Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-13 / 265. szám

yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Afp/lüjfÜt AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 265. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1979. november 13., kedd Magyar— csehszlovák tanácskozás kezdődött Aczél Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására hétfőn csehszlovák küldöttség érke­zett hazánkba Matej Lucan- nak, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság miniszter­elnök-helyettesének vezeté­sével. A tárgyaló partnerek tájé­koztatták egymást- a két or­szág kulturális, oktatási, tu­dományos és egészségügyi helyzetéről, véleményt cse­réltek e területek irányításá­nak tapasztalatairól, idősze­rű kérdéseiről. Értékelték kétoldalú kulturális, oktatá­si tudományos és egészség- ügyi kapcsolatainkat, vala­mint a magyar—csehszlovák oktatási és kulturális mun­kabizottság tevékenységét. Budapestre érkezett a berlini pártbizottság delegációja Levéltár és közművelődés A ligha gondolt vala­melyik községhá­zán körmölő írnok arra az első világháború idején, hogy az általa összeírt ha­digondozott-listából egy­szer még történelmi emlék lesz. A földigénylő bizottsá­gok sem azzal a szándékkal írták össze a jogosultakat, hogy évtizedek múltán ta­nulmányozhassák az utó­dok a listát. S hogy hiva­talos feljegyzések, anya­könyvek, levelezések, Ura­tok, nemegyszer közönséges számlák alapján mi min­dent lehet visszamenőleg felderíteni az ország, vagy egy-egy megye, város tör­ténetéből — azon olykor elámul a látogató. Zalaegerszegtől Győrig, vagy Gyöngyöstől Dunaúj­városig érne egyvégtében az a polcsor, amelyen jelen­leg csupán az országos és a tanácsi levéltárakban sora­koznak az anyagok. 153 ki­lométer, azaz 153 ezer fo­lyóméter levéltári anyag gyűlt össze ezeken a he­lyeken, s még további 80 ezer folyóméter az a levél­tári anyag, amely különbö­ző szervek birtokában van, ie már a levéltárakban volna a helye. Valaha a le­véltár porosodó papírhal­mok fogalmát keltette az emberekben. Éppen tíz éve történt a változás: az 1969. évi 27. számú törvényerejű rende­let a levéltárak alapvető feladatává tette a helytör­ténetírást. Egy évvel ko­rábban kerültek tanácsi irá­nyítás alá a levéltárak, ami annyit jelentett, hogy köz­vetlen kapcsolatot alakít­hattak ki a mindennapi élettel. Szinte egy csapásra ele­venedtek meg a holtnak hitt betűk. Elkezdődött a tervszerű kutatás, s 1971-től egyre több kiadvány látott napvilágot. Tanulmánykö­tetek, forráskiadványok je­lentek meg, 1971. és 1977. között a tanácsi levéltárak 85, az Országos Levéltár és az Üj Magyar Központi Le­véltár együttesen 11 idő­szakos kiadványt gondozott. Ezernyi formája, lehetősé­ge van a helytörténeti is­meretek bővítésének. Üjabban felmerült az üzemtörténetírás is, amely­be mind több, „második otthonának” története iránt érdeklődő munkás is be­kapcsolódik. Lelkes, lokál- | patrióta pedagógusok csi- ; nálnak kedvet a helytörté- < net tanulmányozásához ' diákjaiknak. A levéltárosok ! segítségével szerkesztenek kiadványokat, s felhasznál­ják ezeket az iskolai ta­nulmányokhoz is. Szinte kimeríthetetlen forrást jelentenek a levél­tárak, elsősorban a hely- történet iránt érdeklődők számára. Üjabban évenként két-három levéltári napot ‘ is rendeznek néhány me- i gyében, ilyenkor kiállítá- | sok nyílnak, előadások hangzanak el nemcsak a megyeszékhelyeken, hanem a megye más városaiban, községeiben is. Életre kel- ] nek a régi iratok, akták, levelek, a múlt megannyi értékes emléke. Szólnak a múltról, régi időkről, hogy í gondolatokat adjanak a má- i nak a holnap építéséhez. (V. E.) Hétfőn a budapesti párt- bizottság meghívására ha­zánkba érkezett a íberlini pártbizottság delegációja, Konrad Naumann-nak, a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottsága tag­jának, a berlini pártbizott­ság első titkárának vezeté­sével. