Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-04 / 283. szám

Hazai tájakon Régen város volt ez helyen Hazánk északkeleti szögle­tében, közel a csehszlovák határhoz, még közelebb a; erdők, kis patakok és friss füvű erdei rétek csendjéhez, távol a városok zajától és a forgalmas utak tülekedésétől áll egy réges-régi település: Telkibánya. Ügy közelíthet­jük meg, ha Miskolcról el­indulunk Kassa felé, aztán átkelünk a Herriád keleti partjára: Göncön vagy j, Zsujtán át kanyarodik be az j út a Csenkő-patak völgyén i a Zempléni-hegységbe. (Igaz. szép kerülővel szemből, ke­letről jövet is odajuthatunk, ha Sátoraljaújhelyről Szép­halmon, Mikóházán, Pálhá- zán át balra térünk a füzé- ri, hollóházi útról.) Akárhonnan érkezünk, mindenképpen érdemes a másik irányban is szétnéz­nünk, s azonkívül a faluba nyíló többi völgybe is. A legjobb, persze, ha le is tá­borozunk Telkibányán, ahol a turistaház mindig népes. Hangulatos, három völgy mentén három irányban ter­jeszkedő falu. A legkedve­sebb része talán a Hét-for­rás felé, a Ósva-patak völ­gyébe húzódó utcasor. Ahogy egyre beljebb megyünk, s szűkül a völgy, úgy veszi át a teret az embertől a ter­mészet. Két ház között ha­talmas sziklabérc emelkedik — mintegy előre jelezve a völgy folytatásában található szép sziklákat és szirtes szur­dokot, a Kutyaszorítót. So­kan járművel mennek, be a hegyek közé itt. pedig két­szeresen is kár. Egyrészt előbb-utóbb úgyis vissza kell fordulniuk, másrészt sokkal szebb az út gyalog, úgy él­vezni igazán látnivalóit, s úgy a hegység legbensején át a kőkapui völgy végébe juthatunk. Telki bányán kis helytör­téneti múzeum is van — be­mutatja a településnek a ne­vében is kifejeződő múltját, a régi bányászatot, az egy­kori kiváltságleveleket, , pe­cséteket, fölvillantja a haj­dani életmódot, és sok szép edényen, főleg tányéron az egykor híres helybeli kő­edény manufaktúra mun­kásságát. Telkibánya is bányaváros volt a középkorban. Virág­korát a középkor utolsó szá­zadaiban élte, s e virágzás­nak is az újkori aranyinflá­Pihcnő az országúi melleit (A szerző felvételei) dót meghozó gyarmatosító fölfedezések vetettek véget. A munkátlan, „csak” vér árán szerezhető arany sok­kal olcsóbb lett, mint az itt is. „verejték” árán szerzett, bányászott arany, s ennél jóval nagyobb mennyiségben lehetett könnyen hozzáférni A régi bányászat emléké­be egyébként lépten-nyomon beleütközhetünk. A falutól északkeletre a Kánya-hegy — igen szép kirándulással közelíthető meg a Veres-víz völgyén. , Ezt elérhetjük a Telkibán,várói keletre foly­tatódó országút egyik ka­MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI IDEGENFORGALMA 1979 január —szeptember Külföldi turisták által eltöltött idő (ezer éjszaka) összesen; 58 055 «Magokból (tőkés) országokból Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött idő (ezer éjszaka) összesen: 9928 «139 í..** 3539 95« □ Rubel elszámolású: Jugoszláviából' Nem szociálist* «vágókból (tökei) országokból Idegenforgalmi devizabevételek (millió Ft) összesen 6628 Rubel ekrimottsak ’Jugoirlá* <tS*r Idegenforgalmi devizakiadások (millió Ft) összesen: 2864 IM Az ipartörténeti gyűjtemény nyarulatában, északi beszö- gellésében kiépített pihenő­helyről. A patak jobb part­ján, szemben a folyásnak szép ■ erdei úton jutunk föl a Kánya-hegyre, ahol a pa­tak nem hazudtolja meg a nevét. Rozsdavörösen csordo­gál. mint hamarosan látjuk, egyik ágon egy hajdani táró lehet a forrása. A hely körül régi épületek terméskő rom­jai, halmai állnak, odébb a talaj hepehupái a hajdani érckutatás emlékei. S nem ez az egyetlen és nem a legutóbbi bányahely a község határában, ahol egvébként kaolinbánya is működött; az ötvenes és a hatvanas években nagyará­nyú kutatás folyt, ekkor épült a Ferdinánd-altáró, amely több kilométer hosz- szan hajtva metszette az ér- cesedéseket. Kitűnt, olyan