártak be. A génmanipuláció perspektívái szinte beláthatatlanok. A biológusokon múlik azonban, hogy ezek a kísérletek áldást hoznak-e az emberiség számára, vagy „biológiai pokolgépet”? Megelőzhető-e a rák? A „Chicago” nevű Douglas-repülőgén a washingtoni sonian Institutionban SmitAz emberi életkor várható növekedésével a népességnek mintegy 30 százaléka betegszik meg élete során rosszindulatú daganatos megbetegedésekben. Mivel a közeljövőben a rák gyógyításában nem várható gyors fejlődés, ezért — több rákkutató szerint — a figyelmet inkább a betegség korai felismerésére és a megelőzésre kell fordítani. Legcélszerűbb lenne a megelőző stádiumok, az ún. „rák előtti állapotok” jellemzőinek ismerete. Azonban a korai felismerést is csak másodlagos megelőzésnek tekinthetjük, az elsődleges megelőzés a rákot előidéző okok és kiváltó élet- körülmények elleni harcot jelenti. Az Egészségügyi Világ-Tervezet jelentése szerint a rák megbeteged ések 70 százaléka a környezetben meg- levő rákkeltő anyagok következménye és így elvileg kiküszöbölhető. legjobb példa erre a tüdő- és hörgőrák, amely szoros összefüggésben van az általános légszeny- nveződéssel és a dohányzással. Az urbanizálódásscV-aj. iparosodással és az életszínvonal emelkedésével megfigyelhető, hogy a gyomorrák valószínűsége csökken, a vastagbélrák előfordulása viszont egyre gyakoribb. Nyilvánvalóan ennek oka a környezet, az élet- és munkakörülmények megváltozásának komplex hatása. Sok jel mutat arra, hogy a gyomorrák keletkezéséért nem a káros anyagok bekerülése, hanem k fontos tápanyagok hiánya tehető felelőssé. Itt elsősorban a fehérjék és bizonyos vitaminok hiányára gondolhatunk. Az a tény, hogy azokban az országokban, ahol nagy a fehérjefogyasztás, ez a betegség is csökkenő tendenciát mutat, alátámasztja ezt a feltevést. Ismeretes az alkoholfogyasztás összefüggése a nyelőcső- és májrákkal. Áll.at- k (sértetek ben mégsem sikerült etilalkohollal rákot előidézni. Ez arra mutat, hogy az előidéző ok nem az etilalkoholban magában, hanem annak szennyeződéseiben, vagv kí'térősinyagaiban keresendő. Előnyben kellene tehát részesíteni a kis alkohol- tartalmú italokat. n fi aM műsorok: miliő KOSSl'TH 8.27 Kocsár lYIiklós: Bo- e nóták. 8.34 Ég és föld zött. 9.03 Leoncavaüo: La- jazzók. 11.04 A Budapesti Rézfúvós Együttes játszik. 11.24 Zenevár. 11.39 A sziget. 12.35 Két országgyűlés között. 12.50 Zenemúzeum. 14.19 Szabadpolc. 14.49 Űt- törődalok. 15.10 Népdalok. 15.28 Literatúra. 16.05 Beke György: Meghívó nélkül. 16.15 Zenekari muzsika. 17.07 A magunk érdekében, a magunk, védelmében. 17.32 A rádiószínház híradója. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Közvetítés a Magyar- ország—Svédország Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzésről 19.30 Marti Talvela operaáriákat énekel. 19.54 Beethoven-szonáták. 20.38 Nótaest. 21.40 A Dunánál. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.50 Megjelent a hatodik. 23.10 Titkos házasság (űperarészle- tek). PETŐFI 8.33 Napközben. 10.33 Ze- nedélelőitt. 12.33 Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55 Kapcsolás a szolnoki stúdióba. 13.25 Könyvújdonságok. 13.35 Gyermekkönyvhét. 14.00 Sportvilág. 15.00 ... szóval foci. 16.00 Népdalok. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 18.10 Szuper Liga-mérkőzés. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Asztalitenisz- mérkőzés. 20.38 Szociológiai figyelő. 21.08 Kabarécsütörtök. 22.08 Maya (Operettrészletek). 23.15 A progresz- szív beat híres előadói. í SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Fiatalok félórája ... Ismerkedjünk, de hol és hogyan? Szerkesztő: Dobog Béla és Tolnai Attila. Tíz perc disco-ritmusban. Miskolc város vízellátásáért. 18.00 Észak-magyarországi krónika (Miskolc belvárosának építési terveiről; Termelési rendszerek az Eger—Mátra vidéki Borkombinátban). 18.25 Lap- és műsorelőzetes. 9.40 Tévétoma. 9.45 Iskolatévé. 16.10 Iskolatévé (ism.). 16.35 Kamerával hetedhét országon át. 16.45 Kuckó. 17.15 Tízen Túliak Társasága. 18.05 Telesport. 18.30 Rólunk van szó! 19.10 Olvassatok mindennap. 19.15 Tévétoma. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A leszámolás napja. (Szovjet fim). 21.30 Salt. 22.05 Tv-híradó 3. 22.15 Tisztelőn - dók. 22.40 Tévétükör. 2. MŰSOR 20.01 Van képünk hozzá. 20.40 C.sacskaságok (Rövidfilm). 20.50 Tv-híradó 2. 21.10 Magyarország—Svéd- őrs- ' i. asztalitenisz Szuper Liga. Mmusösfo 1979. december 6., csütörtök A I A