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Méhes Lajos, az MSZMP Budapesti Bizott­ságának első titkára, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja fogadta. Ott volt 1980-ban olyan bér- és ke­resetszabályozási rendszert vezetnek be, amely a válla­lati munka valamennyi te­rületén követelményekhez köti a bérek növekedését — mondotta hétfői sajtótájé­koztatóján Pongrácz László, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. Az a vál­lalat, amely jelentősen nö­veli munkájának hatékony­ságát, a létszám csökkentése nélkül is növelni tudja a béreket. Ahol viszont a ha­tékonyságot nem tudják megfelelő szintre emelni, ott kénytelenek lesznek a lét­számot csökkenteni, mert csak így juthatnak hozzá a bérfejlesztéshez szükséges összegekhez. A létszámcsök­Az európai ifjúság > széles körű együttműködésének po­litikai elveit és e kapcsola­tok fejlesztését szolgáló do­kumentum egyhangú elfoga­dásával vasárnap befejezte munkáját az európai ifjúsági és diákszervezetek Keszthe­lyen megtartott háromnapos konzultatív találkozója. Az eltérő politikai nézete­ket valló és sajátos érdeke­ket képviselő szervezetek födrészünk jelenét és jövőjét meghatározó fontos kérdések felelősségteljes megvitatása után számos lényeges kér­désben kedvező álláspontot alakítottak ki. Valamennyien egyetértettek abban, hogy az ifjúsági szervezetek együtt­működése a helsinki záróok­mány elvein, azok szellemé­ben fejlődjön. Minden részt vevő szervezet közös érdeke, hogy a béke, a biztonság, az enyhülési folyamat és az et­Sebestyéh Nándornénak, az Országos Béketanács elnöké­nek vezetésével hétfőn kül­döttség utazott Moszkvába. A delegáció — amelynek tagja Kovács Béla. az Országos Béketanács főtitkára és Sar­kaik Nagy Barna, az MSZMP Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete. A küldöttség délután ellá­togatott a budapesti , párt­székházba. Konrad Naumann megkoszorúzta az 1956-ban elesett hősök, mártírok em­lékét őrző, az épület falán elhelyezett emléktáblát. , Ezt követően a vendégek talál­koztak a budapesti pártbi­zottság vezetőivel. A megbe­szélésen részt vett Méhes Lajos és Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke. Jelen volt Rudolf Rossmeisl is. (MTI) kentésből származó bérmeg­takarításnak egy részét fel le­het majd használni a megma­radó dolgozók bérének emelé­sére. ennek azonban bizonyos korlátái lesznek, hogy a na­gyobb létszámcsökkentésre képes vállalatok ne kerülje­nek eleve jelentősen előnyös helyzetbe azokkal szemben, amelyek a létszámot nem csökkentik ugyan, de mun­kájuk hatékonyságát erőtel­jesen növelik. Nagyobb ará­nyú létszámcsökkentéssel ál­talában ott kell számolni, ahol a termékek nem kellő versenyképessége miatt csökkenteni kényszerülnek a termelést, illetve, ahol ala­csony hatékonysággal dol­goznak. tői egyre kevésbé elválaszt­ható leszerelés a további együttműködés legfontosabb területe legyen. Ennek