mennyiségű és minőségű és dús ércesedések nincsenek már. amelyek visszafizetnék a bánya létesítését és a bányá­szok munkáját. A régi idők emlékezetét árasztja a régi falurész a község közepét alkotó, templom koronázta hegyen. Sajnos, mivel nincs fönt víz, egyre elhagyatottabb ez az ősi település. A romló ré­gi házak udvarán cseréptö­redékek. Egy-egy tyúkitató- ban ráismerünk a hajdani manufaktúra edényeire. Az öreg református templom körül a temetőben -régi fej­fák, kopjafák, s a templom­ban történelmi atmoszféráid képes felirat 1624 augusztus 26-áról Szepsy János hely­beli lelkipásztortól. így szól: „A nagy régi templomoknak kőfalai elromlának. Rakás kövek mint nézőknek, itt mutatják ő szemeknek régen város volt ez helyen Sig- mnnd király idejében. Két templomok nagy töltések, aranybányák és sok er­ezek ..így őrizte meg a múltat a régiek emlékezete. Németh Ferenc Baleset a ködben Hétfőn reggel 9 óra 11 perckor a Lökösháza és Elek között menetrend szerint közlekedő GC 62-68 forgal­mi rendszámú Volán-autó­busszal Ármán János gép­kocsivezető a sűrű ködben, a fénysorompó tilos jelzése el­lenére, a vasúti keresztezé­sen áthajtott és az ott hala­dó személyvonattal összeüt­között. A baleset következtében az autóbusz utasai közül heten a helyszínen, négyen pedig a kórházba szállítás után éle­tüket vesztették. A rendőrség az autóbusz vezetőjét őrizet­be vette és a szakértők be­vonásával folytatja a vizsgá­latot. HIÁNYCIKK MÜVEK Fiimú donságok műszakiaknak Az idén harminc új mű­szaki és munkavédelmi film­mel bővítette választékát a Nehézipari Minisztérium mű­szaki filmszolgálata. így most már több mint 300 film két­ezer másolatát kínálja — díjtalan kölcsönzés formájá­ban — vetítésre a nehézipa­ri üzemeknek, a külkereske­delmi vállalatoknak, az ok­tatási és közművelődési in­tézményeknek, a szakszerve­zeteknek, a TIT ^s a MTESZ szervezeteknek. Idén készült filmjeik fele technikai újdonságokat. új gyártási eljárásokat, anyago­kat, berendezéseket mutat be. Idén gyártott filmjeik má­sik fele a munkavédelmi ok­tatást segíti. Csaknem 800 üzem, iskola és különböző intézmény ve­szi ia^nvbe rendszeresen eze- ke1 a filmeket, amelyeknek a kölcsönzési adatok alapién az idén várhatóan több mint hétszázezer nézője lesz. A Magyar Hiánycikk Mű­vek (MAHICIM) igazgatói tanácsának szokásos hétfői indító értekezletén a sze­mekben különös fények lo­bogtak. Mindezt elhamar­kodott dolog lett volna a kezdésként felhajtott két kávénak tulajdonítani, hi­szen e szokást — számos okos ötlettel egyetemben — az új igazgató már régeb­ben bevezette. Az intézke­dés értelme abban rejlett, hogy a szellemi munkát végző dolgozó így rögtön reggel elfogyasztotta a dél­utáni kávéját is, tehát egy hajtással élőmunkát, illetve munkaidőt takarított meg. A legveszedelmesebb tűz mindenesetre Kusch Ede termelési osztályvezető sze­méből áradt: — Nem és nem! — kiál­totta. — Nem tudok, de vem is vagyok hajlandó újabb hiánycikk gyártásá­ra átállni. Elég nekünk a meglevő is. Azokból is eléggé alulmúljuk az igé­nyeket. hát még ha mást is felvállalnánk. — Humanitarizmusból én is csatlakozom — mondta Kvargel Béla piackutatási csoportvezető. — Ha pers­pektivikusan nézzük a dol­gokat. akkor tulajdonkép­pen magunk alatt vágjuk a fát. Hiszen ha újabb hiány­cikket szüntetünk meg, ak­kor a gyár léte forog koc­kán. — Éppen ezt próbálom már mióta megértetni a szaktársakkal — helyeselt a szakszervezeti titkár. — A jelenlegi optimumot kell tartani, minden túlteljesí­tés, munkaifbrseny csak újabb hiánycikket csem­pész vissza az üzletek pult­jaira. tehát dolgozóink ke­nyere forog kockán. És mit mondunk majd az em­bereknek a műhelyben, mit csináljanak, ha nem lesz majd hiánycikk? Az igazgató tenyerébe te­mette homlokát. És még azt hitte, mikor a minisz­tériumból idehelyezték, hogy nyugodtan tölti el a nyugdíjáig hátralevő öt évet. Hej, a minisztérium, ahol több évtizedet töltött el önmagával békés egy­más mellett élésben. Itt meg állandóan ez az egy­személyi felelősség! — Kedves kollégák — kezdte. — Kompromisszum az élet megrontója, mondta egy görög bölcs. Erre többen felkapták a fejüket, de nem hagyott időt és folytatta: — Ám klasszikusaink szerint okos kompromisz- szummal a létünket ment­hetjük meg. Miként az tör­tént a grüneaujabloneci bé­ketárgyalások során. „Látod, ezt a széles látó­kört csodálom az öregben” — súgta az osztályvezető a mellette ülő fülébe. — Amikor Rákóczi tár­gyalt XIII. Alfonz svéd­grönlandi választófejede­lemmel — kiáltott közbe bennfentesen dr. Schár vállalati jogtanácsos, de többen rosszallóan néztek rá. — Én tehát azt javas­lom. kedves kollégák, hogy mégis vállaljunk fel néhá­nyat arról a hiánycikklis­táról, amely itt fekszik előttünk. Ezzel egyidejűleg pedig csökkentsük néhány keresett és nagy szériában futó gyártmányunk meny- nyiségét. Így rugalmasan alkalmazkodtunk a piac igényeihez, és a becsüle­tünk is tiszta maradt. Ezzel bezárta az ülést. Kifelé menet dr. Schár odafordult Kusch-hoz: — Jut eszembe, Edém, nem. gyártatnál le, akár fusiban néhány tolózárat a műhelyben? Mégiscsak fel­háborító, hogy egy folyosó kénytelen rettegni, mert belülről kell fogni ama bi­zonyos helyiség á)t<J,ját. Mert egy vacak tolózár hi­ánycikk. Marafkó László KOSSUTH 8.27 Mi lett volna. 8.57 Nép­dalcsokor. 9.44 Nagymamám tehene meg a lóhere. 10.05 MR 10-14. 10 35 A Pénz­ügyőrzenekar játszik. 11.00 Brahms f-moll szonáta. 11.39 A sziget (Merle regé­nye). 12.35 Törvény könyv, 12.50 A rádió dalszínháza. 14.20 '.rcképek a bolgár irodalomból. 14.36 Nóták. 15.28 Nyitnikék. 16.00 Út­közben. 16.05 Zengjen a mu­zsika! 17.07 Fiatalok stúdi­ója. 17.32 Mozart-opera- ái Iák. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.18 Mindenki zene­iskolája. 20.11 Gazdasági minifórum. 20.41 Magyar előadóművészek. 21.29 A vi­lág „másik” fele 22.20 Vi­lágtörténelem dióhéjban. .22.30 Népdalok. 22.-52 Medi­táció. 23.02 Nagy mesterek — világhírű előadóművé­szek. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelött. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiák ok tel. 13.30 Gyermekkönyvhét. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip- top parádé. 18.38 Beszélni nehéz. 18.50 Népi zene. 19.20 Véleményem szerint. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára. 21.08 Az európai popzene csilla­gai. 21.44 Nóták. 22.30 Rán- ki György szerzeményeiből. 23.10 Egy éj Velencében (opérettrészletek). SZOLNOK 17.00-töl 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek — időjárás. 17.03 „Harmadvirágzás” nyugdíjasok műsora. Szer­kesztő riporter: Antal Mag­da — Mozart: A-dúr hege­dűverseny. Előadja Sivó Jó­zsef és a Budapesti Filhar­móniai Társaság zenekara. 17.45 Müvészportrék, szín­háztörténeti érdekességek, Dr. Gyárfás Ágnes előadása — Képzelt riport egy ame­rikai popfesztiválról. Kész­letek Presszer Gábor zenés darabjából. 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25 Lap és műsorelőzetes... 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola­tévé. 10.45 Kézilabdasuli. 11.00 Óvodások filmműsora. 11.20 Csata fekete-fehérben. 11.40 Idesüss! 14.40 Iskola­tévé (ism.). 16.30 Pápua Üj-Guinea élővilága. 16.55 Melyiket az ötezerből. 17.10 Sakk-matt. 17.30 Mindenki iskolája. 18.35 Elégedett-e eddigi életével? 18.50 A jég­sziget. 19.05 Olvassátok mindennap. 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó. 20.00 Gyö­kerek (amerikai tévéfilm­sorozat). 21.35 Fílmszem. 22.25 Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Marsha és Udó (zenés film). 20.45 Limlom ... 21,05 Tv-híradó 2. 21.30 Végkiáru­sítás (tévéfilm). 1979.'december 4., kedd ( I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom