Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-15 / 293. szám

ül közben —■ magyar film Egy nő —ha érthetetlen... Nem cél, hanem eszköz... Társadalmi vezetőségek a közművelődési intézményekben Kezdetben volt a nő, az asszonyi állat, akit éppen- csak fehércselédi minőségé­ben lehetett elviselni, tekin­tettel arra, hogy agyának befogadóképessége a tyúké­nál nem volt nagyobb. Ér­teiméhez, a macskák, ku­tyák, lovak, stb. mintájára, — jegföljebb az érzelmeik útján lehetett eljutni, nos, legalábbis a férfiak szerint. Most viszont van a nő, a titokzatos, a csodálatos, az örök kiismerhetetlen —, s bizonnyal felsőbbrendű —, aki már rég túljutott azon, hogy csak a fejével gondol­kodjék. Hiszen látszólagos logikátlanságai is éppen ab­ból adódnak, hogy ösztönei­nek egy-egy megnyilvánulá­sa, érzelmeinek kitörése is valamiféleképpen gondolat, csak rá kellene jönni, föl kellene fejteni, hogy miképp. — Mindez á la Mészáros Márta ... Legalábbis az általa ren­dezett lengyel—magyar kop­rodukcióban készült filmből, az Útközben címűből valami ilyesmi derül ki. Mert lássuk csak, mi is történik főszereplőjével, Bar­barával. A középkorú, len­gyel származású — mellesleg laboráns — szépasszony egy gyönyörű pesti villában él tekintélyes orvos férjével, s két gyermekével. Egészen addig, míg barátnője egy baleset következtében meg nem hal, úgy tűnik, jól érzi magát ebben a környezet­ben. Boldog, és kiegyensú­A karácsonyi ünnepekre változatos programot állított össze a rádió irodalmi fő­osztálya. A családi ünnep előestéjén, december 24-én. 20.30-tól egyórás irodalmi összeállítást sugároz a Kos­suth adó Télnek fehér asz­talánál címmel. A zenés, kellemes szórakozást ígérő programot Kosztolányi De­zső: Karácsony című verse nyitja, s többek között el- ■ hangzik Móra Ferenc Kará­csonykor című novellája, Jó­zsef Attila: Betlehemi kirá­lyok című megzenésített ver­se. Juhász Gyula: Karácsony felé című műve. Karácsony első napján — ugyancsak a Kossuth adón 70 perc Simándi Józsefé lesz — 19 órától. A művész egvebek mellett a társművé­szetek, mindenekelőtt az iro­dalom, embert formáló ha­OJimmM X979. december 15., szombat lyozott. Ám az előbb említett tragédia annyira földúlja, hogy csapot-papot otthagy, s kocsival elindul szülőhazájá­ba, anyja sírját fölkeresni. A nézőt valószínűleg nem lepné meg, ha idegállapotá­nak megfelelően a hosszú út közben őt is baleset érné. (A teljesen realisztikus megfo­galmazású indításból min­denesetre ez következnék.) De ez esetben túl hamar vé­get érne a produkció. Ehe­lyett hát Barbara megérke­zik Krakkóba, összeakad egy korban, s küllemben éppen hozzáillő rokonféle férfival (!), akinek kapacitálására el­indul éppen esküvőre készü­lő unokatestvéréhez, egy ten­gerparti városba. És ezután látunk lengyel lakodalmat, és igen szép varsói, valamint krakkói látképeket, és bepillantha­tunk a lengyel színházi élet mindennapjaiba, és ... Pardon, majdnem kima­radt, hogy közben az asszony haza akar indulni mit sem tudó családjához, de hát, ugye ez a hihetetlenül von­zó, ámbár pontosan ki-tud- ja-ki lengyel férfi... Szóval a nézőnek fölada­tott .. a lecke. Tessék rajta hosszan golyózni! Mármint azon, hogy a megrázó halál milyen különösen is hat egy nőre, egy NŐRE. Aki egyébként minden bi­zonnyal meghasonlott, hiszen például lengyel is, magyar is. Aztán azért is, mert fér­jével ellentétben őt nem elé­gíti ki munkája. Aztán azért tásáról vall, majd a Carmen, a Lohengrin, a Bánk bán, az Otelló és a Parasztbecsület egy-egy ismertebb áriáját adja elő. A Simándyhoz