tá­mogatására fel kell használ­ni az egyes ifjúsági szövet­ségek hazai és nemzetközi befolyását és az együttes fellépés erejét — emelték ki a vitában. Elhatározták, hogy a jelen időszak egyik legfon­tosabb feladata az Európá­ban állomásoztatott fegyver- rendszerek csökkentése — az enyhülés katonai területre Való kiterjesztése — érdeké­ben 1980-ban Európa-szerte akciónapot szerveznek az „if­júság a leszerelésért” jelszó jegyében. További lényeges eredmény, hogy jövőre Hel­sinkiben világifjúsági lesze­relési konferenciát hívnak össze, amelynek célja a köz­vélemény mozgósítása a po­zitív nemzetközi politikai fo. lyamatok támogatására.' KB munkatársa — a jövő évi együttműködés kérdéseiről tárgyal a szovjet békebizott- ság vezetőivel. A küldöttséget ’a Sereme- tyevói repülőtéren Mihail Kotov, a szovjet békebizott­ság titkára fogadta. (MTI) Követelményekhez kötik a béremelést (MTI) Világifjúsági leszerelési konferenciát hívnak össze Befejezte munkáját az európai ifjúság konzultatív tanácskozása Moszkvában az Országos Béketanács küldöttsége lé utat! A KPM Egri Közúti Igaz­gatóságának egri, gyöngyösi és hevesi üzemmérnökségén vizsgáztak a napokban a té­len bevetésre kerülő gépek és egyben a szerelők is a gépszemle műszaki bizottsá­ga előtt. Mintegy 37, külön­böző műveletek elvégzésére alkalmas gépet ellenőriztek a szakemberek, és egyben minősítették az üzemmérnök­ségek felkészültségét a téli időszakra. A KPM Egri Köz­úti Igazgatóságára, ponto­sabban a három üzemmér­nökségre igen jelentős fel­adat hárul minden télen. Kétszáz fizikai dolgozóval 1160 kilométeres útszakaszra ügyelve végzik el a szüksé­ges munkákat. A feladat nagyságát néhány számadat is jól illusztrálja: évente 10 .ezer tonna sót szórnak az utakra, mintegy 670 kilomé­teres útszakaszon A téli gépszemlét köve­tően elsőnek a gyöngyösi üzemmérnökség gépei vizs­gáztak a Mátra útjain va­sárnap délelőtt: mintegy 10 —15 centiméteres hó hullott a hegyvidék útjaira. Az üzemmérnökség három hó­ekével és a sózógépekkel a Gyöngyös—Eger közötti 24- es utat már megtisztította, a 3-as és a 2480-as út is „szá­razon” fogadja a gépjármű­veket, csupán a „szentek” útjai — Mátraszentlászló, -szentimre és -szentistván — közlekedési bekötő útjait borítja még 4—6 centiméte­res letaposott hó. Ezekkel a munkálatokkal a késő dél­utáni órákban végeztek a KPM gyöngyösi üzemmér­nökségének dolgozói. A Közúti Közlekedéstudo­mányi Kutató Intézet mun­katársai egy 30 ezer forint értékű berendezéssel ellen­őrzik. „szondázzák" a gépe­ket. A mérések kimutatják a fogyasztás mértékét és in­dokolatlanul magas fogyasz­tás esetén kötelezik a sze­relőket a javítások elvégzé­sére. A műszer a környezet- szennyező gázok mennyiségét is kimutatja (a felső kép). A gyöngyösi üzemmérnökség dolgozói a Mátra útjait tartják rendben. Gépeik kö­zött található 28 sebességfo­kozatú és 36 művelet elvég­zésére alkalmas, nagy telje­sítményű hóeke is. A gyön­gyösiek. az egriekhez hason­lóan, jelesre vizsgáztak a téli szemle műszaki bizott­sága előtt Az egri üzemmérnökség szerelői vasárnapjaikat, ünnepjeiket is feláldozva készítették fel gépeiket a téli gépszemlére. A műszaki bizottság előtt jelesrevizsgáztak. Képünkön a kor­szerű gépekkel és műszerekkel felszerelt műhelyben Kiss András, az öninditók működé­sét ellenőrzi, az autó villa mosssági meropadon. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom