Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-18 / 295. szám
Hét napon át, háromszázan Jövőkutatás—a jelenért Csimpanzbébi a veszprémi állatkertben Az embereket ősidők óta foglalkoztatja a jövő. Már a régi korokban is próbálkoztak az események előrejelzésével, a jövendő titkainak megfejtésével. Az uralkodók álmaiból, a jóshelyek papnőinek mondataiból összeállított jövendőmondás nemritkán társadalmi, vagy gazdasági eredményhez kapcsolódott. A ma emberének tekintete még inkább a jövő felé fordul. Természetes ez, hiszen a — már oly sokszor emlegetett — műszaki, gazdasági és társadalmi fejlődés felgyorsult üteme megköveteli a módszeres jövőbelátást. Mindez nem csupán a fantázia játéka: a műszakigazdasági fejlődés évtizedes távlatait azért is ismerniük kell a szakembereknek, mert ez határozza meg mai tevékenységük kereteit, célját. A tudományos jövőkutatás századunk' elején kezdődött. 1901-ben jelent neg a sci-fi- írók előfutáraként ismert H. G. Wells munkája: A tudományos és technikai haladás várható hatása az emberek életére és gondolkodására. Technikai, természet- tudományi távlatok számításokon alapuló előrejelzésével több más tudós mellett foglalkozott Ciolkovszkij és Mecsnyikov is. A jövőkutatás fejlődése és elterjedése a hatvanas evekben . különösen meggyorsult. Mintegy tíz évvel ezelőtt .Japánban, a kyotói nemzetközi konferencián hét napon át már háromszáz .jövőkutató tárgyalt az emberiség holnapjáról és holnaputánjá- ról. S még egy adat a hatvanas évekből: ebben az évtizedben hatszáz futurológiái intézet alakult a. világ különböző országaiban. Divat lett a futurológia. Mielőtt azonban a jövőkutatás hazai fejlődését, helyzetét és távlatait megvizsgálnánk, érdemes tisztázni, miként kapcsolódik egymáshoz a tervezés, a prognóziskészítés és a jövőképalkotás. Hosszabb-rövidebb időre szóló terveket ma már szinte minden országban, gazdaságban készítenek. A prognózis — azaz előrejelzés — pedig úgy kapcsolódik a tervezéshez, hogy éppen a tervezést informálja: oksági ösz- .szefüggéseket tár fel, gazdasági elhatározásokat alapoz meg. S ezekhez kapcsolódik a jövőképalkotás, amely nagyobb távlatokra szóló, komplex jellegű tevékenység. A célokat ismerni kell ahhoz, hogy el tudjuk képzelni a lehetséges jövőt — a jövőkutatás is ilyen „visszaszámlálás”: a jövőbeli fejlemények ismerete sök esetben igen fontos gyakorlati feladatot jelent. A jövőképalkotás tárgyát egy-egy társadalom. illetve az emberiség jövőjével kapcsolatos kérdések alkotják. Ennek megfelelően a vizsgált problémák erősen komplex jellegűek, s a prognosztika mai fejlettségi fokán a fő probléma éppen az. hogyan lehet a jövőkutatás által kapott információkat hasznosítani ma, miként tudunk a jövőbeni előrejelzésekből „visszaszámlálni”. A jövőkutatás hazai kibontakozása a hatvanas évekre esett, s ez három tényezővel * függött össze. Mindenekelőtt a tudomány nemzetközi íejlődési tendenciájával — a jövőkutatás nemzetközi méretekben is ekkor kapott nagyobb lendületet. ' Kiemelkedő szerepet kaptak a nagy távlatok az ezredfordulóig terjedő időszak, majd egyre inkább a XXI. század kutatása. Ugyancsak a jövőkutatás hazai kibontakozását ösztönözte a hosszú távú tervezés szerepének növekedése is. Bár a szocialista gazdaságokban korábban is volt hosszú távú tervezés, a módszerek fejlődése, a prognózis eljárásainak finomodása új lehetőséget teremtett ezen a téren is. A gazdaságirányítás 1968-as reformja is ebbe az irányba hatott. Ekkor jöttek létre az első jövőkutatással foglalkozó csoportok az egyetemeken — elsőként a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen — és a kutatóintézetekbe. Az itt folyó kutatások kezdetben főként a jövőkutatás elméleti és módszertani kérdéseinek tisztázására irányultak. de hamarosan kapcsolódtak a Magyar Tudományos Akadémia olyan kutatási fő irányihoz, mint amilyen például a tudományos-technikai forradalom hatása Magyar- országon. Az elméleti kutatásokat összekapcsolták . a hazai jövőkép, az ezredforduló körüli Magyarország fejlettségi szintjének és struk" túrájának körvonalazásával. Az Országos Tervhivatal irányításával 1978-ban kezdték el kidolgozni az ezredfordulóra érvényes prognózisokat. Ebben négy fő témakört vizsgálnak. Elsőként azt, hogyan változnak a népgazdaság külső környezeti feltételei, a második csoportba a népgazdaság egészére vonatkozó alapprognózisok, a társadalmi-gazdasági fejlődés főbb tényezői tartoznak. Foglalkoznak a tanulmányok készítése során a kiemelt ágazatok fejlesztésével, illetve az ezredforduló körüli fejlettség szintjének körvonalazásával, valamint terület- és környezeti prognózisokkal. Természetesen az, hogy az előrejelzés milyen időtartamra vonatkozzék, függ a vizsgált folyamat jellegétől. A divatcikkekre például néhány hónapos előrejelzések is elegendőek, a tartós fogyasztási cikkek mintegy 5 éves, az ásvány- és ércbányászat 20—30 éves előrelátást kíván. De a vízgazdálkodással foglalkozó prognózisok már 2070-ig tekintenek előre, s a népesség alakulására vonatkozó előrejelzések is az ezredfordulóig terjedő időszakot vették alapul. Fontos állomás volt a hazai jövőkutatásban az 1972-ben megrendezett első jövőkutatási konferencia, amely — az elméleti és gyakorlati tisztázás mellett — „seregszemle” is volt: a tanácskozáson mintegy ötszáz hazai kutató, tudós és érdeklődő vett részt. A második jövőkutató konferencián — 1978-ban — hatvan előadás hangzott el, s az a tény hogy van hatvan olyan téma. amelyből lehet tudományos színtű előadást készíteni, az új tudományág létjogosultságának elismerését is jelentette. Sokan megkérdőjelezték a jövő -kutatásának fontosságát. de legalábbis ■ időszerűségét. „Van elég problémánk ma is, miért eppen most érdekeljen bennünket a jövő?” — így foglalhatnánk össze ezeket a nézeteket. Korábban, az űrhajózással kapcsolatban is felvetődtek ilyen aggályok, de azután bebizonyosodott, hogy a világűr felé való kitekintés az emberiségnek nem afféle költséges szórakozása, hobbija: az űrkutatásnak — amely egyre több, már ma is használható eredményt hozott — célja a Föld. S ugyanígy elmondhatjuk. hogy a jövőkutatás célja a jelen. Egy leegyszerűsített példával élve: ha egy gyerekről, ötéves korában szülei elhatározzák, hogy orvos lesz, akkor mindenekelőtt felmérik, mi kell ehhez: egyetemre kell járnia, érettségiznie kell, ehhez biológiát kell tanulnia, általános iskolába kell járnia és így tovább — a célból kiindulva építhetjük fel az odavezető utat. Gazdaságunknak ezekbén az esztendőkben sok nehézséggel kell szembenéznie. A külső gazdasági feltételek szigorodása is kedvezőtlenül érintett bennünket, s ez a tendencia a közeli jövőben nem fog kedvezőre fordulni. S itt is felvetődik a kérdés: ebben a helyzetben miért a jövőt kutatjuk, miért nem a ma problémáira keressük 1 a választ? Az eddigiekből talán már kitűnik: nincs ellentmondás a kettő között, sőt kölcsönösen feltételezik egymást — egy hajónak éppen a legnagyobb viharban van szüksége iránytűre — s bár szerencsére nem kerültünk nagy viharba, szükség van a jövő tudatos kutatására, s ahol ez lehetséges, befolyásolására. Föld S. Péter A veszprémi állatkertben csimpánz született. Születése óta az állatoktól elkülönítve nevelkedik. Karcsi, a csimpánzgyerek, jól érzi magát a „gyermekágyban”, szereti a tápszereket és eltűri a pelenkázást is. (MTI fotó — Rózsás Sándor felv. — KS) Karácsonyi levelek New Yorkban, a 27. utca sarkán lévő „fogadó'’ postahivatalban három teherautónyi levél érkezett már karácsony előtt két nappal. A kézbesítők kezüket-lábukat majd elhányták a levelek válogatásakor. Jack Cunning- ham kézbesítő szeme . megakadt egy furcsa címzésű levélen. A borítékra reszkető írással ez volt írva: A JÉZUSKÁNAK! — Hogyan kézbesítsem ezt?' Társainak is megmutatta. Azok nagyne- vetve azt ajánlották, hogy tegyen utazást a címzetthez, vagyis közvetlenül a Mennye országba vigye fel a levelet. Cunningham végül is elhatározta, felbontja a levelet. Ez állt benne: , Drága Jézus- kám! Nagyon szegény asz- szony vagyok, segíts rajtam a szent estén legalább 1000 dollárral.” Kétség ne essék senkiben afelől, hogy Jack Cunning- hamnak 'nem volt jó szíve. Biztosan elhagyott szegény asszony írta, akinek talán tüzelője sincs, unokái rá se néznek ... szóval segíteni keV rajta. Kiállított egy pénzesutalványt, s mert a borítékon a feladó tisztán látható volt, 50 dollárt küldött a szegény asszonynak, hadd legyen boldog karácsonya. A karácsony elmúlt, már közeledett az újév, amikor a nagy postai kézbesítöterem túlsó sarkában az egyik postás egy levelet lobogtatva felkiáltott: — Jack! Az a szegény öregasszony megint írt neked. Nézd, itt az újabb levele. Csakis neked szólhat, mert most is úgy van címezve, hogy A JÉZUSKANAK! — Mutasd! — Cunningham izgatottan bontogatni kezdte a levelet. Biztosan köszönő sorok vannak benne. Talán még imáját is felajánlja a jószívű postásért. A gyűrött papírost kivette a borítékból. Ezt olvasta le róla: „Kedves Jézuskám! 1000 dollárt kértem, és csak 50 dollár érkezett, mert azok a szemtelen postások biztosan ellopták a többit. Kérlek, küldj még 950 dollárt.” Az „American Word”-ból: Dénes Géza MAI műsorok: RABIG KOSSUTH 8.27 Az agresszivitás természetrajza. 8.57 Verbunkosok, nóták. 9.44 Zenés képeskönyv. 10.05 MR 10-14. 10.35 Zenekari muzsika. 11.39 A sziget (Robert Merle regénye). 12.35 Törvény- könyv. 12.50 A rádió dalszínháza. 14.22 Hangképek. 14 43 Mai román költők. 15.10 Kórusművek. 15.30 Nyitnikék. 16.05 Szőkefalvi- Nagy Katalin énekel. 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.32 Táncházi muzsika. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt. hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Tudósítás bajnoki jégkorong-mérkőzésekről. 19.20 Mindenki zeneiskolája. 20.12 Válságok és teóriák 20.42 Leonvid Ko- gan hegedül. 20.16 Esti beszélgetés. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Németalföldi madrigálok. 22.50 Meditáció. 23.00 Operák. PETŐFI V 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög 12.33 Melódiakoktél. 13 25 Bélyeggyűjtőiknek. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip-top paládé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Népi zene. 19.20 Áthosz. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára. 21.08 Az európai popzene csillagai. 21.44 Daloló, muzsikáló tájak. 22.24 Luxemburg grófja. 23.15 A tegnap slágereiből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Zenedoboz. — A stúdió zenés kívánságműsora — Szerkesztő: Zakar János és Regős Zsolt. 17.45 Egészségünk védelmében — Kit nevezünk alkoholistának? Dr. Pénzes Géza előadása. 18.00 Északmagyarországi krónika: (A szövetkezetek munkájáról... — Miskolc város villamosközlekedésének jövője.) 18.25 Lap- és műsorelöze- tes... «Játékfilmek a finn televíziónak Tizenegy magyar játékfilmet vett át a finn televízió a közelmúltban. A kiválogatott orodukciók között megtalálható Fábri Zoltán új-delhi nagydíjas alkotása a Balázs József hasonló című regényéből készült ..Magyarok”, az idei évad sikert sikerre halmozó újdonsága, a Gábor Pá'. rendezte „Angi Vera”, valamint Mészáros Márta három produkciója: a ..Kilenc hónttn” az „0,v^n mint otthon” ás az első magyar— lengyel koprodukciós film, az „Útközben”. A játékfilmek mellett egy sor rövidfilm kópiái is ha- „.r ■ ——. - útra kelnek északi szomszédainkhoz, például a ..Magyar népmesék'’ ^orozat , 13, a „Marci” sorozat 4 epizódja. valamint Macskássy Katalinnak a melbournei nemzetközi rövidfilmfesztiválon nagydíjjal jutalmazott filmje, a „Nekem az élet tec- cik nagyon". A Pannónia rajzfilmstúdió kecskeméti filmtermében idén elkészült „Magyar népmesék” sorozat epizódjai rövid idő alatt népszerűek lettek külföldön. Ezt bizonyítja, hogy ezúttal a finn tévével egyidejűleg a svéd televízió megbízottja is szerződést írt alá hét megfilmesített népmese sugárzásáról. Zh&siAtcL Sm+zová \ t/> uoxofex Mennyire várta ezt a napot, hogy számlálta az órákat, és most teljesült a kívánsága: végre vaiahára megérkezett Prágából kedvenc unokája, a csodaszép Milenka. Karcsú, magas, a szeme folyton nevet — szinte megfiatalodott az öreg ház, amikor a kislány belépett a bőröndjével. Vannak öregek, akik örökké elégedetlenek a fiatalokkal: hogy a maiak nem úgy viselkednek, ahogy illik, hogy a külsejük is fura. és a beszédük is komolytalan, meg hogy nem táncolnak rendesen, hanem egyre csak ugrándoznak, mint a verebek. Jana nagyanyó azonban nem ilven. őt nem sok- kolia se unokája kifakult szűk farmere, se a pulóvere, melven akkora a kivágás,- hogv Ú9v tűnik. mindjárt kettéfeslik. Mit lehet tenni, ha ez a divat. .. Az a fő. hnav tnk+'knsak l«a?vönk a fiatalokkal. Jana anvót pedig kónves beszélgetés varia MilenMval. Olyan kényes, hogy a lélegzete is elfullad. Jaj, csak meg ne sértse. Nem, biztosan nem fog megsértődni, megérti, hogy mindez őérte van, az ő boldogságáért. Este nagy lélegzetet véve Jana nagyanyó megkérdezte a kislányt: — Milenka. ugye már elmúltál tizenhat éves? — Igen. nagyi, már öregszem — mosolyodott el Milenka. — Attól még messze vagy, de itt az ideje, hogy az életedre gondolj. Én a te korodban már gyűrűt húztam nagyapád ujjára. — Miket beszélsz, nagyi, még a sulit se fejeztem be. Tudod, mennyi leckét adnak fel? Táncolni menni sincs időm. nemhogy vőlegényre gondolni. — Né haragudj, kisuno- kám. de az én koromban az ember körültekintőbb, mint a tiédben... Egyelőre persze csak tanuld a kémiádat-Hzi- kádat, de az idő az repül. Én mindenesetre elkészítettem a stafírungodat. Nézz csak ide! Jana nagyanyó büszke mozdulattal nyitotta fel egy kovácsolt pán-tos láda súlyos fedelét. — Nézd, Milenka, ez mind a tied! Lepedők, párnacihák. dunyhahuzatok, törülköző egy túrát, gyapjútakaró ... Anyád ilyet száz év alatt se csinálna neked! — Jana nagyanyó nem tudott megállni egy menyének címzett epés megjegyzést. — — Most már bátran férjhez mehetsz. Befejezed az iskolát, találsz egy derék legényt és — isten hírivei!... Mindenetek lesz bőviben. Nézd csak,, micsoda szövetet tartogatok neked. Import! Nannanyád zony sokáig állt sorba a kelvence miatt. Nézd, Milenka, ez mind a tied. Csak ne pironkodj, naoylány vany már. Akartál valamit mondani? — Inén. nagyi. . — Mondd, csak, mondd, ne sz"nveud. — Naavi.. . nem tetted el véletlmül a számié kát? — Dehnmmem, én mindent menőrzök. — Akkor jó! Szükségem lehet réivk a váláskor, ha art kell b iray'ütani. hoo, ereket a holmikat a házat sápom előtt szereztem .. Zahemszky László fordítása 1979. december 18., kedd 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 9.30 Óvodások filmműsora. 11.25 Kézilabdasuli. 14.55 Iskolatévé (ism.). 16.30 A világ nagy hegyei. 17.10 Melyiket az ötezerből? 17.25 Közművelődés — közelről. 18.05 Kisfilmek az NDK-ról. 18.30 Gondolatok a holnapról. 19.10 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Gyökerek (amerikai tévéfilmsorozat). 20.45 Megkérdezzük dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert. 21.45 Színházi album. 22.45 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Rafaella Cárrá műsora. 21.05 Kamerával hetedhét országon át (francia rövidfilm). 21.45 Lelkiismeret (szovjet filmsorozat). ü Mwmöafö I t «