kö­zelálló költők — köztük Pe­tőfi, Balassi, Csokonai, Vö­rösmarty és József Attila — versei Bessenyei Ferenc Latinovits Zoltán és Szabó Gyula tolmácsolásában hang­zanak el. A művészi pályafutásának 60 éves jubileumát nemré­gen ünneplő Greguss Zoltán rádiójátékát is e napon su­gározza a rádió, A domáldi üstökös címmel. A Bolyai Farkasról szóló darabban a szerző alakítja a címszerepet. Az ünnep második napja irodalmi programjai közül bizonyára sokan meghallgat­ják az Eldorádó-történetek tündérországról és a para­dicsomi állapotokról című összeállítást, a XVII—XX. századi magyar irodalomból merített válogatást és a Mis­kolci Nemzeti Színház mű­vészeinek versműsorát. (MTI) is, mert hiába szerető, meg­értő és kedves ez a férj ak­kor, amikor már puszta lé­tével is Függőséget jelent. Hát még akkor, ha önálló­an elérhetetlen jólétet is te­remt az asszony számára. Hát hiába, nehéz ez az élet. Sok a gond. Ám attól tartok, kevesen lesznek, akik egyetértenek Mészáros Már­tának a föntebb vázolt „problémamegoldásával”. A rendezőnő ugyanis olyan hétköznapi talajon játszatja történetét, — a különben kellemes szereplőkkel: Del­phine Seyriggel és Jan No- wickivel —. amely szinte ki­zárja e voltaképpen hétköz­napi asszony nagyon is nem hétköznapi cselekedeteit. Persze más lehetne a hely­zet, ha legalább neki is, mint a férfihősnek, valami különleges foglalkozása len­ne. (Partnere ugyanis szí­nész.) Vagy bármi extra ta­lálható lenne jellemében. De ez itt megengedhetetlen,. hi­szen az alaptétel éppen az, hogy "mennyire fantasztikus (titokzatos, rejtélyes, érzel­mileg magasabb rendű — lásd, mint a bevezetőben) a legmindennapibb nő is. Hát, nem is tudom . .. Annak viszont, aki szereti a lengyel tájakat, a tenger­partot, Krakkót, Varsót és a képeslapokat, annak az An­dor Tamás fényképezte pro­dukciót őszintén ajánlom. Hogy le ne hangóljai.., megint féltve kellett hagy­nom a megkezdett akciót. Kiittuk a harmadik poharat is — ex! Aztán újra a tárgy­ra tértem, Raphaela macs­kaszemében pedig különös csillogás jelent meg. — Nem tehetek róla, még mindig szomjas vagyok — suttogta. Heves mozdulattal nyúl­tam át az üvegért — üres! Raphaela is észrevette de rögtön tudta a kiutat: — Mintha valami viszkiről is beszéltél volna az előbb? — Igen, igen — sóhajtot­tam. Felugrottam, behoztam a viszkit, és rögtön a pezsgős­poharakba akartam dönteni. — Gondolod, hogy jó lesz így? — korholt Raphaela. — Vegyél elő rendes viszkispo- harakat, nekem meg adj egy kis jeget, jó? Fogcsikorgatva mentem a konyhába. Visszajöttem, ré­mülten láttam, hogy lesimí­totta a ruháját. Észrevette értetlen pillan­tásomat. — Mert olyan izgatóan csi­nálod! — vallotta be édes mosollyal. — Kezdd el még agy szer, kérlek! Kormányrendelet intézke­dett arról, hogy az ország közművelődési intézményei­ben meg kell alakítani a társadalmi vezetőségeket. A gondosan előkészítet munka megyénkben is befejeződött. Ennek menetét figyelemmel kísérték a Megyei Művelő­dési Központ vezetői és munkatársai. így aztán ért­hető, hogy tapasztalatok so­rát gyűjtötték össze, s az egyik helyütt feljegyzett jó ötleteket a másikon mór fel- használásra ajánlhatták. Eze­ket idéztük fel Sebestyén Jánossal, az MMK igazgató­jával. Alapos tájékoztatás Az megnyugtató,. hogy majd mindenütt jelentőségé­hez mérten foglalkoztak ezzel az üggyel. Több előadáson, tanfolyamon tisztázták a fo­galmakat, s csak ezután kezdték az érdemleges tevé­kenységet. — Több mint egy éve in­dult a jogszabálytervezet vi­tája. Erről tárgyaltunk a művelődési otthonok veze­tőivel és a járási-városi mű­velődési központok igazga­tóival. Fontosnak tartottuk azt, hogy minden illetékes tudja: miről van szó, mert csak azonos értelmezés ré­vén juthatunk valamire. Nem kis feladatot kellett végrehajtani, hiszen szűkebb pátriánkban nyolcvanhat be­sorolt intézmény van. Járá­sonként, városonként össze­hívtuk a népművelési fel­ügyelőket, a kultúrházak fő­nökeit, s ilyenkor minden lényeges kérdés napirendi« került. Területfelelőseink is sok helyütt jártak. Nemcsak a választásokon voltak ott, hanem már azok előtt is kamatoztatható javaslatokat adtak. Komoly segítséget je­lentettek a központilag — a Kulturális Minisztérium és a Népművelési Intézet által — közzétett kiadványok. Ezeknek is köszönhető, hogy a legkisebb településeken is megértették: újszerű és ígé­retes vállalkozásról van szó, amely sokértékűen járul hozzá a későbbi mind tartalmasabb tevékenységhez. A társadal­mi vezetőségeknek ugyanis javaslattevő, véleményezési, egyetértési és ellenőrzési jog­körük van, azaz ott vannak a programokr a munkatervek összeállításánál, beleszólnak a működési és a szervezeti szabályzat kialakításába, fi­gyelemmel kísérik az intéz­mények érdemi munkáját és gazdálkodását, tájékoztatást Valami szexuális za.md volna? Mert szűz, azért mégsem lehetett! Amikor másnap reggel borzalmas macskajajjal éb­redtem, az est további le­folyásáról csak annyit tud­tam, hogy én totál berúg­tam, Raphaela pedig taxiért telefonált. A heverő melletti asztal­kán megtaláltam üzenetét: „Szegény, szegény kedvesem pihend ki magad és látogass meg este nyolckor.” És ott volt a címe. Ettől mindjárt jobban lettem. Pontban nyolckor az ajta­ja előtt álltam. kérhetnek az igazgatóktól, vizsgálhatják a kis közössé­gek helyzetét. Kedvező tapasztalatok A körültekintő előkészítés meghozta eredményét. En­nek igazolására sorakozzék most néhány kifejező adalék. — Csányban és Rózsaszent- mártonhan közművelődési aktívaértekezletet hívtak ösz- sze. Ezeken értékelték a ko­rábbi sikereket, s kutatták a hiányosságok okait is. Csak ezután következett a válasz­tás. Bevált az a módszer is, hogv a vezetőségbe jelöltek listáját ismertették a községi tanácsokkal és a pártszerve­zetekkel. Ezután személyesen kerestek fel mindenkit, s a kérést tolmácsolva szóltak a tennivalókról is. Az elő­relátó kijelölésnek köszönhe­tő az. hogy egyetlen ember sem utasította el a felkérést. A művelődési otthonok mun­katársai szervezésből, meg­győzésből általában jelesre vizsgáztak. Biztató jelenség, hogy az alakuló üléseken a meghívottak kilencven szá­zaléka részt vett. s nem hiá­nyoztak a párttitkárok és a tanácselnökök sem. A köz­ség, a város, az intézmény nagyságától függően 9—25 tagú testületeket hoztak lét­re. Elnök mindig az lett, aki régóta a leginkább szívén vi­selte az ismeret gyarapítást, s lehetőségeihez képest min­dent megtett ennek eredmé­nyesebbé formálásáért. A titkári tisztet — az irányel­veknek megfelelően — a művelődési otthonok igazga­tói látják el. A tagság — s is jó érzés elmondani — szinte mindenütt olyanokból verbuválódott, akik hosszú esztendőkön át áldozatkészen támogatták a kulturális ne­Az egri X-es számú Álta­lános Iskola úttörőcsapatának munkáját évek óta segítik á patronáló szülők. Az MSZMP XII. kongresszusának irány­elvei ismét felhívják a fi­gyelmet a fiatalság nevelésé­re. a gyermekek közösségi életének fejlesztésére, az is­kolai oktatásra. Ennek jegyé­ben ültek össze tanácskozás­ra a patronáló szülők. A korábbi hagyományokat továbbfejlesztve elhatároz­ták, hogy fokozottan segítik a gyermekek munkáját, r-cueletiinom háziköntös­ben fogadott, mely minden lépésnél szétnyílt, és lelep­lezte sokat ígérő anatómiá­ját. Alig zárult be mögöttünk az ajtó, magához szorított. — Csináld gyorsan, Bernd! — lihegte forrón. — Mit ücsörögsz még mindi§? Letépte rólam a kabátot, mintha tüzet fogtam volna, s egy perc múlva már szu­perszéles ágyában szerettük egymást. Szavamra, Raphaela bele- menős csaj volt! Ismerte a testi szerelem legrafináltabb nüanszait. És noha utána totál kimerült voltam, nem velőmunkát. Természetesen ott vannak köztük a közös fenntartásban részt vevő üzemek, szövetkezetek dele­gáltjai is. Az igényesség jegyében , — Szihalmon már evek óta létezett társadalmi vezetőség. A régiektől számon kérték a munkát s több olyan sze­mélyt kihagytak, akik más elfoglaltságuk miatt jófor­mán semmit sem tettek az ügy érdekében. Heréden — s ez . dicséretes — mindenki írásban megkapta a jog- és a hatáskörjegyzéket, azaz tudta, hogy mire mond igent. A hevesi járási-nagy­községi művelődési ház kö­zös fenntartásában nyolc he­lyi üzem és szövetkezet vesz részt. Az új testületbe vala- mennyíük képviselőjét be­vonták. így a már meglevő kapcsolatok még szorosabbá válnak, s a javuló együttmű­ködés mind a két' fél szá­mára jobban kamatozik majd, mint korábban. — Mit tart az elkövetke­zendő időszak leglényegesebb tennivalójának ? — Ne feledjük el, hogy ez az új, ez a valóban ígéretes forma nem cél, hanem csak eszköz ahhoz, hogy a koráb­binál magasabb szintéit munkálkodjunk mindany- nyiunk . javára. Az első lé­pés sikerült, következhet a mindennapok gyakorlata. A munkatervek készítésekor, vélemenvezésekor már min­denütt számítani lehet és kell is az új vezetőségekre. Ha így lesz, akkor érvénye­sül a több szem többet lát elve, s a jelenleginél sokkál színesebbé, gazdagabbá válik megyénk közművelődési éle­egyes családoknál tartják meg például az őrsi- és raj­gyűléseket, közös túrákat szerveznek, ahol a patronáló szülők is részt vesznek, de ott lesznek a szülők a vetél­kedők szervezésénél, lebonyo­lításánál is. Kongresszusi őr­járat név alatt a szülők tá­mogatásával üzemekbe láto­gatnak el a gyerekek, szo­cialista brigádokkal talál­koznak, szülők és diákok együttes társadalmi munka­akciókat szerveznek. engedélyezett számomra szü­netet. — Drágám, te vagy a csúcs! — makogtam. Nem ismert kegyelmet. Hogy ébren társon, a l<epedő csücskével csiklandozni kezdte a hasamat és a mel­lemet. Mi történt ezzel az ördögi teremtéssel? ' Tegnap az istennek se, ma meg ... — Tegnap miért nem akar­tál tulajdonképpen? — ér­deklődtem elcsigázva. — Mert tegnap szabadna­pom volt — vágta rá rögtön. — Ma ismét szolgálatban vagyok, kisöreg. Fölpattantam és rámered­tem: — Csak nem azt aka­rod ezzel mondani, hogy .. . — De! — nevetett. — Én egy olyan vagyok, igen, uram! És nem is olcsó ... Egyszeriben másképp éreztem magam: — Még csak az hiányzik, hogy azt mondd, hogy fizetnem is kell ezért! — Mi mást gondoltál? Azt hiszed, a saját szórakozta­tásomra dolgozom? — Pénzről nem volt szó! — robbantam ki. Raphaela megnyomott egy gombot az ágya fejénél. — Hallottad, Ludwig? Az úr nem akar fizetni. — Majd rögtön akarni fog! — hangzott fel valahonnan egy durva férfihang. ötszáz márkával könnyebb tárcával elgondolkodva ban­dukoltam hazafelé. És akkor megesküdtem magamban: soha többé szu­pernőt ! Záhemszky László fordítása Miskolci színészek versműsora Változatos rádiós program karácsonyra Németi Zsuzsa AXEL BELL: Ö, Raphaela! te. Pécsi István Az iskola és a család...

Next

/
Oldalképek
Tartalom